Orvost kellett hívni Vlagyimir Putyinhoz

Ezzel a poszttal véget ért az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Ezúton is köszönjük egész napos megtisztelő figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. 

Jó pihenést kívánunk!

Az ukrán zászló színeivel világítják ki a párizsi Eiffel-tornyot az ukrajnai orosz katonai invázió egyéves évfordulója alkalmából – közölte hétfőn a francia főváros vezetése.

A közlemény szerint ezzel a gesztussal akarja Párizs városa megingathatatlan támogatását és az ország újjáépítésében való közreműködésének szándékát jelezni az ukrán népnek.

Oroszország 2022. február 24-én indított háborút Ukrajna ellen. A párizsi főváros egyik fő látványosságának számító Eiffel-tornyot ezért csütörtöktől vasárnapig sárga és kék színnel világítják ki.

A gazdasági és energetikai válság, az infláció visszaszorítása érdekében szükséges, hogy Ukrajna a szabad világ támogatásával legyőzze Oroszországot – mondta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő hétfőn Varsóban, az olasz hivatali partnerével, Giorgia Melonival közösen tartott sajtóértekezleten.

Morawiecki kiemelte, hogy a lengyel és olasz álláspont azonos az ukrajnai háborút illetően. A varsói találkozón az újabb ukrajnai fegyverszállítások lehetőségét is megvitatták, hogy a lengyel miniszerelnök megfogalmazása szerint „minél hamarabb beköszöntsön a béke”.

Giorgia Meloni emlékeztetett: országa a háború kezdetétől pénzügyi, katonai és humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának, amely továbbra is számíthat Róma támogatására. Morawiecki tájékoztatása szerint Melonival megvitatták az Európai Unió és az illegális bevándorlás kérdéskörét is.

A lengyel és az olasz kormány hasonlóan tekint az EU-ra, amely „szuverén nemzetek közössége, nem pedig egy szuperállam kell, hogy legyen. Lengyelország osztja a kereszténységre, a demokráciára és Európa víziójára vonatkozó olasz értékeket” – tette hozzá Morawiecki.

„Erős Európát akarunk, azt akarjuk, hogy az EU globális szereplő legyen, ami pedig akkor lesz, ha egyenlő módon veszi figyelembe az összes tagállam érdekeit” – jelentette ki a lengyel kormányfő az MTI beszámolója szerint.

A migrációról Morawiecki elmondta: a háborúhoz különféle eszközöket szoktak felhasználni, így Aljakszandr Lukasenka belorusz és Vlagyimir Putyin orosz elnök még az ukrajnai háború kitörése előtt „mesterségesen előidézett migrációval támadták meg Lengyelországot”.

Oroszország egyértelmű katonai fenyegetést jelent Svédország közvetlen környezetére, erőit azonban jelenleg javarészt lekötik az ukrajnai hadműveletek − jelentette ki a svéd katonai hírszerzés és biztonsági szolgálat (MUST) vezetője hétfőn Stockholmban.

Az európai biztonsági rendszer, ahogy korábban ismertük, megszűnt létezni. (...) Ezzel növekedtek a kockázatok is a svéd nemzetbiztonságra

− állapította meg Lena Hallin.    

Szerinte arra kell számítani, hogy Oroszország − amint lehetősége nyílik − megerősíti katonai képességeit a skandináv térségben, válaszul Finnország és Svédország NATO-csatlakozási kérelmére. Hozzátette: a MUST megítélése szerint Moszkva igyekszik elkerülni azt, hogy a feszültség kiéleződése fegyveres konfliktusba csapjon át a NATO-val − írta meg az MTI. 

A svéd katonai hírszerzés vezetője szerint a feszültség magas szintje fokozza annak veszélyét is, hogy egy baleset vagy egy tévedés fegyveres konfliktushoz vezessen.

Az ukrán hadsereg „készen áll” arra, hogy válaszoljon Moszkva esetleges „provokatív akcióira” az orosz invázió első évfordulója körül − közölte az ukrán légierő parancsnokságának szóvivője.

Az ukrán légierő „a nap 24 órájában készenlétben áll, az a feladatunk, hogy bármikor készenlétben legyünk” − mondta Jurij Ihnat a CNN-nek, anélkül, hogy részletezte volna az esetleges konkrét fenyegetéseket.

