Ukrajna kötelező biztonsági garanciákat kér a Nyugattól a hosszú távú fennmaradásához, de szövetségesei még nem állnak készen arra, hogy ezt megadják neki. Erről a Politico írt, miután az újság elért több európai diplomatát.
Az ügyre rálátó források szerint a témáról folytatott több hónapos tárgyalások ellenére a nyugati szövetség még mindig megosztott ebben a kérdésben, nincs konszenzus azt illetően, hogy miképp válaszoljanak Ukrajna kérésére.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Európai Politikai Közösség moldovai csúcstalálkozóján azt mondta: Ukrajna készen áll arra, hogy a NATO-hoz csatlakozzon.
Arra várunk, hogy a NATO készen álljon erre. És azt hiszem, hogy a biztonságpolitikai garanciák nagyon fontosak nemcsak Ukrajnának, hanem a szomszédainknak, például Moldovának is
– mondta Zelenszkij a CNN szerint. A katonai szövetség alapokmánya azonban kimondja, hogy háborúban álló országot nem lehet bevenni a NATO-ba.
Ukrajna nem csatlakozhat a NATO-hoz, amíg tart a háború – jelentette ki Jens Stoltenberg, a szövetség vezetője egy brüsszeli rendezvényen, amelyről a Sky News számolt be.
Mint fogalmazott, „nem szerepel a napirenden”, hogy a háború közepette váljon egy ország NATO-taggá.
A kérdés az, hogy mi történik, amikor a háború véget ér
– tette hozzá Stoltenberg.
Stoltenberg áprilisban arról beszélt, hogy minden NATO-szövetséges megállapodott Ukrajna csatlakozásáról.
Volodimir Zelenszkij elnök csütörtökön megérkezett Herszonba, ahol felrobbant a kahovkai vízerőmű.
Munkalátogatás Herszonban. Koordinációs megbeszélés a robbantás következményeinek felszámolásáról
– írta Zelenszkij a Telegramon.
Mint kifejtette, fontos a károk kiszámítása és a katasztrófa által érintett lakosok kártalanítására szánt pénz elosztása.
Szükség van továbbá egy olyan program kidolgozására, amely a veszteségek kompenzálására és a vállalkozások áttelepítésére szolgál a régión belül – tette hozzá Zelenszkij.
Az orosz elit egyre inkább elkeseredik, miután az ukrajnai konfliktus felfüggesztését látják a Kreml számára elérhető legjobb eredménynek – idézi a Bloomberg információit az Unian.
A lap megjegyzi, hogy a politikai és üzleti elitben sokan belefáradtak a háborúba, és azt szeretnék, ha abbamaradna, de kétlik, hogy Putyin leállítaná a harcokat.
Senki sem akar szembeszállni az elnökkel az invázió miatt, mivel az megingatná a vezetésébe vetett abszolút hitet
– áll a cikkben.
A Bloomberg szerint a legkedvezőbb kilátást az év végi tárgyalások szolgáltatnák.
Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő szerint ha a Nyugat nukleáris fegyverekkel látná el Ukrajnát, az az emberiség végéhez vezetne.
„Ha globális, visszavonhatatlan összeomlást akarnak, akkor a nyugati országok atomfegyvereket szállítanak Ukrajnának. Láthatják, hogy mi folyik itt. A kijevi rezsim kész elpusztítani a saját földjét. Készen állnak arra, hogy megfertőzzék szegényített uránnal, elárasszák vízzel, megmérgezzék ammóniával” – mondta a szóvivő az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió beszámolója szerint.
Zaharova szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és csapata „nemzetközi terrorszervezetté” változott az elmúlt időszakban.
A híres ukrán festőművész, Polina Raiko otthona víz alá került a kahovkai gát pusztulása következtében – írja a Kyiv Independent.
Szerdán jelentették be, hogy Raiko múzeummá alakított otthonát teljesen elöntötte a víz, de a múzeum dolgozói biztonságban vannak.
Polina Raiko autodidakta művész volt, a festészetet 69 éves korában kezdte el. Hat év alatt freskókkal borította be a házát, beleértve a kaput, a garázskapukat és a kerítést, valamint a rokonai sírköveit is.
Raiko 2004-ben, 75 éves korában halt meg, utána az otthonából múzeumot alakítottak ki.
