Drasztikus lépésre szánhatják rá magukat az ukránok, alapos okuk van rá

Az orosz megszállók tovább folytatják a kiürítést az ideiglenesen megszállt Krím félszigetről. Erről az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara számolt be Facebook-oldalán. Különösen azokról van szó, akik Perevalnoje településen állomásoznak – közölte az Unian ukrán hírügynökség.

„Ismét feljegyezték az állampolgárok bizonyos kategóriáinak evakuálását az ideiglenesen megszállt Krímről. A közelmúltban az orosz megszálló erők Perevalnojéban állomásozó katonai személyzete családjaikat Oroszországba küldte” – áll a jelentésben.

Oroszország új törvénymódosításokat terjesztett a parlament elé szerdán, amelyek tovább szigorítják az ország cenzúratörvényeit, és akár 15 év börtönbüntetést is kilátásba helyeznek a fegyveres erők és az önkéntes katonai szervezetek, például a Wagner-csoport lejáratásáért – adta hírül a The Guardian.

Vjacseszlav Volodin, az orosz parlament alsóházának elnöke elmondta, a büntető törvénykönyv módosításaival elítélhetik azt, aki tudatosan hamis információkat tesz közzé a fegyveres erőkről.

Guy Verhofstadt liberális EP-képviselő a Twitteren ment neki Oroszországnak és az ország elnökének, Vlagyimir Putyinnak.

„Putyin „soha nem fog kompromisszumot kötni […] Oroszország csak akkor lesz békés, megbízható szövetséges… miután lemond Putyinról… miután elismeri, hogy nem tudja megnyerni a háborúját. Nincs kompromisszum egy terrorista rezsimmel!” – olvasható a politikus bejegyzésében.

Szerda délután indul a szavazás a finn parlamentben arról, hogy Finnország meggyorsítja-e NATO-tagsági folyamatát – közölte a The Guardian.

Finnország – Svédországgal együtt – tavaly májusban kérte felvételét a szervezethez, az orosz–ukrán háború kirobbanását követően. Svédország csatlakozását a harminc NATO-tagország közül Törökország és Magyarország nem támogatja, ezért a felvétel egyelőre várat magára.

Helsinki azonban még az áprilisi finnországi parlamenti választások előtt szeretne előrelépni, mivel a szavazók többsége szintén üdvözli a csatlakozást.

A háború kezdete óta 149 890 katonát veszített az orosz hadsereg – írta szerda reggeli hadműveleti tájékoztatójában az ukrán hadsereg vezérkara.

Állításuk szerint az utóbbi egy napban az orosz hadsereg 650 katonát vesztett. A háború kezdete óta a majdnem 150 ezer katona mellett 3395 harckocsit és 6638 páncélozott gyalogsági járművet, illetve 300 repülőt és 288 helikoptert is veszítettek az oroszok.

Az ukrán légierő három csapást hajtott végre az orosz erők ellen Bahmutnál – közölte kedd éjjel az ukrán hadsereg a Reuters szerint. 

A közösségi médiában közzétettek olyan videókat is, amelyeken állítólag ukrán SZU–25-ös katonai repülőgépek láthatóak Bahmutnál (e videók hitelességet egyelőre nem erősítették meg).

Mindeközben az orosz állami hírügynökség is közzétett egy videót arról, hogy a saját repülőgépük miként csap le a városra. A Reuters beszámolója szerint az oroszok is egyre intenzívebben támadják a várost. 

Oroszország kisebb mértékben előrenyomulhatott a luhanszki területen – írja a washingtoni székhelyű Institute for the Study of War (ISW).

A kutatóintézet szerint az orosz hadsereg Szvatove és Kreminna térségében indított támadásokat az utóbbi napokban. Arról, hogy ezek a támadások mennyire voltak sikeresek, eltérő információk érkeztek.

Az ISW szerint mindössze annyit sikerült biztosan megállapítani néhány, földrajzilag ellenőrzött videó alapján, hogy a luhanszki frontszakasz egy pontján, Kreminnától északra sikerült előrenyomulniuk az oroszoknak.

A washingtoni kutatóintézet azonban úgy véli: az oroszoknak nincs elég tartalékuk ahhoz, hogy fokozni tudják a keleti offenzívájuk intenzítását, és nagyobb területeket foglalhassanak el az ukránoktól.

Celeste Wallander nemzetközi biztonsági ügyekért felelős amerikai védelmiminiszter-helyettes ugyanakkor megjegyezte, hogy Kijev költségvetésében most „nincs ilyen mértékű lehetőség”.

