Putyin homlokán már ott a célkereszt, a volt kémfőnök elárulta, kik törhetnek az orosz elnök életére

Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Mutatjuk, melyek voltak a nap legfontosabb történései:

• Moszkva nem akar tűzszünetet
• Zelenszkij nehéz célt tűzött ki az ukrán hadsereg elé
• Kíméletlen pusztításról számoltak be az oroszok, két ukrán csoporttal is végeztek
• Moszkva lépett, bekapcsolták a halálgyárat
• Kína elnöke Putyinnak: Most olyan jön, amit 100 éve nem látott a világ
• Putyin homlokán már ott a célkereszt, a volt kémfőnök elárulta, kik törhetnek az orosz elnök életére
• Az amerikai vezérkar megsaccolta a háború végét
• Brit védelmi minisztérium: Geraszimov feszegeti az orosz vezetés kudarctűrő képességének határait

Jó pihenést kívánunk, tartsanak velünk vasárnap is!

Dmitrij Kuleba ukrán külügyminiszter „arculcsapásnak” nevezte Oroszország soros elnöki tisztségét az ENSZ Biztonsági Tanácsának élén.

A Twitteren írva megosztotta decemberi nyilatkozatát is, amelyben leírja, hogy szerinte az Orosz Föderáció miért nem legitim tagja az ENSZ BT-nek, hiszen a Szovjetunió felbomlása után nem kérte hivatalosan az ország felvételét a nemzetközi szervezetbe.

Az orosz ENSZ BT-elnökség a nemzetközi közösség arculcsapása. Arra kérem az ENSZ BT jelenlegi tagjait, hogy hiúsítsanak meg minden olyan orosz kísérletet, amely az elnökséggel való visszaélésre irányul. Emlékeztetek arra is mindenkit, hogy Oroszország törvényen kívüli az ENSZ BT-ben

– írta a közösségi médiában.

Az ukrán fegyveres erők vezérkara átadta napi frissítését, amelyben kijelentette, hogy Oroszország „továbbra is háborút folytat a civilek ellen”.

A frissítés azt is állítja, hogy ma rakétacsapások értek polgári épületeket Donyeckben, és továbbra is heves harcok folynak Bahmutban, Avgyijivkában és Mariinkában.

Azt is írják, hogy a megszállt Zaporizzsja területén élő ukrán állampolgárokat arra kényszerítik, hogy orosz útlevelet szerezzenek, és munkahelyük elvesztésével és házkutatásokkal fenyegetik őket, ha nem tesznek eleget a kérésnek – közölte a Sky News.

Csalló Kázmér március 24-én vesztette életét az orosz–ukrán háborúban, közölte a Beregszászi Járási Tanács.

Az 1966-ban született férfi a Bátyúi kistérséghez tartozó Barkaszóról származik. A temetése a volt felesége és a fia kérésére Munkácson lesz április elsején – írja a Kárpáti Igaz Szó.

Nemrégiben posztolta a közösségimédia-oldalán az ukrán védelmi minisztérium azt a rövid Twitter-videót, amelyben bemutatják, hogy milyenek pontosan, és mekkora pusztítást eredményezve lőnek a nemrégiben átadott L119-es brit önjáró lövegek. Valóban tanulságos! 

Az ukrán egészségügyi minisztérium szerint ezzel az egyetlen vonattal több mint 3000 beteget evakuáltak a háború kezdete óta.

2022 márciusában négykocsis vonat kezdte meg működését, mára megduplázódott a mérete, beleértve a teljes értékű kórtermeket és az intenzív kocsit is.

A vonatot az Orvosok Határok Nélkül nevű jótékonysági szervezet működteti az ukrán kormánnyal közösen, és aneszteziológusok, kardiológusok, intenzíves ápolók és egy tolmács áll a személyzet rendelkezésére – írja a Sky News.

Christopher Stokes, az Orvosok Határok Nélkül vezető sürgősségi koordinátora szerint „nagyon erős érzelmi kapcsolat” van a betegek és a személyzet között.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Emmanuel Macron francia elnök telefonbeszélgetést folytatott a „védelmi interakcióról” és a novemberben bejelentett ukrán béketerv végrehajtásához szükséges lépésekről.

Az egyórás, Emmanuel Macronnal való beszélgetés során megvitattuk a védelmi interakciót. Részletesen tájékoztattam a fronton kialakult helyzetről. Kitértünk a békeformula végrehajtásához szükséges további lépésekre, a közelgő nemzetközi találkozó összehangolt fellépésére

– derült ki Volodimir Zelenszkij tweetjéből.

Ukrajna 100 páncélozott harci járművet fog vásárolni Lengyelországtól – jelentette be a lengyel miniszterelnök.

Mateusz Morawiecki elmondta, hogy a „csúcsminőségű” Rozsomák harci járműveket az Európai Unió és az Egyesült Államok fogja megfinanszírozni Ukrajnának. 

Lengyelország már átadta az Ukrajnának ígért Leopard harckocsikat, illetve március elején négy MiG–29-es vadászrepülőgépet ígért még.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a lőszerellátás fokozását ígérte az Ukrajnát megszálló orosz erőknek ukrajnai főhadiszállásukon tett látogatásán.

A védelmi minisztérium most tette közzé a Telegramon azt a videót, amelyen látható, hogy Sojgu magas rangú katonatisztekkel, köztük Valerij Geraszimov vezérkari főnökkel tárgyalt.

Sojgu egyebek mellett az orosz csapatok lőszerellátásának fokozását ígérte. Mint mondta:

Meghatározták a leggyorsabban fogyó lőszerek rendszeres utánpótlásának mennyiségét, és megteszik a szükséges intézkedéseket ezek növelésére.

Eközben Oroszországban megkezdődött az éves tavaszi katonai sorozás. Az erről szóló rendeletet csütörtökön tette közzé Vlagyimir Putyin orosz elnök.

A rendelet értelmében a sorozás 2023. április 1-től július 15-ig tart, és 147 ezer, 18 és 27 év közötti orosz állampolgárra vonatkozik.

Vlagyimir Cimljanszkij, a fegyveres erők vezérkarának ellentengernagya elmondta, hogy a behívottak közül senkit sem küldenek Ukrajnába harcolni.

2022 őszén 120 ezer embert hívtak be katonai szolgálatra, tavaly tavasszal pedig 134 500-at.

Kim Dzsongun észak-koreai vezető húga az állami média szerint azzal vádolta Ukrajnát, hogy atomfegyverekre törekszik.

Kim Jodzsong, aki maga is vezető észak-koreai tisztviselőnek számít, nem szolgáltatott bizonyítékot az állításra, amely a jelek szerint kizárólag az ukrán elnöki hivatal honlapján csütörtökön megjelent nyilvános petíción alapul.

A petíciót Vlagyimir Putyin bejelentése követte, miszerint Oroszország taktikai atomfegyverek telepítését tervezi a szomszédos Belaruszba. Kijevi tisztviselők egyelőre nem kommentálták a petíciót – közölte a Sky News. 

Egy Avgyijivkát ért orosz támadásban egy öt hónapos kisfiú életét vesztette – közölte a régió kormányzója, amit az elnöki hivatal is megerősített.

Pavlo Kirilenko donyecki kormányzó közölte, hogy egy másik ember is meghalt a frontvárosra kilőtt rakétatűzben, amely több utcában is komoly károkat okozott. Az orosz invázió előtt mintegy 25 ezren éltek a városban, mostanra alig kétezer civil maradt.

A donyecki régió más részén további öt rakétát lőttek ki az orosz egységek a bahmuti frontnál található Druzskovkára.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szankciókat vezetett be többek között Vjacseszlav Boguszlajev, a Motor Szics volt vezérigazgatója ellen – írja az Ukrajinszka Pravda. A listán Boguszlajev mellett több ukrán és több mint 230 orosz állampolgár is szerepel.

A szankciókban 154 oroszországi és egy megszállt melitopoli cég is érintett.

Az orosz pénzügyminisztériumot és az Orosz Föderáció Szövetségi Gyűlésének Szövetségi Tanácsát is szankciókkal sújtották.

A szankciók 10 évig lesznek érvényben.

Az ukrán aknamentesítési hatóság ülésén jóváhagyott terv szerint Ukrajna kilenc régiójában mintegy 470 ezer hektár mezőgazdasági területet kell átvizsgálni és aknamentesíteni. Ezt Szerhij Reva, az ukrán katasztrófavédelem munkatársa jelentette be – írja az Ukrinform.

Olekszandr Hajdu, az ukrán parlament agrárbizottságának vezetője kijelentette, hogy körülbelül ötmillió hektár mezőgazdasági terület még mindig használhatatlan a taposóaknák, robbanóanyag-maradványok által okozott szennyeződés vagy az aktív harcok miatt – számolt be a Kárpáti Igaz Szó.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megerősítette, hogy vádat emeltek Pavlo metropolita, a kijevi barlangkolostor-komplexum (Pecserszki Lavra) apátja ellen, írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Pavlo metropolitát többek között vallási gyűlöletkeltéssel vádolják az ukrán hatóságok. A rendfenntartó erők szombat reggel házkutatást tartottak a vallási vezető otthonában. A férfi azt mondta az újságíróknak, hogy házi őrizetbe került.

Pavlo volt az, aki korábban megátkozta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.

A brit hírszerzés szerint Oroszország téli offenzívája, amelynek célja a Donbász feletti teljes ellenőrzés elérése volt, „kudarcot vallott”.

Oroszország „több tízezer áldozat árán marginális előnyre tett szert” a keleti régióban – áll a jelentésben.

Valerij Geraszimov orosz tábornok személyesen vezeti az offenzívát a Donbászban, amely magában foglalja Bahmut városát is, ahol az elmúlt hónapokban a leghevesebb harcok folytak.

Az elmúlt hetekben Moszkva a Donyecki területen lévő Avgyijivkára helyezte át a hangsúlyt, abban a reményben, hogy bekerítheti a települést, miután eddig nem sikerült elfoglalni a közeli Bahmutot, írja a Telegraph.

Szlovákia azt tervezi, hogy drasztikusan növeli a lőszerek és tüzérségi lövedékek gyártását, hogy segíteni tudja Ukrajnát az Oroszországgal vívott háborúban – közölte Jaroslav Nagy szlovák védelmi miniszter.

Szlovákia a közelmúltban szállította le Ukrajnának a 2K12 Kub légvédelmi rendszert és az első MiG–29-es vadászrepülőgépet.

„Konkrét lépéseket teszünk, hogy ötszörösére növeljük a 155 milliméteres lőszerek gyártását a gyárainkban” – mondta a tárcavezető.

A 155 milliméteres lövedékek a NATO szabványos tüzérségi lőszerei, és nagy a kereslet irántuk, mivel a kijevi erők sokat használnak fel belőlük.

A legjobb orosz teniszezők „boldogságukról” számoltak be, miután megtudták, hogy a wimbledoni tenisztorna szervezői feloldották az orosz és belorusz játékosokra vonatkozó tilalmat.

Danyiil Medvegyev, aki az ötödik helyen áll a férfi teniszezők világranglistáján, és Karen Hacsanov, aki a 16. helyen áll a rangsorban, azt mondták, hogy megfelelnek a torna új belépési feltételeinek.

„Nagyon boldog vagyok. Mindig is mondtam, hogy szeretem azt a tornát” – mondta Medvegyev.

Az orosz és belorusz teniszezőknek semleges színekben kell indulniuk, és tilos olyan szponzorációt megjelentetniük, amely összefüggésbe hozható az orosz vagy belorusz állammal.

