Putyin aláírta a rendeletet, ami felpörgetheti a háborús gépezetet

Ezzel a poszttal véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Alább olvashatók a nap legfontosabb történései röviden:

• Elcsatolt orosz területen tartanak katonai kiképzést az ukrán csapatok.
• Három ország potenciális problémát jelent a világnak az amerikai tábornok szerint.
• Az atomháború nem is olyan rossz – így készíti fel az állami propaganda az embereket a legrosszabbra.
• Hevesen tagadja a kémkedési vádakat az egyik leghíresebb amerikai újság.
• Törökországba utazik a jövő héten Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
• Putyin aláírta a rendeletet, ami felpörgetheti a háborús gépezetet.

Tartsanak velünk holnap is, jó pihenést kívánunk!

Az ukrán fegyveres erők 47 orosz támadást vertek vissza, és eltaláltak két orosz lőszerraktárt – közölte csütörtök esti harctéri helyzetjelentésében az ukrán vezérkar.

A jelentés szerint az ukrán légierő gépei, valamint a rakéta- és a tüzérségi egységek csütörtökön nyolc csapást mértek az orosz bázisokra, valamint két lőszerraktárra.

A nap folyamán az orosz erők egy rakéta- és három légicsapást intéztek, és öt alkalommal nyitottak tüzet az ukrán csapatok állásaira és ukrajnai települések polgári infrastruktúrájára.

Az ellenség a fő erőfeszítéseit változatlanul a Harkiv megyei Kupjanszk, valamint a donyecki régióban Liman, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka környéki támadó hadműveletekre összpontosítja. A Luhanszk megyei Belohorivka, valamint Bahmut, Avgyijivka és Marjinka települések továbbra is a harci cselekmények epicentrumában vannak. Negyvenhét ellenséges támadást sikerült visszaverni a jelzett térségekben

– írta a vezérkar a beszámolójában.

Észak-Macedónia kormánya jóváhagyta harci helikopterek átadását Ukrajnának – jelentette csütörtökön a helyi média.

A forrás által idézett kormányközlemény nem részletezi sem a helikopterek számát, sem típusát.

Március 26-án Szlavjanka Petrovszka észak-macedón védelmi miniszter felvetette 12 Mi–24-es harci helikopter Ukrajnának történő átadásának lehetőségét.

Avgyijivka városában a jövő héten evakuálásra kényszerülnek a családok, mivel a régióban folytatódnak a heves harcok – közölte Vitalij Barabas, a település katonai közigazgatásának vezetője.

Vitalij Barabas elmondása szerint még mindig mintegy 2000 ember tartózkodik a térségben, közülük hat gyerek. Elmondta, hogy a gyermekes családokat naponta evakuálják, de néhányan visszautasítják a kitelepítést – írja a Sky News.

Orosz sajtóértesülések szerint a fegyveres erők nagyszabású toborzókampányt terveznek. A cél az, hogy 400 ezer önkéntessel töltsék fel a megcsappant haderőt – írta a Twitteren a brit Védelmi Minisztérium. 

Brit információk szerint a helyi hatóságok kényszersorozásba is kezdhetnek, ha nem lesz elég önként jelentkező. Meglátásuk szerint a kitűzött cél – a 400 ezer fő – így sem fog összejönni.

A szlovák MiG–29-es vadászgépek, amelyeket Ukrajna a múlt héten kapott, már Harkiv védelmét látják el – közölte Olena Kondratyuk, az ukrán Verhovna Rada alelnöke a szlovák parlamentben.

Minden ukrán nevében, akiknek az életét a repülőgépek védik, mondhatom, hogy nagyon hálás vagyok Önöknek

– tette hozzá.

Kondratyuk megköszönte Szlovákiának a humanitárius szállítmányokat, a fegyvereket és a nemzetközi szintű támogatást is.

A házelnökhelyettes megköszönte a szlovák parlamentnek azt a döntését is, hogy Oroszországot terrorista államnak ismerte el, valamint méltatta az Oroszországba deportált ukrán gyerekek hazatérését követelő határozatot is – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.

Az Európai Bizottság az Európai Védelmi Alap keretében 1,2 milliárd eurós munkaprogramot hagyott jóvá az EU védelmi képességeinek fejlesztésére és az ezen a területen történő innováció bevezetésére.

A programhoz védelmi, kutatási és fejlesztési projektek is tartoznak. Az új munkaprogram várhatóan növelni fogja Európa védelmi iparának versenyképességét.

A projektek 8 fő kutatási témát foglalnak magukban 34 innovatív területen, a védelem valamennyi területén – írja az Ukrinform.

A kutatás célja elsősorban az új generációs vadászrepülőgépek, fő harckocsik, valamint a tüzérség új rendszereinek kifejlesztése. Fontos terület a stratégiai légi szállítási rendszer kifejlesztése is, amely az EU misszióinak és műveleteinek gyors támogatásához szükséges.

Amélie Oudéa-Castéra francia sportminiszter szerint az, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a héten javasolta, hogy orosz és belorusz sportolók újra indulhassanak nemzetközi versenyeken önmagában még nem jelenti, hogy rész vehetnek majd a jövő évi játékokon.

Oudéa-Castéra csütörtökön hangsúlyozta: a NOB ajánlása „semmiképpen nem dönti el”, hogy az olimpián is indulhatnak-e oroszok és beloruszok.

„Az utolsó szó a NOB-é, a NOB határozza meg a részvétel feltételeit az olimpiai és paralimpiai sportolókat illetően egyaránt. Az viszont nyilvánvaló, hogy a fogadó ország államfőjének a hangját a döntés előtti mérlegeléskor meghallgatják” – utalt arra, hogy rendezőként a francia döntéshozók véleménye is számít.

Hozzátette: kollégáival, más országok sportminisztereivel folyamatosan egyeztet, és úgy érzi, közelednek a legjobb megoldás megtalálásához.

Az orosz és belorusz versenyzők és sportvezetők az ukrajnai háború miatt nemkívánatos személyek a nemzetközi viadalokon, ugyanakkor a NOB abban bízik, hogy a sportszervezetek semleges színekben engedélyezik az indulásukat, és szerepelhetnek már olyan helyeken, ahol szerezhető indulási jog a párizsi olimpiára.

Ugyanakkor arról még nem született döntés semmilyen fórumon, hogy az orosz és belorusz sportolók részt vehetnek-e a jövő évi ötkarikás játékokon. A semlegesség azt jelenti, hogy a sportolók nem használhatják nemzeti szimbólumaikat, ha győznek, nem játsszák le a himnuszukat. Emellett csak akkor nevezhetnek, ha nem támogatják aktívan Oroszország Ukrajna elleni háborúját.

Több ország és sportszervezet ugyanakkor ellenzi a NOB politikáját, szerintük csak akkor lehetne engedélyezni az érintettek szereplését, ha Oroszország beszünteti a háborút, továbbá Ukrajna visszakapja szuverenitását és területi integritását.

A világ más részein ugyanakkor – így Ázsiában, Dél-Amerikában és Óceániában – támogatják az oroszok és belorusz visszatérését – írja az MTI.

Dulakodás tört ki egy kijevi kolostor előtt, miután az ortodox egyház ukrajnai ágát a kormány azzal vádolta, hogy kapcsolatokat ápol Oroszországgal – írta a Sky News.

Az egyház tagjai nem engedik, hogy a kormány tagjai belépjenek a 980 éves kijevi Pecserszk Lavra-kolostorba, miután nem teljesítették a kilakoltatási parancsot.

A Reuters riporterei is a helyszínre érkeztek, azonban nekik csak annyit kiabáltak ki a kolostorból, hogy „Hazudnak!”

A riporterek filmet akartak készíteni az épületben sétáló papról, mire egy jelen lévő megtámadta az újságírókat. A híradás szerint komoly baja senkinek sem esett a dulakodásban.

Egy francia bíróság úgy döntött, hogy Kosztyantin Zevago ukrán milliárdost nem kell kiadni sikkasztás vádja miatt – közölte a Sky News.

Zevagót, aki a londoni tőzsdén jegyzett Ferrexpo vasgranulátumgyárt irányítja, decemberben tartóztatták le egy francia síparadicsomban Ukrajna kérésére, miután az időközben csődbe ment Finance & Credit Bank hitelintézetből eltűnt 113 millió dollár.

A milliárdos tagadta a vádakat, a francia bíróság pedig egymillió euró óvadék ellenében szabadlábra helyezte őt.

Letartóztatták a Roszgvardija (az orosz nemzeti gárda) haditengerészeti részlegének vezetőjét egy, a belbiztonsági szolgálatot érintő „átfogó korrupciós vizsgálat” során – jelentette egy amerikai székhelyű think tank, a Háborús Tanulmányok Intézete (ISW).

Szergej Volkov ezredest, a nemzeti gárda haditengerészeti szolgálati alakulatának vezetőjét szerdán tartóztatták le a hivatali hatalommal való visszaélés vádjával, a rossz minőségű radarrendszerek erősen túlárazott áron történő eladásával kapcsolatban.

Az esetre azt követően került sor, hogy március 20-án büntetőeljárás indult egy másik nemzeti gárda parancsnoka, Vadim Dragomiretszkij vezérőrnagy ellen – szintén korrupcióval kapcsolatos vádakkal.

Az ISW elemzői szerint ez a két vizsgálat egy szélesebb körű korrupciós vizsgálatra utalhat az orosz belbiztonsági szolgálatnál – írja a Sky News.

A büntetőeljárások azért figyelemre méltók, mert a hagyományos orosz erők parancsnokait az ukrajnai orosz invázió kezdete óta nem rúgták ki, nemhogy letartóztatták volna, olyan ütemben vagy olyan nagy feltűnést keltő körülmények között, mint a rozsnyói ügyek

– közölte az ISW.

Az orosz nemzeti gárda közvetlenül Vlagyimir Putyinnak jelent, és ő „valószínűleg nagyon nagy figyelmet fordít a Roszgvardija egyes személyi állományának megbízhatóságára és lojalitására” – tette hozzá a think tank.

III. Károly brit király csütörtök reggel a német parlamentben elmondott történelmi jelentőségű beszédében méltatta az európai egységet Ukrajna védelmében, és üdvözölte Németország döntését a katonai támogatásról.

A Berlinben tett állami látogatáson tartózkodó német politikusokhoz és méltóságokhoz szólva a király beszélt az Oroszország több mint egy évvel ezelőtti inváziója által okozott „elképzelhetetlen szenvedésről”, de azt mondta, hogy „bátorítást jelenthet”, hogy összefogtunk Ukrajna támogatására – közölte a Sky News.

„Mélyen megdöbbent bennünket a pusztítás, de bátoríthat bennünket az egységünk, amikor Ukrajna, a béke és a szabadság védelméről van szó” – tette hozzá a király.

Dicsérte az Egyesült Királyság és Németország szerepét Ukrajna legnagyobb európai adományozójaként, valamint Németország döntését a katonai támogatásról, mondván, hogy ezt „nagyon üdvözlendőnek és nagyon fontosnak tartja az egész világ”.

Az EU szerint Kína szerepe az ukrajnai konfliktusban létfontosságú az EU kapcsolatai szempontjából.

Kínának szerepet kell vállalnia az ukrajnai „igazságos béke” szorgalmazásában, a konfliktusban betöltött szerepe létfontosságú lesz az Európai Unióval való kapcsolatok alakításában – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. 

Kína az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként felelősséggel tartozik azért, hogy konstruktív szerepet játsszon az Ukrajna területi integritásán alapuló béke előmozdításában a megszálló orosz erők kivonásával – tette hozzá.

Minden olyan béketerv, amely valójában az orosz annexiókat szilárdítaná meg, egyszerűen nem életképes. Ebben a kérdésben őszintének kell lennünk

– mondta Von der Leyen pekingi útja előestéjén Brüsszelben tartott beszédében.

„Az, hogy Kína hogyan viszonyul továbbra is Putyin háborújához, meghatározó tényező lesz a jövőben az EU és Kína kapcsolataiban” – tette hozzá.

A Kreml azt állítja, hogy az orosz biztonsági szolgálat által kémkedési vádak miatt őrizetbe vett The Wall Street Journal-riportert „tetten érték”, de további részleteket nem közölt az ügyről.

Arra a kérdésre, hogy a Kreml hogyan értékeli az esetet, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak azt mondta, hogy a biztonsági szolgálaton múlik, hogyan jár el, és megosztja-e az információkat az amerikai hatóságokkal.

Arra a kérdésre, hogy Moszkva mit ért tettenérés alatt, Peszkov azt válaszolta, hogy nem ismeri a részleteket.

