Egyre rosszabb irányba tart a háború, Vlagyimir Putyin felmondta az atomalkut

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése. Tartsanak velünk szerdán is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

A nap legfontosabb hírei az alábbiak voltak:

• Amerikai demokrata képviselő: nem bölcs dolog F–16-osokat küldeni Ukrajnába.
• Ukrán katona: A helyzet sokkal rosszabb Bahmutban, mint amit a hírekben hallani.
• A belorusz vezetés szerint álhír, hogy a hétvégén Minszknél orosz katonai gépet robbantottak fel.
• Lett hírszerzés: Az ukrajnai háború legalább 2023 végéig eltarthat.
• Egyre rosszabb irányba tart a háború, Vlagyimir Putyin felmondta az atomalkut.
• Szóltak a szirénák Ukrajnában.
• Lezuhant egy drón a Gazprom Moszkva megyei kompresszorállomásánál.
• Az oroszok megerősítik a Krímbe vezető utakat.
• Moszkva szerint Ukrajna orosz területet támadott.
• Megnőtt a kereslet a HIMARS-rakétavetők iránt.
• Ukrajna célja a Krím felszabadítása, térképen mutatják, hová kell csapni a rakétákkal.
• Feszült a helyzet Bahmutnál.

Legkevesebb háromezer ukrán katona maradt az ostromlott Bahmut városban – jelentette ki Jan Gagin katonai és politikai szakértő, az Ukrajnától elcsatolt Donyecki régió megbízott vezetőjének tanácsadója kedden a TASZSZ hírügynökségnek.

Gagin szerint az orosz hadsereg szinte minden, a helyőrség katonáinak cseréjére és az utánpótlás szállítására irányuló kísérletet meghiúsít, ezért erre nem is nagyon történnek kísérletek.

Nem zárta ki ugyanakkor annak lehetőségét, hogy hadianyagot szállító ukrán hadoszlopok megkísérelnek majd betörni a városba, vagy az ukrán hadvezetés megpróbálja kimenteni csapatai egy részét az ostromlott Bahmutból.

Herman Haluscsenko ukrán energetikai miniszter közölte, hogy Svédország 30 millió dollárral támogatja az ukrán energetikai alapot – számolt be a Kárpáti Igaz Szó.

Ezenfelül Svédország anyagi támogatást ad a Nemzetközi Atomenergetikai Ügynökség ukrajnai missziójának, amely jelen van az ország valamennyi atomerőművében, és rögzíti az orosz támadások hatását az ország energetikai rendszerére

– mondta a miniszter.

A NATO-tagjelölt Finnország megkezdi határkerítése építését Oroszországgal közös határán − jelentette be kedden a finn határőrség.

A finn parlament még júliusban jóváhagyott egy jogszabály-módosító javaslatot az ország határvédelmének bizonyos szakaszokon történő megerősítésére a csaknem 1300 kilométer hosszú közös határ mentén. A mintegy 200 kilométer hosszú és három méter magas akadályt a szervizutak megépítése után márciusban kezdik el felhúzni − írta meg az MTI. 

A határrendészet tájékoztatása szerint az első szakasz a délkeleti Imatrától indul, és három kilométer hosszú lesz. Ez a munka várhatóan június végére befejeződik. További 70 kilométer 2025-re készül el. Az egészre mintegy 380 millió eurót szánnak.  

A három méter magas akadályt szögesdróttal látják el, egyes helyeken éjjellátó kamerákkal, lámpákkal és hangszórókkal lesz felszerelve. A határ mentén jelenleg egy egyszerű palánkkerítés fut végig.    

Finnország úgynevezett hibrid megtorló intézkedésektől, így például attól tart, hogy Moszkva illegális bevándorlókkal akarja elárasztani a finn határt a politikai nyomásgyakorlás eszközeként.    

Aláírta Vlagyimir Putyin orosz elnök az Európa Tanács (ET) nemzetközi szerződéseinek Oroszországra vonatkozó hatályát megszüntető törvényt − közölte az MTI. 

A jogi információs portálon közzétett jogszabály értelmében hatályát vesztette Oroszországnak az Európa Tanáccsal megkötött mind a 21 nemzetközi szerződése az orosz ET-tagság megszűnése miatt. Ezek között van az ET alapokmánya, a szervezet kiváltságokról és mentességekről szóló általános egyezménye, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény, a terrorizmus elleni küzdelemről szóló európai egyezmény, a helyi önkormányzatok európai chartája és az Európai Szociális Charta.

A törvényhez fűzött indoklás emlékeztetett rá, hogy az ET Miniszteri Bizottsága – az Ukrajna ellen indított háború miatt – 2022. február 25-én határozatot fogadott el az ET szerveiben való orosz képviselet felfüggesztéséről. Oroszország 2022. március 15-én hivatalosan értesítette az ET főtitkárát arról a szándékáról, hogy az ET alapokmányának az önkéntes kilépési eljárást szabályozó 7. cikke alapján kilép az Európa Tanácsból, valamint felmondja az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményt.    

