Az orosz hadsereg már nem képes több támadó hadműveletet párhuzamosan végrehajtani, és erőfeszítéseit Bahmutra összpontosítja – derült ki az Amerikai Háborútudományi Intézet (ISW) jelentéséből.
Az elemzők Olekszij Gromovnak, az ukrán vezérkar fő operatív igazgatóságának helyettes vezetőjének szavaira hivatkoznak, aki korábban azt mondta, hogy az orosz csapatokat Avdijivka környékéről Bahmut térségébe helyezték át. Oroszország most oda összpontosította fő offenzíváját.
Gromov kijelentése megerősíti az ISW régóta fennálló megállapítását, miszerint az orosz fegyveres erők jelenlegi formájukban nem képesek nagyszabású támadó hadjáratokat folytatni egyszerre több fronton – olvasható a jelentésben.
A brit védelmi minisztérium hírszerzési jelentése szerint az orosz minisztérium és a Wagner-csoport erőinek az együttműködésének javulásával felerősödtek a Bahmut elleni támadások.
Az ukrán védelem továbbra is tartja a város nyugati kerületeit, de az elmúlt 48 órában különösen intenzív orosz tüzérségi tűznek volt kitéve
– írja a jelentés.
A Wagner-rohamcsoportok továbbra is a város központjában folytatják a fő előrenyomulást, miközben az orosz légierők leváltották a művelet északi és déli szárnyát biztosító Wagner-egységek egy részét.
Ugyanakkor az ukrán erők jelentős utánpótlási gondokkal küzdenek, de rendezett visszavonulást hajtottak végre azokból a pozíciókból, amelyeket kénytelenek voltak feladni – olvasható a jelentésben.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 14 April 2023.
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) April 14, 2023
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/lSSftUlleY
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/Uwdj673FU2
A háború által sújtott kárpátaljai családoknak indított élelmiszergyűjtést a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) – közölte Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője az akció részleteit ismertető pénteki sajtótájékoztatón Budapesten.
A felajánlott adományokat a görögkatolikus egyház képviselőinek adják át, akik a Szent Lukács Szeretetszolgálaton keresztül juttatják el azokat Kárpátaljára, a rászoruló családoknak.
Mi nem fegyvert szállítunk, hanem élelmiszert – jelentette ki Simicskó István, aki szerint a magyar állásponttal szemben az Európai Unió vezető politikusai „béketervek helyett háborús forgatókönyveket készítenek, folyamatos fegyverszállítmányokkal elhúzzák a háborút, és megnehezítik az ott élő emberek életét”.
A szállításban azért kérik a görögkatolikusok segítségét, mert az egyház jó kapcsolatot ápol a kárpátaljai magyarokkal, és gondoskodni fog arról, hogy a felajánlások a leginkább rászorulókhoz jussanak el – számolt be az MTI.
Finnország moszkvai nagykövetsége kapcsolatba lépett az orosz külügyminisztériummal, miután három levelet kapott, amelyek közül az egyik puskaport tartalmazott – írja a The Independent.
A Moszkva és Helsinki közötti kapcsolatok gyökeresen megromlottak, mióta Finnország 10 nappal ezelőtt hivatalosan is csatlakozott a NATO-hoz, megduplázva ezzel a katonai szövetség Oroszországgal közös határának hosszát.
Az ukrán légierő most azt találgatja, hogy Oroszország miért döntött az X–50-es cirkálórakéták sorozatgyártásának beindítása mellett. Ennek a rakétának a kifejlesztése még a szovjet időkre nyúlik vissza – írja az Espreso TV ukrán internetes televíziós csatorna.
Jurij Ihnat, az ukrán fegyveres erők légierő-parancsnokságának szóvivője azt mondta, hogy az X–50-es cirkálórakéta nem új, azt még a Szovjetunióban fejlesztették ki. De egyelőre nem világos, hogy Oroszország miért döntött úgy, hogy növeli e rakéták gyártását.
„Talán több erőforrás áll rendelkezésre az ilyen típusú lőszerek gyártására, talán olcsóbb ez az eljárás. Reméljük, hogy a bevezetett szankciók megnehezítik az oroszok dolgát” – mondta Ihnat.
Az oroszok azt állítják, hogy az X–50-es cirkálórakéta akár 1500 kilométeres távolságból is képes célpontokat eltalálni. Az X-50-est a Tu–22M3-as bombázó repülőgépek, valamint a Tu–95MS és Tu–160-as stratégiai bombázók hordozzák.
Az ukrán vezérkar emellett felvetette, hogy Oroszország őszre halaszthatta az Ukrajna elleni masszív rakétatámadásokat. A megszállók nyáron tervezik az új rakéták tömeggyártásának beindítását, melyről az Espreso TV adott hírt.
Az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese, Dmitrij Medvegyev ismét kifejezte azon álláspontját, hogy Ukrajna meg fog szűnni – írja a The Guardian.
Miközben Magyarország miniszterelnökét, Orbán Viktort dicsérte, Putyin hosszú távú szövetségese a Telegramra posztolt:
A magyar miniszterelnök szerint Ukrajna anyagilag nem létező ország. Amint megszűnik az Egyesült Államok és Európa finanszírozása, a háború is véget ér. Jól mondta, bátran és pontosan, egy európai politikus. Csak annyit lehet hozzátenni, hogy amint megszűnik a nyugati finanszírozás, megszűnik maga Ukrajna is
– írta.
A dicséretet az váltotta ki, hogy a miniszterelnök interjújában a háború legfőbb támogatójának nevezte az Egyesült Államokat, ám álláspontja szerint az amerikai–orosz barátságnak ezt a véleménykülönbözetet ki kell bírnia.
A Pentagon figyelmeztette tagjait, hogy ne nyissanak meg bizalmas dokumentumokat nem titkosított weboldalakról, ezzel is hangsúlyozva a minősített dokumentumok kezelésének komolyságát.
A Kathleen Hicks védelmiminiszter-helyettestől származó feljegyzés célja, hogy emlékeztessen a minősített dokumentumok kezelésével kapcsolatos irányelvekre és eljárásokra, és figyelmezteti a szolgálati tagokat, hogy „ne vitassanak meg minősített információkat olyan személyekkel, akik nem jogosultak ilyen információk átvételére”.
Arra is figyelmezteti a szolgálati tagokat, hogy ne töltsenek le minősített jelzéssel ellátott dokumentumokat nem minősített honlapokról, mivel azok külföldi ellenfelekkel állhatnak kapcsolatban, vagy olyan rosszindulatú kódot tartalmazhatnak, amely kiberfenyegetést jelenthet a védelmi minisztérium információs rendszereire.
Az emlékeztetőt egy nappal azelőtt küldték el, hogy letartóztatták a 21 éves Jack Teixeirát, a Massachusetts-i Légi Nemzeti Gárda tagját a titkos dokumentumok kiszivárogtatásával kapcsolatban – közölte a CNN.
Elon Musk, a Twitter tulajdonosa korábban nem volt hajlandó törölni azt a posztot, amelyben Dmitrij Medvegyev kifejti, hogy senkinek nincs szüksége Ukrajnára.
Németországban és Lengyelországban blokkolták Dmitrij Medvegyev orosz biztonsági tanács elnökhelyettes Ukrajnáról szóló bejegyzésének megjelenítését a Twitteren.
Ezt a tweetet Németországban és Lengyelországban a helyi törvények alapján visszatartották
– áll a Twitter közleményében.
WHY WILL UKRAINE DISAPPEAR? BECAUSE NOBODY NEEDS IT
— Dmitry Medvedev (@MedvedevRussiaE) April 8, 2023
1. Europe doesn’t need Ukraine. The forced support of the Nazi regime, by the American mentor’s order, has put Europeans into a financial and political inferno. All for the sake of bandera’s unterukraine, that even the snobby,…
Az Európai Tanács felvette az orosz Wagner zsoldoscsoportot a szankciós listájára, mivel az „aktívan részt vesz az Ukrajna elleni orosz agressziós háborúban”. A tanács szerint a lépést az is indokolta, hogy a Wagner-csoport az ukrajnai Szoledar és Bahmut városok elleni támadások élére állt.
A Wagner zsoldosai hetek óta Bahmut elfoglalását szorgalmazzák, és többször is azt állították, hogy a csoport ellenőrzése alatt tartja a kelet-ukrajnai várost.
A Wagner-csoport mellett az Európai Tanács a RIA Fan orosz médiaszervezetet is szankciókkal sújtotta a „kormánypárti propagandában és dezinformációban” való részvétele miatt.
A szankciókkal sújtott vállalatokra vagyonbefagyasztás vonatkozik, és megtiltják, hogy az EU-tól pénzeszközöket kapjanak – írja a Sky News.
Összességében az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy veszélyeztető cselekményekre vonatkozó uniós korlátozó intézkedések most összesen 1473 személyre és 207 szervezetre vonatkoznak
– közölte a tanács.
Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 181 090 orosz katona esett el, az elmúlt napon 500 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 18 orosz hajót, 2339 hadműveleti és taktikai drónt, 321 egység speciális felszerelést és 911 cirkálórakétát számoltak fel.
Egy moszkvai bíróság másodszorra is megbírságolta a Wikipédiát, mert az nem volt hajlandó eltávolítani egy orosz nyelvű cikket, amely Oroszország teljes körű ukrajnai inváziójáról szól – írja a Kyiv Independent.
A bíróság 2 millió rubelre (8 000 000 forintra) bírságolta a Wikimédia Alapítványt, amely a Wikipédia tulajdonosa, amiért nem volt hajlandó eltávolítani a „Zaporizzsjai terület orosz megszállása” című szócikket.
Oroszország 2022 júniusában 5 millió rubel bírságot szabott ki a Wikimédia Alapítványra, amiért az megtagadta az Ukrajna orosz megszállásáról, a háború alatti orosz háborús bűnökről és a bucsai mészárlásról szóló cikkek eltávolítását. Moszkva „dezinformációnak” bélyegezte a cikkeket.
Kirilo Budanov, a védelmi minisztérium Hírszerzési Főigazgatóságának vezetője az ABC tévécsatornának adott interjúban azt mondta, hogy Ukrajnának sikereket kell felmutatnia a közelgő ellentámadás során, különben „kérdések merülnek fel” a további nyugati támogatással összefüggésben.
„Az offenzíva sikere elengedhetetlen, győzelmek nélkül előbb-utóbb kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy érdemes-e továbbra is támogatni Ukrajnát” – mondta.
Budanov ugyanakkor meg van győződve arról, hogy a Pentagon titkos dokumentumainak kiszivárgása nem fogja befolyásolni az Ukrajna és az Egyesült Államok közötti diplomáciai kapcsolatokat.
Csütörtökön az oroszok a határ menti és a front menti településeket lőtték Harkiv, Csugujiv és Kupjan körzetekben. Különösen az utóbbiban a lövések miatt tűz ütött ki egy vállalkozásnál, három ember megsérült.
Amint arról az Ukrinform beszámolt, ezt Oleg Szinegubov, a Harkivi Regionális Katonai Adminisztráció (OVA) vezetője jelentette be Telegram-oldalán.
A Grad légvédelmi rakétarendszerből leadott lövedékek következtében a Kupjani járásban található Kucserivka faluban megrongálódott egy polgári vállalkozás, és tűz ütött ki. Három férfi, akik 50, 51 és 23 évesek, megsérült. Mindannyian súlyos állapotban kerültek kórházba
– tájékoztatott az OVA vezetője.
Mint megjegyezték, a Kupjan körzetben megsérült egy 47 éves önkéntes is, aki Dvoricsna faluban segített a lakosság evakuálásában. Ezt követően súlyos állapotban szállították kórházba, az orvosok az életéért küzdenek.
Унаслідок обстрілу в Куп’янському районі виникла пожежа на підприємстві, троє пораненихhttps://t.co/qazkxzGaqy pic.twitter.com/WKjY3YQGuS
— Ukrinform (@UKRINFORM) April 14, 2023
Csütörtökön összesen 68 alkalommal lőtték az orosz csapatok a herszoni régió különböző településeit – közölte Olekszandr Prokudin, a regionális katonai közigazgatás vezetője a Telegramon.
Prokudin közleménye szerint Herszon városára négy csapást mértek az oroszok.
Az orosz katonák a régió lakott területein lakónegyedeket vettek célba: Zmiivka faluban egy oktatási intézmény területét és egy herszoni parkos övezetet. Az orosz agresszió következtében ketten meghaltak, négyen megsebesültek
– fogalmazott a vezető.
Továbbá közölte, hogy 99 állampolgárt evakuáltak a herszoni régió felszabadított területeiről.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szerint Varsó és Budapest viszonya sokat változott Magyarországnak az ukrajnai orosz háborúval kapcsolatos álláspontja miatt.
„Ahelyett, hogy Magyarországgal dolgoznánk együtt, Romániával és a balti államokkal működünk együtt nagyon szorosan” – idézte a politikust a Korrespondent.net nevű ukrajnai online újság.
Az orosz csapatok 32 ezer ukrán katonát semmisítettek meg Bahmutban és Szoledarban – jelentette be Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport alapítója csütörtökön.
A harcok kezdete óta 38 000 emberünk halt meg. Ebből 32 000 ember Bahmut és Szoledar környékén vesztette életét – idézte Prigozsin szavait a sajtószolgálat Telegram-csatornája.
A donbászi Bahmutért továbbra is ádáz harcok folynak. Korábban Prigozsin azt mondta, hogy a település több mint 80 százaléka (beleértve az összes közigazgatási központot) az orosz erők ellenőrzése alatt áll – írja a TASZSZ.
Ugyanerről külföldi szakértők is írtak a napokban, bár ők valamivel kisebbre becsülték az oroszok irányítása alatt lévő terület nagyságát.
Magyarország területére 2023. április 13-án az ukrán–magyar határszakaszon 5115 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4715 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság az MTI-vel.
A beléptetettek közül a rendőrség 67 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket.
Az orosz hadsereg könyörtelen támadásokat indított a porig rombolt kelet-ukrajnai Bahmut városa ellen, és a déli Herszont is lőtte, aminek következtében két ember meghalt a városban – közölték kijevi tisztviselők, melyről a Reuters adott hírt.
Hanna Maliar ukrán védelmiminiszter-helyettes a Telegramban azt írta, hogy a keleti front minden részén heves harcok dúlnak. Hozzátette, hogy a Kijev-barát erők a legtöbb területen visszaverték a támadásokat.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és más magas rangú tisztviselők közben további fegyverszállításokra szólították fel a szövetségeseiket, amelyekkel Kijev reményei szerint még az idén nagyszabású ellentámadást indíthat.
Szerbia nem exportált és nem is fog fegyvert vagy lőszert exportálni Ukrajnába, és nincs olyan dokumentum, amely ezt előirányozná – jelentette ki Alekszandar Vucsics szerb elnök.
„Lőszert ugyan adunk el, de nem Ukrajnának és Oroszországnak – erre nagyon vigyázunk” – idézte az államfőt a Szabad Magyar Szó.
Vucsics úgy érvelt, ha Szerbia elad valamit Törökországnak, az a csatatér bármely oldalára kerülhet.
Ukrajna legmagasabb rangú katonai hírszerzési tisztviselője szerint Oroszországnak van a legtöbb haszna az amerikai kormánytitkok kiszivárogtatásából. Kirilo Budanov ukrán vezérőrnagy az ABC Newsnak adott interjújában elmondta, hogy az ilyenféle információs hadviselés egyáltalán nem számít újdonságnak.
Budanov megerősítette, hogy nem sokkal a kiszivárogtatást követően beszélt az amerikai kollégáival, és nincs jele annak, hogy az ügy ártana a két ország közötti kapcsolatnak.
A vezérőrnagy arról is beszélt, hogy az Ukrajna védekezését támogató országok, például az Egyesült Államok adófizetői eredményeket várnak, azonban neki nincs tudomása arról, hogy a nyugati szövetségesek követeléseket támasztanának velük szemben, ahogy arról sem, hogy a támogatás folytatását a harctéri sikertől tennék függővé.
Kirilo Budanov az interjúban ígéretet tett arra, hogy Ukrajna visszaszerzi a Krím félszigetet, valamint azon gúnyolódott, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nyílt nukleáris fenyegetései ellenére csúfos kudarcot vallott a téli offenzívában.
Ukrán szabotőröket vettek őrizetbe Melitopolban – közölte Jevgenyij Balickij, Zaporizzsja megye Moszkva által megbízott kormányzója.
„A bűnüldöző hatóságok három férfit vettek őrizetbe. A gyanú szerint a szabotőrök felrobbantották a vasúti síneket, valamint merényletet készítettek elő a vasútállomás alkalmazottjai és az adminisztráció munkatársai ellen” – idézte a kormányzót a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
A szabotőrökre akár életfogytiglani börtönbüntetés is várhat.
Ukrajna ezentúl minden évben a hadiipari dolgozók napját ünnepli április 13-án – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A tájékoztatás szerint Zelenszkij aláírta az új ünnepnapról szóló rendeletet, amellyel a hadiipar fontosságát hangsúlyozza. A kormányfő hangsúlyozta: a hadiüzemekben dolgozók nélkül nem tartható fenn a nemzetbiztonság és az állami szuverenitás sem.
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter kijelentette, hogy a Fekete- és Azovi-tenger biztonsága és a hajóközlekedés biztonsága érdekében a Krím félszigetet fel kell szabadítani.
A tárcavezető ezután hozzátette, biztos abban, hogy a jövőben ismét Ukrajna gyakorolja majd az ellenőrzést a Krím felett – írja az Ukrajinszka Pravda.
A Krím félszigetet a 2014-es ukrán forradalmatkövetően szállta meg Oroszország. A régióban 2014 tavaszán vitatott legitimitású népszavazást tartottak, amin a szavazás szervezői szerint a részvételi arány igen magas volt, és a résztvevők elsöprő többsége a terület Oroszországhoz csatlakozása mellett foglalt állást. A világ nagy része azonban illegálisnak minősítette az annektálást.Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!