Ez a poszt a következő Percről percre része:
Zelenszkij is reagált a pénteki nap hírére
-
A Válasz Online portáljának adott interjút Pavlo Klimkin, aki 2014 és 2019 közt volt Ukrajna külügyminisztere. A politikus úgy fogalmazott, hogy ami a kárpátaljai magyarok ügyében történt az utóbbi években, az felér egy kudarccal.
Arra a kérdésre, hogy mire vezethető vissza a magyarok és ukránok közti konfliktus, Pavlo Klimkin azt mondta: alapvető és elismerendő kudarc, hogy a független Ukrajna 1991 óta nem fordított kellő figyelmet a magyar származású ukrajnaiak szükségleteire.
Hozzáfűzte azt is, hogy Magyarországra akkor kezdtek el veszélyként tekinteni Kijevben, amikor a magyar fél „teljesen átláthatatlan módon elkezdett útleveleket kiállítani”, és emiatt a magyar identitás is „gyanússá vált”,
Miközben magyar útlevéllel rendelkezők harcolnak és halnak meg a donbászi harcokban. Ideje lenne új definíciót találni az ukrán patriotizmusra
– mondta az interjúban Pavlo Klimkin a kárpátaljai magyarokat érintő konfliktusra utalva.
A külügyminiszter azzal folytatta, hogy a 2017-es oktatási törvénnyel nem a magyar öntudat ellen akartak fellépni, hanem „lehetőséget akartak adni a magyarok kezébe”. Ugyanakkor azt elismerte, hogy a törvényről épp a kárpátaljai magyarokkal nem egyeztettek, holott voltak valódi aggodalmak is, amelyek felmerültek a részükről.
Pavlo KlimkinFotó: Inga Kjer / Getty Images Hungary„Nem érdekünk gyengíteni a magyar közösséget, pusztán az ukrán nyelvet, történelmet szeretnénk megtanítani. Nem kell ukránul olvasni a Don Quijotét vagy fizikát tanulni” – mondta az exkülügyminiszter, majd hozzáfűzte, hogy az ukránoknak nem is elsősorban a kárpátaljai magyarokkal, hanem a magyar kormánnyal van a bajuk.
„Ukrajnában ugyanis egyre mélyebb az a percepció, hogy Magyarország részben az oroszoknak játszik. Az energiaszankciókkal kapcsolatos kivételekkel, pusztán a szankciók körüli bonyodalom okozásával, orosz oligarchák levételének szándékával, a fegyverszállítás megtagadásával. S még akkor is, ha Budapest eddig mind a tíz szankciós csomagot megszavazta, ez a hozzáállás háború idején különösen fájdalmas, az ukrán médiában pedig futótűzként terjed.”
Őrült veszélyes, hogy az oroszoknak játszó Magyarország képe alakul ki, mert nem szabad, hogy úgy tűnjön, ellenségek vagyunk.
– tette hozzá Pavlo Klimkin.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Ez volt mára az Index percről percre közvetítése. Tartsanak velünk szombaton is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!
A nap legfontosabb hírei az alábbiak voltak:
- Putyin volt bizalmasa szerint nem igaz, hogy Oroszország gyerekeket deportált.
- Veszélyes manővert lepleztek le, újabb amerikai drón bukkant fel a Fekete-tenger felett.
- A puska használatára és közelharcra tanítják az orosz diákokat.
- A volt kormányfő szerint népirtás zajlik Ukrajnában.
- Úgyis megsemmisítjük! – vágtak vissza az oroszok a lengyel és a szlovák vadászgép-felajánlásra.
- Egyesült Királyság: Putyint ukrajnai kivonulásra kellene ösztönöznie Kínának.
- Már Bahmut belvárosában az oroszok – figyelmeztet a brit hírszerzés.
- Moszkvába utazik Putyin egyik legközelebbi szövetségese.
- Döntött a szlovák kormány: a lengyelek után ők is vadászgépeket küldenek.
- Volt ukrán külügyminiszter: Magyar útlevéllel rendelkezők halnak meg a donbaszi harcmezőn.
- Ukrán tanácsadó: Kína nem fog segíteni az idiótáknak a Kremlben.
