Auguszta
EUR 409,42 Ft USD 389,83 Ft GBP 495,13 Ft BUX 78 829 OTP 21 610 Ft MOL 2 662 Ft
1 °C
8 °C
Közvetítés
  • Közvetítés
  • Kapcsolódók
Ez a poszt a következő Percről percre része:

Egyre rosszabb irányba tart a háború, Vlagyimir Putyin felmondta az atomalkut

Vissza a közvetítéshez
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Balizs Benedek

    Ez volt mára az Index percről percre közvetítése. Tartsanak velünk szerdán is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

    A nap legfontosabb hírei az alábbiak voltak:

  • Kozics Júlia

    Legkevesebb háromezer ukrán katona maradt az ostromlott Bahmut városban – jelentette ki Jan Gagin katonai és politikai szakértő, az Ukrajnától elcsatolt Donyecki régió megbízott vezetőjének tanácsadója kedden a TASZSZ hírügynökségnek.

    Gagin szerint az orosz hadsereg szinte minden, a helyőrség katonáinak cseréjére és az utánpótlás szállítására irányuló kísérletet meghiúsít, ezért erre nem is nagyon történnek kísérletek.

    Nem zárta ki ugyanakkor annak lehetőségét, hogy hadianyagot szállító ukrán hadoszlopok megkísérelnek majd betörni a városba, vagy az ukrán hadvezetés megpróbálja kimenteni csapatai egy részét az ostromlott Bahmutból.

  • Kozics Júlia

    Herman Haluscsenko ukrán energetikai miniszter közölte, hogy Svédország 30 millió dollárral támogatja az ukrán energetikai alapot – számolt be a Kárpáti Igaz Szó.

    Ezenfelül Svédország anyagi támogatást ad a Nemzetközi Atomenergetikai Ügynökség ukrajnai missziójának, amely jelen van az ország valamennyi atomerőművében, és rögzíti az orosz támadások hatását az ország energetikai rendszerére

    – mondta a miniszter.

  • Kovács Ferenc

    A NATO-tagjelölt Finnország megkezdi határkerítése építését Oroszországgal közös határán − jelentette be kedden a finn határőrség.

    A finn parlament még júliusban jóváhagyott egy jogszabály-módosító javaslatot az ország határvédelmének bizonyos szakaszokon történő megerősítésére a csaknem 1300 kilométer hosszú közös határ mentén. A mintegy 200 kilométer hosszú és három méter magas akadályt a szervizutak megépítése után márciusban kezdik el felhúzni − írta meg az MTI. 

    A határrendészet tájékoztatása szerint az első szakasz a délkeleti Imatrától indul, és három kilométer hosszú lesz. Ez a munka várhatóan június végére befejeződik. További 70 kilométer 2025-re készül el. Az egészre mintegy 380 millió eurót szánnak.  

    A három méter magas akadályt szögesdróttal látják el, egyes helyeken éjjellátó kamerákkal, lámpákkal és hangszórókkal lesz felszerelve. A határ mentén jelenleg egy egyszerű palánkkerítés fut végig.    

    Finnország úgynevezett hibrid megtorló intézkedésektől, így például attól tart, hogy Moszkva illegális bevándorlókkal akarja elárasztani a finn határt a politikai nyomásgyakorlás eszközeként.    

  • Kovács Ferenc

    Aláírta Vlagyimir Putyin orosz elnök az Európa Tanács (ET) nemzetközi szerződéseinek Oroszországra vonatkozó hatályát megszüntető törvényt − közölte az MTI. 

    A jogi információs portálon közzétett jogszabály értelmében hatályát vesztette Oroszországnak az Európa Tanáccsal megkötött mind a 21 nemzetközi szerződése az orosz ET-tagság megszűnése miatt. Ezek között van az ET alapokmánya, a szervezet kiváltságokról és mentességekről szóló általános egyezménye, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény, a terrorizmus elleni küzdelemről szóló európai egyezmény, a helyi önkormányzatok európai chartája és az Európai Szociális Charta.

    A törvényhez fűzött indoklás emlékeztetett rá, hogy az ET Miniszteri Bizottsága – az Ukrajna ellen indított háború miatt – 2022. február 25-én határozatot fogadott el az ET szerveiben való orosz képviselet felfüggesztéséről. Oroszország 2022. március 15-én hivatalosan értesítette az ET főtitkárát arról a szándékáról, hogy az ET alapokmányának az önkéntes kilépési eljárást szabályozó 7. cikke alapján kilép az Európa Tanácsból, valamint felmondja az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményt.    

    Az ET Miniszteri Bizottsága egy napra rá, 2022. március 16-án határozatot fogadott el, amelyben Oroszország Európa tanácsi tagságát ugyanezen időponttal megszüntette.  

    Oroszország, amely 1996. február 28-án csatlakozott az ET-hez, tavaly szeptember 16-a óta már nem tagja az Emberi Jogok Európai Egyezményének, mivel kivonta magát az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) joghatósága alól. Júniusban Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy Oroszország ne hajtsa végre az EJEB 2022. március 15-e után hozott ítéleteit.

  • Kozics Júlia

    Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma arról tájékoztatott, hogy szerverek feltörése miatt néhány oroszországi régióban hamis légiriadót sugároztak a rádiók – számolt be az MTI.

    Az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím félsziget több körzeti adója a saját adása helyett Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés parancsnokának fenyegetőzését adta. Hasonló hackertámadás történt Voronyezs megyében is, valamint több szórakoztató adó hullámhosszán.

    A Sputnik rádió honlapján szakértőkre hivatkozva azt írta: a támadás – amely egyébként már nem az első volt – próba lehet egy, az orosz elektronikus média ellen végrehajtandó akcióhoz. A RIA Novosztyi hírügynökség szerint januárban kísérlet történt az orosz műsorszóró műholdak blokkolására.

  • Balizs Benedek

    Az amerikai képviselőház fegyveres erőkkel foglalkozó bizottsága úgy véli, hogy az F–16-os vadászgépek Ukrajnába küldésének lehetősége „nem a harc megnyeréséhez szükséges erőforrások bölcs felhasználása” – mondta a bizottság első számú demokrata képviselője.

    Az őszinte igazság az, hogy az F–16-osok ukrajnai üzembe helyezésének költségei még akkor is, ha alapvetően azt mondanánk, hogy semmi sem fontosabb ennél az egy fegyverrendszernél, és minden időnket és erőforrásunkat erre fordítanánk, a legjobb esetben talán egy éven vagy akár nyolc hónapon belül be tudnánk juttatni néhány működőképes F–16-ost Ukrajnába, ha nagyon erőltetnénk

    – mondta Adam Smith washingtoni demokrata képviselő.

    Smith elmondása szerint nemcsak a pilótákat kell kiképezni, hanem a szerelőket is, olyan repülőtereket kell kialakítani, amelyek alkalmasak az F–16-osok fogadására, valamint pótalkatrészekre is szükség van.

  • Balizs Benedek

    A Bahmutban tartózkodó ukrán katonák egyre romló helyzetről számolnak be, mivel az orosz erők továbbra is nagy erőkkel ostromolják a kelet-ukrajnai várost.

    Bahmutban most nagyon nehéz a helyzet, sokkal rosszabb, mint amit a hírekben hallani

    – árulta el egy ukrán katona a CNN-nek. Szerinte a hivatalos jelentésekhez képest még 100 százalékkal nehezebb helyzetben vannak. Az oroszok minden irányból, különösen északról hajtanak végre támadásokat.

    A katona cáfolta azokat az orosz állításokat, amelyek szerint az ukrán erők Bahmutban elvágták az útvonalat, és nem tudnak utánpótlást juttatni a városba.

  • Kozics Júlia

    Álhírnek nevezte a belorusz külügyminiszter-helyettes azt az állítást, miszerint hétfői híradások szerint a hétvégén belorusz ellenzéki aktivisták Minszk közelében felrobbantottak egy orosz katonai gépet.

    Bármiféle hivatalos reakció hiányában mély meggyőződésem, hogy ez egy újabb álhír nemzetbiztonságunk bizonyos hibáinak kiemelésére

    – nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek Jurij Ambrazevics belorusz külügyminiszter-helyettes az ENSZ genfi központjában zajló Leszerelési Konferencia során.

    Aljakszandr Azarov, a rendvédelmi szervek volt dolgozói által létrehozott BYPOL ellenzéki szervezet vezetője vasárnap Telegram-oldalán közölte, hogy felrobbantottak egy orosz Berijev A-50 katonai légtérellenőrző repülőgépet Minszk közelében egy repülőtéren. A bejelentésről a lengyelországi székhelyű Belsat belorusz hírcsatorna is beszámolt, Azarov ugyanakkor nem támasztotta alá bizonyítékokkal állítását.

    Azarov hétfőn a Reutersnek telefonon mondta el, hogy a műveletet hónapokig tervezték, a BYPOL „partizánjai” pedig a jövőben több hasonló akció végrehajtását tervezik. Az MTI beszámolója szerint a BYPOL-t Belaruszban terrorszervezetként, a Belsat hírcsatornát pedig szélsőséges hírközlőként tartják nyilván.

    Belarusz délen Ukrajnával határos, és Moszkva szempontjából fontos szerepe van Oroszország Ukrajna elleni háborújában. Minszk ugyan többször leszögezte, hogy nem lép be a háborúba, ha nem éri külső támadás, de belorusz területen, amelyet az ukrajnai háború kezdetén Oroszország felvonulási területként használt, állandó jelleggel orosz csapatok állomásoznak.

  • Balizs Benedek

    Oroszország nem tervezi az ukrajnai hadműveletek befejezését, és továbbra is mérlegeli a Kijev elleni offenzíva folytatásának lehetőségét – számolt be az Ukrajinszka Pravda a lett hírszerzés jelentése alapján.

    Becsléseink szerint a harcok legalább 2023-ig folytatódnak. Oroszország stratégiai céljai nem változtak, így valószínű, hogy egy téli pihenő után újabb offenzívát indít. Az orosz rezsim továbbra is fontolgatja a Kijev elleni újabb offenzívát. Donbasz elfoglalása továbbra is minimális taktikai cél marad 

    – áll a jelentésben, amelyben többek között megjegyzik azt is, hogy Ukrajnának sokkal több katonai támogatásra van szüksége a Nyugat részéről a győzelemhez.

    „Mind Oroszországnak, mind Ukrajnának hiányoznak a fegyverek és a lőszerek, így a további fejleményeket befolyásoló egyik legfontosabb tényező az lesz, hogy mindkét fél képes lesz-e ezeket minél hamarabb beszerezni vagy előállítani” – jegyzik meg a jelentésben.

    A lett hírszerző szolgálat szerint jelenleg kicsi a valószínűsége annak, hogy Oroszország atomfegyvereket vet be, mivel ez a háborúba való közvetlenebb nyugati beavatkozáshoz vezethetne, és elidegenítene olyan oroszbarát országokat, mint Kína és India.

  • Kovács Ferenc

    Aláírta Vlagyimir Putyin orosz államfő a törvényt, amely felfüggeszti Oroszország részvételét a hadászati támadófegyverek korlátozásáról megkötött orosz–amerikai Új START-szerződésben − közölte az MTI. 

    A jogszabály értelmében, amelyet a jogi információk hivatalos internetes portálján tettek közzé, Oroszországnak a szerződésben való újbóli részvételéről az elnök dönthet.

    Putyin a múlt kedden, az orosz parlament két házához intézett üzenetében jelentette be a szerződésben való részvétel felfüggesztésének szándékát, majd az erről rendelkező törvénytervezetet maga terjesztette be. Ezt szerdán a törvényhozás mindkét kamarája egyhangúlag megszavazta.

    Az oroszok szerint kényszerű volt a döntés

    A hadászati fegyverzetek csökkentéséről szóló, Új START, START-3 vagy prágai szerződés néven ismert, tíz évre szóló és legfeljebb öt évvel meghosszabbítható hatályú megállapodást 2010. április 8-án írta alá Oroszország és az Egyesült Államok akkori elnöke, Dmitrij Medvegyev és Barack Obama. A dokumentum mindkét félnek előírta, úgy csökkentse nukleáris arzenálját, hogy hét év elteltével, valamint azt követően a fegyverek összesített száma ne haladja meg a 700 hordozóeszközt (interkontinentális ballisztikus rakétát, tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétát és nehézbombázót), valamint az 1550 robbanótöltetett és a 800 telepített és nem telepített indító szerkezetet.

    2021. február 3-án Oroszország és az Egyesült Államok jegyzéket váltott az öt évre szóló meghosszabbítás hatálybalépéséhez szükséges belső eljárások befejezéséről.

    Oroszország 2022. augusztus 8-án tájékoztatta az Egyesült Államokat, hogy ideiglenesen kivonja létesítményeit az Új START-szerződés szerinti ellenőrzés alól. Az orosz külügyminisztérium indoklása szerint ez egy kényszerű döntés volt azon szankciók fényében, amelyeket a Nyugat Oroszország ellen az ukrajnai háború miatt bevezetett.

     

  • Balizs Benedek

    Kedd délután, magyar idő szerint fél 5 után Ukrajna-szerte megszólaltak a légvédelmi szirénák – számolt be a Sky News.

    Közép- és Kelet-Ukrajna nagy részén riadókészültség volt érvényben az esetleges támadások miatt. Az alábbi térképen azt is meg tudja nézni, Ukrajna mely régióira vonatkozik a légiriadó.

    Egy órával később úgy néz ki, hogy a riasztásnak hamarosan vége lehet, lassan fehérre vált a térkép.

  • Balizs Benedek

    Antony Blinken amerikai külügyminiszter megismételte a Biden-kormányzat aggodalmát amiatt, hogy Kína „halálos” segítséget kíván nyújtani Oroszországnak az ukrajnai háborúhoz.

    A kazahsztáni fővárosban, Asztanában a vezetőkkel folytatott megbeszélése után Blinken figyelmeztetett, hogy Pekingnek következményekkel kell szembenéznie, ha ilyen módon kívánja támogatni Oroszországot.

    Ez a helyzet nem lesz könnyű

    – fogalmazott Blinken.

    „Nem fogunk habozni, hogy például célba vegyük azokat a kínai vállalatokat vagy személyeket, amelyek megsértik a szankcióinkat, vagy más módon részt vesznek az orosz háborús erőfeszítések támogatásában.”

  • Kovács Ferenc

    Lengyelország februárban és márciusban „közel nullára” csökkenti az Oroszországból származó kőolajimportját − közölte Mateusz Morawiecki miniszterelnök.

    Morawiecki elmondta, hogy

    az év elején az Oroszországból származó import 10 százalékra csökkent ... február-márciusban pedig, az Orlentől származó információk szerint, 0 százalék lesz.

    Megjegyzései azután hangzottak el, hogy Lengyelország legnagyobb olajipari vállalata, a PKN Orlen közölte: Oroszország váratlanul leállította a Lengyelországba irányuló olajszállításokat a Barátság kőolajvezeték északi szakaszán keresztül − írta meg a The Guardian. 

  • Kozics Júlia

    Hivatalos becslések szerint 2022-ben Ukrajnában 74 312 többlakásos épület és 18 281 magánház épült fel. Az építésben Kijev megye állt az élen, még úgy is, hogy ott a háború évében 29 százalékkal kevesebb új területet adtak át az előző évhez képest – számolt be a Kárpáti Igaz Szó.

    Az új magánházak építése szempontjából az alábbi megyék járnak az élen:

    • Kijev: 4132,
    • Lviv: 1816,
    • Volinszk: 1391,
    • Kárpátalja: 1365,
    • Rivne: 1301 darab.
  • Kozics Júlia

    Lezuhant egy drón százméternyire a Gazprom gázkompresszor-állomásától a Kolomnai járásban lévő Gabasztovo községben – közölte Andrej Vorobjov, Moszkva megye kormányzója kedden a Telegramon.

    A kormányzó szerint a drón lezuhanását követően nem történt robbanás, a földön sem sérülés, sem kár nem keletkezett. A helyszínen tűzszerészek, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és más szervek munkatársai dolgoznak.

    A célpont valószínűleg a polgári infrastruktúra egyik létesítménye volt

    – írta Vorobjov.

    A drón eredetéről egyelőre nem adtak ki hivatalos tájékoztatást. A TASZSZ hírügynökség azt közölte, hogy egy külföldi, Oroszországban lajstromba nem vett, pilóta nélküli repülő eszközről van szó.

    A Kommerszant című lap a Shot Telegram-csatornára hivatkozva azt írta, hogy a drón típusa UJ-22 Airborne volt. Ezt a modellt az ukrán Ukrdzset vállalat gyártja. A szerkezet hatótávolsága 800 kilométer, sebessége óránként 130-140 kilométer, hasznos teherbírása pedig elérheti a 20 kilogrammot. A Shot informátora úgy véli, hogy a drónból kifogyhatott az üzemanyag, ezért vesztett a magasságából, fának ütközött és lezuhant.

    Az orosz védelmi tárca azt közölte, hogy a rádióelektronikai egységek polgári infrastruktúra elleni ukrán dróntámadást akadályoztak meg a dél-oroszországi Kubany régióban és Adigeföldön. A minisztérium szerint mindkét drón letért a röppályájáról, és a földre zuhanva nem okozott kárt.

    Az egyik UAV a mezőn zuhant le, a másik UAV nem okozott kárt a megtámadott polgári infrastruktúrában

    – áll a közleményben.

  • Kovács Ferenc

    Az orosz erők sorompókkal és árkokkal erősítik meg a Krímbe vezető utakat − jelentette Brady Africk az American Enterprise Institute nevű think-tank hírszerzési szakértője.

    Az elemző a területről február 25-én készült műholdfelvételekre hivatkozott, amelyeken védelmi akadályok láthatók az utakon.

    A Fekete-tengerbe nyúló Krím azután került az orosz birodalomba, hogy Nagy Katalin a 18. században annektálta. A félsziget 1921-ben a Szovjetunió, azon belül pedig Oroszország része lett 1954-ig, amikor Sztálin utódja, Nyikita Hruscsov átadta Ukrajnának.

    Az 1994-es budapesti memorandumban Oroszország elismerte Ukrajna szuverenitását a meglévő határain belül − amelybe a Krím is beletartozott −, és vállalta, hogy tartózkodik az erőszak alkalmazásától Kijev ellen, azért cserébe, hogy Ukrajna leszerelte a Szovjetunió szétesése után a területén maradt atomfegyvereket. 

    2014-ben azonban a Kreml által támogatott erők elfoglalták a Krímet, és illegálisan elcsatolták Ukrajnától.

  • Kovács Ferenc

    Vlagyimir Putyin utasította az FSZB-t, vagyis az orosz kémelhárítást, hogy fokozza hírszerzési tevékenységét, és akadályozza meg, hogy „szabotázscsoportok” jussanak be az országba − írta meg a The Guardian. 

    Az orosz államfő az FSZB tisztviselőihez intézett beszédében − amelyről a Reuters számolt be − utasította az ügynökséget, hogy erősítse meg tevékenységét az Ukrajna és nyugati szövetségesei által Oroszország ellen folytatott, szerinte növekvő kémkedési és szabotázsakciókkal szemben.

    Utasította a tisztviselőket, hogy fokozzák a kulcsfontosságú orosz infrastruktúra védelmét, és akadályozzák meg a nyugati biztonsági szolgálatok minden olyan kísérletét, amely az általa „terrorista sejteknek” nevezett alvó ügynökök újjáélesztésére irányulna orosz területen.

  • Gáspár Gergő

    Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára kedden bejelentette, hogy Ukrajna hosszú távon a szervezet tagja lesz. Szerinte a jelenlegi helyzetben nagyon fontos, hogy Ukrajna független nemzet maradjon, és megvédje magát az orosz invázióval szemben, ehhez pedig támogatásra van szüksége.

    Stoltenberg a finn miniszterelnökkel, Sanna Marinnal tartott közös sajtótájékoztatón Helsinkiben elmondta: a NATO-szövetségesek megállapodtak abban, hogy Ukrajna tagállam lesz, de ez egyelőre egy távolabbi terv.

    A főtitkár kijelentette: Finnország és Svédország csatlakozási szándéka a szövetséghez „elsődleges prioritás”, és hozzátette: az északi országokhoz lesz köthető „a NATO modern kori történetének leggyorsabb csatlakozási folyamata”.

    Stoltenberg egy nappal azután beszélt erről, hogy Törökország külügyminisztere, Mevlüt Cavusoglu azt mondta, március 9-én folytatódnak a tárgyalások Helsinkivel és Stockholmmal a NATO-tagságról.