Robbanás történt éjszaka a Donyecki terület Volnováka járásában lévő Andrijivkában, egy ellenséges lőszerraktárnál – közölte Petro Andrjuscsenko, Mariupol polgármesterének tanácsadója.

A helyi sajtó szemtanúk beszámolói alapján hosszan tartó detonációról számolt be.

Ukrajna katonai elemzők szerint megkísérli majd kettéosztani az orosz csapatokat a várható tavaszi ellentámadás alatt – írja a SkyNews.

Megpróbálják majd áttörni az Oroszország és a Krím félsziget közötti szárazföldi folyosót, Zaporizzsja felől Melitopol és az Azovi-tenger felé haladva

– mondta Oleh Zsdanov, az ukrán fegyveres erők vezérkarának illetékese. Ez két részre osztaná az orosz csapatokat, és elvágná az utánpótlási vonalakat a nyugatabbra, a Krím irányába elhelyezkedő egységekhez – magyarázta Zsdanov, aki szerint az ellentámadást a Nyugat felől érkező felszerelések fogják majd segíteni.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője, Rafael Grossi attól tart, hogy a nagy tavaszi ukrán ellentámadás során megsérülhet a zaporizzsjai atomerőmű.

A szakember támadástól, illetve a létesítmény offenzívához való felhasználásától tart. Tájékoztatása szerint a környéken nagyszámú katonát, illetve eszközt vontak össze, ami növeli a nukleáris katasztrófa esélyét.

Már többször is támadás érte a létesítményt, megtörtént, hogy drónokkal támadták az épületek közé rejtett sorozatvetőket – írja az rtl.hu.

„Az erőmű körüli lövöldözések példa nélküliek a polgári atomenergia történetében, és katasztrofális nukleáris balesethez vezethetnek” – figyelmeztetett Rafael Grossi.

A zaporizzsjai atomerőmű

Fotó: Alexander Ermochenko / Reuters

Az amerikai székhelyű Institute for the Study of War (ISW) úgy véli, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnök által március 31-én jóváhagyott új orosz külpolitikai koncepció célja egy Nyugat-ellenes koalíció létrehozása.

Ugyanakkor szerintük a gazdasági hatalom csökkenése és az ukrajnai katonai veszteségek kevéssé ösztönzik szövetségeseit arra, hogy komoly érdeklődést mutassanak Moszkva javaslata iránt.

Az ISW szerint Putyin javasolta Hszi Csin-pingnek egy Nyugat-ellenes blokk létrehozását, de a kínai vezető elutasította ezt a kezdeményezést, mert nem akarta bevonni Kínát a Kremlnek a Nyugattal való geopolitikai konfliktusába.

Az Európai Unió felszólítja a belorusz hatóságokat, hogy utasítsák vissza az orosz atomfegyverek telepítését a területére – jelentette ki Olaf Skoog, az EU állandó képviselője az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén:

Belarusz még mindig dönthet úgy, hogy nem fogadja be az orosz atomfegyvereket. Ezért felszólítjuk a belorusz hatóságokat, hogy haladéktalanul hagyjanak fel Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújának támogatásával, és változtassák meg döntésüket, amely csak fokozza a feszültséget a térségben

– hangoztatta.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) közölte, hogy igazgatótanácsa jóváhagyta az Ukrajnának nyújtandó négyéves, 15,6 milliárd dolláros hitelprogramot.

A hitel egy 115 milliárd dolláros globális csomag része, amely az ország gazdaságát hivatott támogatni.

Az IMF által támogatott program többek között segít fenntartani a gazdasági és pénzügyi stabilitást, és támogatja Ukrajna újjáépítését a háború utáni időszakban – közölte a testület.

Magyarország területére pénteken az ukrán–magyar határszakaszon 5709 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4186 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 52 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. március 31-én 43 ember, köztük 14 gyermek érkezett Budapestre vonattal.