- A Wagner-vezér szerint Putyin is összeesküdött ellene, de ezzel komolyat hibázhatott.
-
A nemzetközi partnerek által biztosítandó, szovjet gyártmányú MiG–29-es vadászgépek erősítik ugyan Ukrajna védelmi képességeit, de nem védik meg az országot az orosz légi „terrortól” – jelentette ki Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője egy pénteki tévéműsorban.
Ezek a gépek javítani fogják a képességeinket, ugyanis számos funkciót látnak el: járőröznek Ukrajna légterében, csapásmérő csapatok fedezésére is alkalmasak, emellett HARM radarromboló rakétákkal is képesek csapást mérni az ellenséges légvédelemre, masszív rakétatámadások során pedig rakétákat és Sahíd kamikaze drónokat is elfoghatnak. Megjegyzem azonban, hogy ezek a MiG-ek nem kellően hatékonyak az elavult rakétáik, radarjaik miatt
– fejtette ki a szóvivő.
Ihnat csütörtökön – ugyancsak az ukrán tévécsatornák által sugárzott tévéműsorban – arra mutatott rá, hogy az orosz agresszió legyőzése érdekében Ukrajnának sürgősen szüksége van többcélú, modern, negyedik generációs nyugati repülőgépekre, olyanokra, mint például az F–16-os vadászgépek.
Szlovákia pénteken hozta nyilvánosságra döntését, hogy 13 darab MiG–29-es vadászgépet szállít Ukrajnának, egy nappal korábban pedig Andrzej Duda lengyel elnök jelentette be, hogy a következő napokban négy MiG–29-est ad a háború sújtotta keleti szomszédjának – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.
-
A 240 darab Volvo Cargo, Volvo Shelter, Volvo Fassi és Volvo Manumat típusú teherautók első tételét a jövő héten szállítják Ukrajnába – közölte a Pravda.
A kocsik között vannak teherszállító, billenős és darus modellek, sőt még vontatójárművek is.
A teherautókat Belgiumban kivonták volna a forgalomból, azonban inkább Ukrajnába küldik azokat. A belga védelmi minisztérium kijelentette, mind a 240 teherautó – amelyeket most az ukrán hadseregnek küldenek – jó állapotban van.
-
Boris Pistorius német védelmi miniszter azt mondta: egyelőre nem született megállapodás arról, hogy vadászgépeket adnak át Ukrajnának.
Andrzej Duda lengyel elnök csütörtökön jelentette be, hogy napokon belül Ukrajnába küldhetnek néhány MiG–29-es repülőgépet. A háború kezdete óta ez lenne az első alkalom, hogy a NATO vadászgépeket ad át Ukrajnának.
A The Guardian szerint a német védelmi minisztert láthatóan meglepte a lengyel elnök bejelentése.
Eddig mindenki egyetértett abban: most nincs itt az ideje annak, hogy vadászgépeket küldjünk. A lengyelektől sem kaptak megerősítést arra vonatkozóan, hogy ez megtörtént
~ mondta Boris Pistorius.
Mindeközben a Fehér Ház a saját közleményében azt írta, hogy a lengyelek saját hatáskörben döntöttek a gépek átadásáról. Washington üdvözölte a lépést, de azt is közölték, hogy egyelőre továbbra sem tervezik az F–16-os modern vadászgépek átadását.
-
„A gyermekek elválasztása családjuktól; megfosztásuk minden lehetőségtől, hogy kapcsolatba léphessenek rokonaikkal; a gyermekek elrejtése orosz területen; szétszórásuk távoli régiókban – mindez nyilvánvalóan az orosz állam gonosz döntése volt” – Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezekkel a szavakkal reagált arra a hírre, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen a feltételezett gyermekdeportálások miatt – írja a Sky News.
Volodimir Zelenszkij a Telegramon közzétett bejegyzésében azt írta, hogy az orosz vezető nélkül „lehetetlen lett volna egy ilyen bűnös akciót végrehajtani”.
A bíróság döntését „történelmi jelentőségűnek” nevezte. Zelenszkij köszönetet mondott a főügyésznek és „mindenkinek a világon, aki segít nekünk az igazságért folytatott harcban”.
-
A Nemzetközi Büntetőbíróság felelőtlen és ostoba – mondta Szergej Markov, Vlagyimir Putyin korábbi tanácsadója és szóvivője.