Nem Joe Biden volt az egyetlen magas rangú személy, aki ma Kijevbe utazott, hogy találkozzon Volodimir Zelenszkijjel.

Az ukrán elnök a Nemzetközi Valutaalap ügyvezető igazgatóját, Kristalina Georgievát is fogadta az ukrán fővárosban – tette közzé Zelenszkij a Telegram-csatornáján.

Az IMF támogatása lehetőséget teremt Ukrajna számára, hogy erős maradjon. Ez egyben fegyver is – egy gazdasági fegyver –, amely lehetővé teszi társadalmunk és vállalkozásaink fejlődését

– írta az ukrán elnök.

A bebörtönzött orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij szerint Vlagyimir Putyin „tönkreteszi a jövőnket”, csak azért, hogy „országunk nagyobbnak tűnjön a térképen” − írta meg a The Guardian. 

Twitter-oldalán, amelyet munkatársai tartanak fenn, mivel 11 és fél éves börtönbüntetését tölti, Navalnij azt mondta, hogy Oroszország „mélypontra jutott”, és csapatai háborús bűnöket követtek el Ukrajnában.

„Ártatlan ukránok tízezreit gyilkolták meg, és további milliókat ért fájdalom és szenvedés”, mert Putyin „mindenáron meg akarja tartani a hatalmát” − mondta.

Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy Ukrajnának nyújtandó 15 milliárd eurós támogatási programjának beindítását, valamint az Oroszországot sújtó gazdasági szankciók megerősítését szorgalmazta hétfőn, a G20-csoport pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek február 24–25-én, az indiai Bengaluruban tartandó találkozója előtt.

Az ukrajnai háború kezdetének pénteki, első évfordulóján a francia tárcavezető azt szeretné, ha a G20-csoport találkozóján „kidolgoznánk egy IMF-programot Ukrajnának, amely 15 milliárd eurót jelentene négy évre”.

Az európai uniós és a G7-országcsoport által nyújtott segítségen kívül elengedhetetlen, hogy az IMF is fellépjen Ukrajnáért

– idézte az AFP hírügynökség Bruno Le Maire-t.

Az IMF szombaton jelezte: a Kijevvel kötött megállapodásuk megnyitja az utat az Ukrajnának nyújtandó hitelprogramról szóló tárgyalások előtt, amennyiben az ukrán hatóságok teljesítik a pénzügyi szektor stabilitására vonatkozó követelményeket.

III. Károly brit király meglátogatta a délnyugat-angliai Wiltshire-ben kiképzés alatt álló ukrán csapatokat. Az újoncok mellett az uralkodó találkozott a különböző nemzetek, köztük Új-Zéland, Ausztrália, Kanada, Litvánia, Norvégia, Dánia, Hollandia, Svédország és Finnország kiképzőivel is. A királyt Sir Patrick Sanders tábornok, az Egyesült Királyság vezérkari főnöke kísérte el − írta meg a The Guardian. 

III. Károly király ukrán katonákkal találkozik Wiltshire-ben 2023. február 20-án

Fotó: Chris Jackson / AFP

Oroszország Ukrajna elleni háborúja a hazai össztermék (GDP) 4 százalékának megfelelő nagyságú veszteséget okoz a német gazdaságnak 2023 végéig az ipari és kereskedelmi kamarák szövetségének (DIHK) hétfőn ismertetett becslése szerint.

Peter Adrian, a DIHK elnöke a Rheinische Post című lapnak azt mondta, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziója a háború kezdetétől – 2022. február 24. – 2023 végéig minden egyes német állampolgárnak nagyjából kétezer euróba, a német gazdaság egészének pedig a GDP 4 százalékának megfelelő, mintegy 160 milliárd euróba kerül.

Oroszország ukrajnai támadó háborúja az emberi szenvedésen túl olyan gazdasági, jóléti veszteségeket is okoz, amelyeket nem lehet ellensúlyozni

– mondta a német gazdaság legnagyobb munkaadói érdekképviseletének vezetője.

