Irak külügyminisztere, Fuad Huszein vasárnap Brüsszelben egy sajtótájékoztatón közölte, hogy a jövőben Európába is szállíthatnak gázt és olajat.
.@JosepBORRELL meets Fuad #Hussein, Deputy Prime Minister for International Relations Affairs and Minister for Foreign Affairs of #Iraq, at the EU-Iraq Cooperation Council taking place on 19 March 2023 in #Brussels.https://t.co/C6k01EgguX
— EU Council TV News (@EUCouncilTVNews) March 19, 2023
Mint mondta, a céljuk az, hogy a következő években növeljék a kitermelésüket mindkét energiahordozót illetően, és az export egy része Európába irányulna.
Ezzel a poszttal véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Alább összefoglaltuk a nap legfontosabb történéseit:
Ezúton is köszönjük megtisztelő figyelmüket! Tartsanak velünk holnap is, kora reggel ismét elindítjuk hírfolyamunkat!
Irak külügyminisztere, Fuad Huszein vasárnap Brüsszelben egy sajtótájékoztatón közölte, hogy a jövőben Európába is szállíthatnak gázt és olajat.
.@JosepBORRELL meets Fuad #Hussein, Deputy Prime Minister for International Relations Affairs and Minister for Foreign Affairs of #Iraq, at the EU-Iraq Cooperation Council taking place on 19 March 2023 in #Brussels.https://t.co/C6k01EgguX
— EU Council TV News (@EUCouncilTVNews) March 19, 2023
Mint mondta, a céljuk az, hogy a következő években növeljék a kitermelésüket mindkét energiahordozót illetően, és az export egy része Európába irányulna.
Nemzetközi konferenciát tartanak Moszkvában „Oroszország–Afrika” címmel, amelyen több mint 40 afrikai állam képviselőjét látják vendégül az oroszok.
Az eseményen az orosz állami hírügynökség szerint felszólalt Piotr Tolsztoj, az orosz Állami Duma házelnökhelyettese, aki azt mondta: az afrikai országok képviselői a nyugati nyomás ellenére mentek Moszkvába.
Több ország képviselője azt mondta nekem: »Tudják, nyomás alatt vagyunk amiatt, hogy Oroszországot szankcióknak vetik alá. Azt mondták nekünk, hogy ne menjetek Moszkvába«
– fogalmazott Tolsztoj, hozzátéve: azokkal, akik mégis így tettek, Oroszország számolni fog a jövőben, de ezt a Nyugat sem fogja elfelejteni nekik.
Még egy évvel a kudarcos háborúja kezdete után is bíznak Putyinban a parancsnokai és hívei – mondta Garri Kaszparov az amerikai MSNBC-nek.
A világhírű orosz sakkozó szerint Putyin hívei abban bíznak, hogy az orosz elnöknek sikerül megállapodnia a Nyugattal, és végül minden bűnüket elfelejtik, megbocsátják.
Most úgy tűnik, hogy erre nem kerül sor. Az ellene felhozott hivatalos vádak azt jelzik, hogy Putyin csak zsákutcába vezetheti őket, és emiatt ideje lenne megszabadulni tőle
– mondta Kaszparov.
A sakkvilágbajnok azt is hozzátette, hogy Putyin nemrég Mariupolba látogatott, amely akkora város, mint Miami vagy Edinburgh – és amelyet az orosz elnök kizárólag a vérszomja, birodalmi ambíciói miatt rombolt porig.
Ez az az ember, akivel néhányan kompromisszumot akarnak kötni. Egy terrorista, egy emberrabló. Ha az embernek van egy minimális erkölcsi tartása, akkor néhány ellenséget inkább megtart, mint hogy kiegyezne velük
– fogalmazott Garri Kaszparov.
Putin visits Mariupol, a city the size of Miami or Edinburgh, that he razed to the ground for nothing but imperial bloodlust. That's what some people want to compromise with. A terrorist, a kidnapper. If you have any morality at all, some enemies are worth having.
— Garry Kasparov (@Kasparov63) March 19, 2023
Vasárnap délután a Zaporizzsjai területen és a Herszoni területen hajtottak végre tüzérségi csapásokat az oroszok.
