Sokkolóan sok harcost veszített a Wagner, holttesteik a hóban hevernek

A Katolikus Karitász útjára indította a 367. segélyszállítmányát Ukrajnába, egy évvel az orosz–ukrán háború kitörése után – hangzott el a szervezet csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

Écsy Gábor, a Katolikus Karitász országos igazgatója elmondta: a segélyszállítmányok egy részét Kárpátaljára, emellett Ukrajna belső területeire viszik.

Ahhoz, hogy Kelet-Ukrajnába is eljuthassanak, az ukrán hadsereg segítségére is szükségük van. Eddig hat alkalommal küldtek adományokat Ukrajna belső területeire, ezek együttes értéke már meghaladja az 500 millió forintot.

A Katolikus Karitász Kárpátaljára eddig több mint 300 tonna tartós élelmiszert, higiéniai eszközt, fertőtlenítőszert, aggregátort, fűtőpanelt szállított, emellett három járási kórházat orvosi műszerekkel, műtősruhákkal, sebészeti eszközökkel támogattak. A kárpátaljai karitász szervezetek munkáját nyolc kisbusszal és az adományok szállítására alkalmas járművekkel is segítették.

Volodimir Zelenszkij úgy véli, hogy Vlagyimir Putyin egy év után sem adta fel Kijev megszállásáról szóló terveit – írja az Ukrajinszka Pravda.

Szerintem Putyin továbbra is el akarja foglalni Kijevet. Azt hiszem, hogy egy dolgot mindenki megértett: ha nem tudja megszállni a fővárost, akkor Ukrajna sem lesz az övé

– fogalmazott az ukrán elnök. 

Zelenszkij úgy látja, az orosz hadsereg már nem olyan erős, mint volt, de még a legjobb formájában sem tudta elfoglalni az ukrán fővárost.

Irán tartózkodik az ENSZ-közgyűlés szavazásán attól a határozattervezettől, amely felszólítja Oroszországot, hogy feltétel nélkül és azonnal vonuljon ki Ukrajna területéről – írja a The Guardian tudósítója.

A 193 fős ENSZ-közgyűlés várhatóan még csütörtökön jelentős többséggel támogathatja a határozatot, bár Kína, Dél-Afrika, India, valamint több déli ország valószínűleg továbbra is tartózkodni fog a válaszadástól.

Az Európai Unió országai csütörtökön nem tudtak megállapodni az Oroszországgal szembeni új szankciókról, így azokat nem sikerül pénteken, Moszkva ukrajnai inváziójának egyéves évfordulójára hatályba léptetniük − közölték diplomáciai források a Reuters hírügynökséggel.

A szankciók bevezetéséhez a 27 uniós országnak egyhangúlag kell megállapodnia. A források szerint Lengyelország blokkolja a csomagot az orosz szintetikus gumi uniós behozatali tilalmára vonatkozó kivételek miatt.

Lengyel diplomaták szerint a mentességek olyan jelentősek, hogy hatástalanná teszik a szankciókat. Más források szerint a mentességeket azért javasolták, hogy a Németország által támogatott Olaszországnak kedvezzenek.

A tárgyalások péntek reggel folytatódnak.

Spanyolország tíz Leopard 2 típusú harckocsit ad hamarosan Ukrajnának – jelentette be Pedro Sánchez spanyol kormányfő csütörtökön Kijevben, miután tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Sánchez megerősítette Margarita Robles védelmi miniszter korábbi nyilatkozatát, miszerint Spanyolország hat harckocsit ad Ukrajnának, de hozzátette, hogy a jövőben ez a szám tízre növekszik.

Ezt az elkövetkező hetekben vagy hónapokban szándékozunk lebonyolítani

– fűzte hozzá Sánchez az ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón, amiről az MTI számolt be.

Zelenszkij üdvözölte a tényt, hogy Spanyolország is csatlakozott azon országok koalíciójához, amelyek ilyen típusú harckocsikkal látják el az ukrán hadsereget. Megjegyezte, hogy már zajlik ukrán katonák kiképzése Spanyolországban a harckocsik használatára.

Arra törekszünk, hogy összhangba hozzuk a harckocsik szállítását az ukrán katonák kiképzésének befejeztével

– fűzte hozzá Sánchez, aki nem zárta ki, hogy az Ukrajnának adott Leopard harckocsik száma még tovább nőhet.

Zelenszkijjel folytatott megbeszélése előtt a spanyol kormányfő felkereste a Kijev megyei Bucsát és Irpinyt, azokat a településeket, ahol az orosz hadsereg tavaly súlyos atrocitásokat követett el.

Bucsa és Irpiny megmutatják Putyin barbárságának sebeit és hegeit. Oroszország nem nyeri meg ezt a háborút. Egész Spanyolország Ukrajnával van

– írta Sánchez a Twitteren.

A belorusz katonai attasé a közeli napokban elhagyja Lengyelországot – közölte csütörtökön Lukasz Jasina, a varsói külügyminisztérium szóvivője. A kiutasítás előzménye, hogy Minszk hétfőn bejelentette a Hrodna (Grodno) városában működő lengyel főkonzulátus két munkatársának, valamint a lengyel határőrség egy összekötő tisztjének kiutasítását.

A tiszt diplomáciai státusszal rendelkezett, és a lengyel és a belorusz hatóságok közötti közvetítéssel volt megbízva. Jasina a PAP hírügynökségnek csütörtökön megerősítette: a három lengyel diplomata már el is hagyta Belaruszt.

Az utóbbi években egyre jobban erősödő lengyel–belorusz feszültség legújabb fejezete azzal kezdődött, hogy február 9-én a belorusz bíróság nyolc év szigorított fegyházra ítélte Andrzej Poczobut lengyel kisebbségi vezetőt.

Az MTI beszámolója szerint Lengyelország egy nappal később „komoly biztonsági államérdekre” hivatkozva felfüggesztette a forgalmat a Bobrowniki lengyel–belorusz közúti határátkelőn. Minszk erre az említett három lengyel diplomata kiutasításával reagált. A belorusz és a lengyel fél további, a másik ország fuvarozóinak mozgását érintő válaszlépései gyakorlatilag megbénították a tehergépkocsi-forgalmat a közös közúti határátkelőkön.

Ukrajnában lefoglalták Viktor Medvedcsuk ukrán politikus feleségének, Okszana Marcsenkónak 153 millió dollár (55 milliárd forint) értékű vagyonát. Ezt csütörtökön jelentette be az ország biztonsági szolgálata − írta az orosz állami TASZSZ hírügynökség. 

A biztonsági szolgálat anyagai szerint a bíróság lefoglalta Oksana Marcsenko vagyonát. A lefoglalt vagyon összértéke több mint 5,6 milliárd hrivnya

− áll a biztonsági szolgálat Telegram-csatornájának közleményében.

Két regionális energetikai vállalat részvénycsomagjának 14 százalékát, valamint egy másik több mint 4 százalékát foglalták le, amelyeket Marcsenkó a hivatal szerint offshore cégeken keresztül birtokol. Ezenkívül lefoglaltak két földterületet, négy lakóházat, tíz gépkocsit, valamint Marcsenko részesedését 18 befektetési, agráripari és távközlési vállalkozásban.

Az ukrán fegyveres erők az elmúlt napon mintegy 455 embert veszítettek, közülük több mint 210-en a Donyeck körzetében folytatott harcokban estek el – jelentette be Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve.

A tábornok a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök és objektumok között sorolt fel egyebek között egy Szu–25-ös repülőgépet, egy harckocsit, egy alacsonyan repülő célok bemérésére használt 35D6-os lokátort és hét hadianyagraktárt.

A moszkvai katonai tárca közölte, hogy az oroszországi Belgorod megyében lezuhant az orosz légierő egy Szu–25-ös csatarepülőgépe. A pilóta katapultált, de életét vesztette, a gép pusztulását a tárca szerint műszaki hiba okozhatta.

Több civil is megsérült

A szóvivő elmondta azt is, hogy Donyeck központjára csütörtök kora délutánig legkevesebb háromszor is tüzet nyitott az ukrán tüzérség. A város mentőszolgálatának négy alkalmazottja a találatok következtében életét vesztette, tíz tűzoltó pedig megsebesült. Később egy civil nő haláláról és három további személy sérüléséről hangzott el hivatalos bejelentés.

A helyi hatóságok arra figyelmeztették a lakosokat, hogy lehetőség szerint ne hagyják el otthonaikat, mert az ukrán hadsereg a haza védelmezőjének Oroszországban ünnepelt napja és az Ukrajna elleni „különleges hadművelet” elindításának évfordulója alkalmából valószínűleg fokozni fogja támadásainak intenzitását – írta az MTI.

A cseh kormány újabb katonai segélyszállítmányt hagyott jóvá Ukrajnának, és továbbra is küldeni fog felszereléseket a készletekből – közölte csütörtökön a védelmi miniszter.

Jana Cernochova beszámolója szerint tavaly óta a hadsereg eddig 38 harckocsit, 55 páncélozott járművet, négy repülőgépet és 13 önjáró löveget küldött. Emellett a minisztérium katonai egészségügyi anyagokat, valamint sugárvédelmi, vegyi és biológiai védelmi anyagokat, katonai felszereléseket, lőszert és alkatrészeket adományozott Ukrajnának.

A prágai kormány szerdán döntött egy újabb szállítmányról Ukrajna számára 

– jelentette ki Cernochova, anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna.

Karel Rehka vezérkari főnök elmondta, hogy Csehország mindenképpen további szállítást tervez, sőt, néhánynak már ütemterve is van. A védelmi ágazat minden egyes Ukrajnába küldött haditechnikai cikket alapos mérlegelés után választott ki, hogy ne gyengítse a cseh hadsereget. Hozzátette, hogy soha nem tapasztalt politikai nyomást semmilyen felszerelés szállítására vonatkozóan, ami ellentmondana az ő ajánlásának.

Cernochova azt is elmondta, hogy több mint ezer ukrán menekült, főként nők, gyermekek és idős férfiak találtak menedéket a védelmi minisztérium szálláshelyein.

A strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács vezetői az ukrajnai háború kitörésének február 24-én esedékes első évfordulója alkalmából egységre, Kijev támogatására és a béke helyreállítására szólítottak fel.

A csütörtökön közzétett nyilatkozatot Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkára, Dunja Mijatovic, az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Thórdís Kolbrún Reykfjörd Gylfadóttir izlandi külügyminiszter, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnöke, Tiny Kox, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke, valamint Leendert Verbeek, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatainak Kongresszusa elnöke írta alá.

A nyilatkozattevők mindenekelőtt hangsúlyozták: egy évvel ezelőtt Oroszország indokolatlan és provokálatlan katonai támadást indított Ukrajna ellen, megsértve a nemzetközi jogot, beleértve az Európa Tanács alapokmányát is.

Elítéljük, hogy Oroszország nem tesz eleget az ellenségeskedés beszüntetését és csapatainak visszahívását sürgető többszöri felszólításoknak. Ezzel szemben elmérgesíti a helyzetet további erőinek mozgósításával és bevetésével, valamint az ukrajnai megszállt területek jogtalan bekebelezésével

– fogalmaztak.

Hangsúlyozták: az értelmetlen és brutális agresszió számtalan emberéletet követelt, és hatalmas szenvedést okozott Ukrajnában, olyan szörnyűségek és pusztítások eredményeként, amelyekre a második világháború óta nem volt példa Európában. Oroszország ezekkel a nemzetközi humanitárius és emberi jogok súlyos megsértését követte el.

Kijelentették: minden bűncselekmény elkövetőjét el kell számoltatni. Igazságszolgáltatás nélkül nem lehet tartós béke – hangsúlyozták.

Esetleges incidensek kockázatára figyelmeztetett az orosz flotta egyre erősebb jelenléte miatt a Földközi-tengeren Enrico Credendino tengernagy, a haditengerészet vezérkari főnöke, aki a parlament védelmi bizottságában szólalt fel csütörtökön. Hangsúlyozta: az ukrajnai háború felerősítette a Földközi-tenger stratégiai szerepét.

