Utcára merészkedett Putyin, nem teszi ki az ablakba, amit kapott

Sajtóhírek szerint harc közben meghalt az Ukrajnában fegyvert ragadó új-zélandi önkéntes katona. Kane Te Tai, akit barátai csak „Teknőcnek” hívtak, az új-zélandi hadsereg veteránja volt, aki korábban Afganisztánban szolgált.

Te Tai, akinek van egy 12 éves lánya, rendszeres kapcsolatban állt a barátaival a közösségi médiában, amíg Ukrajnában volt, de nemrégiben eltűnt – írja a Sky News az NZ Heraldra hivatkozva.

Az illetékes tisztek házkutatást tartottak a Memorial emberi jogi szervezet alkalmazottainak otthonában – tájékoztatta az egyesület ügyvédje, Arseny Levinson a Novaja Gazetát.

Elmondása szerint többek között a Memorial igazgatótanácsának elnökének, Oleg Orlovnak és a központ elnökhelyettesének, Nyikita Petrovnak a lakását is felkutatták. Levinson azt is elárulta, hogy több alkalmazott otthonának átkutatásakor nem engedték, hogy ügyvéd legyen jelen.

A Memorial emberi jogi szervezet több mint 30 éve dolgozik Oroszországban azon, hogy a szovjet politikai elnyomás áldozatainak sorsáról minél többet kiderítsen, és nekik emléket állítson.

A szervezet tevékenységét nemcsak a múlt feltárására korlátozta, hanem az emberi jogok mai oroszországi elnyomása ellen is számtalanszor felszólalt. Éppen emiatt a szervezetnek meg kellett szüntetnie a működését Oroszországban.

Az ismert emberi jogi szervezetet korábban a nyugati országok által régóta bírált orosz NGO-törvény alapján vádolták meg, amely előírja, hogy a külföldről finanszírozott csoportoknak minden adományuknál fel kell tüntetniük, hogy azok „külföldi ügynököktől” származnak.

Ellenzéki csoportok azonban úgy vélik, a Memorial azzal váltotta ki az orosz kormány haragját, hogy információkat gyűjtött a Sztálin vezetése alatt meggyilkolt milliókról.

A brit védelmi minisztérium mai hírszerzési frissítése a Wagner-csoport által Ukrajnában bevetett foglyok szabadon bocsátására összpontosít. Mint ismert, az orosz zsoldoscsoport elítélteket alkalmazott Vlagyimir Putyin ügyéért való harcra az ország keleti részén.

A Wagner-csoport hat hónapos szolgálat után szabadságot ígért ezeknek a foglyoknak, és úgy tűnik, hogy Vlagyimir Putyin is jóváhagyhatta ezt a döntést – írja a Sky News.

Az elkövetkező hetekben valószínűleg több ezer orosz elítéltnek, akik a Wagner-csoportért harcoltak, kegyelmet adnak és szabadon engedik őket. Bár a beszervezett foglyok körülbelül fele valószínűleg meghalt vagy megsebesült, az Oroszországból származó bizonyítékok arra utalnak, hogy a csoport betartja ígéretét a túlélők szabadon bocsátására

– olvasható a jelentésben.

A kiszabadított veteránoknak kiállított igazolások szerint, azokat Putyin elnök rendelete hagyta jóvá.

„A közelmúltbeli és gyakran traumatikus harci tapasztalatokkal rendelkező, gyakran erőszakos elkövetők hirtelen beáramlása valószínűleg jelentős kihívást jelent majd Oroszország háborús társadalma számára” – írták.

Robbanások hallhatók ma Kijev térségében a robbanóeszközök felszámolása miatt – jelezte a Kijevi Regionális Katonai Igazgatóság a Telegram-oldalán.

A polgároknak azt tanácsolják, hogy maradjanak nyugodtak és tartsák be a biztonsági szabályokat.

Amint arról az UNIAN korábban beszámolt, március 20-án délután légiriadót rendeltek el Kijev térségében, de annak oka ismeretlen volt. Ezt követően Kijevtől északra egy orosz drónt észleltek. A célpontot a légvédelmi erők megsemmisítették.

Az EU-tagállamok több külügyminisztere is a moldovai és georgiai destabilizációs kísérletekben részt vevő oligarchák elleni szankciók bevezetését szorgalmazza – írja az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke még februárban arra figyelmeztette a lakosságot, hogy Oroszország újabb kísérleteket tehet az ország politikai helyzetének destabilizálására.

Arról is beszélt, hogy Moszkva diverzánsokkal meg akarja buktatni az ország kormányát, hogy az állam orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel sikerüljön meggátolni tervezett csatlakozását az Európai Unióhoz.

Maia Sandu elmondta: hírszerzési forrásokból olyan tervezett akciókról szereztek tudomást, amelyekben katonai kiképzésben részesült civil ruhás diverzánsok vennének részt, és állami épületek ellen hajtanának végre támadásokat, túszokat is ejtve.

Két héttel ezelőtt pedig a georgiai rendőrség Tbilisziben könnygáz bevetésével oszlatta szét a parlament épületénél tüntető tömeget. A tiltakozók a külföldi ügynökökről szóló törvény ellen demonstráltak, miután a képviselők első körben elfogadták a vonatkozó jogszabályt.

A kormányzó Georgiai Álom párt által támogatott törvény elfogadása esetén az történne, hogy minden, a működési költségének több mint 20 százalékát külföldről kapó szervezetet „külföldi ügynökként” azonosítanának. A törvényjavaslat szerint, ha ez elmarad, akkor súlyos bírság szabható ki az érintettekre. Az ellenzék szerint a javaslat megbélyegző, és akadályozza a georgiai civil társadalom lehetőségeit, valamint csorbítja a média függetlenségét.

Ez a két ország a legnagyobb éberséget igénylő destabilizációs kísérletekkel néz szembe, és indokolt lenne, hogy elkezdjük fontolóra venni a szankciók bevezetésének lehetőségét a kísérletek felelősei ellen

– mondta Catherine Colonna francia külügyminiszter.

Román és észt kollégái is arra szólították fel az EU-t, hogy vezessen be szankciókat a moldovai és georgiai oroszbarát oligarchákkal szemben.

Az oroszok fő célja továbbra is a donyecki és luhanszki terület közigazgatási határaira való behatolás.

A megszállók a limanszki, bahmuti, avdiivkai, marinszkiji és donyecki irányokban folytattak támadó hadműveleteket. A professzionális és jól koordinált akcióknak köszönhetően a védők több mint 120 támadást vertek vissza a megszállók részéről

– áll az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának közleményében.

Eszerint az oroszok sikertelenül próbálták áttörni az ukrán csapatok védelmét – közölte az Unian ukrán hírügynökség.

A Krím félszigeten fekvő Dzsankojban szükségállapotot vezettek be, miután hétfőn drónokat lőttek le. Igor Ivin, a település polgármestere bejelentette, hogy a károkat feltáró munkacsoportokat hoztak létre – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A megrongálódott épületek ellenőrzés alatt állnak. A károk azonosítására munkacsoportokat hoztunk létre. A kártérítést a tartalékalapból biztosítjuk a károsultak számára

– fogalmazott a polgármester.

Hétfőn az ukrán–magyar határszakaszon 4072-en léptek be Magyarország területére. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3702 ember nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – derül ki az Országos Rendőr-főkapitányság közleményéből.

A beléptetettek közül a rendőrség 33 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket.

A donyecki területen lévő Bahmutért folyó intenzív harcok már két hónapja tartanak. Több magas rangú ukrán tiszt vezeti a város védelmét – mondta Hanna Maljar, Ukrajna védelmiminiszter-helyettese.

Szerinte senki sem hitte, hogy ilyen intenzív ellenséges támadások közepette egy, legfeljebb két hétnél tovább lehet tartani a várost. Az ukrán katonáknak azonban sikerült. 

Elmondása szerint Bahmut védelmét többen is vezetik, köztük:

• Andrij Hnatov dandártábornok, Bahmut védelmének vezetője;
• Olekszandr Szirszkij vezérezredes, a Horticjában működő közös haderőművelet parancsnoka, aki a keleti front védelméért felel, amelybe Bahmut is beletartozik;
• Olekszandr Tarnavszkij dandártábornok, aki szintén a keleti front egy részét irányítja;
• Pavlo Palisza ezredes, a 93. dandár parancsnoka és
• Olekszandr Pivnenko ezredes, a Nemzeti Gárda 3. dandárjának parancsnoka.

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy néhány órája egy Szu–35-ös nehéz vadászbombázó repülőgépet vezényeltek a Balti-tenger fölé, miután két amerikai stratégiai bombázó az orosz határ irányába repült, amelyek aztán visszafordultak – írja a The Times of India.

Mint korábban megírtuk, Oroszország amerikai repülőgépek miatt fokozta a készültséget a térségben.

Köszöntjük olvasóinkat! 

Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A teljes hétfői percről percre cikkünk ide kattintva érhető el, a nap legfontosabb történései a következők voltak:

• A lengyel nagykövet szerint „elképzelhető, hogy be kell lépnünk a háborúba”.
• Volodimir Zelenszkij szerint fordulópont a Putyin elleni elfogatóparancs.
• Felrobbantottak egy orosz „kollaboráns” rendőrt Herszonban.
• Medvegyev szerint a Putyin elleni elfogatóparancsnak szörnyű következményei lesznek.
• Videón, ahogy megindulnak az ukrán páncélosok, ellentámadás kezdődött Bahmutnál.
• Lehet, hogy csak egy ál-Putyin járt Mariupolban.
• A Wagner-vezér segítséget kért az ukrán ellentámadás miatt.

Tartsanak velünk ezúttal is!