A 160 milliárd euró úgynevezett növekedési veszteség, ami azt jelenti, hogy a német gazdaság ennyivel kevesebb értéket állít elő ahhoz képest, ha nem lenne háború. A kiesés az energiaárak meredek emelkedésének és a termelési láncolatok szétzilálódásának, az úgynevezett szűk ellátási keresztmetszeteknek tulajdonítható. Ezek a hatások 2022-ben GDP-arányosan 2-2,5 százalék körüli mértékben vetették vissza a gazdaságot, idén további 1,5-2 százalékos kiesés várható.

Főleg az energia drágulása gond, mert Németországban az ipar nagyobb arányt képvisel a gazdaságban, mint sok más országban, és az ágazat számos fontos része igen energiaigényes. Ezért a 2023-as és 2024-es gazdaságnövekedési kilátások is gyengébbek, mint sok más országban 

– fejtette ki Peter Adrian, a DIHK vezetője.

Az EU-tagországoknak a következő órákban el kell fogadniuk az Oroszország elleni legújabb szankciócsomagot – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

A 10. szankciós csomag értéke mintegy 11 milliárd euróra becsülhető, a háború finanszírozásának megnehezítését és a frontra szánt fegyverek gyártásához szükséges alkatrészek kiéheztetését célozza – írja a The Guardian.

Az intézkedések, amelyekhez még az összes uniós tagállam egyhangú jóváhagyására van szükség, többek között négy további orosz bankot, az Oroszországból származó importot és az Oroszországba irányuló exportot céloznák.

Miközben Joe Biden amerikai elnök Lengyelországba tart ukrajnai látogatása után, ukrán és lengyel aktivisták nyilvánosan arra szólítják fel az amerikai elnököt, hogy küldjön fegyvereket, illetve F–16-os repülőgépeket Ukrajnának.

Az aktivisták hétfő délben sajtótájékoztatót hívtak össze Varsóban, ahol hangsúlyozták:

Ma csak a fegyverek garantálják a békét.

A sajtótájékoztatón az aktivisták bejelentették háromnapos tiltakozásukat, amelyet Biden látogatására időzítettek. Terveik szerint egy hatalmas táblát készítenek majd, amelyen a „Biden elnök küldjön F–16-os repülőgépeket Ukrajnába” felirat fog szerepelni.

A béke csak az ukrán győzelem után lehetséges. Ha az olyan vezetők, mint Biden elnök, valóban kezelni akarják a klímaválságot, akkor mindent meg kell tenniük, hogy minél hamarabb véget vessenek ennek a háborúnak. A teljes olajembargó és a vadászgépek küldése az első lépés, hogy közelebb kerüljünk a biztonsághoz

– idézi az Euromaidan Warszawa közleménye az egyik aktivistát.

Amerikai tisztviselők órákkal azelőtt figyelmeztették Oroszországot, hogy Biden elnök Kijevbe érkezett − derült ki a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának hétfői közleményéből, amelyet a Fox News közölt. 

A nemzetbiztonsági tisztviselők hétfőn további részleteket közöltek Biden meglepetésszerű ukrajnai útjáról, példátlannak nevezve az utazást arra való tekintettel, hogy a háború sújtotta térségben nincs amerikai katonai infrastruktúra. Az újságírók arról faggatták Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadót, hogy az Egyesült Államok figyelmeztette-e Moszkvát, hogy Biden az orosz rakétacsapásoktól sújtott Kijevbe tart.

Értesítettük az oroszokat, hogy Biden elnök Kijevbe utazik. Ezt néhány órával indulása előtt tettük meg, nehogy valamilyen konfliktus történjen

− mondta Sullivan hétfőn az újságíróknak. 

Az év végére meghaladja a háromezret a végzősök száma a német hadsereg (Bundeswehr) ukrán katonáknak szervezett kiképzőprogramjaiban – mondta hétfőn a német védelmi miniszter.

Boris Pistorius az Alsó-Szászország tartományi Munsterben működő harckocsizóképző központban tartott tájékoztatóján elmondta: a programok a terveknek megfelelően haladnak, a hazájukat az orosz támadások ellen védő ukrán katonák nagyon elkötelezettek és elszántak.

A miniszter szerint március végére leszállítják a védekezés támogatását szolgáló német Marder páncélozott harcjárműveket, a Leopard 2A6 típusú harckocsikat, az ukrán katonák pedig készen állnak majd a használatukra.

