Kedves olvasóink!

Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései az alábbiak voltak:

• Medvegyev szerint a háború még évtizedekig eltarthat.
• Kiképzetlen ukrán katonák lehetnek Bahmutnál.
• Megrázó felvételeket posztolt Zelenszkij a lebombázott katonai kórházról.
• Egyre több félkatonai egységet hoznak létre a Krímben.
• Több tucat rakétát és drónt védett ki éjjel az ukrán légierő.
• Putyin bizalmasa elmondta, hogyan képzeli el Ukrajna eltörlését.

Tartsanak velünk holnap is, már korán reggel indul élő hírfolyamunk!

Az orosz elnök a Szovjetunió régi ideológiáját használja a Nyugat és az Egyesült Államok jelentéktelenítésére – derült ki Andrej Kolesznyikov szavaiból.

Arra a narratívára, hogy valójában Amerikával áll háborúban, azért van szüksége, hogy magyarázni tudja az orosz erők sikertelenségét – teszi hozzá.

Szerinte a média kontrolljának köszönhetően ez jelentős hatással van a lakosság véleményére.

Részletes cikkünket ide kattintva tudják elolvasni.

Dnyipro városában egy kórház és egy állatorvosi rendelő épületét rombolták le. Két ember meghalt, 30 pedig megsebesült, köztük két gyermek. Az esettel kapcsolatban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról beszélt, hogy már biztos, hogy egy orosz ballisztikus rakéta csapódott be a helyszínen. Hozzátette, hogy ezt a támadást „elmebeteg állatok” hajtották végre.

Zelenszkij azt is elmondta, hogy az ukrán fegyveres erők szárazföldi erőinek parancsnoka, Olekszandr Szirszkij vezérezredes fontos jelentést tett a donbaszi helyzetről.

Katonáink hihetetlen dolgokat művelnek ott, és minden egyes, a megszállóktól visszafoglalt pozíció, minden egyes, erőink által elfoglalt állás egy újabb érv a világ számára, hogy Ukrajna győzni tud. Köszönöm minden egyes katonának

– fogalmazott az ukrán államfő.

Csak akkor lehet béke, ha a szemben álló felek párbeszédet folytatnak egymással, legyen az akár közvetlen, akár közvetett módon – mondta el Ferenc pápa a floridai Telemundo spanyol nyelvű televíziónak adott interjújában az Ukrajnában dúló háborúval kapcsolatban.

A Rómában csütörtök este bemutatott felvételen a pápa elmondta: az már politikai kérdés, hogy a tárgyalások előfeltételeként Oroszországot kötelezni kéne-e a megszállt területek elhagyására, ám hangsúlyozta, hogy „egyeztetés nélkül nem lehet béke”.

Az interjúban az egyházfő beszámolt arról is, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra kérte őt, segítsen az Ukrajnából Oroszországba elhurcolt 16 ezer ukrajnai gyerek ügyében.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök esti videóbeszédében megígérte, hogy „minden lehetségest és lehetetlent megtesz annak érdekében, hogy felgyorsítsa Ukrajna több és jobb légvédelmi rendszerének szállítását – ez szó szerint napi kérdés a partnerekkel való együttműködésben”.

Az elnök hozzátette, hogy ezen a héten jelentős előrelépés történt Ukrajna modern légi közlekedésében, ez pedig a légvédelmet is nagyban segíti.

Gyorsabban haladunk a védelem modernizálásában, mint azt hat hónappal ezelőtt megjósolhattuk volna

– tette hozzá.

Lula da Silva brazil elnök elmondta, hogy a Vlagyimir Putyinnal folytatott pénteki telefonbeszélgetése alatt megerősítette, hogy kész párbeszédet folytatni Moszkvával és Kijevvel „a békekeresésről”.

A Kreml azonban arról számolt be, hogy az orosz elnök „megerősítette Moszkva nyitottságát az Ukrajnával kapcsolatos párbeszédre, és megjegyezte, hogy Kijev és nyugati szponzorai blokkolják azt”.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a kínai kormány eurázsiai ügyekért felelős különmegbízottjával, Li Hujjal folytatott találkozóján köszönetet mondott Pekingnek az ukrán válsággal kapcsolatos álláspontjáért, és üdvözölte, hogy Kína maga is erőfeszítéseket tesz a béke mielőbbi helyreállításáért – áll az orosz külügyminisztérium pénteki közleményében.

A minisztérium rámutatott, hogy Szergej Lavrov szerint Moszkva elkötelezett az ukrajnai konfliktus politikai és diplomáciai megoldása mellett, megjegyezve, hogy Ukrajna és a nyugati támogatók komoly akadályokat gördítettek a béketárgyalások újraindítása elé – írja a TASZSZ orosz hírügynökség.