A Kyiv independent szerint a zaporizzsjai regionális önkormányzat jelentette, hogy két falut értek csapások, amelyekhez az oroszok Grad típusú rakétákat is felhasználtak.
A tüzérségi támadásokban hárman meghaltak, két ember pedig megsebesült.
Mindeközben a Herszoni területen található Bilozerkát is tüzérségi csapás érte, abban a támadásban egy nő sérült meg.
Oroszország mindkét területet a sajátjának nyilvánította tavaly ősszel, hivatkozva a helyi „népszavazásokra”.
Az elmúlt 24 órában az ukrán határőrök visszavertek négy ellenséges támadást Bahmut városa ellen, semlegesítve 14 orosz katonát – számolt be az ukrán határőrség.
A Wagner-csoport különítményei azt tervezték, hogy csendben megközelítik az erődítményeket, és áttörik a védelmi vonalat. Azonban a védők koncentrált tüzével találták szemben magukat. A megszállók a romokon keresztül menekültek
– áll a jelentésben.
Mint írták, öt orosz megszállót likvidáltak, valamint kilencet megsebesítettek – közölte az Unian ukrán hírügynökség.
Az orosz elnök számára „személyesen” is nagy jelentőséggel bír az, hogy Mariupolba látogatott – mondta Vadim Bojcsenko, Mariupol „száműzött” ukrán polgármestere.
Meg kell érteni, hogy Mariupol egy szimbolikus hely Putyin számára amiatt, hogy óriási károkat okoztak a városnak. Semelyik másik várost nem érte ekkora pusztítás. Semelyik másik várost nem ostromolták ilyen sokáig. Semelyik másik várost nem tették ki szőnyegbombázásnak. Azért jött ide személyesen, hogy lássa, mit művelt
– fogalmazott az ukrán polgármester a BBC-nek.
A brit portál rekonstruálta azt is, hogy az orosz elnök milyen útvonalon haladt végig a településen autójával. Mint írták, az útvonal olyan helyeken vezetett keresztül, ahol az előző tavasszal még súlyos harcok voltak, rengeteg épület megsemmisült.
Jan Emeryk Rosciszewski, Lengyelország franciaországi nagykövete az LCI tévécsatorna egyik műsorában azt mondta, az Ukrajnában zajló háború nem csak az oroszok és az ukránok közötti fegyveres konfliktus, hanem sokkal több annál.
Szerinte az ukránok a szövetségesek segítségével, támogatásával a Nyugat alapvető értékeiért és kultúrájáért harcolnak.
Ha Ukrajna nehéz helyzetbe kerül, megnőnek a veszteségei, és előáll az a szituáció, hogy Ukrajna már nem tudja megvédeni magát és a függetlenségét, akkor nem lesz más választásunk, mint résztvevőként belépni a háborúba
– nyilatkozta a nagykövet.
🔴🗣️ "Si l'Ukraine ne parvient pas à défendre son indépendance, nous n'aurons pas le choix, nous serons obligés de rentrer dans le conflit", déclare Jan Emeryk Rościszewski, ambassadeur de Pologne en France
— LCI (@LCI) March 18, 2023
▶ #Le20HdeDariusRochebin - @DariusRochebin pic.twitter.com/Lj8qWOkkaO
Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója korábban azt mondta, hogy a lengyel vezetés elkezdett dolgozni Ukrajna de facto feldarabolásának forgatókönyvein. Szerinte Varsó meg van győződve arról, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kénytelen lesz támogatni ezt a tervet. Az orosz hírszerzés szerint Lengyelország nyugat-ukrajnai területek elfoglalására készül.
Vlagyimir Putyin orosz elnök is beszélt arról korábban, hogy szerinte Lengyelországnak területi követelései vannak Ukrajnával szemben. Az orosz elnök tavaly novemberben úgy fogalmazott, néhány ország, köztük Lengyelország még mindig nem mondott le arról, hogy bekebelezze Ukrajnát, és visszaszerezze a korábban elcsatolt területeket. Putyin akkor úgy fogalmazott: Varsóban arról beszélnek, hogy Ukrajnának vissza kellene adnia azokat a területeket, amelyeket 1939-ben vettek el Lengyelországtól.
Az ukrán védelmi minisztérium Twitter-oldalán közzétette legfrissebb jelentését az orosz hadsereget ért veszteségekről.