Az ET Miniszteri Bizottsága egy napra rá, 2022. március 16-án határozatot fogadott el, amelyben Oroszország Európa tanácsi tagságát ugyanezen időponttal megszüntette.  

Oroszország, amely 1996. február 28-án csatlakozott az ET-hez, tavaly szeptember 16-a óta már nem tagja az Emberi Jogok Európai Egyezményének, mivel kivonta magát az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) joghatósága alól. Júniusban Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy Oroszország ne hajtsa végre az EJEB 2022. március 15-e után hozott ítéleteit.

Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma arról tájékoztatott, hogy szerverek feltörése miatt néhány oroszországi régióban hamis légiriadót sugároztak a rádiók – számolt be az MTI.

Az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím félsziget több körzeti adója a saját adása helyett Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés parancsnokának fenyegetőzését adta. Hasonló hackertámadás történt Voronyezs megyében is, valamint több szórakoztató adó hullámhosszán.

A Sputnik rádió honlapján szakértőkre hivatkozva azt írta: a támadás – amely egyébként már nem az első volt – próba lehet egy, az orosz elektronikus média ellen végrehajtandó akcióhoz. A RIA Novosztyi hírügynökség szerint januárban kísérlet történt az orosz műsorszóró műholdak blokkolására.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter megismételte a Biden-kormányzat aggodalmát amiatt, hogy Kína „halálos” segítséget kíván nyújtani Oroszországnak az ukrajnai háborúhoz.

A kazahsztáni fővárosban, Asztanában a vezetőkkel folytatott megbeszélése után Blinken figyelmeztetett, hogy Pekingnek következményekkel kell szembenéznie, ha ilyen módon kívánja támogatni Oroszországot.

Ez a helyzet nem lesz könnyű

– fogalmazott Blinken.

„Nem fogunk habozni, hogy például célba vegyük azokat a kínai vállalatokat vagy személyeket, amelyek megsértik a szankcióinkat, vagy más módon részt vesznek az orosz háborús erőfeszítések támogatásában.”

Hivatalos becslések szerint 2022-ben Ukrajnában 74 312 többlakásos épület és 18 281 magánház épült fel. Az építésben Kijev megye állt az élen, még úgy is, hogy ott a háború évében 29 százalékkal kevesebb új területet adtak át az előző évhez képest – számolt be a Kárpáti Igaz Szó.

Az új magánházak építése szempontjából az alábbi megyék járnak az élen:

• Kijev: 4132,
• Lviv: 1816,
• Volinszk: 1391,
• Kárpátalja: 1365,
• Rivne: 1301 darab.

Vlagyimir Putyin utasította az FSZB-t, vagyis az orosz kémelhárítást, hogy fokozza hírszerzési tevékenységét, és akadályozza meg, hogy „szabotázscsoportok” jussanak be az országba − írta meg a The Guardian. 

Vlagyimir Putyin 2023. február 28-án

Fotó: Gavriil Grigorov / Sputnik / Reuters

Az orosz államfő az FSZB tisztviselőihez intézett beszédében − amelyről a Reuters számolt be − utasította az ügynökséget, hogy erősítse meg tevékenységét az Ukrajna és nyugati szövetségesei által Oroszország ellen folytatott, szerinte növekvő kémkedési és szabotázsakciókkal szemben.

Utasította a tisztviselőket, hogy fokozzák a kulcsfontosságú orosz infrastruktúra védelmét, és akadályozzák meg a nyugati biztonsági szolgálatok minden olyan kísérletét, amely az általa „terrorista sejteknek” nevezett alvó ügynökök újjáélesztésére irányulna orosz területen.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára kedden bejelentette, hogy Ukrajna hosszú távon a szervezet tagja lesz. Szerinte a jelenlegi helyzetben nagyon fontos, hogy Ukrajna független nemzet maradjon, és megvédje magát az orosz invázióval szemben, ehhez pedig támogatásra van szüksége.

Stoltenberg a finn miniszterelnökkel, Sanna Marinnal tartott közös sajtótájékoztatón Helsinkiben elmondta: a NATO-szövetségesek megállapodtak abban, hogy Ukrajna tagállam lesz, de ez egyelőre egy távolabbi terv.

A főtitkár kijelentette: Finnország és Svédország csatlakozási szándéka a szövetséghez „elsődleges prioritás”, és hozzátette: az északi országokhoz lesz köthető „a NATO modern kori történetének leggyorsabb csatlakozási folyamata”.

Stoltenberg egy nappal azután beszélt erről, hogy Törökország külügyminisztere, Mevlüt Cavusoglu azt mondta, március 9-én folytatódnak a tárgyalások Helsinkivel és Stockholmmal a NATO-tagságról.

Az Egyesült Államok és más NATO-tagállamok abban reménykednek, hogy Finnország és Svédország képviselői is jelen lehetnek a következő NATO-csúcstalálkozón, amelyet július 11-én Litvánia fővárosában, Vilniusban tartanak – közölte a The Guardian.

Német gyártmányú Leopard harckocsikat észleltek Bahmut közelében az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság vezetőjének tanácsadója szerint – írja a CNN.

„Állítások szerint Leopardok jelentek meg Bahmut közelében” – mondta Jan Gagin a Rosszija–1 orosz állami tévének.

„Nincs ok pánikra. A mostani sáros időjárás megnehezíti a Leopardok dolgát, nem tudnak gyorsan mozogni” – tette hozzá a tanácsadó.

A Kreml megismételte álláspontját, miszerint Oroszország nyitott a tárgyalásokra az ukrajnai konfliktus lezárása érdekében, de leszögezte, hogy az új „területi realitásokat” nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak azt mondta: Oroszország soha nem mond le arról a négy ukrán régióról, amelyeket Moszkva tavaly elcsatoltnak nyilvánított.

„Az Orosz Föderáció alkotmányát nem lehet figyelmen kívül hagyni. Oroszország ebben soha nem fog kompromisszumot kötni, ezek fontos realitások” – idézte Peszkovot a Telegraph.

Itt van az ideje annak, hogy megkezdődjenek a tárgyalások Ukrajna uniós csatlakozásáról – írta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatalos Twitter-oldalán.

Ukrajna mindig is Európa volt és mindig is Európa lesz. Ezt már garantáltuk. Egy évvel ezelőtt, a háború ötödik napján Ukrajna kérte a felvételét az Európai Unióba, és biztosította tagjelölti státuszát. Idén itt az ideje, hogy döntést hozzunk a tagsági tárgyalások megkezdéséről

– fogalmazott az ukrán elnök, hozzátéve, hogy Ukrajna olyan egységessé tette az uniót, mint még soha.

„Ukrajna az, amely megvédi az európai értékeket a jövő nemzedékei számára. Együtt a küzdelemben, együtt a győzelemben. Éljen sokáig Európa! Éljen a szabadság!” – tette hozzá Volodimir Zelenszkij.

A vasárnap Belaruszban megsemmisített A–50 Mainstay kémrepülőgép elvesztése jelentős csapást jelent Moszkvának, mivel az létfontosságú volt az orosz légi műveletek szempontjából – írja a brit védelmi minisztérium.

A jelentés felidézi, hogy a Bypol belorusz partizáncsoport vasárnap csapást mért a Maschulishchy légi bázisra, amelynek következtében megsemmisítettek egy A–50-es Mainstay kémrepülőgépet.

A brit védelmi minisztérium hozzátette, hogy a légi bázis elleni támadásban keletkezett károkról egyelőre nem lehet többet tudni. A jelentés szerint azonban hat darab ilyen típusú repülőgép továbbra is működik.

Japán újabb szankciókat vezetett be 39 orosz magánszemély, köztük a Konszern Kalasnyikov orosz fegyvergyártó cég vezetője ellen, valamint 73 orosz vállalat és a Roszbank befektetési cég ellen – közölték Japán külügyminisztériumának tisztviselői a The Independent szerint.

A közlemény szerint a szankciókat „az Ukrajnával kapcsolatos jelenlegi nemzetközi helyzetre” való tekintettel vezették be.

A szankciók célja továbbá, hogy hozzájáruljanak a nemzetközi béke megteremtésére irányuló nemzetközi erőfeszítésekhez, összhangban a többi ország által hozott intézkedésekkel – tették hozzá.

Meghalt egy ember, miután kedden reggel orosz ágyúzás érte Herszon városát – írja a Sky News egy magas rangú ukrán tisztviselőre hivatkozva.

Andrij Jermak, az Ukrán Elnöki Hivatal vezetője elmondta, hogy a támadás következtében egy ház is megsemmisült. Az áldozatról további információkat nem közöltek.

Herszon többször is tűz alá került azóta, hogy Oroszország novemberben kivonult a városból. Hónapokig orosz megszállás alatt állt, de végül ukrán erők szabadították fel, akik a közeli Dnyipro folyó túloldalára szorították vissza a moszkvai csapatokat.

Az orosz védelmi minisztérium szerint az Egyesült Államok „mérgező vegyi anyagokkal összefüggő provokációt” tervez végrehajtani Ukrajnában.

A minisztérium idézte John Sullivan volt oroszországi amerikai nagykövetet, aki szerint „az orosz csapatok vegyi fegyverek alkalmazását tervezik a különleges katonai műveleti területen”.

„Ezt az információt úgy tekintjük, hogy az Egyesült Államoknak és cinkosaiknak az a szándéka, hogy mérgező vegyi anyagokkal összefüggő provokációt hajtsanak végre Ukrajnában” – mondta Igor Kirillov, az orosz fegyveres erők sugár-, vegyi és biológiai védelmi csapatainak vezetője egy keddi tájékoztatón.