Hozzátette, hogy a világ legmodernebb harckocsijaként számontartott Leopard 2-es elődjéből, a Leopard 1 típusú harckocsikból májusban vagy júniusban adhatják át az első darabokat Ukrajnának. A képzési programok újabb turnusokkal folytatódnak, a végzősök száma így meghaladhatja a háromezret év végére.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a német Die Welt című lapnak adott interjújában azt mondta: Ukrajnának fontos, hogy Kína ne támogassa Oroszországot. Az ukrán államfő azt szeretné, hogy Kína Ukrajna mellé álljon, de nem gondolja, hogy ez jelenleg lehetséges. Az viszont szerinte reális, hogy Kína pragmatikus álláspontot képviseljen, hiszen

ha szövetségre lép Oroszországgal, akkor világháború lesz, és Kína tisztában van ezzel.

Az MTI tudósítása szerint Zelenszkij elmondta, hogy Kínának Kijev úgynevezett tízpontos béketerve támogatójaként lehet szerepe, mindenekelőtt a nukleáris biztonság garantálásában, az Egyesült Államokkal és az EU egyes tagállamaival együtt. Hozzátette: nincsenek arra utaló jelek, hogy Kína katonai segítséget nyújtana Oroszországnak.

Volodimir Zelenszkij kiemelte, hogy Oroszországgal „haszontalan” lenne párbeszédet folytatni, mert Ukrajna nem tudja megváltoztatni az orosz hozzáállást.

Oroszországban úgy döntöttek, hogy elszigetelik magukat a világ többi részétől, és a régi szovjet birodalom újjáépítéséről álmodoznak, ezzel pedig nem tehetünk semmit. Változás csak az orosz oldalról indulhat, rajtuk múlik, hogy a kölcsönös tisztelet alapján együttműködnek-e a nemzetek közösségével

– mondta az ukrán elnök.

Kifejtette: az Oroszország elleni gazdasági szankciók bevezetésekor azzal vádolták Ukrajnát, hogy el akarja szigetelni Oroszországot, holott éppen fordított a helyzet. Szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök szigetelte el hazáját a nemzetközi közösségben, méghozzá az Ukrajna elleni háború megindításával.

Az Európai Unió az Oroszország elleni 10. szankciócsomag részeként feketelistára kívánja tenni Tatyana Moszkalkova orosz emberi jogi biztost, Vjacseszlav Duhin moszkvai miniszterelnök-helyettest és Lenara Ivanova baskír munkaügyi, családügyi és szociális védelmi minisztert, amiért megszervezték a gyermekek evakuálását az NSZK-zóna kiürített területéről – értesült a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A portál szerint Brüsszel a gyermekek háborús övezetből való evakuálását ukrán gyermekek tömeges elrablásának megszervezéseként értelmezi. 

A 10. szankciós csomagban az EU 59 személyt és 28 szervezetet is feketelistára tesz, köztük három bankot: az Alfa Bankot, a Tinkoffot és a Rosbankot.

A japán kormány újabb, 5,5 milliárd dolláros (több mint 1970 milliárd forintos) támogatást nyújt Ukrajnának – jelentette be a szigetország miniszterelnöke, Kisida Fumio.

Még mindig rendkívül fontos, hogy segítsük azokat, akiknek az életét a háború romba döntötte, és helyre kell állítani az infrastruktúrát is

– fogalmazott Kisida Fumio a kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) megbeszélésén elmondott beszédében. Hozzátette, hogy a világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő G7-es országcsoport pénteken tartandó virtuális csúcstalálkozójára meghívta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.

Az MTI beszámolója szerint a japán miniszterelnök elmondta: ő maga is szeretne ellátogatni Ukrajnába, „amennyiben az ehhez szükséges feltételek teljesülnek”.

Japán többször élesen bírálta Oroszország ukrajnai hadműveletét, hangsúlyozva, hogy a válság nemcsak Európát sújtja, de felbátoríthatja Kínát indiai–csendes-óceáni befolyásának kiterjesztésére.

Tokió emellett csatlakozott a G7-országok Moszkvát sújtó büntetőintézkedéseihez is: a háború kezdete óta Japán több szankciós csomagot fogadott el orosz természetes és jogi személyek ellen.

Joe Biden amerikai elnök szerint orosz kollégája, Vlagyimir Putyin elszámította magát az ukrajnai invázióval.

„Arra számított, hogy nem tartunk össze. Biztosra vette, hogy a NATO-t nem tudjuk egységben tartani, és úgy gondolta, hogy nem tudunk másokat is Ukrajna oldalára állítani” – mondta Joe Biden egy kijevi sajtótájékoztatón Volodimir Zelenszkij ukrán elnök oldalán.

„Egyszerűen tévedett. Egy évvel később a bizonyíték itt van, ebben a teremben, itt állunk együtt” – fűzte hozzá az amerikai elnök. Szerinte a világ legerősebb gazdaságai összefogtak, hogy „elvágják az orosz gazdaság éltető erejét”.

Együtt 700 harckocsit és több ezer páncélozott járművet, ezer tüzérségi rendszert és több mint 2 millió darab tüzérségi lőszert, több mint 50 rakétarendszert, légvédelmi eszközöket gyűjtöttünk össze

– emelte ki. 

Az amerikai elnök kijevi látogatásáról bővebben ebben a cikkünkben olvashat. 

Az orosz állami Rosszija 24 hírcsatorna visszaszámlálást indított Vlagyimir Putyin holnapi, az orosz szövetségi gyűlés előtt mondandó beszédéig − írta meg a The Guardian. 

Valerie Hopkins a The New York Timesban azt írja, hogy egyes elemzők szerint Joe Biden mai ukrajnai útja emelte a tétet, és az orosz elnök további változtatásokat eszközölhet a beszédén, hogy „még keményebbé tegye”.

Joe Biden amerikai elnök elhagyta Ukrajnát, miután hétfő reggel Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt – írja a Sky News.

Az amerikai elnöknek ez volt az első látogatása Ukrajnában azóta, hogy Oroszország közel egy évvel ezelőtt megtámadta az országot. Ukrán médiajelentések szerint Joe Biden vonattal utazott az ukrán fővárosba.

Az eseményről az alábbi cikkünkben írtunk bővebben.

Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök szerint az ukrajnai háború miatt fegyverkezési verseny kezdődött a világban, és a nagy kereslet miatt a fegyverkészletek elfogynak, írja a Magyar Szó.

Szerbiának erős hadsereggel kell rendelkeznie, különben három nap alatt eltűnik az ország – tette hozzá Vucsics, aki arra szólította fel a fiatalokat, hogy jelentkezzenek a speciális egységeknél.

A Projekt oknyomozó portál jelentése szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök egy speciálisan épített páncélozott vonatot használ hivatalos utazásaihoz, míg rezidenciái közelében titkos vasúti hálózatot építettek ki.

A vonatról az alábbi linken bővebben is olvashatnak:

Kapcsolódó

Így néz ki a mozgó bunker, amivel Putyin Oroszországot járja

Az elnök 2021 óta bízza rá az életét.

Az orosz hadsereg megsemmisítette a Nyugat által Ukrajnának átadott haditechnikai eszközök nagy részét – közölte szerdán a Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR).

Az SZVR szerint 2021 decembere óta a NATO-országok 1170 légvédelmi rendszert, 440 harckocsit, 1510 páncélozott gyalogsági járművet és 655 tüzérségi rendszert adtak át az ukrán fegyveres erőknek. Emellett, mint a szolgálat állította, Kijev a támogatóitól 9800 sorozatvető-rakétát, 609 ezer páncéltörő lövedéket és 1 millió 206 ezer lövedéket kapott. A megsemmisített eszközöket az SZVR nem nevesítette.

Az orosz védelmi tárca hétfőn közölt összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 386 repülőgépet, 210 helikoptert, 3193 drónt, 405 légvédelmi rakétarendszert, 7945 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 1031 sorozatvetőt, 4157 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 8465 speciális katonai járművet veszítettek.

Oroszország tavaly tavasszal jegyzéket küldött a NATO-országoknak az Ukrajnának szánt fegyverszállítások ügyében, amelyben leszögezte, hogy Oroszország minden olyan szállítmányt, amely katonai felszerelést tartalmaz, legitim célpontnak tekint.