Mint arról már beszámoltunk, hetek óta nem szerepelt a nyilvánosság előtt Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg főparancsnoka. Mindeközben híresztelések láttak napvilágot arról, hogy súlyosan megsérült a fronton.

A napokban az ukrán hadsereg egy meghamisított fotóval próbálta cáfolni azt, hogy a főparancsnoknak baja történt volna. A minap azonban egy videófelvétellel bizonyították, hogy életben van a főparancsnok.

Anatolij Stefan „Stirlitz” volt az, aki a főparancsnokról készült videót is közzétette, pénteken pedig egy képpel jelentkezett Telegram-csatornáján, ahol Zaluzsnyij Terminátorként látható, feje fölött a He's back (Visszatért) felirattal.

A lengyel belügyi és közigazgatási minisztérium le kívánja állítani az Oroszországban és Belaruszban bejegyzett árukat szállító teherautók forgalmát a lengyel–belorusz határon. Erről tanúskodik egy pénteken közzétett kormányrendelet-tervezet.

A Belarusszal közös határon átmenő tehergépkocsik, vontatók, pótkocsik, beleértve a Belarusz vagy az Orosz Föderációban bejegyzett félpótkocsikat és közúti szerelvényeket is, forgalmát külön rendeletig fel kell függeszteni

– áll a dokumentum szövegében, amelyet a TASZSZ idéz.

Mint megírtuk, az orosz hadsereg csapást mért egy Dnyipróban található, katonákat is ellátó kórházra. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök most megerősítette a történteket. Közösségi oldalán azt írta, az eddigi információk szerint

Az ukrán államfő rámutatott arra, hogy a polgári létesítmények elleni szándékos támadás ellentétes az 1949. évi genfi egyezménnyel. Szavai szerint „az orosz terroristák ismét kimutatták embertelenségüket”. Hozzátette, hogy a rakétatámadás következményeinek felszámolása és az áldozatok mentése a helyszínen folytatódik.

Az államfő közzétett egy videófelvételt is, amelyen egy lerombolt épület látható, fölötte sűrű füsttel.

 Szerhij Liszak, Dnyipropetrovszk megye kormányzója a Telegram közösségi oldalon arról tájékoztatott, hogy az orosz támadás károkat okozott az orvosi rendelőintézeten kívül egy magángazdaságban, két vállalkozás létesítményeiben és egy benzinkútban, utóbbinál egy helyi lakos megsebesült. Közlése szerint az ukrán légvédelmi erők öt orosz robotrepülőgépet és hat iráni gyártmányú, Sahíd típusú önmegsemmisítő drónt semlegesítettek a régió légterében.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak azzal indokolta az orosz nukleáris fegyverek Belaruszba telepítését, hogy mind ezt az országot, mind pedig az orosz–belorusz Szövetségi Államot

nagyon-nagyon ellenséges közeg veszi körül.

Ez, mint mondta, megköveteli Minszk és Moszkva szövetségének erősítését.

Az Egyesült Államok nagyon téved, ha azt hiszi, hogy az Atlanti-óceán biztosíthatja a fennmaradását – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 állami tévécsatornának nyilatkozva.

„Washington úgy gondolja, hogy az önfenntartását az Atlanti-óceán biztosítja. Ez erős eltévelyedés, ha a világot a harmadik világháború határára akarja terelni. De mindeddig Washington az európai szatellitáit uszította az Oroszországi Föderáció ellen, úgy gondolva, hogy mindent megúszhat” – mondta Lavrov egy pénteken bemutatott interjúrészletben.

A nyilatkozat egészét egy vasárnapi magazinműsorban fogják bemutatni.

Az orosz külügyminisztérium pénteken tiltakozását fejezte ki a moszkvai amerikai nagykövetségének amiatt, hogy Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó „elfogadhatatlan kijelentéseivel” ténylegesen támogatásáról biztosította az orosz területekre – beleértve a 2014-ben Ukrajnától elcsatolt Krímre, valamint Belgorod megyére – mért ukrán csapásokat. A tárca képmutatónak és hamisnak minősítette az amerikai biztosítékokat, amelyek szerint Washington nem bátorítja Kijevet orosz területek elleni támadásra, és rámutatott, hogy az ukrán fél „terrortámadásokra” bizonyítottan amerikai fegyvereket és felszereléseket használ fel.

A minisztérium arra figyelmeztetett, hogy az ukrajnai konfliktusban „régóta részes” Egyesült Államok ellenséges fellépése veszélyes válságba sodorta az orosz–amerikai kapcsolatokat, aminek beláthatatlan következményei lehetnek.

Washingtonnak ideje megtanulnia, hogy az Oroszország elleni agresszió minden formája továbbra is a lehető leghatározottabb ellenlépésekbe fog ütközni

– hangzott az orosz közlemény.

Hollandia Dániával és az Egyesült Államokkal együtt azon dolgozik, hogy még a nyáron megkezdjék az ukrán pilóták F–16-os vadászgépek vezetésére való kiképzését – jelentette be Kajsa Ollogren védelmi miniszter Twitter-bejegyzésében.

Onno Eichelsheim, a holland fegyveres erők parancsnoka szerint a kiképzés körülbelül egy tucat pilótával kezdődik el. A kiképzendő pilótákat Ukrajna fogja kiválasztani, valószínűleg olyan személyeket, akik már tapasztalattal rendelkeznek szovjet, MiG típusú vadászgépek kezelésében.

Hozzátette: a kiképzésre sok időt kell szánni, a gyorstalpaló tréningeknek nincs értelmük, mivel az F–16-os gépek kezelése bonyolult, hónapok kellenek a megtanulásához. Megjegyezte azt is, hogy a képzésben való részvételhez az ukrán pilótáknak valószínűleg angolul is meg kell majd tanulniuk.

Mark Milley, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke arról beszélt egy sajtótájékoztatón, hogy az Egyesült Államok már régóta kéri Ukrajnát: a tőle kapott katonai felszereléseket ne használja orosz területek elleni támadásokhoz.

Az Egyesült Államok csütörtökön indított vizsgálatot azzal kapcsolatban, hogy az Oroszországhoz tartozó Belgorodi területet megtámadó orosz önkéntesek kaptak-e Ukrajnától amerikai felszereléseket a pusztításhoz.

Megkértük az ukránokat, hogy ne használjanak amerikaiak által szállított felszereléseket Oroszország elleni közvetlen támadásokhoz

– tájékoztatott Milley.

Hozzátette: ezzel segíteni akarnak az ukránoknak saját területük felszabadításában.

„Ez ukrán háború. Nem az USA és Oroszország közötti háború, és nem is a NATO és Oroszország közötti háború” – jelentette ki.

A francia Michelin (MICP.PA) gumiabroncsgyártó pénteken közölte, hogy eladja az oroszországi Russia Tyre Manufacturing Company (MRTMC) és a Camso CIS vállalatát az országban működő Power International Tires gumiabroncs-forgalmazónak.

A helyi hatóságok által jóváhagyott megállapodással 250 munkahely marad meg, főként a Michelin egyetlen oroszországi üzemében, Davydovóban – közölte a csoport a Reuters szerint.

A Moszkva közelében található davydovói üzem 750 embert foglalkoztat. Évente kétmillió gumiabroncsot gyárt, főként személygépkocsikra az orosz és néhány észak-európai piacra.

A Krímtől keletre fekvő dél-oroszországi Krasznodar város közölte, hogy két drón okozta a robbanást, amely megrongált egy lakó- és egy irodaházat.

„Az utcán történt reggeli incidenst két drón idézte elő. Az épületekben károk keletkeztek, de az infrastruktúra nem sérült meg súlyosan. És ami a legfontosabb, nincsenek áldozatok” – közölte Veniamin Kondratyev, Krasznodar kormányzója – írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.

A svéd védelmi miniszter azt mondta, „megpróbálják lehetővé tenni” az ukrán pilóták Gripen vadászrepülőgépeken való kiképzését, ha Ukrajna ezt kéri.

„Minden lehetséges módon támogatni szeretnénk Ukrajnát, és ha azt szeretnék, hogy a pilótáik Gripeneket repüljenek, akkor megpróbálunk eleget tenni ennek a kérésnek” – nyilatkozta Pal Jonson.

A tárcavezető hozzátette, hogy Svédország nem lesz képes arra, hogy maga szállítsa a gépeket Ukrajnának:

„Semmit sem zárunk ki, amikor Ukrajna támogatásáról van szó. Azonban ebben a szakaszban nem fogjuk tudni támogatni az ukrán fegyveres erőket svéd Gripen vadászgépekkel” – jegyezte meg.

A NATO-tagállamok hajlanak arra, hogy kibővített partnerséget ajánljanak Ukrajnának, és ezzel politikai támogatásukról tegyenek tanúbizonyságot, de a csatlakozás konkrét ütemtervéről még nem rendelkeztek – írja az Ukrajinszka Pravda.

Több uniós diplomata is azt mondta, hogy az Ukrajna–NATO-kapcsolatok bizonyos mértékű bővítésének gondolata, különösen egy NATO–Ukrajna Tanács létrehozása egyre nagyobb támogatást élvez. 

