Az EU újabb döntéseket hoz az orosz támadás ellen védekező Ukrajna folyamatos lőszerellátásának további javításáról a tagállami vezetők következő találkozóján – mondta Olaf Scholz német kancellár csütörtökön a szövetségi parlamentben.
A kancellár a tagállami állam-, illetve kormányfőket összefogó Európai Tanács március 23-án kezdődő kétnapos tanácskozására kidolgozott német álláspontot ismertetve aláhúzta, hogy Németország az európai partnereivel együtt gondoskodik arról, hogy Ukrajna továbbra is megkapja az orosz támadás elleni védekezéshez szükséges fegyvereket és egyéb hadifelszerelést.
Különösen fontos a gyors lőszerutánpótlás, ezért az EU-csúcson intézkedéseket fogadnak el Ukrajna folyamatos és az eddiginél is jobb lőszerellátásáról. Németország a közös cél érdekében hajlandó megnyitni közbeszerzési programjait más tagállamok előtt – ismertette Olaf Scholz.
Az EU a nemzetközi jogot sértő agresszió miatt az Oroszországra kifejtett „szankciós nyomást” is fenntartja, és „arra is figyelünk közösen, hogy harmadik országok ne kerülhessék meg szankcióinkat” – tette hozzá.
Aláhúzta, hogy Németország az orosz támadás kezdetétől számított egy évben 14 milliárd euró pénzügyi segítséget nyújtott Ukrajnának kétoldalú megállapodások révén, és az EU közös támogatási programjaiban is részt vesz, amelyekre csak az idén 18 milliárd eurót fordít.
Az EU újabb döntéseket hoz az orosz támadás ellen védekező Ukrajna folyamatos lőszerellátásának további javításáról a tagállami vezetők következő találkozóján – mondta Olaf Scholz német kancellár csütörtökön a szövetségi parlamentben.
A kancellár a tagállami állam-, illetve kormányfőket összefogó Európai Tanács március 23-án kezdődő kétnapos tanácskozására kidolgozott német álláspontot ismertetve aláhúzta, hogy Németország az európai partnereivel együtt gondoskodik arról, hogy Ukrajna továbbra is megkapja az orosz támadás elleni védekezéshez szükséges fegyvereket és egyéb hadifelszerelést.
Különösen fontos a gyors lőszerutánpótlás, ezért az EU-csúcson intézkedéseket fogadnak el Ukrajna folyamatos és az eddiginél is jobb lőszerellátásáról. Németország a közös cél érdekében hajlandó megnyitni közbeszerzési programjait más tagállamok előtt – ismertette Olaf Scholz.
Az EU a nemzetközi jogot sértő agresszió miatt az Oroszországra kifejtett „szankciós nyomást” is fenntartja, és „arra is figyelünk közösen, hogy harmadik országok ne kerülhessék meg szankcióinkat” – tette hozzá.
Aláhúzta, hogy Németország az orosz támadás kezdetétől számított egy évben 14 milliárd euró pénzügyi segítséget nyújtott Ukrajnának kétoldalú megállapodások révén, és az EU közös támogatási programjaiban is részt vesz, amelyekre csak az idén 18 milliárd eurót fordít.
Bassár el-Aszad szír elnök azt nyilatkozta a Ria Novosztyinak, hogy támogatja Oroszország katonai jelenlétének kiterjesztését hazája területén. Mindezt azt követően mondta el, hogy orosz politikusokkal tárgyalt a Kremlben.
Ha Oroszországnak az a célja, hogy bővítse a katonai bázisokat, az egyértelműen technikai, logisztikai kérdés. Ha van ilyen szándék, mi nem akadályozzuk meg a tervek megvalósítását. Úgy gondoljuk, hogy az orosz jelenlét bővítése Szíriában jó ötlet
– fogalmazott a szír elnök.
A két tárgyaló fél Bassár el-Aszad elmondása szerint a bázisok kérdésében azonos álláspontot képvisel politikai és katonai szempontból is. Kiemelte, hogy Oroszország katonai jelenléte nem lehet ideiglenes, és a terrorizmus elleni küzdelemre korlátozódik.
„Itt most a nemzetközi egyensúly fenntartása a legfőbb kérdés. Oroszország szíriai jelenléte fontos, Földközi-tengeren fekvő országként kapcsolódunk a világ erőegyensúlyához” – mondta Bassár el-Aszad.
Az Egyesült Államok és Oroszország védelmi miniszterei és katonai vezetői telefonbeszélgetést folytattak az amerikai megfigyelő drón lezuhanása miatt. Ez volt az első közvetlen kapcsolatfelvétel Washington és Moszkva között az invázió kezdete óta, írja a Sky News.