    Az Egyesült Államok és más NATO-tagállamok abban reménykednek, hogy Finnország és Svédország képviselői is jelen lehetnek a következő NATO-csúcstalálkozón, amelyet július 11-én Litvánia fővárosában, Vilniusban tartanak – közölte a The Guardian.

  • Kiss Márton Balázs

    Német gyártmányú Leopard harckocsikat észleltek Bahmut közelében az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság vezetőjének tanácsadója szerint – írja a CNN.

    „Állítások szerint Leopardok jelentek meg Bahmut közelében” – mondta Jan Gagin a Rosszija–1 orosz állami tévének.

    „Nincs ok pánikra. A mostani sáros időjárás megnehezíti a Leopardok dolgát, nem tudnak gyorsan mozogni” – tette hozzá a tanácsadó.

  • Kiss Márton Balázs

    Oroszország azt állítja, hogy Ukrajna hétfő éjszaka sikertelen dróntámadásokat indított orosz területen.

    Az orosz védelmi minisztérium szerint Ukrajna az éjszaka folyamán dróntámadási kísérletet indított két dél-oroszországi terület ellen.

    A tárca arról írt, hogy a támadásokat visszaverték, így anyagi kár sem keletkezett – írja a Telegraph.

  • Kiss Márton Balázs

    A Kreml megismételte álláspontját, miszerint Oroszország nyitott a tárgyalásokra az ukrajnai konfliktus lezárása érdekében, de leszögezte, hogy az új „területi realitásokat” nem lehet figyelmen kívül hagyni.

    Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak azt mondta: Oroszország soha nem mond le arról a négy ukrán régióról, amelyeket Moszkva tavaly elcsatoltnak nyilvánított.

    „Az Orosz Föderáció alkotmányát nem lehet figyelmen kívül hagyni. Oroszország ebben soha nem fog kompromisszumot kötni, ezek fontos realitások” – idézte Peszkovot a Telegraph.

  • Kiss Márton Balázs

    A Lockheed Martin amerikai üzemében felkészültek  a HIMARS rakétarendszer gyártási kapacitásának bővítésére, miután az ukrajnai harctéren elért sikerek miatt más nemzetek részéről is megnőtt a kereslet iránta – közölték hétfőn a vállalat vezetői.

    A HIMARS ma már széles körben elismert fegyver, miután az ukrajnai háborúról készült felvételek bizonyították a rendszer hatékonyságát.

    A Lockheed vezetői szerint az elmúlt évben végrehajtott beruházásoknak köszönhetően a cégnek csak néhány fejlesztésre van szüksége ahhoz, hogy megfeleljen a megnövekedett gyártási igényeknek – írja a Reuters.

  • Kuli Orsolya

    Ben Hodges, az Egyesült Államok európai hadseregének volt parancsnoka térképen mutatta be, hogy milyen nagy jelentőséggel bírnak a nagy hatótávolságú rakéták a Krím félsziget felszabadításában.

    A katonai szakértő szerint a nagy hatótávolságú precíziós csapások tarthatatlanná tehetik a Krímet az orosz erők számára. A Fekete-tengeri Flotta és az orosz légierő elleni napi rendszerességű precíziós csapások előkészítik a harcteret a szárazföldi hadjáratra.

    A Krím-szkeptikusok feltételezik, hogy ehhez egy költséges, nagyszabású szárazföldi támadásra van szükség… de a lényeg az, hogy a Krím tarthatatlanná váljon Oroszország számára. Ehhez a különleges erők is hozzá fognak járulni

    – fogalmazott a szakértő.

  • Kuli Orsolya

    Itt van az ideje annak, hogy megkezdődjenek a tárgyalások Ukrajna uniós csatlakozásáról – írta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatalos Twitter-oldalán.

    Ukrajna mindig is Európa volt és mindig is Európa lesz. Ezt már garantáltuk. Egy évvel ezelőtt, a háború ötödik napján Ukrajna kérte a felvételét az Európai Unióba, és biztosította tagjelölti státuszát. Idén itt az ideje, hogy döntést hozzunk a tagsági tárgyalások megkezdéséről

    – fogalmazott az ukrán elnök, hozzátéve, hogy Ukrajna olyan egységessé tette az uniót, mint még soha.

    „Ukrajna az, amely megvédi az európai értékeket a jövő nemzedékei számára. Együtt a küzdelemben, együtt a győzelemben. Éljen sokáig Európa! Éljen a szabadság!” – tette hozzá Volodimir Zelenszkij.

  • Kuli Orsolya

    Az ukrán fél részéről nincsenek arra utaló jelek, hogy készek lennének tárgyalóasztalhoz ülni Moszkvával – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.

    Egyelőre abból indulunk ki, hogy Ukrajna képtelen törvényszerűen tárgyalni ebben a kérdésben

    – fogalmazott a szóvivő a TASZSZ orosz hírügynökség szerint.

    Az Ukrajnával fennálló helyzet tárgyalóasztal melletti rendezésének lehetőségét kommentálva hangsúlyozta, hogy az új területi realitások figyelembevétele és Oroszország ETS-ben megfogalmazott céljainak elérése prioritást élvez.

    Vannak bizonyos realitások, amelyek már belső orosz realitásokká váltak, azaz az új orosz területek. Van az Orosz Föderáció alkotmánya, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni, és amelyet az orosz fél soha nem fog tudni feladni. Ezek nagyon fontos realitások. És vannak az Orosz Föderációnak bizonyos céljai is, amelyeket a különleges katonai műveletekkel teljesít

    – mondta Peszkov.

  • Kuli Orsolya

    A vasárnap Belaruszban megsemmisített A–50 Mainstay kémrepülőgép elvesztése jelentős csapást jelent Moszkvának, mivel az létfontosságú volt az orosz légi műveletek szempontjából – írja a brit védelmi minisztérium.

    A jelentés felidézi, hogy a Bypol belorusz partizáncsoport vasárnap csapást mért a Maschulishchy légi bázisra, amelynek következtében megsemmisítettek egy A–50-es Mainstay kémrepülőgépet.

    A brit védelmi minisztérium hozzátette, hogy a légi bázis elleni támadásban keletkezett károkról egyelőre nem lehet többet tudni. A jelentés szerint azonban hat darab ilyen típusú repülőgép továbbra is működik.

  • Kuli Orsolya

    Japán újabb szankciókat vezetett be 39 orosz magánszemély, köztük a Konszern Kalasnyikov orosz fegyvergyártó cég vezetője ellen, valamint 73 orosz vállalat és a Roszbank befektetési cég ellen – közölték Japán külügyminisztériumának tisztviselői a The Independent szerint.

    A közlemény szerint a szankciókat „az Ukrajnával kapcsolatos jelenlegi nemzetközi helyzetre” való tekintettel vezették be.

    A szankciók célja továbbá, hogy hozzájáruljanak a nemzetközi béke megteremtésére irányuló nemzetközi erőfeszítésekhez, összhangban a többi ország által hozott intézkedésekkel – tették hozzá.

  • Kuli Orsolya

    Meghalt egy ember, miután kedden reggel orosz ágyúzás érte Herszon városát – írja a Sky News egy magas rangú ukrán tisztviselőre hivatkozva.

    Andrij Jermak, az Ukrán Elnöki Hivatal vezetője elmondta, hogy a támadás következtében egy ház is megsemmisült. Az áldozatról további információkat nem közöltek.

    Herszon többször is tűz alá került azóta, hogy Oroszország novemberben kivonult a városból. Hónapokig orosz megszállás alatt állt, de végül ukrán erők szabadították fel, akik a közeli Dnyipro folyó túloldalára szorították vissza a moszkvai csapatokat.

  • Kiss Márton Balázs

    Az orosz védelmi minisztérium szerint az Egyesült Államok „mérgező vegyi anyagokkal összefüggő provokációt” tervez végrehajtani Ukrajnában.

    A minisztérium idézte John Sullivan volt oroszországi amerikai nagykövetet, aki szerint „az orosz csapatok vegyi fegyverek alkalmazását tervezik a különleges katonai műveleti területen”.

    „Ezt az információt úgy tekintjük, hogy az Egyesült Államoknak és cinkosaiknak az a szándéka, hogy mérgező vegyi anyagokkal összefüggő provokációt hajtsanak végre Ukrajnában” – mondta Igor Kirillov, az orosz fegyveres erők sugár-, vegyi és biológiai védelmi csapatainak vezetője egy keddi tájékoztatón.