Az elképzelés szerint Ukrajnának a NATO–Ukrajna Tanács teljes jogú résztvevőjének kellene lennie. 

„Ez lehetővé tenné Kijev számára, hogy bármikor kezdeményezzen üléseket, amikor csak szükségesnek látja, és megkönnyítené a szövetségesek közvetlen tájékoztatását a harctéri helyzetről” – mondta a két tárgyalópartner. 

Az ukrán védelmi minisztérium szerint négy század F–16-os vadászgép, azaz 48 repülőgép elegendő lesz Ukrajnának a megszállt területek felszabadításához.

Az F–16-os vadászgépek nagy hasznára lehetnek Ukrajnának – jelentette ki Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője.

„A repülőgépek biztosítása egy ország számára összetett kérdés. Egyes országok évtizedek óta várnak repülőgépekre. Az átadás előtt ki kell alakítani a megfelelő infrastruktúrát, a pilótákat és a kiszolgálószemélyzetet pedig ki kell képezni a gépek rendeltetésszerű mozgatásához és karbantartásához” – magyarázta.

„Bár az F–16-os vadászgép nem képes ballisztikus rakéták ellen dolgozni, de megvéd minket a Kh–101, Caliber cirkálórakétáktól, valamint a kamikazedrónoktól” – tette hozzá a szóvivő.

Oroszország és Belarusz közös uniós állama ellenséges környezetben van, ezért az országok folytatják a katonai együttműködés fejlesztését – válaszolta Dimitrij Peszkov elnöki szóvivő arra a kérdésre, hogy Oroszország elkezdett-e taktikai atomfegyverelemeket (TNW) szállítani Belaruszba.

Belarusz nagyon barátságtalan, ellenséges magatartással szembesül a szomszédos államok részéről – Oroszországhoz hasonlóan. Hallottunk olyan hivatalos nyilatkozatokat is, melyekben kinyilvánították az ország belügyeibe való beavatkozás szándékát – mondta Peszkov.

A szóvivő kijelentette, hogy ilyen körülmények között Moszkva és Minszk mindenképpen folytatja a katonai és műszaki együttműködést.

Oroszország és Belarusz csütörtökön írta alá a megállapodást az orosz atomfegyverek szállításáról. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerint a nukleáris fegyverek telepítésére az orosz–ukrán háború eszkalációja miatt van szükség.  Az Institute for the Study of War (ISW) ugyanakkor nem tartja valószínűnek, hogy a két ország be is vetné az atomfegyvereket.

Irán közvetlen útvonalon szállít fegyvereket Oroszországnak, amivel a nyugati országok nem tudnak mit kezdeni, írja a CNN alapján az Unian hírügynökség.

A CNN szerint egyre több állítólagos fegyverszállítmány halad át a Kaszpi-tengeren Teheránból Moszkvába. Szakértők úgy vélik, hogy ezen az útvonalon szállítják a drónokat, töltényeket és aknavető lövedékeket, amelyeket Oroszország az ukrajnai háborúhoz vásárolt.

A nyomkövető adatok azt mutatják, hogy a térségben közlekedő hajók egyre inkább „elsötétülnek” – ami arra utal, hogy megpróbálják elrejteni a mozgásukat.

Május 26-án éjjel Kijevben egy bíró elütötte a Nemzeti Gárda egyik katonáját. Az esetről Olga Csikanova, az SBI szóvivője számolt be az Ukrinformnak.

A katona a helyszínen belehalt sérüléseibe.

A gázolót, Kijev kerületi bíróságának vezetőjét őrizetbe vették, és ki akarták vizsgálni, hogy ittas állapotban volt-e a gázoláskor. A sofőr azonban megtagadta a vizsgálatot.

Tettéért a bíró akár tíz év szabadságvesztést is kiszabhat rá.

Az ukránok állítása szerint az elmúlt huszonnégy órában az ellenséges hadsereg jelentős veszteségeket szenvedett. A déli hadműveleti parancsnokság közlése szerint rakéta- és tüzérségi egységeik súlyos csapásokat mértek egy orosz csoportra.

Azt állítják, hogy az oroszok három nagy kaliberű ágyút, egy aknavetőt, három különböző típusú, pilóta nélküli felderítő drónt, egy terepharci ellátó pontot és egy UAV földi irányítóállomást veszítettek.

Emellett megsemmisítettek nyolc páncélozott járművet, és tizenkilenc orosz katonával végeztek.

Hozzátették, hogy éjszaka tömeges rakéta- és dróntámadás érte az ukrán egységeket.