Washington vezető tábornoka szerint a baleset Moszkva egyre agresszívebb magatartását mutatja – míg Oroszország arra figyelmeztetett, hogy a Krím közelében megjelenő drónok a háború eszkalációjával fenyegetnek.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter közölte amerikai kollégájával, Lloyd Austinnal, hogy a Krím partjainál végrehajtott amerikai drónrepülések „provokatív jellegűek”, és eszkalációhoz vezethetnek a fekete-tengeri övezetben.
Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 162 560 orosz katona esett el, az elmúlt napon 1040 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 18 orosz hajót, 2145 hadműveleti és taktikai drónt, 257 egység speciális felszerelést és 907 cirkálórakétát számoltak fel.
Az ukrajnai háború mellett többször is kiálló Vlagyimir Szolovjov szerint az orosz hadseregnek szőnyegbombázást kellene végrehajtania Bahmut ellen.
A Rosszija–1 orosz állami tévé műsorvezetője, aki korábban nácizmussal és antiszemitizmussal vádolta az EU-t, erről a televízióban beszélt, amiről Anton Gerascsenko ukrán belügyminiszter-helyettes számolt be a közösségi oldalán.
Russian propagandist Solovyev suggests carpet-bombing Bakhmut. pic.twitter.com/U1xGmtRCeY
— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) March 16, 2023
Az ukrán légierő szerda éjszaka 16 csapást mért az ellenség személyi állományára és katonai felszereléseire – közölte az ukrán vezérkar.
Katonáink lelőttek egy ellenséges Szu–25-ös repülőgépet és 13 különböző típusú pilóta nélküli légi járművet
– olvasható a jelentésben.
Érdemes megjegyezni, hogy március 15-ig már 304 ellenséges repülőgépet és 2132 operatív és taktikai drónt semmisítettek meg ukrán földön – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.
A svédek döntést hoztak arról, hogy 10 darabot átadnak a Leopard harckocsik modernebb, Leopard 2-es változatából Ukrajnának.
Az Europejszka Pravda szerint erről Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter beszélt még szerdán, egy videókonferencián. A miniszter szerint a svédek nemcsak Leopard 2-eseket, hanem légvédelmi rendszereket is átadnak Ukrajnának.
Az amerikai védelmi miniszter nem sokkal korábban azt is elmondta: az már biztosnak tekinthető, hogy 9 ország mintegy 150 Leopard harckocsit átad Ukrajnának (a korábban felmerült sajtóhírek szerint összesen ennél jóval több lehet majd az átadott harckocsik száma).
A lengyel Belbiztonság Ügynökség (ABW) felszámolt egy orosz kémhálózatot, amely szabotázsakciókat tervezett Lengyelországban.
A lengyel RMF FM szerint az ABW eddig hat ember vett őrizetbe a kémhálózat feltételezett tagjai közül, és ezzel párhuzamosan figyelmeztették az érintett hatóságokat a lehetséges szabotázsakcióra. Azt feltételezik, hogy a szabotőrök az orosz titkosszolgálattal állhatnak összeköttetésben.
A lengyelek szerint a csoport tagjai több, kritikus fontosságú közúton és vasútvonalon is rejtett kamerákat helyeztek el az akcióra készülve. AZ RMF FM szerint
a szabotőrök elsősorban (de nem kizárólag) az Ukrajnával határos Kárpátaljai Vajdaságban készülhettek egy akcióra.
A lengyel portál megjegyezte, hogy azon a területen rengeteg nyugati fegyver- és lőszerszállítmány megy most keresztül.
A lengyelek az utóbbi hónapokban számos alkalommal vettek őrizetbe olyan embereket, akik az orosz titkosszolgálattal lehettek összeköttetésben. Idén januárban például egy orosz és egy belorusz állampolgárságú embert állítottak bíróság elé kémkedés miatt.
Oroszországnak fogynak a lehetőségei, egyre kevésbé tudják folytatni az Ukrajna elleni háborút – közölte Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter.
Az ukrán UNIAN hírügynökség szerint a miniszter az Ukrajnát támogató országok (Ramstein-csoport) videókonferenciáján beszélt erről. Mint mondta, Oroszország most abban bízik, hogy egy anyagháborúban kimeríthetőek Ukrajna erőforrásai, de eközben ők maguk is Irán és Észak-Korea támogatására szorulnak rá, valamint a II. világháborúban használt haditechnikai eszközöket is elő kell venniük a raktárakból.
Vagyis, Oroszországnak fogynak a lehetőségei, és egyre kevesebb barátja van
– mondta Lloyd Austin, hozzátéve: Putyin még mindig abban is bízik, hogy a Nyugat felhagy Ukrajna támogatásával, de ez nem történhet meg, amit az utóbbi egy év is bebizonyított.
