Ez a poszt a következő Percről percre része:

Elrettentő darálásra készül Putyin séfje

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • A brit védelmi minisztérium hírszerzési jelentése szerint az orosz minisztérium és a Wagner-csoport erőinek az együttműködésének javulásával felerősödtek a Bahmut elleni támadások.

    Az ukrán védelem továbbra is tartja a város nyugati kerületeit, de az elmúlt 48 órában különösen intenzív orosz tüzérségi tűznek volt kitéve

    – írja a jelentés.

    A Wagner-rohamcsoportok továbbra is a város központjában folytatják a fő előrenyomulást, miközben az orosz légierők leváltották a művelet északi és déli szárnyát biztosító Wagner-egységek egy részét.

    Ugyanakkor az ukrán erők jelentős utánpótlási gondokkal küzdenek, de rendezett visszavonulást hajtottak végre azokból a pozíciókból, amelyeket kénytelenek voltak feladni – olvasható a jelentésben.

  • A háború által sújtott kárpátaljai családoknak indított élelmiszergyűjtést a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) – közölte Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője az akció részleteit ismertető pénteki sajtótájékoztatón Budapesten.

    A felajánlott adományokat a görögkatolikus egyház képviselőinek adják át, akik a Szent Lukács Szeretetszolgálaton keresztül juttatják el azokat Kárpátaljára, a rászoruló családoknak.

    Mi nem fegyvert szállítunk, hanem élelmiszert – jelentette ki Simicskó István, aki szerint a magyar állásponttal szemben az Európai Unió vezető politikusai „béketervek helyett háborús forgatókönyveket készítenek, folyamatos fegyverszállítmányokkal elhúzzák a háborút, és megnehezítik az ott élő emberek életét”.

    A szállításban azért kérik a görögkatolikusok segítségét, mert az egyház jó kapcsolatot ápol a kárpátaljai magyarokkal, és gondoskodni fog arról, hogy a felajánlások a leginkább rászorulókhoz jussanak el – számolt be az MTI.

  • Finnország moszkvai nagykövetsége kapcsolatba lépett az orosz külügyminisztériummal, miután három levelet kapott, amelyek közül az egyik puskaport tartalmazott – írja a The Independent.

    A Moszkva és Helsinki közötti kapcsolatok gyökeresen megromlottak, mióta Finnország 10 nappal ezelőtt hivatalosan is csatlakozott a NATO-hoz, megduplázva ezzel a katonai szövetség Oroszországgal közös határának hosszát.

  • Az ukrán légierő most azt találgatja, hogy Oroszország miért döntött az X–50-es cirkálórakéták sorozatgyártásának beindítása mellett. Ennek a rakétának a kifejlesztése még a szovjet időkre nyúlik vissza – írja az Espreso TV ukrán internetes televíziós csatorna.

    Jurij Ihnat, az ukrán fegyveres erők légierő-parancsnokságának szóvivője azt mondta, hogy az X–50-es cirkálórakéta nem új, azt még a Szovjetunióban fejlesztették ki. De egyelőre nem világos, hogy Oroszország miért döntött úgy, hogy növeli e rakéták gyártását.

    „Talán több erőforrás áll rendelkezésre az ilyen típusú lőszerek gyártására, talán olcsóbb ez az eljárás. Reméljük, hogy a bevezetett szankciók megnehezítik az oroszok dolgát” – mondta Ihnat.

    Az oroszok azt állítják, hogy az X–50-es cirkálórakéta akár 1500 kilométeres távolságból is képes célpontokat eltalálni. Az X-50-est a Tu–22M3-as bombázó repülőgépek, valamint a Tu–95MS és Tu–160-as stratégiai bombázók hordozzák.

    GettyImages-1238506567
    Fotó: Russian Defence Ministry / Anadolu Agency / Getty Images Hungary

    Az ukrán vezérkar emellett felvetette, hogy Oroszország őszre halaszthatta az Ukrajna elleni masszív rakétatámadásokat. A megszállók nyáron tervezik az új rakéták tömeggyártásának beindítását, melyről az Espreso TV adott hírt.

  • Az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese, Dmitrij Medvegyev ismét kifejezte azon álláspontját, hogy Ukrajna meg fog szűnni – írja a The Guardian.

    Miközben Magyarország miniszterelnökét, Orbán Viktort dicsérte, Putyin hosszú távú szövetségese a Telegramra posztolt:

    A magyar miniszterelnök szerint Ukrajna anyagilag nem létező ország. Amint megszűnik az Egyesült Államok és Európa finanszírozása, a háború is véget ér. Jól mondta, bátran és pontosan, egy európai politikus. Csak annyit lehet hozzátenni, hogy amint megszűnik a nyugati finanszírozás, megszűnik maga Ukrajna is

    – írta.

    A dicséretet az váltotta ki, hogy a miniszterelnök interjújában a háború legfőbb támogatójának nevezte az Egyesült Államokat, ám álláspontja szerint az amerikai–orosz barátságnak ezt a véleménykülönbözetet ki kell bírnia.

  • A Pentagon figyelmeztette tagjait, hogy ne nyissanak meg bizalmas dokumentumokat nem titkosított weboldalakról, ezzel is hangsúlyozva a minősített dokumentumok kezelésének komolyságát.

    A Kathleen Hicks védelmiminiszter-helyettestől származó feljegyzés célja, hogy emlékeztessen a minősített dokumentumok kezelésével kapcsolatos irányelvekre és eljárásokra, és figyelmezteti a szolgálati tagokat, hogy „ne vitassanak meg minősített információkat olyan személyekkel, akik nem jogosultak ilyen információk átvételére”.

    Arra is figyelmezteti a szolgálati tagokat, hogy ne töltsenek le minősített jelzéssel ellátott dokumentumokat nem minősített honlapokról, mivel azok külföldi ellenfelekkel állhatnak kapcsolatban, vagy olyan rosszindulatú kódot tartalmazhatnak, amely kiberfenyegetést jelenthet a védelmi minisztérium információs rendszereire. 

    Az emlékeztetőt egy nappal azelőtt küldték el, hogy letartóztatták a 21 éves Jack Teixeirát, a Massachusetts-i Légi Nemzeti Gárda tagját a titkos dokumentumok kiszivárogtatásával kapcsolatban – közölte a CNN.

  • Elon Musk, a Twitter tulajdonosa korábban nem volt hajlandó törölni azt a posztot, amelyben Dmitrij Medvegyev kifejti, hogy senkinek nincs szüksége Ukrajnára.

    Németországban és Lengyelországban blokkolták Dmitrij Medvegyev orosz biztonsági tanács elnökhelyettes Ukrajnáról szóló bejegyzésének megjelenítését a Twitteren.

    Ezt a tweetet Németországban és Lengyelországban a helyi törvények alapján visszatartották

    – áll a Twitter közleményében.

  • Az Európai Tanács felvette az orosz Wagner zsoldoscsoportot a szankciós listájára, mivel az „aktívan részt vesz az Ukrajna elleni orosz agressziós háborúban”. A tanács szerint a lépést az is indokolta, hogy a Wagner-csoport az ukrajnai Szoledar és Bahmut városok elleni támadások élére állt.

    A Wagner zsoldosai hetek óta Bahmut elfoglalását szorgalmazzák, és többször is azt állították, hogy a csoport ellenőrzése alatt tartja a kelet-ukrajnai várost.

    A Wagner-csoport mellett az Európai Tanács a RIA Fan orosz médiaszervezetet is szankciókkal sújtotta a „kormánypárti propagandában és dezinformációban” való részvétele miatt.

    A szankciókkal sújtott vállalatokra vagyonbefagyasztás vonatkozik, és megtiltják, hogy az EU-tól pénzeszközöket kapjanak – írja a Sky News.

    Összességében az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy veszélyeztető cselekményekre vonatkozó uniós korlátozó intézkedések most összesen 1473 személyre és 207 szervezetre vonatkoznak

    – közölte a tanács.

  • Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 181 090 orosz katona esett el, az elmúlt napon 500 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

    A vezérkar beszámolója szerint

    • 3650 tankot,
    • 7069 páncélozott harcjárművet,
    • 2784 tüzérségi rendszert,
    • 535 rakétavetőt,
    • 283 légvédelmi berendezést,
    • 307 repülőgépet,
    • 293 helikoptert és
    • 5640 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

    Ezenkívül 18 orosz hajót, 2339 hadműveleti és taktikai drónt, 321 egység speciális felszerelést és 911 cirkálórakétát számoltak fel.

  • Egy moszkvai bíróság másodszorra is megbírságolta a Wikipédiát, mert az nem volt hajlandó eltávolítani egy orosz nyelvű cikket, amely Oroszország teljes körű ukrajnai inváziójáról szól – írja a Kyiv Independent.

    A bíróság 2 millió rubelre (8 000 000 forintra) bírságolta a Wikimédia Alapítványt, amely a Wikipédia tulajdonosa, amiért nem volt hajlandó eltávolítani a „Zaporizzsjai terület orosz megszállása” című szócikket.

    Oroszország 2022 júniusában 5 millió rubel bírságot szabott ki a Wikimédia Alapítványra, amiért az megtagadta az Ukrajna orosz megszállásáról, a háború alatti orosz háborús bűnökről és a bucsai mészárlásról szóló cikkek eltávolítását. Moszkva „dezinformációnak” bélyegezte a cikkeket.

  • Kirilo Budanov, a védelmi minisztérium Hírszerzési Főigazgatóságának vezetője az ABC tévécsatornának adott interjúban azt mondta, hogy Ukrajnának sikereket kell felmutatnia a közelgő ellentámadás során, különben „kérdések merülnek fel” a további nyugati támogatással összefüggésben.

    „Az offenzíva sikere elengedhetetlen, győzelmek nélkül előbb-utóbb kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy érdemes-e továbbra is támogatni Ukrajnát” – mondta.

    Budanov ugyanakkor meg van győződve arról, hogy a Pentagon titkos dokumentumainak kiszivárgása nem fogja befolyásolni az Ukrajna és az Egyesült Államok közötti diplomáciai kapcsolatokat.

  • Csütörtökön az oroszok a határ menti és a front menti településeket lőtték Harkiv, Csugujiv és Kupjan körzetekben. Különösen az utóbbiban a lövések miatt tűz ütött ki egy vállalkozásnál, három ember megsérült.

    Amint arról az Ukrinform beszámolt, ezt Oleg Szinegubov, a Harkivi Regionális Katonai Adminisztráció (OVA) vezetője jelentette be Telegram-oldalán.

    A Grad légvédelmi rakétarendszerből leadott lövedékek következtében a Kupjani járásban található Kucserivka faluban megrongálódott egy polgári vállalkozás, és tűz ütött ki. Három férfi, akik 50, 51 és 23 évesek, megsérült. Mindannyian súlyos állapotban kerültek kórházba

    – tájékoztatott az OVA vezetője.

    Mint megjegyezték, a Kupjan körzetben megsérült egy 47 éves önkéntes is, aki Dvoricsna faluban segített a lakosság evakuálásában. Ezt követően súlyos állapotban szállították kórházba, az orvosok az életéért küzdenek.

  • Csütörtökön összesen 68 alkalommal lőtték az orosz csapatok a herszoni régió különböző településeit – közölte Olekszandr Prokudin, a regionális katonai közigazgatás vezetője a Telegramon.

    Prokudin közleménye szerint Herszon városára négy csapást mértek az oroszok.

    Az orosz katonák a régió lakott területein lakónegyedeket vettek célba: Zmiivka faluban egy oktatási intézmény területét és egy herszoni parkos övezetet. Az orosz agresszió következtében ketten meghaltak, négyen megsebesültek

    – fogalmazott a vezető.

    Továbbá közölte, hogy 99 állampolgárt evakuáltak a herszoni régió felszabadított területeiről.

  • Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szerint Varsó és Budapest viszonya sokat változott Magyarországnak az ukrajnai orosz háborúval kapcsolatos álláspontja miatt.

    „Ahelyett, hogy Magyarországgal dolgoznánk együtt, Romániával és a balti államokkal működünk együtt nagyon szorosan” – idézte a politikust a Korrespondent.net nevű ukrajnai online újság.

  • Az orosz csapatok 32 ezer ukrán katonát semmisítettek meg Bahmutban és Szoledarban – jelentette be Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport alapítója csütörtökön.

    A harcok kezdete óta 38 000 emberünk halt meg. Ebből 32 000 ember Bahmut és Szoledar környékén vesztette életét – idézte Prigozsin szavait a sajtószolgálat Telegram-csatornája.

    A donbászi Bahmutért továbbra is ádáz harcok folynak. Korábban Prigozsin azt mondta, hogy a település több mint 80 százaléka (beleértve az összes közigazgatási központot) az orosz erők ellenőrzése alatt áll – írja a TASZSZ.

    Ugyanerről külföldi szakértők is írtak a napokban, bár ők valamivel kisebbre becsülték az oroszok irányítása alatt lévő terület nagyságát.

  • Magyarország területére 2023. április 13-án az ukrán–magyar határszakaszon 5115 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4715 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság az MTI-vel.

    A beléptetettek közül a rendőrség 67 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

    A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket.

  • Az orosz hadsereg könyörtelen támadásokat indított a porig rombolt kelet-ukrajnai Bahmut városa ellen, és a déli Herszont is lőtte, aminek következtében két ember meghalt a városban – közölték kijevi tisztviselők, melyről a Reuters adott hírt.

    Hanna Maliar ukrán védelmiminiszter-helyettes a Telegramban azt írta, hogy a keleti front minden részén heves harcok dúlnak. Hozzátette, hogy a Kijev-barát erők a legtöbb területen visszaverték a támadásokat.

    Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és más magas rangú tisztviselők közben további fegyverszállításokra szólították fel a szövetségeseiket, amelyekkel Kijev reményei szerint még az idén nagyszabású ellentámadást indíthat.

  • Szerbia nem exportált és nem is fog fegyvert vagy lőszert exportálni Ukrajnába, és nincs olyan dokumentum, amely ezt előirányozná – jelentette ki Alekszandar Vucsics szerb elnök.

    „Lőszert ugyan adunk el, de nem Ukrajnának és Oroszországnak – erre nagyon vigyázunk” – idézte az államfőt a Szabad Magyar Szó.

    Vucsics úgy érvelt, ha Szerbia elad valamit Törökországnak, az a csatatér bármely oldalára kerülhet.

  • Ukrajna legmagasabb rangú katonai hírszerzési tisztviselője szerint Oroszországnak van a legtöbb haszna az amerikai kormánytitkok kiszivárogtatásából. Kirilo Budanov ukrán vezérőrnagy az ABC Newsnak adott interjújában elmondta, hogy az ilyenféle információs hadviselés egyáltalán nem számít újdonságnak.

    Budanov megerősítette, hogy nem sokkal a kiszivárogtatást követően beszélt az amerikai kollégáival, és nincs jele annak, hogy az ügy ártana a két ország közötti kapcsolatnak.

    A vezérőrnagy arról is beszélt, hogy az Ukrajna védekezését támogató országok, például az Egyesült Államok adófizetői eredményeket várnak, azonban neki nincs tudomása arról, hogy a nyugati szövetségesek követeléseket támasztanának velük szemben, ahogy arról sem, hogy a támogatás folytatását a harctéri sikertől tennék függővé.

    Kirilo Budanov az interjúban ígéretet tett arra, hogy Ukrajna visszaszerzi a Krím félszigetet, valamint azon gúnyolódott, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nyílt nukleáris fenyegetései ellenére csúfos kudarcot vallott a téli offenzívában.

  • Ukrán szabotőröket vettek őrizetbe Melitopolban – közölte Jevgenyij Balickij, Zaporizzsja megye Moszkva által megbízott kormányzója.

    „A bűnüldöző hatóságok három férfit vettek őrizetbe. A gyanú szerint a szabotőrök felrobbantották a vasúti síneket, valamint merényletet készítettek elő a vasútállomás alkalmazottjai és az adminisztráció munkatársai ellen” – idézte a kormányzót a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.

    A szabotőrökre akár életfogytiglani börtönbüntetés is várhat.

  • Ukrajna ezentúl minden évben a hadiipari dolgozók napját ünnepli április 13-án – írja az Unian ukrán hírügynökség.

    A tájékoztatás szerint Zelenszkij aláírta az új ünnepnapról szóló rendeletet, amellyel a hadiipar fontosságát hangsúlyozza. A kormányfő hangsúlyozta: a hadiüzemekben dolgozók nélkül nem tartható fenn a nemzetbiztonság és az állami szuverenitás sem.

  • Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter kijelentette, hogy a Fekete- és Azovi-tenger biztonsága és a hajóközlekedés biztonsága érdekében a Krím félszigetet fel kell szabadítani.

    A tárcavezető ezután hozzátette, biztos abban, hogy a jövőben ismét Ukrajna gyakorolja majd az ellenőrzést a Krím felett – írja az Ukrajinszka Pravda.

    A Krím félszigetet a 2014-es ukrán forradalmatkövetően szállta meg Oroszország. A régióban 2014 tavaszán vitatott legitimitású népszavazást tartottak, amin a szavazás szervezői szerint a részvételi arány igen magas volt, és a résztvevők elsöprő többsége a terület Oroszországhoz csatlakozása mellett foglalt állást. A világ nagy része azonban illegálisnak minősítette az annektálást.