A tárca tájékoztatása szerint a legutóbbi beszámoló óta több mint 700 orosz katona esett el a harctéren, míg a háború kezdete óta összesen 164 910 orosz katona vesztette életét a fegyveres konfliktusban, és 6853 páncélozott harcjármű semmisült meg.
A kiiktatott egyéb járművek, harci eszközök között van 3532 harckocsi, 2159 drón, 907 cirkálórakéta, 290 helikopter, 305 katonai repülőgép és 18 hadihajó a jelentés szerint.
"And the steppes will still feel the heat of those grenades left in the fields
— Defense of Ukraine (@DefenceU) March 19, 2023
The leftovers of war in the mire traces of herd"
Lina Kostenko
Total combat losses of the enemy from February 24, 2022 to March 19, 2023: pic.twitter.com/pGqnX97AYk
Az ukrán Nemzeti Ellenállási Központ arról számolt be, hogy vérhiány nehezíti a Krím félszigeten található kórházak helyzetét, mert a vérkészlet jelentős részét sebesült orosz katonák kezelésére használták, illetve használják jelenleg is.
A központ jelentésében azt írja, tovább súlyosbodik a humanitárius válság a félszigeten. Hozzátették: Szevasztopolban a katonai kórház transzfúziós osztályára szállítottak jelentős vérmennyiséget, ami miatt komoly a hiány más intézményekben.
Helyi beszámolók szerint egyre nagyobb a hiány a civileknek szánt gyógyszerekből is a Krím félszigeten. Az Unian azt írja, a gyógyszerek kiosztásakor az orosz katonák ellátása élvez prioritást, a legtöbb gyógyszert az ő kezelésükre használják, így az állampolgárok számára csak kisebb, hiányos készlet biztosított.
Mint ismert, a többségében orosz lakosságú félszigetet 2014-ben Oroszország megszállta. Azóta számos helyi lakost bebörtönöztek a megszállással szembeni ellenállás miatt, miközben orosz állampolgárok özönlöttek a félszigetre. Az orosz hadsereg katonai támaszpontot is létesített ott.
Az ukrán Nemzeti Ellenállási Központ március 14-i jelentése szerint sok orosz állampolgár készül elhagyni a félszigetet, tekintettel arra, hogy a háború miatt az elmúlt egy évben lényegében összeomlottak a vállalkozások, köztük több étterem és szálloda is.
Az ukrán Különleges Kommunikációs Szolgálat vasárnap arra figyelmeztetett, hogy orosz hekkerek trójai vírusokkal támadjak az ukrán felhasználókat, vállalkozásokat és állami szerveket.
A beszámoló szerint a vírusokat tartalmazó szoftverek elsősorban torrentoldalakon találhatóak meg. A trójai vírus a szoftverek telepítése után hozzáfér a géphez,
és onnantól kezdve az orosz titkosszolgálatok is hozzáférhetnek az adatokhoz.
A Kyiv Independent szerint az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács már február 10-én is arra figyelmeztetett, hogy 2021-hez képest megháromszorozódott az Ukrajna elleni orosz hekkertámadások száma. A Politico korábban azt írta, hogy 2022-ben több mint 2000 kibertámadást indítottak ukrán szervezetek ellen.
A belorusz állambiztonsági szolgálat (KGB) tagjai vasárnap végeztek egy terrorcselekményre készülő fegyveres külföldivel, aki belépett az ország területére – közölte a BelTA helyi hírügynökség a KGB-re hivatkozva.
A tájékoztatás szerint az automata fegyverekkel és kézigránátok felrobbantásával fegyveres ellenállást tanúsító külföldit a lengyel határ melletti Hrodna városában lőtték le. A művelet során civilek és a karhatalmi erők tagjai nem sebesültek meg.
Az állambiztonság szolgálat, a belügyminisztérium, valamint a határőrség más rendvédelmi szervezetekkel közösen vizsgálatot indított az ügyben.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija 1 állami tulajdonú orosz televíziós csatorna egyik műsorában azt mondta, az orosz hadsereg még nem vetett be hiperszonikus fegyvereket az Ukrajna területén zajló „különleges katonai műveletben”, de ez nem jelenti azt, hogy nincsenek ilyen fegyvereik.
A beszélgetésben a riporter megkérdezte az orosz elnöktől, hogy nem tervezték-e már 2014-ben is azt, hogy teljes körű inváziót indítanak a Donbászban lakók védelme érdekében.
Putyin erre azt válaszolta, sok tennivaló van még a haderőfejlesztésben. Szerinte elsősorban a szárazföldi erőket kell megerősíteni többfajta felszereléssel. Majd kitért a 2014-es eseményekre, az akkori lehetőségekre és célokra.
Akkor még nem voltak hiperszonikus fegyvereink. Most már vannak, bármikor használhatjuk ezeket. Még nem vetettük be őket, de nem kizárt, hogy ez is megtörténhet. Most már sok modern, élvonalbeli rendszer, fegyver és felszerelés áll a rendelkezésünkre. 2014-ben ez még nem így volt, nem volt semmi ilyesmink
– nyilatkozta Vlagyimir Putyin.
Az orosz államfő szerint a Nyugat várakozásai ellenére semmi sem omlott össze Oroszországban. Elmondta, hogy a pénzügyi rendszer működik, a bankok pedig bővülnek. Hozzátette: nagyon nehéz utólag megmondani, mi történt volna 2014-ben, ha másképp döntenek.
Putyin először a szövetségi gyűléshez intézett 2018-as beszédében utalt hiperszonikus fegyverekre. Akkor az Avangard és a Kinzsal rendszerekről beszélt, később pedig a Cirkon cirkálórakéta fejlesztését tűzték ki célként.
Az orosz elnök kijelentésével ellentétben a frontról érkező jelentések szerint valójában már tavaly használták a hiperszonikus Kinzsal rakétákat az oroszok, és még az előző héten is bevetették őket.
Nem zárják be a kolostort a kijevi Pecserszki Lavra templom- és kolostorkomplexumban, ugyanakkor az istentisztelet nyelve ezentúl nem orosz, hanem ószláv és ukrán lesz – közölte Jepifanyij metropolita, Ukrajna hivatalos ortodox egyházának vezetője a hétvégi üzenetében.
„Nincs szó a kolostor bezárásáról, az imádság, az istentiszteletek és a szerzetesi élet megszűnéséről. A jelenlegi események összehasonlítása a kommunista hatóságok által az egyházat sújtó múltbeli üldöztetéssel indokolatlan manipuláció. Különösen cinikusan hangzik ez annak a vallási vezetőnek a szájából, aki szorosan kötődött a kommunista párthoz” – fogalmazott Jepifanyij, aki felszólította a Lavra papjait, hogy
járuljanak hozzá a moszkvai iga alóli felszabadulás folyamatához.
Hozzátette: Moszkva egyháza Ukrajnában nem kanonikus, és szerinte mindenki látja, miként használja fel a Kreml a lelki életet az ukrán nép ellen. Azt mondta, biztosítja a híveket, hogy mindannyian, akik követik a kánon és a tomosz (az ukrán egyház önállóságát kinyilvánító) követelményeit, elutasítják Moszkva törvénytelen hatalmát, továbbra is a Lavrában folytathatják szolgálatukat.
„Minden képességünket és hatalmunkat felhasználjuk, hogy megvédjük őket a megfélemlítéstől a Lavra volt vezetője részéről. A kolostor aktuális ügyeit azok fogják intézni, akik ismerik a hagyományait és életét, akik rendelkeznek a megfelelő képességekkel, és nem szennyezték be magukat az orosz világ iránti odaadással” –jelentette ki Jepifanyij.
Pavlo metropolita, a kijevi Lavra vezetője hétfőn közölte, hogy a moszkvai patriarkátushoz hű, ukrán ortodox egyházi szárny szerzetesei nem hajlandók elhagyni a Lavrát. Olekszandr Tkacsenko kulturális miniszter korábban azt mondta, hogy a Moszkvához hű ukrán ortodox egyház szerzeteseinek és papjainak március végéig el kell hagyniuk a Pecserszki Lavra minden helyiségét.
Az Ukrajinszka Pravda közölte: február 23-ig az SZBU csaknem hatvan büntetőeljárást indított Moszkva-barát papok ellen, több mint 350 egyházi épületet és 850 embert vettek alapos ellenőrzés alá. A bíróságok eddig hét büntetőeljárásban hoztak ítéletet.
Mint beszámoltunk róla, Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton délután a Krím félszigeten tett előre be nem jelentett látogatást a terület Oroszországhoz csatlakozása ügyében megrendezett referendum kilencedik évfordulóján.
Az orosz államfő később Mariupolban tett munkalátogatást. Putyin a háború kitörése óta először utazott a szomszédos országba. Az utazásra néhány nappal az után került sor, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki az orosz elnökkel szemben.
Mariupol felkeresése az első ismertté vált alkalom, hogy Putyin az Ukrajna ellen tavaly februárban elindított „különleges hadművelet” alatt megszállt területen járt. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azonban vasárnap azt nyilatkozta:
Vlagyimir Putyin azt tervezi, a következő két-három hétben Oroszország számos régiójába elutazik.
Ezek főként diplomáciai látogatások, illetve a mariupoli utazáshoz hasonló munkalátogatások lesznek – közölte a TASZSZ hírügynökség.
Korábban beszámoltunk arról, hogy az orosz elnök a dél-ukrajnai Mariupolba látogatott. Azóta újabb részleteket árultak el az útról.
Az MTI szerint Marat Husznullin miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy a város lakossága, látva a helyreállítási munkálatokat, elkezdett visszatérni, valamint tervet dolgoztak ki az emberek foglalkoztatására. Közölte: az a döntés született, hogy helyreállítják az erősen megrongálódott városközpontot, és kifejezte reményét, hogy az év végig befejeződik a homlokzatok felújítása.
A beszámoló szerint a mariupoli filharmónia épületét teljesen helyreállították. Husznullin azt mondta, az Azovi Állami Műszaki Egyetemnek hatezer hallgatója lesz. A miniszterelnök-helyettes hozzátette, hivatásos építőként jól látta: a város épületeit nem onnan lőtték szét, ahonnan az orosz erők támadtak, hanem az ukrán oldalról.
Mindeközben Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője bejelentette, hogy
az orosz elnök a mariupoli lakosokkal folytatott eszmecsere nyomán intézkedni fog az elmaradt bérek és egyéb kifizetések ügyében.
Mariupol felkeresése az első ismertté vált esete annak, hogy az orosz elnök az Ukrajna ellen tavaly februárban elindított „különleges hadművelet” során megszállt területen járt. Az előző nap az orosz vezető a Krím félszigeten tett előre be nem jelentett látogatást a terület Oroszországhoz csatlakozása ügyében megrendezett referendum kilencedik évfordulóján.
Alekszander Basztrikin, az Oroszországi Nyomozó Bizottság vezetője vasárnap közölte: jogi vizsgálatot indítottak Németországnak azzal a kijelentésével kapcsolatban, miszerint letartóztatják Vlagyimir Putyint, ha az országba utazik.
A minap Marco Buschmann német igazságügyi miniszter beszélt arról, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court) elfogatóparancsa értelmében
le kell tartóztatniuk Putyint akkor, ha Németországba utazik, és ha a Nemzetközi Büntetőbíróság konkrétan erre kéri a német hatóságokat.
Alekszander Basztrikin azt mondta: vizsgálják, hogy ez valóban megtörténhet-e akkor, ha az orosz elnök a németekhez utazik. Az orosz tisztviselő hozzátette, hogy a büntetőbíróság elfogatóparancsa illegális, és igyekeznek azonosítani azokat a bírákat, akik azt kiadták – írta a Kyiv Independent.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetője is reagált Vlagyimir Putyin orosz elnök mariupoli látogatására. Szerinte az akció cinizmusról és a lelkiismeret-furdalás hiányáról tanúskodik.
A bűnözőt mindig a tetthely vonzza, miközben a civilizált világ országai a háborús irányító letartóztatását jelentik be. Határátlépés esetén több ezer mariupoli család meggyilkolásának szervezője érkezett megcsodálni a város romjait és a tömegsírokat
– idézte a tisztviselő szavait az Unian ukrán hírügynökség.
Jelentős a hiány Európában robbanóanyagból, ami erősen korlátozza a kontinens fegyvergyártóinak képességét, hogy a következő három évben lőszert gyártsanak Ukrajnának – írja a Financial Times.
A tisztviselők és a fegyvergyártó cégek szerint a lőpor, a műanyag robbanóanyag és a TNT korlátozott készletei megakadályozták az európai hadiipart abban, hogy gyorsan teljesítsék az EU Ukrajnának szóló megrendeléseit, bármennyit is hajlandók költeni a célra az európai kormányok.
Petr Pavel cseh köztársasági elnök szerint idén csak egy ellentámadási kísérlete lesz Ukrajnának, emellett lehetséges, hogy a Nyugatnak nem lesz elegendő forrása egy új, nagyobb szabású művelethez – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A cseh államfő a Rzeczpospolitának adott interjújában azt is hozzátette, hogy az ukrán hadsereg ellentámadása néhány hónapon belül megtörténik.
Idén kinyílt a lehetőség ablaka. A következő tél után rendkívül nehéz lesz fenntartani a jelenlegi támogatási szintet
– fogalmazott Petr Pavel, aki szerint ebben az időszakban sok ország érez „háborús fáradtságot”.
Az Oroszország ellen bevezetett szankciókkal foglalkozó nemzetközi munkacsoport tanulmánya szerint működnek a kiszabott szankciók, amelyeket van lehetőség a jövőben tovább erősíteni, így azok 2023-ban hatásukat tekintve fordulópontot jelenthetnek – írja az Ukrajinszka Pravda egy állami oldal tanulmányára hivatkozva.
A kutatók egyetértettek abban, hogy a szankciós terhek hatása az orosz gazdaságra, különösen annak kereskedelmére és a közszférára tovább növekszik. Ezt mindenekelőtt az orosz energiahordozókra, különösen az olajra és a földgázra vonatkozó exportkorlátozások okozzák.
Összesen nyolc férfit vettek őrizetbe a határőrök Kárpátalján, a gyanú szerint illegálisan próbáltak meg bejutni Romániába – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.
Az Állami Határszolgálat jelentése szerint az elfogottak közül volt, aki a hegyekbe készült, míg mások úszni akartak. Ügyükben mindenesetre bírósági eljárás lesz majd.
Amint arról már az Index is beszámolt, Mariupolban tett munkalátogatást Vlagyimir Putyin. A háború kitörése óta először utazott a szomszédos országba az orosz elnök. Az utazásra néhány nappal az után került sor, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki az orosz elnökre.
Az Ukrajinszka Pravda úgy ír az orosz elnök ukrajnai látogatásáról, hogy „az orosz propagandisták a Kremlre hivatkozva arról számoltak be, Vlagyimir Putyin orosz elnök állítólag megérkezett a megszállt Mariupolba”.
Azóta a közösségi médiában több felvétel is előkerült, amelyen az orosz elnök látható. Anton Gerascsenko ukrán belügyminiszter-helyettes például két képet hasonlított össze: az egyiken Putyin az orosz Biztonsági Tanácsban, a másikon pedig Mariupolban látható.
Jobban félti a hivatalnokait, mint Mariupol »lakóit«?
– tette fel a kérdést Gerascsenko, aki szintén kételyét fejezte ki Putyin Ukrajnában tartózkodását illetően.
Two photos: "Putin" at his Security Council and "Putin" in Mariupol.
— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) March 19, 2023
Is he scared of his officials more than of Mariupol's "residents"? pic.twitter.com/qyufeOb9Ch
Egy másik posztban egy videó látható, amelyen a Kreml állítása szerint Vlagyimir Putyin éppen a felújított Mariupoli Filharmóniát látogatja meg.
The Kremlin also says Putin visited the restored Mariupol philharmonic, where Russia planned to hold show trials of Ukrainian POWs last year before exchanging them instead. pic.twitter.com/V4ULBJPE37
— max seddon (@maxseddon) March 19, 2023
Németország kész kiadni Vlagyimir Putyin orosz elnököt a Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC), amennyiben a területükre kerül – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Marco Buschmann német igazságügyi miniszter korábban pozitívan értékelte az ICC döntését, amely szerint nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki Vlagyimir Putyin ellen. A miniszter azt is hozzátette, hogy szerinte a bíróságnak mihamarabb az Interpolhoz kellene fordulnia.