Az orosz kormány elkötelezett abban, hogy megvédje a gyermekeket, nem bántja őket, nem rabolja el őket, és nem kereskedik velük
– közölte Markov arra reagálva, hogy elfogatóparancsot adott ki a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen.
A nemzetközi törvényszék azért akarja felelősségre vonni az orosz államfőt, mert indoklása szerint az orosz hadsereg számos háborús bűncselekményt követett el Ukrajnában, illetve Oroszország a vád szerint erőszakkal deportált embereket – köztük gyermekeket – Ukrajna területéről.
Markov ezzel szemben azt állította, hogy a gyermekeket nem deportálták, hanem Oroszországon belül helyezték el őket máshová, mert szerinte „Ukrajna orosz terület”.
„A szülők minden héten meglátogathatták gyermekeiket” – tette hozzá.
Azt mondta, további vádakra is számít a nemzetközi törvényszéktől, mert „az Európai Unió teljes ellenőrzése alatt áll”, és ezután is álhíreket terjeszt majd. Markov háborús bűnök elkövetésével vádolta Kijevet, de bizonyítékokkal nem állt elő – írja a Sky News.
-
Az ukrán védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatósága március 17-én jelentette, hogy két ukrán nőt és hat gyermeket hazaszállítottak a szíriai fogságból. Hozzátették, hogy az ukránokat „szörnyű körülmények között” tartották fogva.
Ukrajna még az agresszív orosz háború körülményei között sem feledkezik meg a bajba jutott állampolgárairól, és a világ bármely pontján a segítségükre siet
– írta a hírszerzési igazgatóság.
A The Kyiv Independent beszámolója szerint Ukrajna tavaly júniusban megszakította diplomáciai kapcsolatait Szíriával, miután Damaszkusz független államként ismerte el az oroszok által megszállt kelet-ukrajnai területeket.
Az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjával foglalkozó minisztérium szerint 2022-ben 1464 ukrán katona és 132 civil szabadult ki orosz fogságból.
-
Az Egyesült Államoknak mély aggodalmai vannak amiatt, hogy Kína megpróbálhatja magát békefenntartóként pozicionálni az ukrajnai háborúban, azzal, hogy a tűzszünetet sürgeti – közölte a Fehér Ház.
Jelenleg semmiféle tűzszünet nem vezetne igazságos és tartós békéhez Ukrajna és Oroszország között – mondta újságíróknak John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője a The Independent beszámolója szerint.
-
Egy újabb amerikai megfigyelő drón jelent meg a Fekete-tenger felett a FlightRadar24 repüléskövető weboldal adatai szerint – közölte pénteken a CNN.
Az RQ-4 Global Hawk 16 ezer méter magasságban repült a Fekete-tenger déli része felett. Repülési nyomvonala szerint Románia felől lépett be a Fekete-tenger feletti nemzetközi légtérbe, és nyugatról kelet felé haladt.
A FlightRadar24 adatai szerint a pilóta nélküli repülőgép a Krímtől délkeletre és az orosz tengerparti Szocsi várostól nyugatra lévő nemzetközi légtérben tevékenykedett.
Korábban az Egyesült Államok és Oroszország védelmi miniszterei és katonai vezetői telefonbeszélgetést folytattak az amerikai megfigyelő drón lezuhanása miatt . Ez volt az első közvetlen kapcsolatfelvétel Washington és Moszkva között az invázió kezdete óta.
Most tracked flight today - #FORTE10https://t.co/1i5DLFyqAV pic.twitter.com/rXkTiGxtpx
— Flightradar24 (@flightradar24) March 17, 2023 -
A Vlagyimir Konsztantyinov orosz politikus által megosztott felvételen iskolások tanulják a puska használatát és a közelharcot egy osztályteremben az oroszok által megszállt Krímben – írja a The Guardian.
Oroszország a jelentések szerint még ebben az évben bevezet katonai alapképzést a középiskolákban.
-
Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 163 320 orosz katona esett el, az elmúlt napon 760 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
- 3506 tankot,
- 6823 páncélozott harcjárművet,
- 2552 tüzérségi rendszert,
- 504 rakétavetőt,
- 265 légvédelmi berendezést,
- 305 repülőgépet,
- 290 helikoptert és
- 5401 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.