Ami az ország biztonsági helyzetét illeti, az Ukrajnában zajló konfliktus a tengeren érezteti hatását, mivel megdöbbentő mértékben emelkedett az orosz flotta hajóinak száma a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren, olyan mennyiségben, amit a hidegháború idején sem lehetett tapasztalni

– jelentette ki Enrico Credendino.

Úgy vélte, magas számuk ellenére az orosz hajók jelenléte nem képvisel közvetlen fenyegetést Olaszország területére, de „jelentősen növeli a feszültséget”. Hangoztatta, hogy a helyzet nagyobb jelenlétet követel az olasz haditengerészet és a szövetségesek részéről is.

A haditengerészet vezérkari főnöke hozzátette, az oroszok agresszív magatartást tanúsítanak, ami nem számított megszokottnak a Földközi-tengeren, és korábban csak a Baltikum térségében volt tapasztalható.

Lehetséges az incidens kockázata, és amikor ilyesfajta incidens történik, sose lehet tudni, mi lesz a kimenetele

– mondta.

Megjegyezte, a Földközi-tenger egyébként is „háborgó” térségnek számít a partján fekvő országok gazdasági forrásokért folytatott állandó versengése miatt, valamint az emberkereskedelem, csempészet és más illegális tevékenységek következtében. „Ezért folyamatos ellenőrzésre van szükség” – jelentette ki.

Enrico Credentino hozzátette, problémát jelent a Földközi-medence déli partján fekvő országok fegyverkezése is. Példaként Algériát említette, mely Olaszországtól, Franciaországtól és Németországtól hajókat vásárol, Oroszországtól pedig Kalibr-rakétákkal felszerelt tengeralattjárókat.

Elmondta, az olasz haditengerészet naponta 10 ezer hajót azonosít és ellenőriz átlagban a partoktól távol is. A munkában hatvankét nagyobb hadihajó vesz részt, valamint a nemzeti felderítés két további vízi járműve. A vezérkari főnök hozzátette, nagyobb költségvetési támogatás szükséges a haditengerészet légvédelmi eszközökkel való felszerelésére és a legénységi létszám növelésére – írta az MTI.

„Az ország védelmezőiről való gondoskodás az állam szent kötelessége. A jövő, akárcsak az igazság pedig Oroszországé” – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön.

„Amikor beszédet mondtam a Szövetségi Gyűlésben, az volt az utolsó mondatom, hogy az igazság a miénk. De látva a fiatal orosz katonákat, azt kell mondanom, hogy a jövő kétségkívül szintén a miénk” – idézte az államfőt a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Moszkva csütörtökön bejelentette, hogy megnyitották az utat a gépjárműforgalom előtt az októberben egy robbanás következtében megrongálódott kulcsfontosságú krími hídon – írja a Telegraph.

Moszkva Kijevet tette felelőssé a híd elleni támadásért, de Kijev tagadta a vádakat.

Marat Husnullin orosz miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy az újranyitás „nagy ajándék” Oroszországnak.

A híd vasúti részének javítása még folyamatban van – tette hozzá Husnullin.

Shaun Pinner brit katona a reguláris katonai egységeknél szolgált Mariupolban, mielőtt elfogták az oroszok Kelet-Ukrajnában. Pinner az egyike volt annak az öt brit katonának, akik tavaly szeptemberben szabadultak ki az orosz fogságból egy fogolycserét követően.

A katona egy interjúban részletesen beszámolt az őt érő atrocitásokról. Felidézte, hogy fogsága alatt elektrosokkot is alkalmaztak ellene.

Shaun Pinner elmondása szerint olyan kíméletlenül bántak vele az oroszok, hogy nem tudott lábra állni a kínzások után.

További részletekről itt olvashatnak:

Kapcsolódó

18+

Brit katona beszélt arról, hogy kínozták meg az orosz fogságban

Lábra állni sem tudott, szivárgott a vér az ereiből.

A háború kitörése óta 1,6 millió ukrán talált menedéket lengyel családoknál – közölte a lengyel közszolgálati rádióban Pawel Szefernaker lengyel belügyminiszter-helyettes, aki kiemelte: a társadalom menekültek iránti szolidaritásának köszönhetően Lengyelországban nem kellett menekülttáborokat létesíteni, létrejöttek viszont átmeneti tömegszállást nyújtó humanitárius központok, amelyek az elmúlt évben félmillió embert fogadtak be, 

A miniszterhelyettes tájékoztatása szerint az ukrajnai menekültek gyorsan beilleszkednek Lengyelországban, a hazájukban zajló orosz agresszió ellenére normális életet szeretnének élni. Közlése szerint 1,5 millió ukrán állampolgár kapott lengyel személyazonosító számot (PESEL), amely hivatalos ügyintézést, cégalapítást is lehetővé tesz.

A lengyel hatóságok a PESEL alapján igyekeznek megállapítani azon ukránok számát, akik Lengyelországban maradtak, vagyis nem tértek vissza hazájukba, illetve nem utaztak el harmadik országba. Szefernaker azonban a csütörtöki interjúban megjegyezte: a személyazonosító számmal rendelkező ukránok közül is vannak olyanok, akik visszatértek hazájukba, így jelenleg mintegy 1,3 millióra becsülik azok számát, akik hosszabb lengyelországi tartózkodásra készülnek.

A menekültek körében végzett felmérésekre hivatkozva Szefernaker közölte: mintegy 80 százalékuk önállósodott, vagyis munkát talált, iskoláztatja gyermekeit. „A lengyel állam támogatást nyújt a többgyermekes anyáknak, valamint a beteg, idős, fogyatékkal élő ukrán állampolgároknak” – emlékeztetett.

A moldovai hatóságok cáfolták az orosz védelmi minisztérium azon állítását, miszerint Ukrajna provokációt tervez a Moldovához tartozó, 1990 óta erős orosz befolyás alatt álló régió ellen.

„Arra kérjük az embereket, hogy maradjanak nyugodtak, és a Moldovai Köztársaságon belül hivatalos és ellenőrzött forrásokból szerezzenek információkat” – teszi hozzá a közlemény.

Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy a provokációban az ukrán fegyveres erők orosz katonáknak álcázott egységei, konkrétan az Azov zászlóalj vesz részt.

Ukrajna fővárosában, Kijevben utcákat neveznek át azon katonák tiszteletére, akik életüket vesztették a háborúban, miközben az országukat védték, írja a Szabad Európa Rádió.

Svédország kész Leopárd harckocsikat küldeni Ukrajnának a megtámadott országnak nyújtandó újabb segélyszállítmány keretében – mondta az észak-európai ország védelmi minisztere a TT svéd hírügynökségnek, írja az MTI.

Svédország a háború kirobbanása óta már jelentős katonai és humanitárius segélyt küldött Ukrajnának. Pal Jonson svéd védelmi miniszter közölte, hogy az újabb szállítmány páncélozott gyalogsági harcjárműveket is tartalmaz, amellyel Svédország jelentősen hozzájárul az ukrán szárazföldi hadviseléshez.

A svéd kormány bejelentése szerint a katonai segélycsomag része lesz a fejlett Archer tüzérségi rendszer is, de a helyi parlament az ország 120 darab, német gyártmányú Leopard harckocsijából is küldene Ukrajnába. "Készek vagyunk Leopard harckocsikat küldeni Ukrajnába, Németországgal folyamatosan egyeztetünk erről" - mondta Jonson a TT hírügynökségnek.

Mindeközben Mikko Savola finn védelmi miniszter bejelentette, hogy Helsinki is csatlakozik azokhoz az országokhoz, amelyek Leopard 2 típusú harckocsikat küldenek Ukrajnának. Mint tudatta: Finnország 3 Leopard 2-essel járul hozzá ahhoz az együttműködéshez, amelyet a harcjárműveket gyártó Németország koordinál.

„Több védelmi eszközt küldünk, és partnereinkkel közösen részt veszünk a Leopard-együttműködésben” – tudatta közleményében Savola, és arra is kitért, hogy a támogatás arra is kiterjed, hogy az ukrán harckocsizókat felkészítsék a Leopardok kezelésére és karbantartására.