Alekszandr Basztrikin, az orosz nyomozóbizottság elnöke arra adott utasítást, hogy a kormány adjon jogi értelmezést a német igazságügyi miniszter nyilatkozatára.
A súlyos veszteségek miatt az orosz megszállók két további harckocsiszázadot vezényeltek Avdiivka bekerítésére – számolt be az Unian.
Az oroszok folytatják aktív támadásaikat – Avdiivkát és Marinkát ostromolják, előbbi stratégiai fontossággal bír számunkra, hiszen Vuhledar közelében van, ahol az orosz egységek több akciót is megkíséreltek
– számolt be Olekszij Dmitraszkovszkij, a Tavri védelmi erők közös sajtóközpontjának szóvivője, aki azt is elárulta, hogy az orosz nyomás már két hete érzékelhető a város környékén.
Ugyanakkor Vuhledar irányában némileg visszaesett az aktivitás. A szóvivő megjegyezte, hogy az Orosz Föderáció egységei továbbra is lövik az ukrán állásokat. Tegnap az orosz csapatok 37 támadást indítottak, és 317-szer ágyúzták Ukrajnát. Éjszaka négy támadás és 122 tűzharc volt.
Továbbra is rohamozza az orosz hadsereg Avdiivka és Marjinka városait, amiről az ukrán védelmi erők közös sajtóközpontjának szóvivője számolt be – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A kommüniké szerint a súlyos veszteségek miatt az orosz megszállók további két harckocsiszázadot is bevontak Avdiivka bekerítésére, amely stratégiailag fontos Oroszországnak.
Az orosz hatóságok döntése, hogy Melitopolt az oroszok által ellenőrzött Zaporizzsjai terület „fővárosává” nyilvánítják, azt mutatja, hogy az oroszok képtelenek megvalósítani a továbbfejlődésre vonatkozó terveiket – állítja a brit védelmi minisztérium hírszerzési jelentése.
Március 3-án a Zaporizzsjai terület orosz ellenőrzés alatt álló részének hatóságai rendeletet tettek közzé, amelyben a megszállt Melitopolt regionális központtá nyilvánították.
A régió oroszok által kinevezett vezetője, Jevgenyij Balickij azt mondta, hogy „ez egy ideiglenes intézkedés, amíg Zaporizzsja városa orosz ellenőrzés alá nem kerül”.
A Zaporizzsjai terület egyike annak a négy régiónak, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022. szeptember 30-án az Oroszországi Föderációhoz csatolt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombat esti videóbeszédében hangsúlyozta: Oroszországot és cinkosait nemcsak az Ukrajna, hanem más országok, köztük a Szíria elleni agresszióért is felelősségre kell vonni.
Az ukrán szankciók az Oroszországra gyakorolt globális nyomás részét képezik. Aki terrorfegyvereket gyárt Ukrajna ellen, aki támogatja Oroszországot a nemzetközi jog megsemmisítésében, azt a világ csak marginalizálni tudja
– jelentette ki Zelenszkij az Ukrajinszka Pravda szerint.
Mariupolba tett munkalátogatást Vlagyimir Putyin orosz elnök – közölte vasárnap a Kreml sajtószolgálata, amiről az Index itt írt részletesebben.
A moszkvai tájékoztatás szerint az elnök helikopterrel érkezett Mariupolba, majd a városon áthajtva megtekintett több létesítményt, és beszélt a helyi lakosokkal.
Marat Husznullin miniszterelnök-helyettes beszámolt az államfőnek az újjáépítési munkálatok állásáról, valamint az új lakónegyedek, szociális, oktatási és egészségügyi létesítmények, a közmű-infrastruktúra építéséről.
Putyin szót váltott a Nyevszkij lakótelep lakóival, és felkereste az egyik család otthonát. Az elnök járt a város tengerpartján, a jachtklub közelében, a színház épületénél és más helyi nevezetességeknél.
Nem találtak bizonyítékot a szakértők Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetőjének állítására, aki korábban úgy fogalmazott: a zsoldosok már mintegy 700 méterre vannak Bahmut közigazgatási központjától – írja elemzésében a Institute for the Study of War (ISW).
Az Unian ukrán hírügynökség szerint az orosz erők valószínűleg a város északi részén zajló offenzív hadműveletekre összpontosítanak.