Az orosz védelmi minisztérium közleményt adott ki, amelyben azt állítja, hogy Ukrajna az ENSZ Közgyűlése 11. rendkívüli ülését megelőzően egy nagyszabású provokációt készít elő, azzal a céllal, hogy a nukleáris biztonságról szóló egyezmény megsértésével vádolja meg Oroszországot. A tárca szerint ennek végrehajtáshoz több konténernyi radioaktív anyagot szállítottak Ukrajnába egy meg nem nevezett európai ország területéről, a vámellenőrzés megkerülésével. Az anyagot a tájékoztatás értelmében a Kijev által ellenőrzött egyik sugárveszélyes létesítmény körzetében helyi szennyezésre fogják felhasználni.

A provokáció célja, hogy az Oroszországi Föderáció fegyveres erőit azzal vádolják meg, hogy válogatás nélkül mérnek csapást ukrajnai sugárveszélyes létesítményekre, ami radioaktív anyagok szivárgásához és a terep szennyezéséhez vezet

– áll a közleményben.

Joe Biden amerikai elnök Kijevbe utazott, ahol kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel tárgyalt. Médiahírek szerint az ukrán parlamentben is felszólal majd.

A Volodimir Zelenszkijjel folytatott megbeszélések után a tervek szerint Joe Biden Lengyelországba utazik, ahol találkozik Andrzej Duda lengyel elnökkel.

További részleteket az alábbi cikkünkben olvashatnak:

Kapcsolódó

Joe Biden váratlanul Kijevbe utazott

Az amerikai elnök már találkozott is ukrán kollégájával.

Hétfőn egész Ukrajnában megszólaltak a légi szirénák, miután orosz katonai repülőgépek belorusz repülőterekről szálltak fel, írja a Kyiv Independent.

A légiriadó akkor lépett életbe, amikor Joe Biden amerikai elnök Kijevbe látogatott. Biden Kijevben Volodimir Zelenszkij elnökkel találkozott.

A legfontosabb annak tisztázása, miként lehet a szükséges mennyiségű lőszert szállítani Ukrajnának, illetve a szállítások folyamatos biztosítását szavatolni – mondta Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, a tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően hétfőn.

Elmondta, a szakminiszterek tárgyalni fognak az EU Oroszországgal szemben bevezetni tervezett tizedik szankciós csomagjáról, közölte ugyanakkor: hétfőn nem várható az intézkedések végső elfogadása. Hozzátette: a korábbi szankciók „nagyon rossz évet fognak eredményezni” az orosz gazdaság számára.

Kijelentette: vízválasztó lenne, ha Kína fegyvereket szállítana Oroszországnak. Ez jelentős változást követelne az EU Kínával fenntartott kapcsolataiban – mondta az uniós diplomácia vezetője az MTI beszámolója szerint.

Ukrán katonák levágták a megölt zsoldosok fejét, hogy megnehezítsék az azonosítást. Az orosz Nyomozó Bizottság vezetője szerint több ilyen holttestet találtak az orosz „különleges katonai művelet” övezetében – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Az ukrán fél minden lehetséges módszert bevet a külföldi zsoldosok személyazonosságának elrejtésére. Annak érdekében, hogy megnehezítsék a megölt zsoldosok holttestének azonosítását, az ukrán katonák levágják a fejüket és a kezüket

– mondta Alekszandr Basztrikin.

Az okostelefonos felvételek alapján lengyel zsoldosokként azonosították a halott katonákat.

Mint megírtuk, Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt tartja felelősnek a háborúért Silvio Berlusconi, a Hajrá, Olaszország (FI) olasz kormánypárt elnöke, aki a Meloni-kormány Kijev-barát politikáját is bírálta.

Zelenszkij nemrég kommentálta Silvio Berlusconi kijelentéseit, és azt üzente:

Volodimir Zelenszkij ezzel Silvio Berlusconi szeptemberi szavaira utalt, amikor a politikus elmesélte, hogy Putyinnal továbbra is jó barátságot ápol, és az orosz elnök vodkát küldött neki a születésnapjára. Az FI akkor közleményben pontosította, hogy Silvio Berlusconi nem a háború évében, hanem egy régebbi születésnapján kapta ajándékba a vodkát az orosz elnöktől.