A Sky News egyik riportere elutazott Bahmutba, ahol Artemmel, egy fiatal parancsnokkal egy titkos bázison találkoztak, ahol ő és csapata valós idejű képet festett a Bahmutért folyó csatáról.
Az orosz taktika jelenleg az, hogy mindent és mindenhol megtámadnak
– mondta a katona, hozzátéve, hogy a harcok hevesek, és minden alkalommal, amikor az ukránok megölnek vagy kiiktatnak egy orosz egységet, másnap újabb hullámot küldenek, és az egész folyamat kezdődik elölről.
„Így próbálnak nyomulni, korlátlan embertömeggel rendelkeznek, csak nyomulnak, nyomulnak, nyomulnak, nyomulnak, nem számít, hogy mi lesz az ára. Nem törődnek az embereikkel, egyszerűen nem érdekli őket” – mondta a katona.
Ukrajna eltökélten védi Bahmut városát a riporter szerint, és a katonáik azt mondják, hogy fárasztják az orosz erőket. Minden egyes nap elteltével a megszálló hadsereg jóval több embert és felszerelést veszít, mint ők, bár a veszteségek mindkét oldalon szörnyűek.
A lengyel vezetés, élén az elnökkel, a CIA vezetőjével a térség biztonságáról tárgyalt.
Andrzej Duda lengyel elnök találkozott William Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség igazgatójával.
Erről a lengyel elnöki hivatal számolt be. „Andrzej Duda lengyel elnök az elnöki palotában találkozott William Burns, a Központi Hírszerző Ügynökség igazgatójával. A megbeszélések középpontjában a jelenlegi biztonsági helyzet állt” – áll a jelentésben.
Dudát a találkozóra elkísérte Jacek Sivera, a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője és Marcin Przydacz, az elnöki hivatal nemzetközi ügyekért felelős vezetője – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A támadások száma Bahmutban és környékén az elmúlt napokban jelentősen csökkent – közölte a Washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) a március 15-én kiadott értékelésében.
Az orosz Wagner-zsoldoscsoport alapítója, Jevgenyij Prigozsin nemrégiben hangsúlyozta, hogy a lőszerhiány miatt a Wagner nehéz helyzetbe került.
Az ISW szerint a Bahmutért folytatott harcokban elszenvedett ember-, tüzérségi és felszerelésveszteségek valószínűleg korlátozni fogják a Wagner képességét abban, hogy befejezze Bahmut bekerítését.
A szakértők úgy vélik, hogy „a Wagner-offenzíva nem lesz elegendő Bahmut elfoglalásához”.
„Az orosz erők nem folytatnak aktív vagy sikeres támadó hadműveleteket a hadszíntér más részein, és ahogy a hadműveletek üteme lelassul a front kritikus szektoraiban, az ukrán erőknek valószínűleg megnő a lehetőségük arra, hogy visszavegyék a kezdeményezést” – állapította meg az ISW.
Az Egyesült Királyság becslései szerint 2022 májusa óta 20-30 ezer orosz katona halt vagy sebesült meg Bahmutban.
Egy brit tisztviselő március 15-i bécsi beszédében azt mondta, hogy az orosz katonai vezetők katonai egységeket áldoztak fel, és stratégiai erőforrásokat pazaroltak el kisebb taktikai előnyök érdekében – közölte a Twitteren a The Kyiv Independent.
Oroszország rendkívül sok áldozatot szenved
– mondta Ian Stubbs, az Egyesült Királyság katonai tanácsadója.
Szerdán Magyarország területére az ukrán–magyar határszakaszon 3179-en léptek be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4075 személy nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – derül ki az Országos Rendőr-főkapitányság közleményéből.
A beléptetettek közül a rendőrség 81 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől március 15-én 69 ember, köztük 23 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Francis Scarr, a BBC újságírója osztott meg egy videót arról, hogy a Krím félszigeten katonai kiképzést kapnak az orosz gyerekek az iskolában.
A felvételen az látható, hogy a kiskorúakat gépkarabélyok összeszerelésére tanítják, valamint egyenruhában gyakorlatoztatják.
Russian state media report that elementary military training lessons have begun in occupied Crimea pic.twitter.com/fsAEpTR0QC
— Francis Scarr (@francis_scarr) March 15, 2023
Tavaly év végén egyébiránt az orosz törvényhozás döntött arról, hogy a következő tanévtől kezdve a középiskolákban bevezetik a katonai alapismereteket külön tantárgyként.
Jó reggelt kívánunk!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Szerdai percről percre cikkünk ide kattintva érhető el, az előző nap legfontosabb történései a következők voltak: