Május 1. óta Oroszország több mint 145 légicsapást hajtott végre Ukrajnában. Ez azt jelenti, hogy Oroszország négy egymást követő napon keresztül óránként több mint egy rakétát, drónt vagy bombát vetett be, a nap 24 órájában – írta az Egyesült Államok Kijevi Nagykövetsége Twitteren.

Csütörtökön az Egyesült Államok további 300 millió dolláros biztonsági támogatást jelentett be Ukrajnának – emlékeztet bejegyzésében a nagykövetség.

Ukrajna tengeri területeit 14 000 négyzetkilométeren aknásítottuk el – ezt Olekszandr Pavljuk ukrán védelmi miniszter első helyettese mondta az Ukrinform ukrán hírügynökségnek adott pénteki interjújában.

Korábban Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő rámutatott, hogy az Ukrán Fegyveres Erők mindenhol robbanószerkezeteket helyeznek el, így a mezőgazdasági területeken és a tengeri területeken is.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint az ukrán csapatok által elhelyezett aknák a Fekete-tengeren sodródnak, és veszélyt jelentenek a fekete-tengeri országok hajózására és kikötői infrastruktúrájára. Emellett az elaknásított vízterület megnehezíti az ukrán gabona exportját – idézi a külügyminisztert a TASZSZ.

A brit védelmi minisztérium legfrissebb jelentése szerint az Ukrajnával határos területeken a közelmúltban megnövekedett az orosz vasúti balesetek száma, amelyet ismeretlenek által elkövetett szabotázsnak tulajdonítanak. A balesetek szinte biztosan rövid távú zavarokat okoztak az orosz katonai vasúti mozgásokban.

Hozzáteszik: ugyan a vasúti vonalakat gyorsan helyre tudják állítani, ezek az incidensek növelik az Oroszország biztonsági erőire nehezedő nyomást – számolt be a The Guardian.

Nehéz hetek elé nézünk az ukrajnai háborúban – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió műsorában péntek reggel. Kiemelte: a várható offenzíva az ukránok utolsó nagy lehetősége, utána letisztul a helyzet, sokak számára válik nyilvánvalóvá, milyen katonai lehetőségek maradtak ebben a háborúban.

A kormányfő hangsúlyozta: mindig rácsatlakoznak különböző érdekek egy háborúra, legyen szó a fegyverüzletről, a spekulánsokról vagy a csempészekről, akik számára aranybánya egy ilyen konfliktus. Vannak nagy nyugati gazdasági érdekkörök, akik mindig is arról álmodoztak, hogy valahogy beteszik a lábukat Ukrajnába – ami sikerült is –, és hogy hozzájutnak Oroszország természeti erőforrásaihoz – fogalmazott.

Orbán Viktor kiemelte: a Vatikán elszánta magát, mozgósítani fogja az erejét, kapcsolatait, befolyását, és megpróbál gátat vetni a vérontásnak, ebben pedig „számít is ránk”; össze kell gyűjtenie azokat a szereplőket, ahol a béke hangja az erősebb, és hajlandóak ezt a nemzetközi színtéren is képviselni. Mi egyértelműen és világosan kiállunk a béke mellett – fogalmazott.

Nikol Pashinyan örmény miniszterelnök csütörtökön televíziós nyilatkozatában közölte, hogy a jövő héten Moszkvába tervezi utazását.

A kijelentést a Prágai Transzatlanti Kapcsolatok Központjában tartott beszédében tette, amelyet örmény hírportálok közvetítettek – közölte a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A helyzet Ukrajnában teljesen kiszámíthatatlan. Nincs olyan elemző vagy politikai tanulmányokat készítő szervezet, amely meg tudná jósolni, mi fog történni egy hónap múlva. Csak egy dolgot mondhatok határozottan: jövő héten Moszkvába utazom

– mondta, amikor arról kérdezték, hogyan látja az ukrajnai helyzetet.

Magyarország területére 2023. május 4-én az ukrán–magyar határszakaszon 5684 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4812 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 59 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. május 4-én 7 ember, köztük 5 gyermek érkezett Budapestre vonattal – adta hírül az MTI.

A brit portál tényellenőrei több kérdésről is írtak egy rövid bejegyzésben. Egyrészt szóvá tették, hogy a Kreml eredetileg azt közölte, hogy a drónoknak csak a törmeléke szóródott szét az elnöki hivatal épületénél, és nem okozott kárt.

Ehhez képest videón volt látható, amint az egyik eszköz becsapódott a Kreml egyik épületének tetejébe és tüzet okozott, amelyet követően nappal az égésnyomok is láthatóak voltak a tetőn. 

Az sem egyértelmű, hogy az oroszok miért nem mutatták meg a drónok roncsait (amelyek esetleg bizonyíthatnák azt, hogy ki állt az akció mögött). Továbbá az sem világos, hogy

A washingtoni Institute for the Study of War (ISW) kutatóközpont korábban már írt arról: nagyon valószítlen, hogy az eszközöket ne tudta volna hatástalanítani az orosz légvédelem, ha akarja. Ezenkívül az is furcsaság, hogy a drónok keleti irányból érkeztek, nem Nyugatról, vagyis Ukrajna irányából – írták. 

Oroszország „egyértelműen megsértette” az orosz területre deportált vagy a megszállt területek más területeire költöztetett ukrán gyermekek jogait és jogos érdekeit. Ezt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) által közzétett jelentés állapítja meg.

Az ukrán gyermekek nagyarányú kitelepítésének tényét sem Ukrajna, sem Oroszország nem vitatja

– áll a jelentésben.

A vizsgálatot végző szakértők nem tudtak pontos számokat megállapítani. Ukrán tisztviselők azt mondták az EBESZ szakértőinek, hogy 200-300 ezerre becsülik a kitelepített gyermekek számát – közölte az Unian ukrán hírügynökség. 

Az Orosz Föderáció nem csupán ismételten egyértelműen megsértette e gyermekek jogos érdekeit, hanem megtagadta tőlük a személyhez való jogot, a családhoz való jogot, a családjukkal való egyesüléshez való jogot, továbbá megsértette az oktatáshoz, az információhoz való hozzáférést, a pihenéshez, a szabadidőhöz, a játékhoz, a szórakozáshoz, a kulturális életben és a művészetekben való részvételhez való jogot, valamint a gondolkodáshoz, lelkiismerethez és valláshoz, az egészséghez, a szabadsághoz és biztonsághoz való jogot

– áll a jelentésben. 

Az EBESZ szakértői megállapították, hogy az elrabolt ukrán gyermekeket „oroszbarát információs kampányoknak vetik alá, amelyek gyakran célzott átneveléssel érnek fel”.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző naplegfontosabb történései a következők voltak:

• rohamot indított az ukrán sereg – megkezdődött az ellentámadás?,
• „A Kremlért, Moszkváért” – drónokkal és ballisztikus rakétákkal támadhatták Kijevet és Odesszát,
• Kreml: az ilyen bűncselekmény nem marad válasz nélkül,
• videón a felperzselt Bahmut, parancsot kaptak az oroszok,
• taktikai atomfegyvert is bevetne az ukrán ellentámadásnál egy orosz vezető,
• kimondta a szakértő, amit Orbán Viktor nagyon nem szeretne hallani,
• légiriadót rendeltek el Ukrajnában, dróncsapás történt Kijevben.

Tartsanak velünk ezúttal is!