Az is szóba került, hogy mi történhet a WSJ oroszországi irodájával, és kitoloncolhatják-e az ottani újságírókat. Peszkov a CNBC tudósítása szerint minderre a a következőt mondta:

„Nem, azok, akik normális újságírói tevékenységet folytatnak, továbbra is dolgozhatnak Oroszországban, amennyiben rendelkeznek érvényes akkreditációval. Nem lesz velük semmi probléma.”

A Fehér Ház nem talált bizonyítékot arra, hogy bárki is kötelességszegést követett volna el az Ukrajnának szánt amerikai állami segélyekkel kapcsolatban – közölte John Kirby, a Fehér Ház szóvivője.

Kirbyt egy sajtótájékoztatón kérdezték meg erről. A szóvivő azt mondta, hogy a Világbank és a Deloitte tanácsadócég több szakértőjét is alkalmazzák azért, hogy a szállítmányok biztosan jó helyre kerüljenek. Továbbá januárban létrehoztak egy külön munkacsoportot is, amelynek feladata a visszaélések felderítése.

Múlt héten látott napvilágot a The New York Times cikke arról, hogy több alkalommal is visszaélések történtek az Ukrajnának szánt segélyek ügyében (bár a lap akkor elsősorban a magánszektorból érkező adományokra tért ki). 

Egy 13 éves orosz kislány, Mása levelet írt az édesapjának, akit amiatt ítéltek el, hogy megsértette az orosz hadsereget. 

Apa, te vagy a hősöm. Nagyon szeretlek, ártatlan vagy, és én mindig melletted leszek.

Az AFP hírügynökséggel az édesapa ügyvédje közölte, hogy a kiskorút nevelőszülőkhöz helyezték, és megtiltották neki, hogy kapcsolatba lépjen az édesapjával.

A kislány édesapja az az Alekszej Moszkaljov, akit két év börtönre ítéltek nemrég –méghozzá a kislány egyik rajza miatt. A Die Welt szerint az eset megrázta az orosz közvéleményt, és petíció is indult azért, hogy a kislányt adják vissza az édesapjának. 

Elítéltek négy bankárt, akik segítettek Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik közeli barátjának svájci bankszámlákon keresztül több millió frankot mozgatni.

Mindannyiukat bűnösnek találták abban, hogy segítettek Szergej Rolduginnak, egy koncertcsellistának, akit a svájci kormány „Putyin pénztárcájának” nevezett. 

A vezetők – három orosz és egy svájci – 2014 és 2016 között segítettek Rolduginnak, aki Putyin legidősebb lányának, Máriának a keresztapja, több millió frankot elhelyezni svájci bankszámlákon. 

A férfiakat, akiket a svájci jelentési korlátozások miatt nem lehet azonosítani, a zürichi kerületi bíróságon tartott tárgyaláson bűnösnek találták, és egyenként hét hónapos felfüggesztett büntetést kaptak – közölte a Sky News.

Ukrajna havonta 130 milliárd hrivnyát költ a háborúra, miközben az állami bevételek csak 80 milliárd hrivnyát tesznek ki – közölte Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter.

A Kárpáti Igaz Szó szerint a miniszter emlékeztetett arra, hogy a Legfelső Tanács a múlt héten támogatta az állami költségvetés módosításait, amelyek révén növelték a katonai szükségletekre fordított kiadásokat. Hangsúlyozta továbbá, hogy kiemelt feladat a katonai költségvetés finanszírozási feltételeinek megteremtése, a tervezett adók beszedése.

A Világbank a múlt héten publikált egy tanulmányt arról, hogy mennyi pénzre lesz szükség Ukrajna újjáépítéséhez.

Az orosz FSZB biztonsági szolgálat csütörtökön közölte, hogy kémkedés gyanújával őrizetbe vették az uráli Jekatyerinburgban a The Wall Street Journal riporterét, Evan Gerskovicsot – jelentette az Interfax hírügynökség.

Gerskovics azért tartózkodott Oroszországban, hogy az Ukrajnában zajló háborúról tudósítson – írja a Sky News.

Az FSZB közölte, hogy „megállította az 1991-es születésű amerikai állampolgárának, az amerikai The Wall Street Journal című lap moszkvai irodájának tudósítójának, az orosz külügyminisztériumnál akkreditált Evan Gerskovics illegális tevékenységét, akit az amerikai kormány érdekében folytatott kémkedéssel gyanúsítanak”. 

„Gerskovics szerdán 15 óra körül volt legutóbb online. Megbeszélt velem egy interjút” – mondta egy PR-szakértő.