Drasztikus lépésre szánhatják rá magukat az ukránok, alapos okuk van rá

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index szerdai hírösszefoglalója

Vége
33A26GC-highres

A legfontosabbak

Index
2023.03.01. 10:26
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Az orosz megszállók tovább folytatják a kiürítést az ideiglenesen megszállt Krím félszigetről. Erről az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara számolt be Facebook-oldalán. Különösen azokról van szó, akik Perevalnoje településen állomásoznak – közölte az Unian ukrán hírügynökség.

    „Ismét feljegyezték az állampolgárok bizonyos kategóriáinak evakuálását az ideiglenesen megszállt Krímről. A közelmúltban az orosz megszálló erők Perevalnojéban állomásozó katonai személyzete családjaikat Oroszországba küldte” – áll a jelentésben.

  • Oroszország új törvénymódosításokat terjesztett a parlament elé szerdán, amelyek tovább szigorítják az ország cenzúratörvényeit, és akár 15 év börtönbüntetést is kilátásba helyeznek a fegyveres erők és az önkéntes katonai szervezetek, például a Wagner-csoport lejáratásáért – adta hírül a The Guardian.

    Vjacseszlav Volodin, az orosz parlament alsóházának elnöke elmondta, a büntető törvénykönyv módosításaival elítélhetik azt, aki tudatosan hamis információkat tesz közzé a fegyveres erőkről.

  • Kedden egy kongresszusi meghallgatást tartottak az Egyesült Államokban, amelyben a Pentagon illetékeseit faggatták ki az amerikai törvényhozók az Ukrajnának szánt támogatásokról.

    A The New York Times szerint a demokrata párti képviselők elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy mekkora anyagi áldozatokat fog még felemészteni az ukrajnai háború, miközben a republikánusok oldaláról arról kérdezték a védelmi minisztérium tisztviselőit, hogy valóban jó helyre kerültek-e, és megfelelően használják-e fel az Ukrajnának adott szállítmányokat.

    A keddi meghallgatáson elhangzottak a lap szerint azt jelzik, hogy a kongresszusi többség még mindig elkötelezett Ukrajna támogatása mellett,

    de mindkét pártban van egy olyan kisebbség, amely egyre inkább ellenzi ezt.

    A republikánusoknál a párt szélsőjobboldali képviselői vonják kétségbe azt, hogy az Egyesült Államoknak bele kell folynia a külföldi konfliktusba, míg a demokratáknál a balliberális, háborúellenes képviselők jelentik a belső ellenzéket az ukrajnai kérdésben.

  • Az orosz védelmi minisztérium kedden azzal vádolta Ukrajnát, hogy dróncsapásokat kísérelt meg orosz területen, többek között a főváros közelében – adta hírül a CNN.

    Andrej Vorobjov, Moszkva régió kormányzója úgy írta le az eseményeket, miszerint egy ukrán drón zuhant le a fővárostól délkeletre fekvő Gubasztovo falu közelében.

  • Guy Verhofstadt liberális EP-képviselő a Twitteren ment neki Oroszországnak és az ország elnökének, Vlagyimir Putyinnak.

    „Putyin „soha nem fog kompromisszumot kötni […] Oroszország csak akkor lesz békés, megbízható szövetséges… miután lemond Putyinról… miután elismeri, hogy nem tudja megnyerni a háborúját. Nincs kompromisszum egy terrorista rezsimmel!” – olvasható a politikus bejegyzésében.

  • Szerda délután indul a szavazás a finn parlamentben arról, hogy Finnország meggyorsítja-e NATO-tagsági folyamatát – közölte a The Guardian.

    Finnország – Svédországgal együtt – tavaly májusban kérte felvételét a szervezethez, az orosz–ukrán háború kirobbanását követően. Svédország csatlakozását a harminc NATO-tagország közül Törökország és Magyarország nem támogatja, ezért a felvétel egyelőre várat magára.

    Helsinki azonban még az áprilisi finnországi parlamenti választások előtt szeretne előrelépni, mivel a szavazók többsége szintén üdvözli a csatlakozást.

  • A háború kezdete óta 149 890 katonát veszített az orosz hadsereg – írta szerda reggeli hadműveleti tájékoztatójában az ukrán hadsereg vezérkara.

    Állításuk szerint az utóbbi egy napban az orosz hadsereg 650 katonát vesztett. A háború kezdete óta a majdnem 150 ezer katona mellett 3395 harckocsit és 6638 páncélozott gyalogsági járművet, illetve 300 repülőt és 288 helikoptert is veszítettek az oroszok.

  • Az ukrán légierő három csapást hajtott végre az orosz erők ellen Bahmutnál – közölte kedd éjjel az ukrán hadsereg a Reuters szerint. 

    A közösségi médiában közzétettek olyan videókat is, amelyeken állítólag ukrán SZU–25-ös katonai repülőgépek láthatóak Bahmutnál (e videók hitelességet egyelőre nem erősítették meg).

    Mindeközben az orosz állami hírügynökség is közzétett egy videót arról, hogy a saját repülőgépük miként csap le a városra. A Reuters beszámolója szerint az oroszok is egyre intenzívebben támadják a várost. 

  • Oroszország kisebb mértékben előrenyomulhatott a luhanszki területen – írja a washingtoni székhelyű Institute for the Study of War (ISW).

    A kutatóintézet szerint az orosz hadsereg Szvatove és Kreminna térségében indított támadásokat az utóbbi napokban. Arról, hogy ezek a támadások mennyire voltak sikeresek, eltérő információk érkeztek.

    Az ISW szerint mindössze annyit sikerült biztosan megállapítani néhány, földrajzilag ellenőrzött videó alapján, hogy a luhanszki frontszakasz egy pontján, Kreminnától északra sikerült előrenyomulniuk az oroszoknak.

    A washingtoni kutatóintézet azonban úgy véli: az oroszoknak nincs elég tartalékuk ahhoz, hogy fokozni tudják a keleti offenzívájuk intenzítását, és nagyobb területeket foglalhassanak el az ukránoktól.

  • A minap beszámoltunk arról, hogy az oroszok azt állították, hogy Leopard harckocsikat láttak Bahmutnál. A napokban már azt is híresztelték, hogy ki is lőttek egyet ezek közül, és fotót is mutattak a megsemmisített harckocsiról. Utóbb azonban kiderült, hogy a fotó még 2018-ban készült – és nem Ukrajnában.

    Az oroszpárti közösségi oldalakon kezdték el terjeszteni a hírt, miszerint a Wagner-csoport már megsemmisített egy Leopard harckocsit. 

    A fotón valóban egy Leopard 2-es harckocsi látható, csakhogy a kép nem Ukrajnában készült. A jármű a török hadseregé volt, és 2018-ban, Szíriában semmisítették meg kurd fegyveresek – amiről többek közt orosz oldalak is beszámoltak akkor. 

    Tehát nincs bizonyíték arra, hogy valóban megsemmisítettek egy Leopardot Ukrajnában. Sőt, valószínűleg csak dezinformáció az oroszok részéről még az is, hogy Leopard harckocsik jelenhettek meg a napokban Bahmut környékén. Az igaz ugyan, hogy néhány napja Ukrajnába érkezett pár Leopard a lengyelektől, de a kezelőszemélyzetet nem képezhették ki mostanáig (a kiképzés ugyanis alsóhangon hat hétbe telik), vagyis kizárt, hogy az ukránok hadrendbe tudták volna állítani a harckocsikat. 

    Korábban írtunk arról, hogy a Leopardok hadrendbe állítása legjobb esetben is március végén, de inkább áprilisban várható, és óriási logisztikai kihívás lesz az, hogy a harckocsikat minden tartozékukkal együtt leszállítsák a tavaszra. 

  • Celeste Wallander nemzetközi biztonsági ügyekért felelős amerikai védelmiminiszter-helyettes ugyanakkor megjegyezte, hogy Kijev költségvetésében most „nincs ilyen mértékű lehetőség”.

    Az Egyesült Államok kormánya úgy véli, hogy Ukrajnának saját magának kellene elkezdenie fizetni a neki szállított fegyverekért. Celeste Wallander, az Egyesült Államok nemzetközi biztonsági ügyekért felelős védelmiminiszter-helyettese ezt a képviselőház költségvetési bizottságának keddi meghallgatásán mondta – közölte a TASZSZ orosz hírügynökség.

    „Jelenleg nincs ekkora kapacitás a költségvetésükben, de el kellene kezdeniük némi beszerzést” – mondta a védelmiminiszter-helyettes. „Nagyon jó ötlet, hogy el kell érnünk, hogy elkezdjék megtervezni a saját védelmi kiadásaikat és minden mást, amit a támogatásuk érdekében teszünk.”

  • Összesen 4082 fő lépett be Magyarország területére 2023. február 28-án 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon. A román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4071 ember nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – írta közleményében az Országos Rendőr-főkapitányság.

    A beléptetettek közül a rendőrség 73 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül az érintetteknek fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

  • Az ukrán elnök egy videóüzenetben azt a kérést fogalmazta meg az amerikai nagyvállalatok felé, hogy hagyják el Oroszországot. Az Unian hírügynökség szerint Volodimir Zelenszkij az amerikai iparvállatok közös szervezetéhez, a US National Manufacturers Associationhöz intézett üzenetet. 

    Az ukrán elnök azt kérte a tengerentúli cégektől, hogy hagyják el Oroszországot, és helyette települjenek át Ukrajnába. Úgy fogalmazott: ha az amerikai vállalatok a háború után részt vesznek Ukrajna újjáépítésében, akkor egyértelmű, hogy ez „rendkívüli morális fölényt ad minden vállalkozásnak”.

    És az is egyértelmű, hogy minden olyan vállalkozás, amely most Oroszországot segíti, nem fogja tudni elkerülni a problémákat, és azt, hogy a hírneve veszélybe kerüljön

    – tette hozzá az ukrán elnök.

  • Eli Cohen izraeli külügyminiszter kétértelműen nyilatkozott Jeruzsálem álláspontjáról az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban. Azt mondta, hogy az országnak saját „egyedi álláspontja” van ebben a kérdésben. Korábban Naftali Bennett volt államfő botrányos kijelentést tett Zelenszkijről és Putyinról . 

    A tisztviselő rámutatott, hogy az ország „elítéli az orosz agressziót”, de ugyanakkor megvannak a saját nemzeti érdekei, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni – írja a The Times of Israel

    „Mi nem vagyunk olyanok, mint az önök országa (Németország). Oroszország kulcsfontosságú szereplő a térségünkben, beleértve Szíriát is. Ezért úgy gondolom, hogy minden szempontból a legjobbat cselekedjük” – mondta.

    Cohen emlékeztetett a közelmúltban, február 16-án az ukrán fővárosban tett látogatására is. Ez volt az első magas rangú izraeli tisztségviselő látogatása Ukrajnában Oroszország teljes körű inváziója óta, ami Jeruzsálem támogatását jelzi.

    Izrael jelenleg aktívan támogatja Ukrajnát humanitárius segélyekkel, azonban a Kijevnek történő fegyverszállításról szóló viták ellenére nem szállítja támadó és védelmi fegyvereit, mert fél a Moszkvával való kapcsolatok megromlásától.

  • Az európai parlamenti képviselők pénzt kapnak amerikai hadiipari cégektől − közölte kedden Telegram-csatornáján Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.

    Az Európai Parlamentben virágzik a korrupció. Az EUObserver újságírói felfedezték, hogy egyes európai parlamenti képviselők nyugdíjat kaptak például a Raytheon, Honeywell International és Textron Inc. amerikai vállalatoktól − olyan katonai cégektől, amelyek többek között kazettás bombákat fejlesztenek, gyártanak és értékesítenek

    − mondta.

    „Figyelemre méltó, hogy a hangsúly az amerikai (nem is európai) hadiipari komplexumon van. Ráadásul, mint kiderült, az EP-képviselőket pontosan azoknak a fegyvertípusoknak az eladásából származó pénzzel szponzorálják, amelyek betiltására az EU-tagállamok törekszenek. Valamiért nem utasítják el a pénzt” − tette hozzá Zaharova az orosz állami TASZSZ hírügynökség beszámolója szerint.

  • Valerij Fadejev, a Civil Társadalom és Emberi Jogok Elnöki Tanácsának (PCHR) vezetője szerint Vlagyimir Putyin elnök utasításának megfelelően ki kell dolgozni a ruszofóbia jogi definícióját, hogy a külföldön élő oroszokkal szembeni megkülönböztetésre vagy diszkriminatív intézkedésekre való felhívás büntethető legyen – számolt be a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

    Fő feladatunk az, hogy megpróbáljuk jogilag megfogalmazni, mi a ruszofóbia, és a büntető törvénykönyv mely cikkelyei használhatók e minősítés alatt, ha pedig nincs ilyen paragrafus, akkor további cikkelyeket kell létrehoznunk

    – mondta Fadejev.

    Tatjana Moszkalkova, az orosz emberi jogi ombudsman hozzátette, hogy az orosz törvények már most is büntetőjogi felelősséget írnak elő a diszkriminációért.

  • Az ukrán csapatok valószínűleg kénytelenek lesznek elhagyni Bahmutot, hogy erőforrásokat mentsenek meg egy tavaszi támadó hadjárathoz – számolt be a Bloomberg európai tisztviselőkre hivatkozva.

    A Bloomberg azt is megjegyzi, hogy az elmúlt hetekben az ukrán hatóságok képviselői között már felmerült a Bahmutból való kivonulásnak az esélye. Február másodikán Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy csapatai soha nem vonulnak ki a városból, de három héttel később úgy tűnik, kénytelen meghozni ezt a lépést annak érdekében, hogy elegendő embere maradjon egy tavaszi támadó hadjárathoz.

    Amint arra a hírügynökség felhívja a figyelmet, Bahmut stratégiailag kevésbé fontos város, de az ott dúló heves harcok miatt szimbolikus jelentőséggel bír, az ukránoknak pedig morális csapást jelentene a kivonulás.

  • Köszöntjük olvasóinkat! 

    Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A keddi nap legfontosabb hírei a következők voltak:

    • Amerikai demokrata képviselő: nem bölcs dolog F–16-osokat küldeni Ukrajnába.
    • Ukrán katona: A helyzet sokkal rosszabb Bahmutban, mint amit a hírekben hallani.
    • A belorusz vezetés szerint álhír, hogy a hétvégén Minszknél orosz katonai gépet robbantottak fel.
    • Lett hírszerzés: Az ukrajnai háború legalább 2023 végéig eltarthat.
    • Egyre rosszabb irányba tart a háború, Vlagyimir Putyin felmondta az atomalkut.
    • Szóltak a szirénák Ukrajnában.
    • Lezuhant egy drón a Gazprom Moszkva megyei kompresszorállomásánál.
    • Az oroszok megerősítik a Krímbe vezető utakat.
    • Moszkva szerint Ukrajna orosz területet támadott.
    • Megnőtt a kereslet a HIMARS-rakétavetők iránt.
    • Ukrajna célja a Krím felszabadítása, térképen mutatják, hová kell csapni a rakétákkal.
    • Feszült a helyzet Bahmutnál.

    A teljes keddi élő hírfolyam ide kattintva érhető el. Tartsanak velünk ezúttal is!