Az Egyesült Államok kormánya úgy véli, hogy Ukrajnának saját magának kellene elkezdenie fizetni a neki szállított fegyverekért. Celeste Wallander, az Egyesült Államok nemzetközi biztonsági ügyekért felelős védelmiminiszter-helyettese ezt a képviselőház költségvetési bizottságának keddi meghallgatásán mondta – közölte a TASZSZ orosz hírügynökség.

„Jelenleg nincs ekkora kapacitás a költségvetésükben, de el kellene kezdeniük némi beszerzést” – mondta a védelmiminiszter-helyettes. „Nagyon jó ötlet, hogy el kell érnünk, hogy elkezdjék megtervezni a saját védelmi kiadásaikat és minden mást, amit a támogatásuk érdekében teszünk.”

Összesen 4082 fő lépett be Magyarország területére 2023. február 28-án 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon. A román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4071 ember nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – írta közleményében az Országos Rendőr-főkapitányság.

A beléptetettek közül a rendőrség 73 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül az érintetteknek fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Eli Cohen izraeli külügyminiszter kétértelműen nyilatkozott Jeruzsálem álláspontjáról az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban. Azt mondta, hogy az országnak saját „egyedi álláspontja” van ebben a kérdésben. Korábban Naftali Bennett volt államfő botrányos kijelentést tett Zelenszkijről és Putyinról . 

A tisztviselő rámutatott, hogy az ország „elítéli az orosz agressziót”, de ugyanakkor megvannak a saját nemzeti érdekei, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni – írja a The Times of Israel. 

„Mi nem vagyunk olyanok, mint az önök országa (Németország). Oroszország kulcsfontosságú szereplő a térségünkben, beleértve Szíriát is. Ezért úgy gondolom, hogy minden szempontból a legjobbat cselekedjük” – mondta.

Cohen emlékeztetett a közelmúltban, február 16-án az ukrán fővárosban tett látogatására is. Ez volt az első magas rangú izraeli tisztségviselő látogatása Ukrajnában Oroszország teljes körű inváziója óta, ami Jeruzsálem támogatását jelzi.

Izrael jelenleg aktívan támogatja Ukrajnát humanitárius segélyekkel, azonban a Kijevnek történő fegyverszállításról szóló viták ellenére nem szállítja támadó és védelmi fegyvereit, mert fél a Moszkvával való kapcsolatok megromlásától.

Valerij Fadejev, a Civil Társadalom és Emberi Jogok Elnöki Tanácsának (PCHR) vezetője szerint Vlagyimir Putyin elnök utasításának megfelelően ki kell dolgozni a ruszofóbia jogi definícióját, hogy a külföldön élő oroszokkal szembeni megkülönböztetésre vagy diszkriminatív intézkedésekre való felhívás büntethető legyen – számolt be a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Fő feladatunk az, hogy megpróbáljuk jogilag megfogalmazni, mi a ruszofóbia, és a büntető törvénykönyv mely cikkelyei használhatók e minősítés alatt, ha pedig nincs ilyen paragrafus, akkor további cikkelyeket kell létrehoznunk

– mondta Fadejev.

Tatjana Moszkalkova, az orosz emberi jogi ombudsman hozzátette, hogy az orosz törvények már most is büntetőjogi felelősséget írnak elő a diszkriminációért.

Köszöntjük olvasóinkat! 

Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A keddi nap legfontosabb hírei a következők voltak:

• Amerikai demokrata képviselő: nem bölcs dolog F–16-osokat küldeni Ukrajnába.
• Ukrán katona: A helyzet sokkal rosszabb Bahmutban, mint amit a hírekben hallani.
• A belorusz vezetés szerint álhír, hogy a hétvégén Minszknél orosz katonai gépet robbantottak fel.
• Lett hírszerzés: Az ukrajnai háború legalább 2023 végéig eltarthat.
• Egyre rosszabb irányba tart a háború, Vlagyimir Putyin felmondta az atomalkut.
• Szóltak a szirénák Ukrajnában.
• Lezuhant egy drón a Gazprom Moszkva megyei kompresszorállomásánál.
• Az oroszok megerősítik a Krímbe vezető utakat.
• Moszkva szerint Ukrajna orosz területet támadott.
• Megnőtt a kereslet a HIMARS-rakétavetők iránt.
• Ukrajna célja a Krím felszabadítása, térképen mutatják, hová kell csapni a rakétákkal.
• Feszült a helyzet Bahmutnál.

A teljes keddi élő hírfolyam ide kattintva érhető el. Tartsanak velünk ezúttal is!