A kahovkai víztározó vízszintje egy nap alatt csaknem egy métert csökkent, a túlfolyó gát pedig továbbra is omladozik – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Erről az ország vízerőműveit üzemeltető állami vállalat, az Ukrhidroenerho számolt be. A vállalat megjegyezte, hogy a sérült víztározó vízszintjének csökkenése folytatódik.
„Szerdán közel egy méterrel csökkent a vízszint a víztározóban” – áll a közleményben.
A kahovkai gát felrobbantása előtt az orosz propagandisták többször is aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az ukrán hadsereg átkelhet a Dnyeperen, és meg voltak győződve arról, hogy ez szinte elkerülhetetlen – írja az Amerikai Hadtudományi Intézet (ISW) legfrissebb jelentésében.
A jelentésben hangsúlyozzák, hogy még mindig nincs közvetlen bizonyíték arra, hogy az oroszok szándékosan robbantották volna fel a gátat. Azonban az ukránok szerint az oroszok azért tették ezt, hogy megakadályozzák az ukrán erők partra szállását a Dnyeper bal partján.
Ez az állítás összhangban van az orosz információs térben uralkodó véleményekkel, különösen a haditudósítók és katonai bloggerek körében.
Az ISW megjegyzi, hogy a történtek előtti napokban az orosz propagandisták többször is arról írtak, hogy aktív harcok folynak a Dnyeper jobb partján, és a gát felrobbantásának előestéjén az állították, hogy a térségben megnőtt az ukrán hajók száma.
Az orosz haditudósítók azt is felvetették, hogy az Ukrán Fegyveres Erők megpróbálhatják elfoglalni magát a Kakhovszka vízerőművet, és azt a bal parton lévő hídfőállás ellátására használni – áll a jelentésben.
Izrael úgy véli, hogy Oroszország robbantotta fel az ukrajnai Nova Kahovka-i gátat – mondta Eli Cohen izraeli külügyminiszter.
Hozzátette, országa fontolgatja, hogy humanitárius segélyt nyújt Ukrajnának.
Magyarország területére 2023. június 7-én az ukrán–magyar határszakaszon 5921 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5264 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – adta hírül az MTI.
A beléptetettek közül a rendőrség 46 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2023. június 7-én nem érkeztek Budapestre vonattal.
Joe Biden amerikai elnök június 12-én hétfőn a Fehér Házban fogadja Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt, hogy megvitassák a júliusi NATO-csúcstalálkozó legfontosabb témáit – közölte szerdán Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház sajtótitkára, megerősítve a NATO korábbi nyilatkozatát.
Biden és Stoltenberg áttekintik a csúcstalálkozó előkészületeit, a védelem további erősítésének lehetőségeit és a 2014-es walesi csúcstalálkozó védelmi beruházásaira, és a NATO-partnerség elmélyítésére irányuló munkát – részletezte.
Megvitatják az Ukrajnának nyújtott további támogatásokat is.
Az Ukrán Fegyveres Erők folyamatosan akadályozza a civilek evakuálását Herszon elárasztott területeiről – közölte Andrij Alekszejenko regionális kormányfő Telegramon, amit a Ria Novosztyi adott hírül.
A mentési művelet továbbra is a jobb partról érkező lövések alatt zajlik. A kommunikáció sok helyen megszakadt
– írta.
A mentők folyamatosan szállítják a segítségre szoruló lakosokat az elárasztott házakból. Vannak, akiket a tetőkről és kerítésekről segítenek le – mondta Olekszijenko.
Sok hely már speciális járművekkel sem megközelíthető, csak csónakkal – tette hozzá a regionális kormányfő.
Luhanszk és Donyeck területén 24 óra alatt 30 katonai összecsapás történt – közölte az ukrán vezérkar az Unian beszámolója szerint.
Liman irányában a Donyeck területén lévő Veszeloje falu közelében az oroszok offenzívája kudarcba fulladt. Bahmut közelében Orekhovo-Vasziljevka, Ivanivka és Severnojé irányában is sikertelenül támadtak – részletezte.
Az ukránok azt állítják, hogy Avdijivka irányában és Marinka város közelében is számos támadást vertek vissza, jelentős veszteségeket okozva.
Az inváziós erők által megszállt Kozacsi Laheri faluban az orosz megszállók minden lehetséges kivezető utat elzártak és megtiltották az evakuálást annak ellenére, hogy a területet elárasztotta a víz a Nova Kahovka-i víztározó részleges megsemmisítése után, állítja Ukrajna.
„Az Orosz Föderáció nem törődik a megszállt területeken élő helyi lakosság problémáival, bármilyen bűncselekményre és nagymértékű pusztításra képes” – írta szerda esti jelentésében az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
Hola Prisztan városában pedig a megszállók a kétszintes épületek tulajdonosait elűzik a lakásaikból, és maguk költöznek be azokba. A megszállók ezen épületek tetején tüzelőállásokat létesítenek – jelentették az ukrán katonák, melyről az Ukrajinszka Pravda számolt be.
Ukrán katonák szemtanúi voltak annak, ahogy orosz katonákat sodort el az árvíz és menekültek a Dnyeper folyó keleti partjáról a Nova Kahovka-i gát átszakadása után – közölte az Ukrán Fegyveres Erők egyik tisztje. A tiszt szerint a káoszban sok orosz katona meghalt vagy megsebesült.
Andrej Pidlisnyi százados elmondta, hogy amikor a gát kedd kora reggel összeomlott, „az orosz oldalon senki sem tudott elmenekülni. Az oroszok összes ezredét, amely azon az oldalon volt, elöntötte a víz”.
Pidlisnyi a CNN-nek elmondta, hogy szerinte az oroszok szándékosan támadták meg a gátat, hogy lelassítsák a várva várt ukrán ellentámadást.
Kijev szerint Oroszország szándékosan robbantotta fel a gátat, míg a Kreml szerint a kijevi erők hajtották végre a támadást.
Valójában még nem kerültek elő olyan bizonyítékok, amelyek bármelyik fél állítását egyértelműen alátámasztanák, miközben a gátról és az azt követő átszakadásról készült videók elemzése, és különösen a műholdképek vizsgálata arra utal, hogy az összeomlás szerkezeti hiba eredménye lehetett.
Kijev és Moszkva szerint is megsérült egy ammóniavezeték, amely központi szerepet játszhat a fekete-tengeri gabonaüzlet jövője szempontjából.
Az orosz védelmi minisztérium szerint a csővezeték ukrán területen lévő, sérült szakaszain műtrágyamaradék-felhőket fújnak ki
– közölte az orosz védelmi minisztérium.
Oroszország egyik feltétele a gabonaüzlet megújításának – amely biztonságos folyosót teremt az ukrán gabonaexport számára – a 2022 februárjában lezárt vezeték újraindítása volt.
A minisztérium azzal vádolt egy ukrán szabotázscsoportot, hogy felrobbantotta annak egy szakaszát a Harkiv környéki Maszjutivka falu közelében. A régió ukrán kormányzója, Oleh Szinehubov azonban azt mondta, hogy orosz csapatok lőtték a vezetéket – írja a Sky News.
A Nyugat oroszgyűlölő programjának célja, hogy lejárasson mindent és mindenkit, ami Oroszországgal kapcsolatos – jelentette ki Manuel Marrero Cruz kubai miniszterelnök szerdán Mihail Mishustin orosz kollégájával folytatott megbeszélésén.
Kuba elítéli a Nyugat azon kísérleteit, hogy kizárja Oroszországot a különböző nemzetközi fórumokon való részvételből – hangsúlyozta a miniszterelnök. „Ez nem más, mint ruszofóbia, a fő cél az, hogy lejárassanak mindent, ami Oroszországgal kapcsolatos. Ezért minden egyes alkalommal, amikor találkozunk valamelyik küldöttséggel, megismételjük az ezzel kapcsolatos álláspontunkat” – tette hozzá.
Nemrég Josep Borrell, az Európai Unió vezető diplomatája járt nálunk. És az első dolga volt, amikor megérkezett Kubába, hogy elment az amerikai nagykövetségre, és beszédében többször is megemlítette Oroszországot, azzal vádolva minket, hogy állítólag eladjuk magunkat Oroszországnak
– mondta Manuel Marrero Cruz.
Szerinte ellenfeleik megpróbálnak teljes hegemóniát teremteni az egész világon, „ez a legjobb alkalom arra, hogy azon dolgozzunk, hogy megerősítsük kapcsolatainkat” – mondta a kubai miniszterelnök.
Megjegyezte, hogy Washington továbbra is szankciókat vezet be Havannával szemben, megismételte, hogy összesen 243 szankciót szabtak ki Kubára. Hangsúlyozta azt is, hogy a havannai üzleti fórum után az Egyesült Államok információs kampányt indított, hogy Kubát a busz alá dobja – közölte a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Szerdai percről percre cikkünk legfontosabb hírei a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!