Moszkva már készen áll, újabb támadás jöhet a Krímben

Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

• Ukrán parancsnok: Az orosz erők a felperzselt föld taktikáját alkalmazzák Bahmutban.
• Az oroszok szerint Bahmut kétharmadát már elfoglalták.
• Levideózták egy orosz tankból, ahogy telibe találja őket egy rakéta.
• Lőszerhiánnyal küzdenek az ukrán csapatok.
• Ukrajna pilótákat keres az amerikai F–16-os vadászgépekhez.
• Egy buszra támadtak rá az ukrán katonák Donyeckben.
• Reagáltak az ukránok a katonai terveik megváltoztatásáról szóló információra.
• Megszólalt a Wagner-vezér, állítása szerint Bahmut jelentős része már az övék.
• FSZB: Terrorcselekmények elkövetésére toboroz orosz fiatalokat Ukrajna.
• Videón a legendás ukrán harckocsi pusztulása.
• Joe Biden beszélni szeretne a fogva tartott amerikai riporter családjával.
• Az ukránok szerint támadások tucatjait verték vissza Bahmutnál.
• Új vezetőket neveztek ki Ukrajna két régiójában is.
• Moszkva már készen áll, újabb támadás jöhet a Krímben.

Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is. Jó pihenést kívánunk!

Volodimir Zelenszkij az Ukrajnának nyújtott segítségről tárgyalt Howard Buffet amerikai üzletemberrel – írta az ukrán elnök a Telegram-csatornáján az Ukrinform beszámolója szerint.

Beszélt az ukrajnai helyzetről és az orosz fegyveres agresszió visszaveréséről is. Hálás vagyok Howard Buffettnek az ukrán nép támogatásáért

– mondta Zelenszkij.

Megjegyezte: több minden is köszönhető az amerikai üzletembernek, többek között az aknamentesítés támogatása, a generátorok beszerzése, a gabonakezdeményezés megvalósítása, de hálás neki azért is, hogy segítséget nyújt az ukrán polgári infrastruktúra helyreállításában.

Kedden egy amerikai tisztviselő megjegyezte, hogy a szigorúan titkos amerikai dokumentumok kiszivárgása végzetes következményekkel járhat az Oroszországgal háborúban álló ukránok számára, amennyiben bebizonyosodik, hogy azok hitelesek − írja a Sky News. 

Most az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma reagált az állításokra, és kijelentette, hogy a jelentések „komoly pontatlanságot mutatnak”.

Fotó: Robert Knopes / UCG / Universal Images Group / Getty Images

Azt is közölték, hogy az olvasóknak „óvatosnak” kell lenniük, ha komolyan veszik az állításokat, amelyek „alkalmasak a dezinformáció terjesztésére”.

Az amerikai nemzetbiztonsági ügynökségek és az igazságügyi minisztérium több tucat titkos dokumentum nyilvánosságra kerülését vizsgálják, hogy felmérjék a nemzetbiztonságnak, valamint a szövetségesekkel és más országokkal, köztük Ukrajnával fenntartott kapcsolatoknak okozott károkat.

Kanada miniszterelnöke, Justin Trudeau újabb katonai támogatást ígért Ukrajnának, miután találkozott ukrán kollégájával, Denisz Szmihallal − írja a The Guardian. 

Kanada 21 ezer támadófegyvert, 38 gépkarabélyt és 2,4 millió lőszert küld Ukrajnának, valamint szankciókat fog bevezetni 14 orosz magánszemély és 34 szervezet, köztük a Wagner-csoporthoz kapcsolódó célpontok ellen − közölte Trudeau.

Justin Trudeau 2023. március 24-én

Fotó: Pool / Reuters

A kanadai kormány emellett kilenc, a belorusz pénzügyi szektorhoz kötődő szervezet ellen is szankciókat vezet be, hogy további nyomást gyakoroljon Oroszország „belorusz segítőire” − mondta Trudeau.

A Romániába irányuló ukrán gabonaexport ideiglenes felfüggesztését kezdeményezte kedden közzétett állásfoglalásában a Bukarestben kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD), amiről az MTI adott hírt.

A legnagyobb román koalíciós párt szerint Romániának továbbra is támogatnia kell Ukrajnát, és biztosítania kell a gabonatranzitot más európai uniós országok, illetve a fekete-tengeri kereskedelmi útvonalak felé, de a lengyel példára hivatkozva azt kérte a bukaresti külügyminisztériumtól: kezdjen tárgyalásokat a kijevi diplomáciával arról, hogy az ukrán gabona ne jusson a román piacra.

A PSD ugyanakkor azt javasolja: Románia kezdeményezze az Állandó Képviselők Tanácsában – az uniós tagállamok brüsszeli nagyköveteinek testületében –, hogy differenciált módon alkalmazzák az ukrán termékek számára nyújtott vámmentességet az Európai Unió különböző államaiban.

A román szociáldemokraták szerint azoknak az országoknak, amelyek saját termelésből tudják fedezni szükségleteiket, csak az ukrán gabona tranzitját kellene lehetővé tenniük olyan országok felé, amelyek erre nem képesek.

A PSD azt követően kezdeményezte az ukrán gabonaexport felfüggesztését, hogy Romániában pénteken országszerte tüntetést rendeztek, és munkagépekkel akadályozták a forgalmat a gazdaszervezetek, az ukrán gabonával és más mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos európai uniós politika módosítását követelve.

A tüntetést szervező Mezőgazdaságért és Együttműködésért Szövetség szerint az ukrán árura vonatkozó importvámok tavalyi teljes eltörlése a szomszédos országokba exportálta a háború hatásait: a dömpinghatás révén önköltség alatti értékesítésre kényszerítette az ukrán gazdákat, miközben az áruforgalom növelését erőltette, súlyos károkat okozva a romániai termelőknek.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter telefonon beszélt Melanie Joly kanadai külügyminiszterrel. 

Dmitro Kuleba 2023. április 4-én

Fotó: Johanna Geron / Reuters

A felek megvitatták, hogyan lehetne felgyorsítani Kanada Ukrajnának nyújtott biztonsági támogatását, valamint a közelgő vilniusi NATO-csúcstalálkozóról is beszéltek.

Hálás vagyok Kanadának, amiért kiáll Ukrajna mellett

− írta Kuleba a Twitteren. 

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Twitteren közölte: kedden telefonon beszélt Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel, aki biztosította őt arról, hogy Washington továbbra is töretlenül támogatja Kijevet.

Elmondta azt is, hogy az amerikai külügyminiszter hevesen elutasította azt az állítást, miszerint az Egyesült Államok „kétségbe vonja Ukrajna képességét a háború megnyerésére”.

Kuleba közleménye a Washington Post jelentése után érkezett, amely szerint kiszivárgott dokumentumokból kiderült, hogy az Egyesült Államok kételkedik abban, hogy Ukrajna tervezett ellentámadása eléri céljait.

Románia a legújabb generációs amerikai F–35-ös vadászgépeket kíván vásárolni légvédelmének megerősítése érdekében − közölte kedden közleményben az ország legfelsőbb védelmi tanácsa (CSAT).

Fotó: Anadolu Agency / Getty Images Hungary

Az Európai Unió és a NATO tagállama a bruttó hazai termék 2 százalékáról idén 2,5 százalékra emelte a védelmi kiadásokat, válaszul Oroszország ukrajnai inváziójára − írja a Reuters hírügynökség.

Az ország, amelynek 650 kilométeres közös határa van Ukrajnával, amerikai ballisztikus rakétavédelmi rendszerrel rendelkezik, és tavaly óta egy állandó szövetségi harccsoport állomásozik a területén.

Katonai kiképzőket küldött Litvánia Németországba, hogy ott – német és belga kollégáikkal együtt – részt vegyenek ukrán katonák kiképzésében az Európai Unió Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási missziója (EUMAM Ukrajna) keretében – közölte kedden a litván hadsereg.

A német hadsereg által vezetett kiképzőprogram május 15-ig tart. Arvydas Anusauskas litván védelmi miniszter márciusban jelentette be, hogy Litvánia nagyjából negyven kiképzőt tervez Németországba küldeni, hogy segítsenek az ukrán katonák továbbképzésére szánt különböző kurzusok megtartásában.

A tavaly ősszel létrehozott uniós kiképzőmisszió célja, hogy az ukrán katonák hatékonyabban tudják felvenni a harcot az orosz hadsereggel szemben.

Az MTI beszámolója szerint Litvánia az EUMAM keretein kívül más kétoldalú és egyéb nemzetközi kezdeményezésekhez is csatlakozott, és idén már kétezer ukrán katona kiképzésében vettek részt litván szakemberek.

Az Állami Duma, azaz az orosz parlament alsóháza előzetesen jóváhagyta azt a törvénymódosítást, amely az elektronikus katonai behívópapírok bevezetéséről szól – értesült a The Guardian.

Jelenleg Oroszországban a behívópapírokat személyesen a helyi katonai sorozóhivatalban vagy a munkáltatón keresztül kell leadni. A jogszabály-módosítások értelmében ezentúl online küldenék el.

Az elektronikus behívó kézhezvételét követően azokat a polgárokat, akik nem jelennek meg a katonai sorozóhivatalban, automatikusan eltiltják a külföldi utazástól.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) őrizetbe vett egy férfit hazaárulás gyanújával – jelentette kedden a TASZSZ orosz állami hírügynökség a CNN beszámolója szerint.

A férfit az Oroszország délkeleti részén fekvő Habarovszk városában vették őrizetbe, miután „pénzt utalt át az ukrán fegyveres erőknek fegyverek, lőszerek és egyenruhák vásárlására” – közölte az FSZB.

A férfi 12-től 20 évig terjedő börtönbüntetésre és további 500 ezer rubelig terjedő pénzbüntetésre számíthat, ha bűnösnek találják hazaárulásban.

Ukrajnának több nagy hatótávolságú fegyverre van szüksége, és „kevesebb gondolkodásra a kiszivárogtatásokon” – írta Twitteren Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó, utalva a Pentagon titkos dokumentumainak közelmúltbéli kiszivárogtatására.

Ha lenne időnk, végignézhetnénk, ahogy Oroszország szétesik és az elitjei felfalják egymást. De nincs időnk, mert a népünk haldoklik

– fogalmazott bejegyzésében Podoljak.

A tanácsadó hozzátette: kevesebb elmélkedésre van szükség a kiszivárogtatásokról, és több nagy hatótávolságú fegyverre Ukrajnának, hogy „megfelelően véget vethessen a háborúnak, és Oroszország szembesüljön a valósággal”. 

Az ENSZ adatai szerint a háború kezdete óta már 8490 civil halt meg, 14 244-en pedig megsebesültek a harcok következtében – írja a The Guardian.

Hozzátették, hogy a valós adatok ennél valószínűleg jóval magasabbak. A halálesetek többségét az ukrán kormány által ellenőrzött és az orosz erők által támadott területeken jegyezték fel, köztük 3927 embert az intenzív harcok által sújtott donyecki és luhanszki régiókban.

Még nyár előtt döntés születhet modern nyugati vadászgépek átadásáról Ukrajnának – mondta el Troels Lund Poulsen dán ügyvivő védelmi miniszter kedden.

A tárgyalások időbe telnek, mert az országoknak együtt kell cselekedniük, de már rövid távon döntés születhet a kérdésben – magyarázta a tárcavezető ukrajnai látogatása során. Dánia nem egyedül fog erről határozni, hanem több országgal együtt, és az amerikaiakkal is egyeztetni kell az ügyben – hangsúlyozta a miniszter.

Szlovákia és Lengyelország március végén, illetve április elején kezdett szovjet tervezésű MiG–29-es vadászgépeket küldeni Ukrajnának. A Kijev által kért modern nyugati repülőgépeket azonban még nem szállították le, annak ellenére, hogy több nyugati ország is tett ilyen irányú felajánlást.

Dánia negyvenhárom F–16-ossal rendelkezik, amelyek közül harminc aktív. Ezeket az amerikai tervezésű repülőgépeket huszonhét, szintén amerikai F–35-ösre cseréli le – számolt be az MTI.

Az ukrán fegyveres erők ellentámadásának megindításáról az utolsó pillanatban döntenek – jelentette ki Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára.

A titkár a kiszivárgott titkos dokumentumokkal kapcsolatban azt mondta, „a különleges szolgálatoknak éberebbnek kell lenniük, ha titkos dokumentumokról van szó”. Hozzátette, hogy a kiszivárgás nem befolyásolja az ellentámadással kapcsolatos terveket, és egyúttal kétségét fejezte ki a dokumentumok valódiságával kapcsolatban.

Ukrajnában rendkívül korlátozott azoknak a száma, akik tudnak a terveinkről. Folyamatos kapcsolatban állunk szövetségeseinkkel, de a hadműveletekre vonatkozó információk, az egységek száma és az, hogy kik és milyen irányban vesznek részt, mind szigorúan titkos adatok

– fogalmazott Olekszij Danilov az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint.

Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 179 320 orosz katona esett el, az elmúlt napon 500 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

A vezérkar beszámolója szerint

• 3644 tankot,
• 7038 páncélozott harcjárművet,
• 2765 tüzérségi rendszert,
• 535 rakétavetőt,
• 282 légvédelmi berendezést,
• 307 repülőgépet,
• 293 helikoptert és
• 5620 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

Ezenkívül 18 orosz hajót, 2332 hadműveleti és taktikai drónt, 316 egység speciális felszerelést és 911 cirkálórakétát számoltak fel.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök kedden délelőtt megérkezett Kanadába, ahol Justin Trudeau-val találkozik – számolt be a Sky News.

Az ukrán kormányfő a közösségi oldalán is beszámolt a látogatásáról, és bejegyzésében azt írta, hogy a két ország a győzelemért dolgozik együtt. 

Az ország, amely az elsők között állt ki Ukrajna mellett. Új megállapodásokat és egyezményeket készítünk elő Ukrajna makroszintű pénzügyi és gazdasági stabilitásának megerősítése érdekében

– írta a miniszterelnök.

Denisz Smihal korábban azt mondta, arra kéri majd Kanadát, hogy lőszert és tankokat küldjön Ukrajnának.

A japán kormány tovább támogatja az ukrajnai háború érintettjeit Magyarországon – tájékoztatta az ENSZ migrációs szervezetének (IOM) magyarországi képviselete kedden az MTI-t.

A közlemény szerint a japán kormány elkötelezte magát, hogy 926 583 dollárnyi támogatást nyújt a magyarországi szervezet számára. A támogatás révén „az IOM-nak lehetősége nyílik a válság sújtotta emberek számára az életvédelmi segítségnyújtás megerősítésére Magyarországon” – írták.

A projekt célja, hogy „humanitárius segítséget nyújtson, beleértve az IOM által biztosított szállásokat és az alapvető szükségleteket az ukrajnai háború miatt Magyarországra menekült, legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő személyek számára, miközben hozzájárul az önellátást elősegítő környezet kialakításához”.

Ennek része a szállás biztosítása, az élelmiszer és higiéniai cikkek beszerzése és szétosztása, élelmezési program, valamint a gyermekvédelem biztosítása a gyermekgondozási létesítmények fejlesztésén keresztül – olvasható a közleményben.

Közölték azt is, hogy „eddig több mint 2,4 millió ukrán és harmadik országbeli állampolgár érkezett Magyarországra a magyar–ukrán határon keresztül, és 34 248 ember kért menedékes státuszt Magyarországon.

A nemrégiben kiszivárgott titkos dokumentumokból kiderült, hogy Abd el-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök 40 ezer rakétát tervezett titokban Oroszországba szállítani – írja a The Washington Post.

A lap beszámolója szerint az egyiptomi elnök tüzérségi lövedékeket és lőport is tervezett Oroszországba szállítani, valamint arra utasította a tisztviselőit, hogy tartsák titokban a rakéták gyártását és szállítását, ezzel elkerülve a Nyugattal való problémákat.

A dokumentummal és az abban leírt beszélgetések valóságtartalmával kapcsolatos kérdésekre válaszolva Ahmed Abu Zeid nagykövet, az egyiptomi külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy „Egyiptom álláspontja a kezdetektől fogva az, hogy nem avatkozik bele ebbe a válságba”.

Egyiptom kötelezettséget vállal arra, hogy mindkét féllel egyenlő távolságot tart, miközben megerősíti, hogy Egyiptom tiszteletben tartja az ENSZ Alapokmányát és a nemzetközi jogot az ENSZ Közgyűlés határozataiban

– fogalmazott a szóvivő.

Egy amerikai tisztviselő a lapnak nyilatkozva elmondta, hogy nincs tudomásuk a terv végrehajtásáról, mivel nem láttak arra utaló jeleket, hogy ez megtörtént volna.

A brit védelmi minisztérium hírszerzése szerint Oroszország a háború első kilenc hónapjában elszenvedett súlyos veszteségek miatt teljesen újjászervezheti légierejét.

A jelentésből az is kiderült, hogy az orosz légierőhöz került egy TOS–1A rakétavető, amely termobárikus töltetek, vagyis vákuumbombák célba juttatására is alkalmas.

A védelmi minisztérium szerint a nehéz lángszórónak nevezett fegyver átadása azt jelentheti, hogy a légideszant-csapatok a jövőben szerepet kapnak az ukrajnai offenzívában.

Ez valószínűleg része a légideszant-csapatok újjászervezésére irányuló erőfeszítéseknek, azután, hogy a háború első kilenc hónapjában az orosz légierő súlyos veszteségeket szenvedett – olvasható a jelentésben.