új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Két év börtönre ítélték az orosz férfit, akinek lánya gondozásba került, mert megsértette a hadsereget.

    Alekszej Moszkaljovot a héten ítélték el – bár nem volt jelen, miután megszökött a házi őrizetből. A hatóságok azonban most utolérték.

    A SOTA orosz nyelvű hírportál korábban arról számolt be, hogy az 54 éves Moszkaljovot Minszkben, az oroszok hűséges szövetségesének számító Fehéroroszország fővárosában tartóztatták le. 

    Moszkaljov tavaly került az orosz rendőrség látókörébe, miután az akkor 12 éves lánya, Mása egy háborúellenes képet rajzolt az iskolában, amin Oroszország rakétákat lőtt ki egy ukrán anyára és gyermekére. 

    Később megvádolták az orosz fegyveres erők lejáratásával a közösségi médiában tett háborúellenes megjegyzései miatt – közölte a Sky News

    Az ügy nagy visszhangot keltett Oroszországban és külföldön egyaránt, különösen azóta, hogy a most 13 éves Mását elválasztották apjától, és e hónap elején gyermekotthonban helyezték el.

  • Az ukrán hadsereg nemrég olyan drónokat szerzett be egy ausztrál vállalattól, amelyeknek a fő alapanyaga kartonpapír.

    A Corvo Precision Payload Delivery System (Corvo PPDS) nevű drónt a SYPAQ nevű vállalattól vásárolták meg. Az eszközt impregnált hullámpapírból és polisztirolhabból építik – számolt be az Infostart.

    Az olcsó és egyszerű gépet villanymotor hajtja, és a fedélzetére felderítő elektronikát, de akár még egy kisebb bombát is lehet szerelni. 3-5 kilogrammnyi terhet szállíthat magával, a hatótávolsága 40 és 120 kilométer közt lehet. Kétféleképpen lehet üzemeltetni: vagy távirányítással, vagy előre beprogramozott útvonalat repül végig.

    A felderítésen és  a bombával történő csapásmérésen kívül arra is használható, hogy bármilyen kisebb csomagot, például egészségügyi felszerelést, vérplazmát, esetleg élelmet, vizet vigyen az első vonalakban harcolóknak vagy egy bekerítésben lévő egység katonáinak.

    Úgy tudni, hogy az ukránok már több mint hatvan bevetést repültek a papírdrónokkal, és rendkívül elégedettek velük. 

    A sikerükön felbuzdulva most az ausztrál hadsereg is jelezte, hogy megvizsgálná a gép hadi használhatóságát – írta meg az Infostart.

  • Az AFP hírügynökség riporterei egy kijevi óvodában jártak, és fotókat készítettek ukrán gyerekekről. 

    Mint írták, a kiskorúaknak gyakran kell a pincébe vonulniuk a légiriadók idején, de többé-kevésbé már hozzászoktak ehhez. „Elrejtőzünk a bombák elől” – mondta az egyik óvodás a riportereknek. 

    A hírügynökség arról is beszámolt, hogy az amerikai Szezám utca című sorozat készítői egy olyan kisfilmet is készítenek a gyermekeknek, amely segít feldolgozni a háborút. Estee Bardanashvili, a filmet készítő Sesame Workshop vezetője azt mondta: az alkotásban nem lesznek direkt utalások a harci cselekményre, viszont segít a gyerekeknek abban, hogy feldolgozzák a traumákat. 

  • Már az előző héten is beszámoltunk arról érintőlegesen, hogy az ukrán elnök az utóbbi időben vonaton járja az országot. Most az Associated Press (AP) hírügynökség interjút is készített vele a mostani körútján.

    Az AP szerint Zelenszkij a mostani nagy vonatkörútjára vasárnap éjjel indult el Kijevből. Hétfőn pár katonát tüntetett ki az ország délkeleti régiójában, és a Zaporizzsjai Erőműben járt.

    Mint írták, az ukrán elnök egy különleges vonaton járja az országot, de a szerelvény kívülről ugyanúgy néz ki, mint a többi. Kitértek arra is, hogy Zelenszkij nem marad sokáig egy helyen (sokszor alig egy órát tölt a helyszínen) azért, hogy ne kerüljön veszélybe. 

    Az interjú-ban Zelenszkij megköszönte az újságíróknak, hogy vállalták az utat, majd elmondta: az utóbbi időben az ukránok egy része már visszatérhetett a mindennapos élethez, de ez veszélyekkel is jár, ugyanis sokan azt gondolhatják, hogy az ország már nincs veszélyben. Kitért arra is, hogy az utóbbi időben sokan nem veszik komolyan a légiriadókat sem, ami nagy baj (az AP szerint a vonatút alatt a zaporizzsjai területen újságíróik is látták, hogy az egyik légiriadó teljesen hidegen hagyta az ukránokat).

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök április 27-én Törökországba látogathat az orosz kivitelezésű Akkuyu Atomerőmű ünnepélyes felavatására – közölte Tayyip Erdogan török elnök.

    Az ATV-A Haber török hírtelevíziónak adott interjúban Erdogan azt mondta, hogy Putyin személyesen utazhat el Mersinbe, vagy videókonferencia keretében vehet részt a megnyitón.

    A Törökország déli, Mersin tartományában épült létesítmény az ország első atomerőműve. A tervek szerint évi 35 milliárd kilowattóra áramot fog termelni, ami a török áramszükséglet mintegy 10 százaléka.

    Az üzem BOO-konstrukció (build-own-operate) alapján épült meg a Roszatom kivitelezésében. Ez azt jelenti, hogy orosz tulajdonban marad, és az üzemeltető is az orosz fél, a török állam pedig garantálja a villamos energia megvásárlását egyeztetett áron. Az erőmű négy, egyenként 1200 megawatt teljesítményű reaktorral működik.

  • Oroszország nagyszabású katonai toborzási kampányra készül, és további „400 000 katonát” toboroz, állítja a brit védelmi minisztérium.

    A brit védelmi minisztérium (MoD) közölte az ukrajnai háborúval kapcsolatos legfrissebb hírszerzési információkat.

    A Védelmi Minisztérium szerint Oroszország a kampányt inkább önkéntes, hivatásos állományt toborzó kampányként, mintsem új, kötelező mozgósításként mutatja be. 

    Hozzátették, hogy az orosz hatóságok valószínűleg egy állítólag „önkéntes modellt” választottak a létszámhiány fedezésére, hogy minimalizálják a belföldi ellenérzéseket.

    A Védelmi Minisztérium azonban megjegyzi, hogy Oroszország harci erejének újjáépítéséhez nem csak személyi állományra lesz szükség, hiszen több lőszerre és katonai felszerelésre van szükség, mint amennyivel jelenleg rendelkezik.

  • Az oroszok újabb támadást indítottak Bahmut ellen március 29-én, a hírek szerint részleges sikert értek el az ukrán csapatokkal szemben – írja az Unian.

    A jelentés szerint az orosz erőknek sikerült visszaverniük az ukrán támadásokat Orehovo-Vasziljevka és Bogdanovka közelében, valamint Ivanivszke és Ozarjanovka közelében is. A vezérkar elismerte a részleges orosz sikereket, azonban további részleteket nem osztottak meg a harcokról.

  • Az amerikai vezérkari főnökök egyesített vezérkarának elnöke, Mark Milley tábornok szerint három ország még sokáig problémát okoz a világ biztonsága szempontjából.

    Oroszországot, Kínát és Iránt nevezte meg potenciálisan problémás országként.

    Ezt a 2024-es pénzügyi évre vonatkozó védelmi költségvetésről szóló meghallgatáson az amerikai képviselőház fegyveres erők bizottságában március 29-én, szerdán mondta. A tábornok azt is hangsúlyozta, hogy aggódik az Oroszország és Kína közötti kapcsolatok miatt – írja az Unian ukrán hírügynökség.

    Látjuk, hogy közelednek egymáshoz. Nem nevezném a szó szoros értelmében vett valódi szövetségnek, de látjuk, hogy közelednek egymáshoz, és Irán a harmadik. Úgy gondolom tehát, hogy ez a három ország együtt sok éven keresztül problémákat fog okozni, különösen Oroszország és Kína a képességeik miatt

    – magyarázta Milli.

  • „Mi a szabad világ stratégiája a totalitárius Oroszországgal szemben, amely újabb totalitárius szövetségeseket keres a világban? Van ilyen stratégia? Én megmondom, hogy milyennek kellene lennie. A gonosznak el kell veszítenie a háborút. Ha most veszít, akkor tudni fogja, hogy mindig és mindenhol veszít” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

    Az államfő részt vett az Egyesült Államok által szervezett második csúcstalálkozón a demokráciáért, amelyen demokratikus vezetők vettek részt.

    Mindannyiunknak győzelemre van szüksége – Ukrajnának és a világ minden demokráciájának. Győzelemre, még idén

    – hangsúlyozta közösségi oldalán megosztott bejegyzésében Volodimir Zelenszkij. Hangsúlyozta, a demokrácia ellenségeinek veszíteniük kell, és ez az egyetlen módja a demokrácia valódi biztonságának.

  • Magyarország területére 2023. március 29-én az ukrán–magyar határszakaszon 4711 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4451 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

    A beléptetettek közül a rendőrség 83 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

  • Mintegy 6000 Wagner-zsoldos és akár 30 ezer újonc, köztük foglyok is harcolnak Bahmutban – mondta Mark Milley, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke.

    Hatalmas veszteségeket szenvednek Bahmut térségében. Az ukránok rengeteg halált és pusztítást okoznak ezeknek a fickóknak

    – mondta a tábornok. Ugyanakkor aggodalmát fejezte ki az Oroszország és Kína közötti közeledés miatt is: „Nem nevezném a szó teljes értelmében vett valódi teljes szövetségnek, de látjuk, hogy közelednek egymáshoz, és ez problémákat okoz. És aztán, ha hozzávesszük Iránt… Azt hiszem, ez a három ország együtt sokáig problémás lesz.”

  • Ukrán csapatok katonai kiképzést tartanak a frontvonal közelében, a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja régióban – írja a Sky News.

    Mint arra emlékeztetnek, tavaly októberben Vlagyimir Putyin aláírt egy törvényt, amely szerint négy ukrán régiót – köztük Zaporizzsját – Oroszországhoz csatolják. 

    Ezt követte a donyecki, luhanszki, herszoni és zaporizzsjai úgynevezett népszavazás, amelyet Ukrajna és a Nyugat „csalás” miatt utasított el. Az elcsatolt területek nem állnak teljes mértékben az orosz erők ellenőrzése alatt.

  • Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései az alábbiak voltak: