Bemondták az orosz tévében: Putyin még a háború vége előtt meghalhat
-
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Valerij Zaluzsnij, az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka egymásnak feszült a Bahmut körül kialakult helyzet miatt – állítják a Bild által idézett, meg nem nevezett ukrán források.
Valerij ZaluzsnijFotó: Ukrainian Presidental Press Service / Handout / AFPA lap szerint Zaluzsnij már hetekkel ezelőtt szerette volna kivonni a csapatait Bahmutból, de erre nem kapott engedélyt.
„A Bahmutban lévő katonák túlnyomó többsége nem érti, hogy miért tartják a várost” – mondta a Bildnek névtelensége megőrzése mellett egy ukrán katonai elemző.
A Bahmut városért folyó harc már hét hónapja tart. Nagyságrendileg tízezer ukrán katonát keríthettek be az ostromlott Bahmut városban – jelentette ki hétfőn Jan Gagin, az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió tanácsadója hétfőn a Rosszija 1 tévécsatornán.
„Elég nagy helyőrség maradt a városban, körülbelül tízezer ember, talán még valamivel több is. Néhány egység elhagyta, továbbiak pedig igyekeznek elhagyni a várost. Ugyanakkor a tüzérségünk arra törekszik, hogy elérje őket” – mondta.
Gagin szerint Bahmutnál hasonló „katlan” alakult ki, mint 2015-ben Debalcevénél. Mint mondta, orosz erők felügyelik a városba vezető összes utat. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az ukrán csapatok megkísérelnek majd kitörni Csasziv Jar felé, hozzátéve, hogy akkor a napi veszteségük meg fogja haladni a jelenlegi mintegy ötszáz halottat és sebesültet – írja az MTI.
-
A krími Szevasztopol oroszok által beiktatott kormányzója cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint robbanásokat hallottak a Belbek légibázis közelében. A TASZSZ orosz állami hírügynökség Mihail Razvozsajev Telegram-csatornáját idézi, ahol úgy fogalmazott, hogy
a nyilvánosság ismét valamilyen robbanásról ír a repülőtér közelében. Ez hazugság. Az állomány a külső úton gyakorol. A városban minden nyugodt.
Szevasztopol a Krímben van, amelyet az Oroszországi Föderáció 2014-ben annektált. A lépést a nemzetközi közösség nem ismerte el − írta meg a The Guardian.
-
Csin Gang kínai külügyminiszter szerint Kínának meg kell erősítenie kapcsolatait Oroszországgal az Egyesült Államok folyamatos ellenséges viselkedése miatt − írta meg a The Guardian.
Egy keddi politikai tanácskozáson tartott sajtótájékoztatóján, amely külügyminiszterként az első fellépése volt, Csin felvázolta Kína külpolitikai menetrendjét az elkövetkező évekre, és az Oroszországgal való kapcsolatát „az erő és a stabilitás jelzőfényének”, az Egyesült Államokat és szövetségeseit pedig a „feszültség és a konfliktusok forrásának” nevezte.
-
Az orosz elhárítás, az FSZB azt állítja, hogy „semlegesített” két férfit, akik állításuk szerint megpróbáltak robbantásos merényletet elkövetni Konsztantyin Malofejev orosz üzletember ellen − közölte a The Guardian.
Malofejev egy orosz médiabáró és az ultrakonzervatív Tsargrad TV tulajdonosa. Támogatta a szakadárokat Ukrajnában, és Moszkva invázióját „szent háborúként” propagálta. Az Egyesült Államok szankciókat vetett ki rá, amelyeket tavaly állítólag megpróbált kijátszani.
Az FSZB szerint a bomba elhelyezésére tett kísérlet egy videófelvételen is látható. Az ügynökség a cselekedettel az Ukrán Fegyveres Erők részének mondott Orosz Önkéntes Testület (RVC) parancsnokát hibáztatja. Az ukrán kormány nem kommentálta az állításokat.