Ezenkívül 18 orosz hajót, 2145 hadműveleti és taktikai drónt, 258 egység speciális felszerelést és 907 cirkálórakétát számoltak fel.
-
Mint ismert, a szlovák kormány úgy döntött, hogy átad Ukrajnának 13 MiG–29-es vadászgépet. A hírre Mikulás Dzurinda korábbi kormányfő is reagált – írja a Magyar7.
Dzurinda úgy látja, hogy Ukrajnában népirtás zajlik, ezért nincs idő arra, hogy a parlament vagy az alkotmánybíróság véleményt mondjon ilyen esetekben.
„Az erkölcsnek elsőbbsége van a joggal szemben!” – jelentette ki.
-
Mint megírtuk, nagy felháborodást keltett Oroszországban Olekszandr Tkacsenko ukrán kulturális miniszter azon javaslata, amely szerint a UPC szerzeteseinek nem kell elhagyniuk a kijevi barlangkolostort, ha átigazolnak a Moszkvában skizmatikusnak (szakadárnak) tekintett Ukrajna Ortodox Egyházához (PCU).
Korábban Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő erre úgy reagált, hogy a Moszkvában történelminek tekintett Ukrán Ortodox Egyház (UPC) „a kijevi rezsim túsza”. A Kreml szóvivője szerint ezzel a lépéssel Kijev kimutatta a foga fehérjét.
Ezekkel az egyház elleni törvénytelen támadásokkal a kijevi rezsim ismét kimutatta a foga fehérjét. Ez ellen harcolunk. Ezt kell a folyamatban lévő különleges katonai műveletekkel megállítanunk
– fogalmazott Dmitrij Peszkov a The Independent beszámolója szerint.
-
A tervek szerint egy órával csökkentik a napi kijárási tilalom időszakát március 26-tól Kijevben és a Kijevi területen – jelentette be pénteken Vitalij Klicsko kijevi polgármester az Ukrajinszka Pravdának nyilatkozva. Az MTI által idézett nyilatkozat szerint a kijárási tilalom az ukrán fővárosban jelenleg 23 órától hajnali öt óráig tart. Március 26-tól viszont csak éjféltől fog kezdődni, és változatlanul hajnali ötig tart majd. A kijárási tilalom időtartamának módosítására vonatkozó eljárás még folyamatban van.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról adott hírt, hogy péntek reggel az orosz erők négy légicsapást mértek a Donyecki területen fekvő Avgyijivkára. A támadásnak az eddigi információk szerint nincsenek civil áldozatai, egy sokemeletes lakóház azonban teljesen romba dőlt. Jermak fotót tett közzé a lerombolt épületről, és hozzáfűzte, hogy a város ágyúzása gyakorlatilag éjjel-nappal zajlik.
Az ukrán különleges erők sajtószolgálata arról számolt be, hogy az elmúlt napokban megsemmisítettek legalább egy orosz századot és egy Orlan–10 típusú drónt a Donyecki területen lévő Bahmutnál. Hozzátette, hogy az ukrán erők továbbra is védik Bahmutot, és visszaverik „az ellenség minden előrenyomulási kísérletét”.
-
Az orosz vállalatok Kazahsztánt keresik fel, hogy a nyugati szankciókkal dacolva segítsenek nekik a sürgősen szükséges áruk behozatalában – írja a Sky News.
A jelentés szerint az Oroszországba irányuló kazah export jelentősen megugrott, főleg azokból a termékekből, amelyeket Oroszország a szankciók miatt nehezen tud beszerezni.
A keresett cikkek között telefonok, csapágyak, repülőgép-alkatrészek, ritka fémek, fejlett elektronika, rádióberendezések és turbinák szerepelnek.
-
A Kreml bírálta Lengyelországot és Szlovákiát, amiért vadászgépeket ajánlott fel Ukrajnának. Mindkét ország MiG–29-es vadászgépeket ígért az elmúlt 24 órában – írta a Sky News.
A Kreml szerint a repülőgépeket úgyis megsemmisítik, ezért azok nem fognak változtatni a konfliktus menetén.
Szlovákia 11 MiG-ből álló flottáját tavaly nyáron selejtezték le, a legtöbbjük jelenleg nincs üzemképes állapotban. Az ország helyettük 2018-ban F–16-os vadászgépeket rendelt az Egyesült Államoktól.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette:
Úgy érzem, hogy ezek az országok a régi, felesleges felszereléseiket adományozzák Ukrajnának.
-
A szociális segélyből élő ukrajnai menekültek kénytelenek eladni autóikat, ugyanis ez a törvény, ami csak Luzernben közel 100 embert érinthet.
Aki Svájcba érkezését követően egy évig szociális segélyből él, annak újra kell értékeltetnie a vagyonát. A szabály az S védettségi státuszú ukrajnai menekültekre is vonatkozik: „A gépkocsikat tehát el kell adni, ha értékük meghaladja az adott háztartásméretre vonatkozó vagyoni juttatást” – olvasható a Svájci Szociális Segélyezési Konferencia honlapján.
A Menekültügyi Szolgálat (DAF) tájékoztatása szerint a továbbiakban a gépkocsit az ukrán menekültek esetében is vagyonként számolják el, ezért figyelembe fogják venni a szociális juttatások odaítélésekor, így aki nem adja el az autóját, az kevesebb támogatásra számíthat – közölte a 20 Minuten svájci hírportál.
Luzern kantonban a hatóságok egy hónapos határidőt szabtak a szociális segélyben részesülőknek, hogy „rendezzék a személygépkocsijukkal kapcsolatos problémákat”.
Az ukránok egyenlő bánásmódjáról van szó, mint az összes többi svájci társadalmi csoport esetében, akik szociális segélyt kapnak. Az ő esetükben is beleszámítjuk a járműveket a vagyonukba
– írja a portál.
-
A spanyol kormány nem fog harci gépeket küldeni Ukrajnába – közölte pénteken Margarita Robles spanyol védelmi miniszter.
Aláhúzta, hogy Madrid mindig tiszteletben tartja más államok Kijev megsegítésére hozott döntéseit. Megjegyezte, hogy a Spanyolországban szolgálatban álló Eurofighter és F–18-as gépek speciális kiképzést igényelnek.
Andrzej Duda lengyel elnök csütörtökön közölte, hogy Ukrajna hamarosan megkapja Varsótól az első négy MiG–29-es vadászgépet. Eduard Heger szlovák miniszterelnök pénteken közölte, hogy Szlovákia jóváhagyta 13 MiG–29-es repülőgép átadását Kijevnek – közölte a TASZSZ orosz hírügynökség.
-
Hszi Csin-pingnek arra kellene felhasználnia jövő heti moszkvai útját, hogy arra ösztönözze Vlagyimir Putyint, vonja ki csapatait Ukrajnából – mondta a brit kormány a Sky News szerint.
Ha Kína valódi szerepet akar játszani Ukrajna szuverenitásának helyreállításában, akkor ezt nyilvánvalóan üdvözölnénk
– mondta Rishi Sunak szóvivője.
A kínai vezető jövő hét hétfő és szerda között Oroszországba látogat.
„Egyértelmű, hogy minden olyan békeegyezmény, amely nem Ukrajna szuverenitására és önrendelkezésére épül, egyáltalán nem békeegyezmény” – fogalmazott a szóvivő.
-
Jaltában az oroszok a Krím elcsatolásának kilencedik évfordulóját ünneplik.
A helyi plakátokon olyan feliratok olvashatók, miszerint „Oroszország nem indít háborút, hanem befejezi azt”.
Tavaly Volodimir Havrylov ukrán védelmi miniszterhelyettes a Sky Newsnak azt mondta, hogy az ukrán erők hónapokon belül visszatérhetnek a Krímbe. Tavaly novemberben Sean Bell katonai elemző azonban nem volt ilyen optimista. Elmondta, hogy a Krím fontos része Oroszország történelmének, ezért valójában soha nem fogadták el, hogy a terület nem az országhoz tartozik.
-
Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára hangsúlyozta, a donyecki szektorban lévő Bahmut védelme most kulcsfontosságú – írta meg az Ukrajinszka Pravda.
„Megértjük, hogy sokan úgy gondolják, el kellene engednünk Bahmutot. Számunkra azonban ez a város fontos, és jogunk van megvédeni azt” – jelentette ki Danilov.
-
Az ukrán külügyminisztérium kommentálta, mit gondol arról, mi történne, ha az amerikai választások után elvesztené az USA támogatását. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter úgy nyilatkozott, meg van győződve arról, hogy Ukrajna meg tudja tartani szövetségesei támogatását – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A kijelentés előzménye, hogy 2024 novemberében tartják a 60. elnökválasztást az Egyesült Államokban, és egyes elemzők szerint ezek után csökkenhet az Ukrajnának nyújtott támogatás mértéke.
-
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter állami kitüntetésben részesítette annak az SZU–27-es orosz gépnek a pilótáit, amely kedden egy amerikai drónnal ütközött össze a Fekete-tengeren.
A TASZSZ hírügynökség szerint a miniszter azért díjazta a pilótákat, mert megakadályozták, hogy az amerikai drón megsértse „a különleges hadművelet miatt lezárt légteret”.
Arról, hogy a baleset hol, hogyan, miként történhetett, egy külön cikkben írtunk nemrég.
-
Egy friss internetes felmérés szerint a franciák többsége engedné az oroszok indulását a jövő évi párizsi nyári olimpián – számolt be az MTI.
A felmérés 1005 – 18 év feletti – francia megkérdezésével készült. Az eredmények rámutatnak, a megkérdezettek 72 százaléka ért egyet azzal, hogy Oroszország – és az ukrajnai háborúban Moszkvát támogató Fehéroroszország – sportolói részt vehessenek és semleges zászló alatt versenyezhessenek a 2024-es olimpián.
A közvélemény-kutatás azután készült, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) jelezte, szigorú feltételek mellett, semleges színekben vissza lehetne engedni a két ország versenyzőit a nemzetközi sportéletbe, bár konkrétan a párizsi ötkarikás indulásuk lehetővé tételét illetően a NOB eddig nem foglalt állást.
Az esetleges engedmény önmagában dühös reakciót váltott ki Ukrajnában, továbbá több ország bojkottal fenyegetőzött, Anne Hidalgo párizsi polgármester pedig kijelentette, hogy ellenzi orosz és fehérorosz sportolók jelenlétét a jövő évi olimpián.
Az online felmérés szerint a válaszadók 28 százaléka úgy véli, hogy az oroszok nemzeti színekben is versenyezhetnek Párizsban, 27 százalék pedig úgy gondolja, hogy el kellene őket tiltani.
-
Az orosz hadseregnek sikerült hídfőállásokat kialakítani a Bahmutka folyótól Nyugatra, és bejutottak Bahmut belvárosába is – közölte péntek reggel a brit katonai hírszerzés.
Hozzátették azt is, hogy az orosz támadások intenzitása a frontvonal egészét nézve jelentősen csökkent.
Január óta nem volt olyan kevés támadás a különböző frontszakaszokon, mint most.
Szerintük ez azzal magyarázható, hogy az oroszok nagyrészt kimerültek a támadásokban, és felélték az utánpótlásukat, így most várniuk kell, mielőtt ismét támadásba lendülhetnek.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 17 March 2023.
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) March 17, 2023
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/y5daPr1dkT
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/IEAW3R5oPq -
Dmitrij Medvegyev örül az MQ–9 Reaper lelövésének, és „incidenssel” fenyegeti az amerikai szenátort
Oroszország saját tiltott zónákat hozott létre a nemzetközi légtérben, legalábbis ez derül ki Dmitrij Medvegyev, az Oroszországi Föderációs Tanács elnökhelyettesének nyilatkozatából. Az egykori orosz elnök közösségi oldalain tett közzé egy kommentárt egy amerikai MQ–9 Reaper harci drón illegális oroszországi lelövésével kapcsolatban – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Medvegyev a légi kódexre hivatkozik, amely a repülőgépek repüléseire vonatkozóan a tiltott zónák és a korlátozással érintett zónák kifejezéseket állapítja meg. Igaz, Medvegyev nem pontosította, hogy mivel kapcsolatban, mit és pontosan hol vezetnek be ezek a zónák.
A területet, ahol az amerikai drónt lelőtték, Medvegyev orosz területnek nevezte. „Általánosságban szólva az amerikaiak teljesen szemtelenné váltak. És helytelen velük szemben ceremoniálisan viselkedni” – mondta Medvegyev.
-
Megrongálódtak Kijev és a régió energetikai létesítményei, ezért nem tudják továbbítani az áramot a lakosságnak – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A tájékoztatás szerint Kijevben és a régióban áramkimaradások várhatók.
-
A jövő héten Oroszországba látogat Hszi Csin-ping kínai elnök. A látogatásról egy külön cikkben számoltunk be részletesebben.
-
A szlovák kormány nemrég hagyta jóvá azt, hogy átadjunk 13 MiG–29-est Ukrajnának – közölte péntek délelőtt a Twitteren Eduard Heger szlovák miniszterelnök.
#Slovak gov. just approved sending 13 #MiG29s to #Ukraine! Promises must be kept&when @ZelenskyyUa asked for more #weapons incl. fighter jets, I said we’ll do our best. Glad others’re doing the same. #Military aid’s🔑to ensure🇺🇦can defend itself&the entire #Europe against #Russia
— Eduard Heger (@eduardheger) March 17, 2023Mint mondta, korábban megígérte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy vadászgépeket adnak. A kormányfő egyben üdvözölte azt is, hogy a lengyelek is meghozták ugyanezt a döntést nemrég.
-
A Válasz Online portáljának adott interjút Pavlo Klimkin, aki 2014 és 2019 közt volt Ukrajna külügyminisztere. A politikus úgy fogalmazott, hogy ami a kárpátaljai magyarok ügyében történt az utóbbi években, az felér egy kudarccal.
Arra a kérdésre, hogy mire vezethető vissza a magyarok és ukránok közti konfliktus, Pavlo Klimkin azt mondta: alapvető és elismerendő kudarc, hogy a független Ukrajna 1991 óta nem fordított kellő figyelmet a magyar származású ukrajnaiak szükségleteire.
Hozzáfűzte azt is, hogy Magyarországra akkor kezdtek el veszélyként tekinteni Kijevben, amikor a magyar fél „teljesen átláthatatlan módon elkezdett útleveleket kiállítani”, és emiatt a magyar identitás is „gyanússá vált”,
Miközben magyar útlevéllel rendelkezők harcolnak és halnak meg a donbászi harcokban. Ideje lenne új definíciót találni az ukrán patriotizmusra
– mondta az interjúban Pavlo Klimkin a kárpátaljai magyarokat érintő konfliktusra utalva.
A külügyminiszter azzal folytatta, hogy a 2017-es oktatási törvénnyel nem a magyar öntudat ellen akartak fellépni, hanem „lehetőséget akartak adni a magyarok kezébe”. Ugyanakkor azt elismerte, hogy a törvényről épp a kárpátaljai magyarokkal nem egyeztettek, holott voltak valódi aggodalmak is, amelyek felmerültek a részükről.
Pavlo KlimkinFotó: Inga Kjer / Getty Images Hungary„Nem érdekünk gyengíteni a magyar közösséget, pusztán az ukrán nyelvet, történelmet szeretnénk megtanítani. Nem kell ukránul olvasni a Don Quijotét vagy fizikát tanulni” – mondta az exkülügyminiszter, majd hozzáfűzte, hogy az ukránoknak nem is elsősorban a kárpátaljai magyarokkal, hanem a magyar kormánnyal van a bajuk.
„Ukrajnában ugyanis egyre mélyebb az a percepció, hogy Magyarország részben az oroszoknak játszik. Az energiaszankciókkal kapcsolatos kivételekkel, pusztán a szankciók körüli bonyodalom okozásával, orosz oligarchák levételének szándékával, a fegyverszállítás megtagadásával. S még akkor is, ha Budapest eddig mind a tíz szankciós csomagot megszavazta, ez a hozzáállás háború idején különösen fájdalmas, az ukrán médiában pedig futótűzként terjed.”
Őrült veszélyes, hogy az oroszoknak játszó Magyarország képe alakul ki, mert nem szabad, hogy úgy tűnjön, ellenségek vagyunk.
– tette hozzá Pavlo Klimkin.