Ez a poszt a következő Percről percre része:
Személyesen Putyin adhatott parancsot a gát felrobbantására?
-
Volodimir Zelenszkij megdöbbent azon, amit az ENSZ és a Vöröskereszt segítségnyújtási kudarcának nevezett a gátszakadás után. A kudarc szerinte, hogy még nem érkeztek meg az országba, hogy segítséget nyújtsanak.
Nincsenek itt. Nem kaptunk semmilyen választ. Meg vagyok döbbenve
– mondta az elnök német lapoknak.
Azt mondta, hogy orosz katonák lőttek az ukrán mentőcsapatokra. „Amint a segítőink megpróbálják megmenteni őket, rájuk lőnek” – mondta.
Az ukrán miniszterelnök, Denisz Smihal közvetlen felhívást intézett: „Nemzetközi humanitárius szervezetek, az ukrán kormány nevében kérem önöket: azonnal cselekedjenek”.
Felszólítjuk Önöket, hogy vállalják az emberek evakuálását az Oroszország által megszállt Herszon területéről. Meg kell menteni azoknak az embereknek az életét, akiket a megszállók halálra ítéltek
– tette hozzá a Sky News szerint.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Az ukrajnai gátszakadás valós következményei csak napok múlva válnak nyilvánvalóvá – jelentette ki az ENSZ válságkezelési főtitkárhelyettese kedden New Yorkban a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésén, amelyet a Nova Kahovka víztározó gátján bekövetkezett robbanás miatt hívtak össze ukrán és orosz kezdeményezésre.
Martin Griffith a Biztonsági Tanács tagjai számára tartott összefoglalójában rámutatott, hogy a frontvonal mindkét oldalán ezreket érint a katasztrófa otthonok megsemmisülése, élelmiszer- és ívóvízhiány, valamint a megélhetés elvesztése formájában.
Az ENSZ-tisztségviselő elmondta, hogy az ukrán kormánnyal együttműködésben a világszervezet áramfejlesztőket, mobil víztisztító berendezéseket és az árvízhelyzetek kezelésében jártas szakembereket küld a válság sújtotta régióba. Különösen aggasztónak mondta a helyzetet azokon a területeken, amelyeket egyelőre nem tudnak elérni, és a világszervezet készségét hangoztatta arra, hogy segélykonvojokat juttassanak el az orosz megszállás alatt álló területekre is.
Az ülésen Oroszország és Ukrajna képviselője is a másik felet vádolta a gáton bekövetkezett robbanásért.
Ukrajna képviselője Európa elmúlt évtizedeinek legnagyobb ember által előidézett természeti katasztrófájáról beszélt, orosz „ökológiai és technológiai terrorizmusnak” nevezte a történteket. Azt állította, hogy kívülről lehetetlen lett volna felrobbantani a gátat, amely orosz felügyelet alatt van, és orosz részről aknáztak alá korábban.
Nova Kahovka víztározó gátja 2023. június 5-énFotó: AFPOroszország képviselője a kijevi rezsim részéről elkövetett „elgondolhatatlan bűncselekménynek” nevezte a Kahovka-erőmű gátjának felrobbantását. Beszámolt arról, hogy a katasztrófa nyomán a kitelepítések már megkezdődtek és további járulékos károk várhatók a mezőgazdaságra és a Dnyeper-folyó ökoszisztémájára. Azt állította, hogy az Ukrán Fegyveres Erők vezetése már tavaly kinyilvánította készségét, hogy a katonai előny érdekében a gát felrobbantása is elképzelhető.
A Biztonsági Tanács ülésén Kína képviselője mély aggodalmát fejezte ki a gátszakadás humanitárius és gazdasági következményeit illetően.
Az Egyesült Államok helyettes ENSZ-nagykövete Oroszország Ukrajna ellen vívott háborúját jelölte meg a katasztrófa okaként. Robert Wood hangsúlyozta, hogy
az Egyesült Államok ugyan nem tudja, ki áll a robbanás mögött, de a háborút Oroszország kezdte, az orosz erők szállták meg Ukrajna érintett területét, és a folyógát is orosz megszállás alá eső területen van.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsában kedden szavazást tartottak az új tagokról is, aminek nyomán, 2024. január 1-től, két évre a 15 tagú testület tagja lett a Koreai Köztársaság, Algéria, Guyana, valamint Sierra Leone és Szlovénia.
Szlovénia a kelet-európai régiónak járó BT-helyért Belarusszal volt versenyben, és 153 szavazattal nyerte el a tisztséget, miközben a belarusz BT-tagságára 38 tagállam voksolt.
-
„A dél-ukrajnai Noha Kahovkában lévő gát felrobbantása is bizonyítja, hogy ez a háború szörnyen gyilkos és pusztító” – közölte Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára kedden közösségi oldalán. Hozzátette, „elborzasztó felvételeket látunk és híreket hallunk, több tízezer embernek veszett oda mindene, óriási tömegeknek ment tönkre az életük”.
Menczer Tamás hangsúlyozta,
a történtek is világosan bizonyítják, hogy azonnali tűzszünetre és béketárgyalásra van szükség. Életet menteni csak békével lehet. Ha a tűzszünetről és a tárgyalásról már tegnap döntöttek volna, ma hajnalban ez a tragédia nem történt volna meg
– fogalmazott az államtitkár.
-
Orosz és nyugati szakértők szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök rendkívül elszánt arra, hogy végigvigye a háborút Ukrajnában. Erről Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégia Védelmi Kutatóintézetének vezetője az Inforádió Aréna című műsorában beszélt. Mint mondta, a háború „gyakorlatilag egy idős embernek egy olyan tette, amivel be szeretne jutni a történelembe”.
A haláláig fog küzdeni, mert nem tehet mást, ez a logika
– mondta a szakértő, aki hozzátette, hogy Putyinnak minden adott ahhoz, hogy folytassa a háborút, miután az orosz társadalom csupán 10-12 százaléka ellenzi a „különleges hadműveleteket”.
Vlagyimir Putyin 2014. március 16-ánFotó: Hannah Peters / Getty Images Hungary -
A Fehér Ház egyelőre vizsgálja a Herszon régióban lévő kahovkai vízerőmű elleni bombatámadással kapcsolatos helyzetet, egyelőre nem tudják, mi történt – mondta John Kirby, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője.
Láttunk egy jelentést, amely szerint az oroszokat terheli a felelősség a gáton történt robbanásért, amelyet Moszkva tavaly illegálisan elfoglalt, és azóta is megszállva tart
– mondta Kirby.
Hozzátette, hogy a Fehér Ház mindent megtesz, hogy értékelje ezeket a jelentéseket, és együttműködik az ukránokkal, hogy további információkat gyűjtsön. Azt azonban biztosan kijelentette, hogy az ukrán népnek és a régiónak okozott kár jelentős lesz.
Szavai szerint az Egyesült Államok úgy véli, hogy a kahovkai vízerőmű felrobbanása pusztító következményekkel járhat Ukrajna energiaszektorára nézve.
-
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megállapodott Rafael Grossi NAÜ-főigazgatóval az atomenergetikai ügynökség következő ukrajnai látogatásáról.
Az ukrán államfő Twitteren közzétett bejegyzése szerint, telefonon beszélt Grossival, és beszámolt neki a Moszkva által a Herszon megyei Kahovka vízerőmű gátja ellen elkövetett terrortámadás nagyszabású következményeiről.
Az ukrán elnök és a NAÜ főigazgatója megvitatták, hogyan lehet minimalizálni a zaporizzsjai atomerőmű biztonságát fenyegető kockázatokat.
-
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére június 6-án az ukrán–magyar határszakaszon 5568 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4575 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 76 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Az ukrajnai háború elől június 6-án 82 ember, köztük 41 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
-
A kahovkai vízerőmű felrobbantásának következményei nagyjából egy hét múlva, a vízszint stabilizálódása után válnak ismertté – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden, az újságírók ukrajnai napja alkalmából megtartott sajtótájékoztatóján.
Becslésünk szerint 35-70 település kerülhet víz alá. Tudjuk, hogy nagy gondok lesznek az ivóvízellátással az egész országrészben, és nemcsak Herszon megyében, hanem a dnyipropetrovszki és a zaporizzsjai régiókban is. A tragédia következményei majd akkor lesznek ismertek, amikor a kiömlött víz már visszahúzódott. Kiderül, mit hagyott maga után
– fogalmazott az államfő.
Zelenszkij felfedte, hogy az ukrán különleges szolgálatok már korábban tervet dolgoztak ki arra az esetre, ha a kahovkai tározó gátja felrobbanna. Ukrajna tudott arról, hogy az oroszok 2022-ben aláaknázták a gátat – tette hozzá.
A kahovkai vízerőművet üzemeltető Ukrhidroenergo állami vállalat közleményében azt írta: a hét végére a víztározó megszűnik létezni. „A kahovkai tározóból kiömlő víz tetőzése várhatóan június 7-én délelőtt következik be, és 2-4 napon belül a tározó teljesen kiürül” – jelentette ki a vállalat vezérigazgatója. Ihor Szirota szerint ezt a forgatókönyvet figyelembe véve az árvíz sújtotta területeken a vízszint stabilizálódása valószínűleg a következő 4-5 napban bekövetkezik.
Volodimir Zelenszkij 2023. június 1-jénFotó: Carl Court - PA Images / Getty Images Hungary -
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy a Nova Kahovka-i gát elleni támadás nem befolyásolja Kijev terveit a várva várt ellentámadással összefüggésben.
„A gát felrobbantása nem befolyásolja Ukrajna azon képességét, hogy visszafoglalja saját területeit. Beszéltem a legfőbb parancsnokaimmal. Az ukrán hadsereg a legmagasabb szintű készültségben van” – hangsúlyozta az államfő, írta meg az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió kedd este.
-
A dél-ukrajnai Nova Kahovka állatkertje is víz alá került a kahovkai vízerőmű gátszakadása miatt bekövetkezett kiterjedt áradás során, az állatok elpusztulhattak – közölte kedden az Ukrajinszka Pravda hírportál. A tulajdonos szerint a hozzávetőleg 300 állat – köztük majmok, szamarak és pónilovak – gyakorlatilag mindegyike elpusztulhatott az áradásban.
A háborús felek egymást vádolják a létesítmény felrobbantásával, aminek következtében hatalmas víztömeg szabadult el az orosz és ukrán erőket elválasztó Dnyipro folyón, kiterjedt területeket árasztva el a hadműveleti térségben és menekülésre kényszerítve a környező települések lakóit. Mindez a helyi állatvilágot és a háziállatokat is sújtotta.
Egy online közzétett videón például hattyúkat lehetett látni egy városháza előtti téren, amelyet ellepett a víz. Az ukrán hatóságok által közzétett másik felvételen egy rendőrt lehetett látni, aki egy kutyát próbált kimenteni az árból. Más felvételek vízből kimentett őzgidákat és az ár elől biztonságba helyezett teheneket mutattak, valamint Herszon városának elárasztott utcáin úszkáló hódokat.
Az ukrán belügyminisztérium Twitter-oldalán felhívást tett közzé, hogy vészhelyzeti evakuálások idején nem szabad kikötni vagy ketrecekbe zárni a háziállatokat, hogy ezzel is javuljanak a túlélési esélyeik.
-
Ukrajna az elmúlt három napban, a rég beígért offenzívája közben a front különböző szakaszain 3715 katonát és 52 harckocsit veszített – közölte az orosz védelmi minisztérium Telegram-csatornáján Szergej Sojgu védelmi miniszter.
A támadási kísérletet meghiúsították, az ellenséget megállították, az orosz katonák és tisztek bátorságot és hősiességet tanúsítottak a harcokban
– hangoztatta a tárcavezető.
„Megismétlem, az ellenség nem érte el céljait, jelentős és aránytalan veszteségeket szenvedett” – tette hozzá.
Sojgu szerint szombaton két ukrán dandár öt irányban próbált meg előrenyomulni, de nem járt sikerrel, és 300 katonát veszített, majd egy nappal később öt dandár segítségével hét irányban kísérelt meg offenzívát, amelyet megállítottak komoly veszteségeket okozva nekik. Az orosz tárcavezető azt állította, hogy Ukrajna több mint 1600 katonát veszített ezen támadási kísérlet során.
A miniszter szerint az Ukrán Fegyveres Erőknek a front különböző részein megkísérelt összes offenzíváját megállították, aminek következtében az ukránok vesztesége összesen 3715 katona, 52 harckocsi, 207 páncélozott harcjármű, 134 jármű, 5 repülőgép, 2 helikopter, 48 tüzérségi löveg és 53, pilóta nélküli légi jármű. A támadás visszaverése során elszenvedett orosz veszteségeket 71 halottban és 210 sebesültben, 15 harckocsiban, 9 páncélozott harcjárműben, két egyéb járműben és kilenc lövegben adta meg.
-
Ausztrália 41 darab F/A–18 Hornet vadászrepülőgépét küldhet Ukrajnába, amelyeket korábban lekonzerváltak – írta az Australian Financial Review (AFR) június 6-án.
Canberra állítólag amerikai és ukrán partnereivel tárgyal erről a lehetőségről.
Az átadáshoz az Egyesült Államok engedélyére lenne szükség, mivel az F/A–18-asok szellemi tulajdonjogával rendelkezik. A jelentés szerint Washington „kedvezően áll az ötlethez”.
Az Ausztrál Királyi Légierő (Royal Australian Air Force, RAAF) nyugdíjazott Hornetjeit a jelenlegi tervek szerint selejtezik vagy eladják egy magáncégnek, mivel 72 darab ötödik generációs F–35-ös vadászrepülőgépre cserélik őket, írja a Kyiv Independent.
F/A–18 HornetFotó: Ian Hitchcock / Getty Images Hungary -
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy az Egyesült Államokban gyártott F–16-os vadászgépeket átalakíthatják úgy, hogy azok alkalmasak legyenek nukleáris fegyverek hordozására.
Ha erre sor kerül, akkor tovább fokozódhat a konfliktus
– tette hozzá a tárcavezető.
Olekszij Reznyikov az NHK japán lapnak adott interjújában azt mondta, hogy Ukrajna ősszel vagy télen készen áll arra, hogy F–16-os vadászrepülőgépeket telepítsen a területére.
Szerinte a modern vadászgépek nem fognak változtatni a háború menetén idén nyáron, a pilóták kiképzéséhez pedig idő kell.
Kijevnek emellett még meg kell állapodnia a partnerekkel a repülőgépek karbantartásához és javításához szükséges mérnökök és technikusok kiképzéséről is, jegyezte meg a tárcavezető.
-
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Keddi percről percre cikkünk legfontosabb hírei a következők voltak:
- Vlagyimir Putyin elcsatolt területekkel kapcsolatban tárgyalt;
- súlyos találat érte a kahovkai vízerőmű gátját;
- fokozzák a nyomást az oroszok, egyre súlyosabb harcok folynak Ukrajnában;
- a brit hírszerzés szerint ez a mozzanat kulcsfontosságú lehet a háborúban;
- Volodimir Zelenszkij: Az oroszok nem csak Ukrajnával állnak háborúban;
- Herszon régióban az árvíz robbanóaknákat sodor a civilek felé;
- videón, ahogy egy ház úszik a vízen a gát lerombolása után;
- Bendarzsevszkij Anton: Ukrajna nem lett volna képes a Nova Kahovka-i gát felrobbantására.
Tartsanak velünk ezúttal is!