Az incidensre egy héttel azután került sor, hogy a jobboldali RVC egy fegyveres csoportja Ukrajnából átjutott Brjanszkba, és tűzharcba keveredett, amelyben az FSZB szerint két civil meghalt, két másik pedig megsebesült.
-
Egy harckocsi vagy egy amerikai gyártmányú, nagy mobilitású tüzérségi rakétarendszer (HIMARS) elvesztése kevésbé fáj egy hadseregnek, ha a fegyver valójában egy felfújható csali, amelyet az ellenség megtévesztésére helyeztek el a frontvonalon − írja a Reuters hírügynökség.
9Galéria: Felfújható HIMARS-okat gyárt egy cseh cégFotó: Michal Cizek / AFPMivel az ukrajnai háború megnövelte a nehéz katonai járművek, fegyverek és repülőgépek iránti igényt, ez az Inflactech Decoys, az eredeti mintájára készült felfújható műanyag katonai felszereléseket gyártó cseh Inflactech Decoys számára is áldásos volt.
A vállalat a HIMARS-okkal egészítette ki a több mint 30-féle felfújható, életnagyságú modellt tartalmazó flottáját, amelyeket világszerte értékesít ügyfeleinek − mondta Vojtech Fresser vezérigazgató hétfőn.
A csalik ára 10 ezer és 100 ezer dollár (3,5 millió és 35 millió forint) között van.
Ha az ellenség olyan lövedéket használ a modell ellen, ami négyszer, vagy talán hússzor drágább, akkor pénzügyileg nyertél
− mondta Fresser.
-
A kormány tájékoztatása szerint Ukrajna 307 gyermeket hozott vissza az oroszok által megszállt területekről. Köztük van egy nyolcéves kisfiú is, aki nemrég került vissza nagymamájához – közölte Dmitro Lubinec, az ország emberi jogi biztosa a Telegramon.
Az ukrán hatóságok becslése szerint több mint 16 ezer gyermeket hurcoltak el Oroszországba a háború egy évvel ezelőtti kezdete óta. Oroszország tagadta a korábbi állításokat, miszerint erőszakkal telepített volna át ukránokat területére.
Az orosz védelmi minisztérium augusztus közepén azt közölte, hogy addigra 3,5 millió ember érkezett Oroszországba, köztük több mint félmillió gyermek.
-
Béketárgyalásokra szólított fel az ukrajnai konfliktusban kedden Pekingben az Országos Népi Gyűlés éves ülése alkalmából adott nyilatkozatában Csin Kang kínai külügyminiszter – írja a Magyar Távirati Iroda.
Csin Kang kínai külügyminiszter Újdelhiben 2023. március 2-ánFotó: Indiai külügyminisztérium / MTI / EPA„Minden fél legitim biztonsági érdekeit tiszteletben kell tartani” – hangoztatta a miniszter.
Ezt a válságot nem Kína teremtette. Kína nem részese a konfliktusnak, és egyik félnek sem szállított fegyvert
– szögezte le Csin, és egyben értetlenségét fejezte ki, hogy miért kellene Kínát hibáztatni, szankcionálni vagy fenyegetni az ukrajnai háború miatt.
Ez teljességgel elfogadhatatlan
– nyomatékosította. Az Egyesült Államok és más nyugati országok az elmúlt hetekben többször kilátásba helyezték, hogy büntetőintézkedésekkel sújtják Kínát, ha fegyvert szállít Oroszországnak. Egy jelenlegi és egy korábbi amerikai tisztviselő szerint az orosz kormány tisztviselőitől szerezték be a hírszerzési adatokat, amelyek arra utalnak, hogy Kína azt fontolgatja, fegyverrel segítené Oroszországot az ukrajnai háborúban.
-
A kínai kormány nem szállított fegyvert az ukrajnai háború egyik felének sem – jelentette ki kedden Csin Gang kínai külügyminiszter az Országos Népi Gyűlés (parlament) éves sajtótájékoztatóján a TASZSZ beszámolója szerint.
Nem Kína robbantotta ki ezt a válságot, nem is volt részese, és soha nem szállított fegyvert a konfliktus egyik felének sem. Mi a fenéért próbálják a felelősséget Pekingre hárítani? Még szankciókról és fenyegetésekről is szó van. Ez elfogadhatatlan számunkra
– mondta.
-
Az orosz–ukrán háború egyéves évfordulójáról szóló országgyűlési határozati javaslat tárgyalását kezdi el kedden a parlament.
Az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos javaslatot a két kormánypárti frakcióvezető, Kocsis Máté (Fidesz) és Simicskó István (KDNP) nyújtotta be. A határozati javaslatban az Országgyűlés egyebek mellett kifejezi elkötelezettségét a béke mellett, elítéli Oroszország katonai agresszióját, és elismeri Ukrajna jogát az önvédelemhez.
Az előterjesztés azt is tartalmazza, hogy a Brüsszelben elfogadott szankciók nem csillapították a háborút, sőt a szankciók eredményezte magas energiaárak megfizetésével Oroszország háborúját finanszírozza Európa.
A kormánypártok azt is rögzítenék: Magyarország mindent meg fog tenni a béke előmozdítása érdekében.
Napirenden szerepel a Magyarország és a Világélelmezési Program (WFP) között a WFP Globális Üzleti Szolgáltató Központ létrehozásáról szóló megállapodás kihirdetése. A WFP Budapesten szeretné létrehozni a Global Payments Solution nevű, pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó szervezeti egységet, a világélelmezési program a tervek szerint 2023 végétől 81 főt foglalkoztatna Magyarországon.
-
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére 2023. március 6-án az ukrán–magyar határszakaszon 4041 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3357 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 41 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Az ukrajnai háború elől 2023. március 6-án 44 ember, köztük 6 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
-
Egy Twitteren megosztott videón – amelyet az Infostart vett észre – az látható, amint a Wagner-csoport elfoglalja Bahmut keleti részét és kitűzi zászlaját egy II. világháborús, T–34-es harckocsit ábrázoló emlékműre.
A kelet-bahmuti győzelmet az orosz csapatok örömtánccal ünnepelték meg. A videó alapján az érzékelhető, hogy az ukránok innen visszavonultak, de még a városban vannak a Bahmutovka folyótól nyugatra.
Wagner forces plant their flag at the Tank monument in Zabakhmutka district. This confirms what has happened the last couple of days, AFU has retreated from the eastern district and took better defensive positions west of the Bakhmutovka river.
— NOËL 🇪🇺 🇺🇦 (@NOELreports) March 6, 2023
📍48.59387608759025,… https://t.co/Cy93N3sCrL pic.twitter.com/xPRbNQ2QaB -
A NATO becslései szerint Oroszország ötször annyi katonát vesztett Bahmutban, mint Ukrajna – közölte az észak-atlanti szövetség egyik katonai tisztviselője hétfőn a CNN-nel.
A tisztviselő azt mondta, hogy az öt az egyhez arány a hírszerzésen alapuló, megalapozott becslés.
A kedvező arány ellenére azt is elmondták, hogy Ukrajna jelentős veszteségeket szenvedett a város védelmében, tette hozzá a neve elhallgatását kérő forrás.
Ukrán tisztviselők többször is azt állították, hogy súlyos veszteségeket okoztak Oroszországnak a városnál.
-
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Valerij Zaluzsnij, az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka egymásnak feszült a Bahmut körül kialakult helyzet miatt – állítják a Bild által idézett, meg nem nevezett ukrán források.
Valerij ZaluzsnijFotó: Ukrainian Presidental Press Service / Handout / AFPA lap szerint Zaluzsnij már hetekkel ezelőtt szerette volna kivonni a csapatait Bahmutból, de erre nem kapott engedélyt.
„A Bahmutban lévő katonák túlnyomó többsége nem érti, hogy miért tartják a várost” – mondta a Bildnek névtelensége megőrzése mellett egy ukrán katonai elemző.
A Bahmut városért folyó harc már hét hónapja tart. Nagyságrendileg tízezer ukrán katonát keríthettek be az ostromlott Bahmut városban – jelentette ki hétfőn Jan Gagin, az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió tanácsadója hétfőn a Rosszija 1 tévécsatornán.
„Elég nagy helyőrség maradt a városban, körülbelül tízezer ember, talán még valamivel több is. Néhány egység elhagyta, továbbiak pedig igyekeznek elhagyni a várost. Ugyanakkor a tüzérségünk arra törekszik, hogy elérje őket” – mondta.
Gagin szerint Bahmutnál hasonló „katlan” alakult ki, mint 2015-ben Debalcevénél. Mint mondta, orosz erők felügyelik a városba vezető összes utat. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az ukrán csapatok megkísérelnek majd kitörni Csasziv Jar felé, hozzátéve, hogy akkor a napi veszteségük meg fogja haladni a jelenlegi mintegy ötszáz halottat és sebesültet – írja az MTI.
-
Ukrajna vitatott kazettás fegyvereket kért az Egyesült Államoktól, miután kibővítette fegyverkérelmeit.
A több mint 120 ország által betiltott kazettás bombák rendszerint nagyszámú, kisebb méretű bombagránátot bocsátanak ki, amelyek széles területen, válogatás nélkül ölhetnek, veszélyeztetve a polgári lakosságot.
Ukrajna azt reméli, hogy a kazettás bombák előnyt jelentenek majd számára az orosz erők elleni harcban Kelet-Ukrajnában, írja a Sky News.
-
Vlagyimir Putyin orosz elnök figyelmeztette a világot, hogy Oroszország újraindíthatja a nukleáris robbanószerkezetek tesztelését. Ezzel pedig jelezte a nukleáris fegyverek bevetésére történő hajlandóságát, írja a The Hill nevű amerikai újság.
A lap szerint bár a tesztelés segíthet Oroszországnak abban, hogy fejlessze nukleáris fegyverzetét, a tesztelésre vonatkozó döntést valószínűleg nem a technológia, hanem a politika fogja befolyásolni.
Egyik februári beszédében Putyin azt állította, hogy Washingtonban egyesek a nukleáris tesztelésre vonatkozó, három évtizedes moratórium felbontását fontolgatják. A cikk szerzője szerint a Kreml régóta alkalmazott taktikája, hogy másokat vádol azzal, amit ő tervez.
-
Egy orosz televíziós szakértő azt találta mondani, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök még azelőtt meghal, hogy véget ér az ukrajnai háború.
Szergej Mihejev orosz politikai elemző az orosz állami televízió egyik talkshow-jában jelent meg, majd bejelentette, hogy a mostani politikai elit nem éri meg, hogy katonai sikereket lásson Ukrajnában. A műsor házigazdája az a Vlagyimir Szolovjov volt, akiről köztudott, hogy jó viszonyt ápol az orosz elnökkel.
Mihejev a Kreml és az orosz katonai parancsnokok ellen emelt szót, bírálva a harctéri kudarcokra adott „hallgatásukat”.
Szerinte Oroszország nem engedheti meg magának, hogy a visszavonulással gyengének tűnjön, és felszólított arra, hogy indítsanak rakétacsapásokat, így demonstrálva az orosz technológiai fölényt.
-
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Hétfői percről percre frissülő cikkünk – amely ide kattintva érhető el – legfontosabb történései a következők voltak:- Nem fogott kezet orosz ellenfelével az ukrán teniszező.
- Autójában akarták felrobbantani a Putyint támogató üzletembert.
- Agyonlőttek az oroszok egy fegyvertelen ukrán katonát.
- Bahmuti halálkatlan: bekeríthettek tízezer ukrán katonát.
- Zelenszkij a tábornokaival egyeztetett, döntés született Bahmut védelméről.
- 10 éves orosz fiú kapott kitüntetést a brjanszki támadás során tanúsított bátorságáért.
- Orosz kézbe került az ukránok rejtélyes harci járműve.
- Nem kapnak elég lőszert Bahmutban, árulást emleget a Wagner-csoport vezetője.
- Újabb razziák kezdődtek Belaruszban, több tucat embert vettek őrizetbe.
- Így rombolnak a Kraken-harcosok.
