Putyint átverték és becsapták, elszakadt a cérna az elnöknél

Ezzel a poszttal véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Alább olvashatók a nap legfontosabb történései:

• Vlagyimir Putyin megunta, hogy a Nyugat nem veszi komolyan Moszkvát, ezért adott engedélyt Oroszország ukrajnai inváziójára – legalábbis ez derül ki az orosz elnök szavaiból. Erről itt írtunk részletesebben.
• Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök első alkalommal tartott megbeszélést annak lehetőségéről, hogy katonai segítséget nyújt országa Ukrajnának. Bővebb információk itt.
• Március 15-én egy napon belül kétszer hirdettek légiriadót a hatóságok Ukrajna egész területén. 
• Az Ukrajnát támogató nemzetközi tankkoalíció tovább növekszik. Kilenc ország ugyanis több mint 150 Leopard harckocsit kíván Ukrajnának szállítani.
• A Pornhub egyik felhasználója szerint az orosz Wagner-csoport a pornóoldalon, egy hirdetéssel próbál újabb katonákat toborozni, erről itt írtunk.

Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!

A Wagner-csoport nem tájékoztatja rokonuk haláláról azoknak az embereknek a családtagjait, akiket börtönökből toboroztak az orosz zsoldoshadseregbe – írta a Szabad Európa.

A hírportál szerint a rokonok sok esetben hónapokig nem hallanak arról, hogy mi van a frontra került rokonukkal. Egy konkrét esetben egy orosz nő tavaly ősszel jelezte, hogy semmit nem tud az unokaöccséről, és csak februárban derült ki, hogy meghalt.

A Wagner-zsoldosokat a legtöbb esetben egy viszonylag új temetőben helyezik végső nyugalomra egy Fekete-tenger-közeli településen, erről részletesen írtunk korábban.

Amerikai tisztviselőknek még a tengerbe való zuhanása előtt sikerült törölniük titkosított adatok arról a drónról, amely kedd este, egy orosz katonai géppel való ütközés után zuhant a Fekete-tengerbe.

A CNN-nek két magas rangú amerikai tisztviselő beszélt erről. Mint mondták: ezzel sikerült megakadályozni, hogy az információk orosz kézre kerüljenek.

Az oroszok szerdán közölték, hogy megpróbálják kiemelni a tengerből a lezuhant drónt.

Nem történt csúcsszintű orosz–amerikai kapcsolatfelvétel a Krím félsziget közelében történt keddi drónincidens ügyében – közölte Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő szerdán újságírókkal.

Mint mondta, az orosz védelmi tárca kimerítő magyarázatot adott a történtekre, és Vlagyimir Putyin orosz elnöknek is beszámoltak erről. Az orosz–amerikai kapcsolatok állapotáról szólva azt mondta, hogy „mélyponton” és „nagyon siralmas állapotban” vannak.

A Pentagon és az amerikai katonai erők európai parancsnoksága kedden arról számolt be, hogy a Fekete-tenger felett összeütközött egy orosz Szu–27-es vadászgép és egy MQ–9 Reaper amerikai felderítő drón. Az amerikai fél szerint a Szu–27-es nekicsapódott az MQ–9-es légcsavarjának, a drón emiatt irányíthatatlanná vált, és az amerikai hadseregnek meg kellett semmisítenie a gépet.

Az orosz védelmi minisztérium a maga részéről azt közölte, hogy kedd reggel egy amerikai drón kikapcsolt jeladóval repült az orosz államhatár irányába a Krím félsziget közelében.

A tárca szerint a Reaper repülése irányíthatatlanná vált, ami magasságvesztéssel járt, és a gép „hirtelen manőver következtében” a vízfelszínnek ütközött. A minisztérium szerint az orosz vadászgépek nem használták a fedélzeti fegyvereiket, és nem léptek érintkezésbe az amerikai drónnal.

Anatolij Antonovot, Oroszország washingtoni nagykövetét az incidenssel kapcsolatban kedden bekérették a külügyminisztériumba, ahol a diplomata ismertette Moszkvának a „provokációval” kapcsolatos hivatalos álláspontját.

A diplomata egyebek között rámutatott, hogy a drónok segítségével gyűjtött hírszerzési adatokat végeredményben Kijev az orosz hadsereg és területek elleni csapásokhoz használja fel.

Igor Konaszenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője az ukrán fegyveres erők személyi állományában az elmúlt egy nap alatt elszenvedett veszteségeket mintegy 575 főben nevezte meg szerdai bejelentésében.

A tábornok a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök és egyéb katonai célpontok között említett meg három, az Sz–300-as légvédelmi rendszerhez tartozó radarállomást, egy Mi–8-as helikoptert, egy harckocsit, egy amerikai gyártmányú M109-es Paladin önjáró és két M777-es vontatott tarackot, egy lengyel Krab önjáró tarackot, valamint három lőszerraktárat.

Az amerikai és az orosz védelmi minisztérium is beszámolt arról, hogy telefonon egyeztettek egymással a kedd este történt drónincidensről. 

A CNN szerint Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter egy sajtótájékoztatón beszélve hangsúlyozta: az Egyesült Államok gépei továbbra is aktívak maradnak azon területek felett, ahol a nemzetközi jog ezt lehetővé teszi nekik, így a Fekete-tengeren is. Egyben arra szólította fel az oroszokat, hogy a katonai repülőgépeiket „biztonságos és professzionális” módon üzemeltessék a jövőben ezeken a területeken.

Mindeközben orosz részről Szergej Lavrov külügyminiszter azt mondta a RIA Novosztyi szerint: az amerikaiak továbbra sem veszik figyelembe, hogy a Fekete-tenger partvidékének bizonyos részein Oroszország korlátozta a repülést a „különleges hadművelet” kezdetén. Hozzátette azt is: szerinte Washington az ukrajnai konfliktus további eszkalációját akarja kiprovokálni ezzel. 

Legalább három, az EU államai által feketelistára tett és kémkedéssel vádolt orosz diplomata tűnt fel Szerbiában akkreditált orosz diplomataként. Közülük ketten biztosan kapcsolatban állnak az orosz hírszerzéssel – derült ki a Szabad Európa oknyomozó cikkéből. 

Egy negyedik diplomata, aki jelenleg a belgrádi orosz nagykövetségen dolgozik, két hónappal azután távozott Oroszország helsinki nagykövetségén betöltött posztjáról, hogy Finnország bejelentette: az ukrajnai invázióra válaszul kiutasítja az orosz diplomatákat.

A szerb külügyminisztérium adataiból az is kiderült, hogy Oroszország az uniós országok tavalyi kiutasítási hulláma óta növelte diplomáciai jelenlétét Szerbiában: a szerb külügyminisztérium által vezetett diplomáciai névsorok elemzése szerint Oroszországnak összesen 62 akkreditált diplomatája van az országban, míg 2022 márciusában csak 54 volt.

Nikola Lunics volt szerb katonai diplomata azt mondta erről a Szabad Európának:  Szerbia akadályozhatja saját uniós törekvéseit azzal, hogy „diplomáciai menedéket” nyújt a kiutasított orosz diplomatáknak. Megjegyezte, hogy a hírszerző szolgálatok általában „diplomáciai kiváltságokat használnak arra, hogy akadálytalanul, diplomáciai mentességgel végezhessék hírszerzési feladataikat”.

Szerbia lépését Nyugaton úgy érzékelhetnék mint az általános ukrajnai orosz háborús erőfeszítések diplomáciai és esetleg hírszerzési támogatását [...] Nyilvánvaló, hogy ebben a pillanatban Szerbia az utolsó menedék Európában, ahol az orosz ügynökök biztonságban végezhetik hírszerző munkájukat

– mondta Nikola Lunics.

Korábban az Associated Press hírügynökség cikke alapján beszámoltunk arról, hogy Belgrádban még mindig erős az orosz befolyás, de közben rengeteg Oroszországból elmenekült ember is a szerb fővárosban keres menedéket. 

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy az oroszországi Belgorod megyében leleplezett egy fegyvercsempész-útvonalat.

Az MTI tudósítása szerint azt írták, hogy az útvonalon a harctérről csempésztek fegyvereket Oroszországba. A nyomozók két orosz állampolgárt őrizetbe vettek.

Hasonló esetre már az ukrán oldalon volt példa, az egyik ilyenről az Europol számolt be tavaly nyáron.

Az Egyesült Királyság legfelsőbb bírósága úgy döntött, hogy az Oroszország által Ukrajna ellen 3 milliárd dollár értékű eurókötvények miatt indított eljárást egy teljes körű, nyílt bírósági tárgyaláson kell vizsgálni.

Az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bírósága a mai napon arra a következtetésre jutott, hogy Ukrajna kényszerítéssel kapcsolatos védekezését, amely az Oroszország által elkövetett agresszióval való fenyegetés tényén alapul, teljeskörűen, nyílt bíróságon kell megvizsgálni Angliában

– közölte a pénzügyminisztérium a hivatalos honlapján közzétett közleményében.

Azzal, hogy a legfelsőbb bíróság, amely a brit bírósági rendszer legfelsőbb bírósága, több mint hét évvel azután hozta meg ezt a mérföldkőnek számító döntést, hogy Oroszország pert indított Ukrajna ellen az angol bíróságon, megerősítette Ukrajna álláspontját, amelyet már évek óta hangoztat – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Oroszország megpróbálja visszaszerezni a Fekete-tengerből a kedden lezuhant amerikai drón maradványait – közölte Nikolaj Patrusev, az Orosz Biztonsági Tanács titkára.

A RIA Novosztyi szerint a tisztviselő azt mondta: nem biztos, hogy sikerül visszaszerezniük a maradványokat, de mindenképp meg fogják próbálni. Szergej Naruskin orosz kémfőnök mindeközben azt mondta, hogy megvannak a technológiai eszközeik a drón visszaszerzéséhez.

Amerikai részről nemrég a Pentagon szóvivője közölte, hogy a drón egyelőre nem került elő a Fekete-tengerből.

Svédországnak minél gyorsabban a NATO tagjává kell válnia – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szerdán Berlinben Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után, amiről az MTI adott hírt. 

A két kormányfő közös tájékoztatóján Olaf Scholz kiemelte, hogy a szövetségi kormány „nagyon örül” Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának, és minden lehetséges eszközzel kész segíteni mindkét országot, hogy minél hamarabb megszerezzék a tagságot.

Az eddigi NATO-bővítések átfutási idejéhez képest a finn és a svéd csatlakozás ugyan „gyors folyamat, de az a célunk, hogy most már hamarosan legyen is belőle valami” – jegyezte meg Olaf Scholz, hozzátéve, hogy Svédország gyorsan megvalósuló NATO-tagsága „jó Svédországnak és jó a NATO-nak”.

Ukrajna Oroszország elleni háborújával kapcsolatban kiemelte, hogy az utóbbi hónapok fejleményei „egészen új módon aláhúzták” a bővítés „fontosságát és jelentőségét”.

Ulf Kristersson elmondta: kormánya arra számít, hogy Törökország a május 14-i parlamenti választás után járul hozzá Svédország csatlakozásához.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter bejelentette, hogy a nyugati országok újabb légvédelmi rendszereket küldenek Ukrajnába.

Az Unian ukrán hírügynökség szerint a miniszter egy online konferencián beszélt erről, amelyet az Ukrajnát támogató Ramstein-csoport országai tartottak. Lloyd Austin a brutális orosz bombázásokkal indokolta az újabb légvédelmi rendszerek szükségességét (vélhetően utalva ezzel az egy hete történt átfogó rakétatámadásra, amelyben több mint 80 rakétát lőttek ki többségében civil célpontokra az oroszok).

Lloyd Austin szerint a SAMP/T, Patrirot, valamint NASAMS és IRIS-T típusú légvédelmi rendszerekből érkezhetnek újabb darabok Ukrajnába.

Az Unian szerint a SAMP/T-k érkezése azért is fontos, mert ezek képesek a ballisztikus rakéták elhárítására is (a múlt hét csütörtökön használt rakéták közül sokat azért nem tudott megsemmisíteni az ukrán légvédelem, mert nem voltak megfelelő eszközeik hozzá). 

A CBS rekonstruálta a Fekete-tenger felett történt incidenst, amelyben egy orosz Szu–27-es vadászrepülőgép megpróbált elfogni egy amerikai MQ–9 Reaper felderítő- és csapásmérő drónt.

Az Amerikai Haderő Európai Parancsnokságának (EUCOM) közleménye szerint az incidens helyi idő szerint körülbelül 7:03-kor történt, amikor az egyik orosz Szu–27-es repülőgép nekicsapódott az MQ–9-es légcsavarjának, ami miatt az amerikai erőknek le kellett szállítaniuk az MQ–9-est a nemzetközi vizeken.

„Az ütközés előtt a Szu–27-esek többször is üzemanyagot öntöttek az MQ–9-esre, és vakmerően, környezetvédelmi szempontból nem megfelelő és szakszerűtlen módon repültek az MQ–9-es előtt. Ez az incidens a hozzáértés hiányát mutatja, amellett hogy szakszerűtlen és egyáltalán nem biztonságos” – tették hozzá.

Az amerikai és szövetséges repülőgépek továbbra is a nemzetközi légtérben fognak üzemelni, és felszólítjuk az oroszokat, hogy biztonságosan és szakszerűen járjanak el. Az orosz repülőgép-pilóták ehhez hasonló agresszív akciói veszélyesek, félrekalkulációhoz és nem szándékos eszkalációhoz vezethetnek – áll a közleményben.

A baleset rekonstrukciója szerint több mint fél óra alatt két orosz vadászgép 19 alkalommal repült el a drón mellett, üzemanyagot dobáltak a levegőbe, és megpróbálták eltalálni a drónt. Amerikai tisztviselők úgy vélik, hogy a vadászgépek célja az volt, hogy a drón üzemanyagfelhőbe kerüljön. Az utolsó áthaladáskor azonban az orosz pilóta hibázott a megközelítéskor, túl közel ment hozzá, és eltalálta a drón hátsó propellerét.

A három ország haditengerészeti erői a héten közös hadgyakorlatot tartanak az Ománi-öbölben – közölte a kínai védelmi minisztérium. Kína és Irán szövetségese maradt Oroszországnak az ukrajnai invázió óta, Irán emellett drónokat szállított Moszkvának, amelyeket ukrán területen használtak.

A Sky News leszögezi azt is, hogy Peking nem szállított fegyvert Oroszországnak, és nem támogatta nyíltan az ukrajnai inváziót sem, de szoros kereskedelmi kapcsolatokat tart fenn az oroszokkal, és nem volt hajlandó elítélni a háborút.

A kínai védelmi minisztérium hozzátette, hogy más országok is részt vesznek a Biztonsági kötelék névre hallgató közös hadgyakorlaton, ezeket azonban nem nevezték meg.

A Moszkvában történelminek tekintett Ukrán Ortodox Egyház (UPC) „a kijevi rezsim túsza” – írta Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdán Telegram-csatornáján.

Zaharova így reagált Olekszandr Tkacsenko ukrán kulturális miniszter ajánlatára, mely szerint a UPC szerzeteseinek nem kell elhagyniuk a kijevi barlangkolostort, ha átigazolnak a Moszkvában skizmatikusnak (szakadárnak) tekintett Ukrajna Ortodox Egyházához (PCU).

A kijevi rezsim nyílt szövegben, minden szégyenérzet nélkül hangoztatta a bűnös logikát: a vallásszabadságot Ukrajnában túszul ejtették a Bankova [a kijevi kormánynegyed főutcájának] banditái

– írta Zaharova.

Ukrajnában alapvetően két ortodox egyház rivalizál: a kijevi vezetés által Moszkva-barátnak bélyegzett, Moszkva által pedig történelminek és kánoninak tekintett Ukrán Ortodox Egyház (UPC), amely zsinatának 2022. május 27-i határozatával kilépett a moszkvai patriarkátus fennhatósága alól, valamint az ukrán kormány által támogatott Ukrajna Ortodox Egyháza (PCU), amely Konstantinápolytól 2019-ben kapott autokefáliát (azt a státuszt, amikor egy egyház püspöke nem tartozik egy másik autoritás alá).

Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes közölte, hogy a kötelező evakuálás keretében egy hónap alatt 320 gyereket menekítettek ki Bahmutból és környékéről – számolt be a Kárpáti Igaz Szó.

A miniszterelnök-helyettes, aki a megszállt területek reintegrációjáért felelős tárca vezetője is, hozzátette, hogy az evakuáció folytatódik. Rámutatott, hogy a kiskorúakat nem szakítják el a családjuktól, a gyerekeket legalább egyik szülőjük elkíséri.

Csehországban eddig kilenc embert ítéltek el az ukrajnai orosz invázió nyílt támogatásáért, 58 ügyben folyik büntetőeljárás, további 90 eset a vádemelés szakaszában van – közölte a cseh legfelsőbb ügyészség szerdán a Twitteren.

Igor Stríz legfőbb ügyész már tavaly februárban felhívta a figyelmet arra, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió, valamint Oroszország vezetésének támogatása a tüntetéseken vagy az interneten bizonyos esetekben bűncselekménynek minősülhet.

Csehországban tavaly és legutóbb a múlt héten több olyan több tízezres tüntetés zajlott le, amelyen a felszólalók élesen bírálták a Petr Fiala vezette jobbközép kormány hozzáállását a konfliktushoz, valamint Ukrajna Oroszország elleni feltétlen támogatását.

A legfőbb ügyész a Právo című lap szerdai számának nyilatkozva azt mondta, hogy

Patrik Tusl aktivista tavaly az év vége előtt azért kapott kilenc hónapos börtönbüntetést, mert a közösségi hálón ukránokat támadó és sértő nyilatkozatokat hozott nyilvánosságra.

Az ilyen nyilatkozatok bizonyos körülmények között emberiségellenes bűncselekmények nyilvános támogatásának vagy jóváhagyásának minősülhetnek, amelyekért akár hároméves szabadságvesztés is kiszabható – írta az MTI.

Amerikai tisztviselők megerősítették, hogy a vélhetően orosz vadászrepülőgép által eltalált amerikai drón nem került elő a Fekete-tengerből. A drón propellerét találták el, emiatt zuhant a vízbe.

A Sky News elemzője, Michael Clarke szerint az incidens baleset volt, mivel a két gép eltérő sebességgel repült. Oroszország amerikai nagykövetét tegnap beidézték a baleset miatt.

A Fehér Ház szóvivője, John Kirby a CNN-nek elmondta, hogy a tisztviselők szigorúan figyelmeztették a nagykövetet. Kirby arról is beszélt, hogy Moszkvának óvatosabbnak kell lennie, amikor nemzetközi légtérben, amerikai eszközök közelében repül.

Ukrajna külön hivatalt hozott létre a korrupció megelőzésére a védelmi beszerzések terén. Ez az ukrán védelmi minisztérium alatt fog működni – számolt be a minisztérium sajtószolgálata.

Szerhij Stepanyan, az osztály megbízott igazgatója felszólította a katonai személyzetet, a vállalkozásokat, az újságírókat, a közvélemény szakértőit és az aktivistákat, hogy jelentsék, ha a védelmi ágazatban korrupcióra utaló jeleket tapasztalnak – írja a Strana.today.

Beszélt arról is, hogy a védelmi minisztérium korrupcióellenes egységét újjáalakítják és megerősítik.

Az igazgatóságot már főosztállyá minősítették át, és ezáltal a személyi állományt is bővítették. Az osztályon megüresedett állások betöltésére hamarosan felvételt hirdetnek

– tette hozzá Stepanyan.

Az amerikai–orosz kapcsolatok jelenleg a legmélyebb ponton vannak – közölte a Kreml.

Washington tegnap azzal vádolta Moszkvát, hogy a Fekete-tenger felett leterítette egyik kémrepülőgépét – emlékeztetett Dmitrij Peszkov.

A Kreml szóvivője azt mondta, hogy nem volt magas szintű kapcsolatfelvétel az Egyesült Államokkal az incidens miatt. Ugyanakkor kijelentette, hogy Oroszország soha nem utasítja el a konstruktív párbeszédet.

Az Európai Unió harcol: diplomáciai harcot vív a békéért, és azt szeretné, ha Ukrajna visszanyerné területeit – jelentette ki Charles Michel, az uniós tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke szerdán Strasbourgban.

Az Európai Parlament plenáris ülésének – az Európai Tanács februári értekezletének eredményeit összegző, valamint a március végén tervezett EU-csúcs előkészítését szolgáló – vitáján

A béke eléréséhez meg kell erősíteni és fejleszteni kell az Európai Unió védelmi kapacitását, amely hozzájárul Ukrajna megsegítéséhez. Ukrajnának lőszerekre van szüksége, hogy meg tudja védeni magát, az EU pedig közös beszerzés útján segíti lőszerekhez ukrán barátait – mondta az Európai Tanács elnöke az MTI beszámolója szerint.

Az ukrán titkosszolgálat (SZBU) őrizetbe vette a különleges szolgálat egyik szerkezeti egységének volt alkalmazottját, aki dezertálásra szólította fel az ukrán honvédeket – számolt be az ukrán média.

Oroszország teljes körű inváziójának előestéjén felmondott, és egy uniós országba költözött, onnan pedig felhívta volt kollégáit, és arra buzdította őket, hogy dezertáljanak Kijevből, azt ígérve, hogy „minden rendben lesz”.

Az elkövető 2023 márciusában átlépte Ukrajna államhatárát, ahol azonnal őrizetbe vették.