Jelentős veszteségek várhatók az ukrán erők soraiban a harcok fokozódásával – közölte a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának stratégiai kommunikációs koordinátora, John Kirby a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.
„Természetesen az ilyen heves összecsapásokban várhatóak veszteségek” – hangsúlyozta Kirby. Kiemelte, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei arra összpontosítanak, hogy katonai támogatást nyújtsanak Ukrajnának.
Csütörtökön a CNN amerikai kormányzati forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy az ukrán erők jelentős veszteségeket szenvedtek (felszerelésben és személyi állományban egyaránt) az ellentámadási kísérletükben, mivel az orosz ellenállás a vártnál erősebbnek bizonyult.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal zárul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
Néhány napja nem hallottunk a Putyin-ellenes milíciákról, amelyek Oroszország nyugati határán belül okoznak fejfájást az orosz vezetőnek – írja a Sky News.
Az Oroszország Szabadsága Légió és az Oroszországi Önkéntes Hadtest többször is behatolt Belgorodba, sőt állítólag több orosz katonát is elfogtak. Most az FRL politikai szárnya a Kyiv Postnak adott interjújában azt mondta, hogy erőszakosan demilitarizálni kívánják az orosz határt.
Alekszej Baranovszkij képviselő elmondta, hogy a csoport 10 kilométerre Oroszország területére hatolt be, és legalább 40 kilométerre szándékoznak előrenyomulni, hogy a tankok és Grad-rakéták ne csapódhassanak be ukrán területre.
Amennyiben Ukrajna felszabadítja a Krímet, az FRL azt tervezi, hogy a káoszt kihasználva megdönti a Kreml hatalmát:
Sajnos az orosz nép szülte meg Putyint, és nekünk is kell végeznünk vele. Ezt a munkát senki sem fogja megtenni helyettünk
– nyilatkozta Baranovszkij.
A Kyiv Postnak elmondta azt is, hogy a „katonai lázadók” csoportjának célja a hatalom átvétele, majd a demokratikus államra való áttérés.
„Összehasonlítva a Hitler utáni Németországgal, ahol az első választások négy évvel a birodalom bukása után történtek, mi arra számítunk, hogy ezt a tervet két év alatt megvalósítjuk” – mondta Baranovszkij a Kyiv Postnak.
A kijevi városvezetés mintegy kétszáz, moduláris, vasbeton gyorsbeépítésű óvóhely megvásárlását és telepítését tervezi – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A kijevi önkormányzat azt tervezi, hogy a fővárosi óvóhelyek többségét automatikus ajtónyitó rendszerrel szereli fel. Ezenkívül további moduláris vasbeton óvóhelyeket helyeznek el a főváros különböző kerületeiben. Erről Peter Pantelejev, a kijevi alpolgármester beszélt egy sajtótájékoztatón.
A városvezetés azon dolgozik, hogy a meglévő polgári védelmi struktúrákat automatizált beléptető rendszerrel szerelje fel. Ilyen kódrendszerek tesztelése már megkezdődött a Darnitsa kerületben. Hamarosan az egész városban bevezetjük őket. Jelenleg mintegy 3000 menedékhelyet tudunk ilyen rendszerrel felszerelni
– jegyezte meg Pantelejev.
A Nemzetközi Bíróság döntése nyomán 32 állam csatlakozik Ukrajna Oroszország elleni peréhez, amelyet a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló egyezmény megsértése miatt indítottak – jelentette be a bíróság sajtószolgálata.
Ukrajna keresetéhez az előzetes szakaszban 26 uniós tagállam, valamint Ausztrália, Kanada, Új-Zéland, Norvégia, Liechtenstein és az Egyesült Királyság csatlakozott.
Ugyanakkor a bíróság egyhangúlag elutasította, hogy az Egyesült Államok az előzetes szakaszban csatlakozzon a perhez.
A tárgyalás, amelyben Oroszországot két ENSZ-egyezmény megsértésével vádolják, június 6-án kezdődött, és június 14-én ér véget. Döntés 2023 végén vagy 2024 elején születhet az ügyben.
A belga kormány jóváhagyta az Ukrajnának szánt 14. katonai segélycsomagot, amely keretében a védelmi minisztérium 32,4 millió euró értékben 105 milliméteres lőszert vásárol az ukrán fegyveres erők számára – közölte pénteken a tárca az MTI híradása szerint.
A belga honvédelem továbbra is minden lehetséges módon támogatja Ukrajnát, hogy megvédje népét és területét az orosz agresszióval szemben – hangsúlyozta Ludivine Dedonder védelmi miniszter, aki a katonai segélycsomagról szóló javaslatot felterjesztette a kormánynak.
A védelmi minisztérium közleménye szerint a lőszereket a belga hadiipartól vásárolják, és a lehető leghamarabb Ukrajnába szállítják.
Oroszország viseli az elsődleges felelősséget az ukrán földön történtekért – mondta az EB helyettes szóvivője.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy Oroszország a felelős a kahovszki vízerőmű gátjának felrobbantásáért. Ezt már Dana Spinant, az Európai Bizottság helyettes szóvivője mondta egy brüsszeli tájékoztatón.
Spinant egy kínai újságíró azon állítására reagált, miszerint az EU független vizsgálat nélkül ítélte el Oroszországot a kahovszki vízerőmű felrobbantása miatt, miközben ugyanakkor az Északi áramlat gázvezeték felrobbantása után számos vizsgálatot folytattak.
Nem osztom azon nézetét, hogy bármilyen különbséget tennénk a rendkívül szörnyű és katasztrofális robbanás vagy gátszakadás tekintetében. A támadás ukránok tízezreinek szenvedéséhez vezetett, akik ivóvíz nélkül maradtak, és akiket ez a katasztrófa az életük elvesztésével fenyegetett
– mondta el Spinant.
Hozzátette: „Oroszország kezdte ezt a háborút, Oroszország az, aki bombákat dobál és lövöldöz, az ukránok pedig védekeznek”.
Kétszázmillió euró hitelt folyósít az ukrán vasúttársaságnak az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank. Az összeget Ukrajna és az Európai Unió vasúti szállítási összeköttetéseinek fejlesztésére szánják.
A londoni pénzintézet pénteki tájékoztatásában hangsúlyozza, hogy a tavaly februári orosz invázió óta bizonytalanná váltak az ukrán import és export – főleg a globális élelmiszer-ellátási biztonság szempontjából létfontosságú gabonakivitel – zömét lebonyolító tengeri útvonalak, és ez szükségessé tette Ukrajna nemzetközi vasúti, közúti és folyami összeköttetéseinek fejlesztését.
A most bejelentett 200 millió eurós szuverén hitelcsomagból 100 millió euró sürgősségi finanszírozásra szolgál, a másik 100 millió eurós rész működőtőke-támogatás formáját ölti.
Az EBRD tájékoztatása szerint a finanszírozásból az ukrán vasúttársaság rendbe hozhatja az EU-val közös határain átvezető kulcsfontosságú vasúti szállítási folyosókat, emellett vasúti gördülőállományt is vásárolhat.
Ez lenne az EBRD harmadik részvényesi tőkejuttatása, illetve tőkeemelése a pénzintézet fennállása óta – adta hírül az MTI.
„Az ukrán tüzérség folyamatos és barbár támadásai közepette kell menteni az áradás sújtotta lakosságot Herszon megye orosz ellenőrzés alá került területén” – közölte az MTI Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivőjének nyilatkozatát.
„Az egész munka az ukrán fegyveres erők ágyúzása közepette zajlik. Ez az ágyúzás nem áll le. Ez már több mint barbár ágyúzás. Mint tudják, ennek az ágyúzásnak már halálos áldozatai is vannak az árvíz áldozatai mellett. Még egy terhes nő is” – hangoztatta az elnök szóvivője.
A TASZSZ pénteken azt írta helyszíni jelentésében, hogy az ukránok tűz alatt tartják az elárasztott Oleski település lakosainak evakuálási pontját, és ezzel megakadályozzák, hogy a már negyedik napja omladozó házaik tetején ülő embereket csónakkal evakuálják.
Peszkov ismételten a kahovkai vízerőmű felrobbantásával vádolta meg Kijevet, hangsúlyozva, hogy ez okozta a katasztrofális áradást.
Az ukrán belügyminisztérium adatai szerint a kahovkai gátrobbanás következtében öt ember meghalt, tizenhárom pedig eltűnt – írta meg az Unian ukrán hírügynökség.
Igor Klimenko belügyminiszter közölte, Herszon régióban 48 települést öntött el a víz. Információk szerint eddig 2412 embert evakuáltak az elárasztott településekről.
Azok, akik azt hitték, hogy Bahmut majdnem teljes elfoglalása Oroszország számára a háború leghosszabb és leghalálosabb csatájának végét jelenti, ma úgy tűnik, tévedtek. Ukrajna támadást indított a régóta ostromlott régió visszafoglalására – derül ki a Sky News értesüléseiből.
Ukrajna a keleti ukrán katonai parancsnokság szóvivője szerint „napok óta támadásokat hajt végre”, és 0,75 mérföldet haladt előre.
Kihasználtuk az ellenség rotációs intézkedéseit és azt, hogy a bevonuló egységek nem ismerik teljesen a területet, és nem végeztek megfelelő felderítést és koordinációt
- mondta el Szerhij Cserevaty.
Moszkva a hírhedt Wagner zsoldoscsoportját használta fel a keleti város szinte teljes területének elfoglalására, de azóta friss erőkkel váltotta le őket, hogy fenntartsa az ellenőrzést. Ukrajna ellentámadásokat indított a város körül még birtokában lévő területekről.
Az orosz védelmi minisztérium szerint nem ez az egyetlen terület, amelyet Ukrajna támad, a tárca szerint azonban az orosz erők visszaverték az ukrán támadásokat a tőlük délre fekvő Zaporizzsja régióban.
Az amerikai hírszerzés szerint Irán szállítja az anyagokat a Moszkvától keletre fekvő Tatárföldön található gyártóüzem megépítéséhez, amely a jövő év elejére már működőképes lehet – adta hírül az MTI.
Oroszország a Fehér Ház szerint több száz egyirányú támadó drónt, valamint dróngyártáshoz felhasználható felszerelést kapott Irántól.
„Ez egy teljes körű védelmi partnerség, amely káros Ukrajnára, Irán szomszédaira és a nemzetközi közösségre nézve” – mondta el John Kirby, az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője.
„Továbbra is minden rendelkezésünkre álló eszközt felhasználunk, hogy leleplezzük és megzavarjuk ezeket a tevékenységeket, beleértve a nyilvánossággal való megosztást is – és készek vagyunk még többet tenni”.
Az Egyesült Államok, az EU és az Egyesült Királyság olyan üzleti szabályokat bocsátott ki, amelyek célja, hogy elvágják a drónok Oroszországba és Iránba irányuló alkatrészeinek áramlását.
Irán korábban azt mondta, hogy a háború kezdete előtt drónokat szállított Oroszországnak, de azóta nem.
Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 213 770 orosz katona esett el, az elmúlt napon 1010 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 18 orosz hajót, 3247 hadműveleti és taktikai drónt, 502 egység speciális felszerelést és 1171 cirkálórakétát számoltak fel.
Az orosz jegybank a várakozásoknak megfelelően 7,5 százalékon tartotta az alapkamatot pénteken, egyúttal jelezte, hogy a magasabb inflációs kockázatok miatt nagyobb eséllyel emelhet kamatot a következő üléseken.
Tekintettel a fokozatosan növekvő inflációs nyomásra, az orosz jegybank fenntartja az irányadó kamat emelésének lehetőségét a következő kamatdöntő üléseken annak érdekében, hogy az inflációt 4 százalék közelében stabilizálja 2024-ben – áll a kamatdöntő ülést követően ismertetett közleményben, amelyről az MTI adott hírt.
A költségvetési kiadások gyorsuló növekedése, a külkereskedelem romló feltételei és a munkaerőpiaci helyzet egyaránt az inflációt támogató kockázati tényezők –fogalmazott az orosz jegybank közleménye. A döntéshozók azt is megjegyezték, hogy a gazdasági aktivitás a vártnál nagyobb ütemben élénkült.
A jegybank nem módosította inflációs kilátásait, idei inflációs előrejelzését 4,5-6,5 százalékon, míg a jövő évit 4 százalékon tartotta.
A jegybank inflációs célja 4 százalék. A jegybank immár hatodik alkalommal tartotta 7,5 százalékon az alapkamatot a legutóbbi szeptemberi kamatvágás óta. A jegybank következő kamatdöntő ülését július 21-én tartják.
Vlagyimir Putyin pénteken Szocsiba látogatott, ahol találkozott Aljakszandr Lukasenka belorusz elnökkel – írja a Sky News.
A találkozójuk alkalmával Putyin azt mondta, hogy Oroszország július 7-től vagy 8-tól megkezdi a taktikai atomfegyverek telepítését Belaruszban.
Tehát minden a terv szerint halad, minden stabil
– mondta az orosz elnök.
A két államfő korábban megállapodott arról, hogy Belarusz szárazföldi telepítésű rövid hatótávolságú nukleáris rakétákat fogad, amelyek orosz felügyelet alatt maradnak.
Oroszország külügyminisztériuma behívja Japán nagykövetét, miután Tokió beleegyezett, hogy katonai felszerelést küldjön Ukrajnának.
A múlt hónapban Japán beleegyezett, hogy száz, fegyverek szállítására alkalmas katonai járművet biztosít az ukrán erők számára. Japánnak a második világháború óta az a politikája, hogy nem szállít fegyvereket a háborúban lévő országoknak.
Mivel azonban a G7 országai közül mindenki más ad fegyvereket Ukrajnának, Japánra nagy nyomás nehezedik, hogy lazítson politikáján – írja a Sky News.
Az ukrán belbiztonsági ügynökség pénteken közölte, hogy lehallgatott egy telefonbeszélgetést, amely bizonyítja, hogy orosz erők felrobbantották a Kakhovka vízerőművet és gátat Herszon régióban.
Az ügynökség az állítólagos beszélgetés 90 másodperces hangfelvételét tette közzé Telegram-csatornáján.
A Reuters jelentése szerint az ügynökség nem közölt további részleteket a beszélgetésről vagy annak résztvevőiről. Viszont közölte, hogy háborús bűnök és „ökocídium” miatt büntetőeljárást indított.
Az angol felirattal ellátott felvételt alább meghallgathatja:
A kahovkai gát részleges megsemmisülése miatt kiöntő árvíz 40 herszoni településen „megtörte az életet” – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki pénteken a Herszonban zajló árvízi mentési munkálatokról adott felvilágosítást.
Elmondása szerint a régió 40 településén „megtört” az élet, és most ezrek várnak arra, hogy ivóvízhez jussanak.
We are working at all levels of state and local authorities to rescue as many people as possible from the flooded areas. The evacuation is ongoing. Wherever we can get people out of the flood zone, we do so. The State Emergency Service, police and military are doing a great job!… pic.twitter.com/lTEHoReSY6
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) June 9, 2023
Oroszország külügyminisztériuma beidézte a japán nagykövetet Tokió azon döntése miatt, hogy katonai felszerelést szállít Ukrajnának – írja az al-Dzsazíra angol nyelvű kiadása.
Korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy beszélt Kisida Fumio japán miniszterelnökkel a kahovkai gátról és a frontvonalon kialakult helyzetről.
Az ukrán–magyar határszakaszon 6294-en léptek be Magyarországra csütörtökön, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 5894-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 37 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – írták.
Az oroszországi Voronyezs városában pénteken egy dróncsapás történt. A Kreml azt állítja, hogy az akció „Kijev támadása a polgári infrastruktúra ellen”.
A Ukrainian Drone has reported Struck a High-Rise Residential Building in the Western Russian City of Voronezh after it was claimed to have been “Disabled” by Electronic Warfare Systems as it approached an Aircraft Factory in the City; Local Officials have stated that at least 3… pic.twitter.com/FZUNBihawJ
— OSINTdefender (@sentdefender) June 9, 2023
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta: az incidenst „Kijev által az Orosz Föderáció polgári infrastruktúrája ellen intézett támadásnak” tekintik.
Az incidens részleteit tisztázzák, a különleges szolgálatok dolgoznak
– mondta.
Kijev nem vállalta a felelősséget az állítólagos incidensért, és az ukrán hatóságok általában tagadják, hogy bármilyen szerepet játszanának az ilyen támadásokban.
Oroszországot mind azzal vádolják, hogy többször hajtott végre támadásokat civilek és az ukrajnai infrastruktúra ellen, és hogy úgynevezett hamis zászlós támadásokat rendezett az Ukrajna elleni brutális támadások előfutáraként – jegyezte meg a Sky News.
Ukrajna bruttó hazai terméke 10,5 százalékkal csökkent az első negyedévben az egy évvel ezelőtti azonos időszakhoz képest – közölte a gazdasági minisztérium.
A visszaesés kisebb volt az eredetileg vártnál, ami arra utal, hogy a gazdaság a vártnál gyorsabban alkalmazkodott az orosz inváziót követő eseményekhez.
A minisztérium közölte, hogy eredetileg 14,1 százalékos GDP-csökkenésre számított az első negyedévben 2023-ban – jelentette az Al Jazeera pánarab hírtelevízió.
Az ukrán belügyminiszter, Ihor Klimenko szerint immár négy ember halt meg a Herszonban történt árvízben.
Tizenhárom embert eltűntként tartanak nyilván – közölte a Telegramon közzétett frissítésére hivatkozva a Sky News.
Eddig több mint 2000 embert evakuáltak
– tette hozzá.
Kahovka oroszok által beiktatott polgármestere közölte, hogy öt ember meghalt az ottani gát lerombolásának következtében.
A Herszoni területen 20 centiméterrel csökkent a vízszint az előző éjjel – közölte a régió kormányzója, Olekszandr Produkin az Ukrajinszka Pravda szerint.
Hozzátette: ezzel együtt az emberek, állatok mentése továbbra is zajlik. A víz átlagosan 5,38 méteres magasságban volt a péntek reggeli adatok szerint. Mindennek következtében a Herszoni területen
32 település és 3624 ház volt víz alatt.
Péntek reggel még 2352 embert, valamint 550 állatot evakuáltak. A kormányzó leszögezte: a katasztrófavédelmisek a nap 24 órájában dolgoznak, és mindenkinek segítenek, aki segítséget kér.
Legalább 3 civilt megöltek és további 24-et megsebesítettek az oroszok csütörtökön a Herszoni területen és a Donyecki területen – írja az Ukrajinszka Pravda.
A lap szerint Herszonban 2 halottja és 17 sérültje, Donyeckben pedig 1 halottja és 7 sérültje volt az orosz tüzérségi támadásoknak.
A Kreml aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az orosz nukleáris iparnak tisztességtelen versennyel kell szembenéznie, miután az Egyesült Államok és Nagy-Britannia megállapodott partnerségük bővítéséről az atomenergia területén.
London és Washington csütörtökön új „atlanti nyilatkozatot” jelentett be, amelyben megállapodtak abban, hogy számos területen együttműködnek, többek között a polgári atomenergia fejlesztésében, hogy csökkentsék az orosz fűtőanyagtól való függőséget, írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.
Június elején felrobbantották a dél-ukrajnai Noha Kahovkában található gátat, az oroszok és az ukránok pedig egymásra mutogatnak. Az eset Herszon megyében történt, ami orosz fennhatóság alatt áll jelenleg.
Most Rácz András Oroszország-szakértő azt írta, hogy norvég szakértők adatai alapján kijelenthető: a gátat felrobbantották.
Kijött az információ, ami jó eséllyel eldönti a vitát: norvég földrengéskutatók adataiból látszik, hogy jelentős szeizmikus mozgás volt a víztározónál, amikor kedd hajnalban átszakadt a gát. Az időpont is stimmel. Ergo, a gátat felrobbantották
– írta a bejegyzésében.
Hozzáfűzte azt is, hogy szerinte az akció mögött egyértelműen az oroszok állhatnak. Szerinte az ukrán tüzérség nem lehetett, ugyanis nincs olyan eszközük, amely ekkora szeizmikus eltérést tudna kiváltani.
A hirtelen szeizmikus kilengés azt a teóriát is kizárja, hogy a gát fokozatosan, magától omlott volna össze. Opcióként tehát egyedül az maradt, amit eredetileg is sejtettünk, és amire az indirekt jelek utaltak: a gátat uraló oroszok robbantották fel a létesítményt
– összegezte véleményét.
Napközben eléri az ukrajnai Nova Kahovkánál történt gátrobbantás után elöntött területeket a Máltai Szeretetszolgálat első segélyszállítmánya, amelyet további humanitárius szállítmányok követnek – közölte az MTI-vel pénteken a szeretetszolgálat.
Az ukrán állami szervek kérésére a Máltai Szeretetszolgálat tíz tonna tartós élelmiszert, higiéniai termékeket, több mint hetven ágyat és matracot, valamint az átázott falú épületek felmelegítésére alkalmas, benzin- és dízelüzemű fűtőkészülékeket küldött a katasztrófa sújtotta térségbe – írták.
Hozzáfűzték, hogy az adományt a Herszon megyei állami szervezetek veszik át és használják fel az elöntött területeken.
Az első kamiont a napokban újabb humanitárius szállítmányok követik, ezeket Zaporizzsja megyébe viszik, a következő kétkamionnyi adományt a térségben működő civil segítőszervezetek kapják meg, és a kitelepített lakosság ellátásához használják fel – tudatta a Máltai Szeretetszolgálat. A közlemény szerint a jövő héten Odesszába is küld kamiont a szervezet, mivel a gátrobbantás után elöntött településekről sok embert ott helyeztek el.
Ukrajna egyik legnagyobb tározója volt a kahovkai, a gátat keddre virradóra felrobbantották, a víztározó gyakorlatilag megsemmisült. Ukrajna és Oroszország egymást vádolja a robbantással.
Kína első alkalommal szállított Oroszországnak haditechnikai eszközöket a háborúhoz – jelentette a Bild katonai megfigyelője, Julian Röpcke.
Erre a következtetésre egy Ramzan Kadirov által közzétett videó után jutott, amelyen a Shaanxi Baoji Special Vehicles Manufacturing kínai páncélozott járműveit mutatja, amelyeket az Ahmat zászlóaljnak szállítottak. A csecsen vezető maga vezette a járműveket, és azt mondta, hogy a harcjárműveket Ukrajnában fogják használni.
Egyelőre nem világos, hogy hivatalos megállapodás született-e Moszkva és Peking között, de ez nem történhetett volna meg a Kínai Kommunista Párt jóváhagyása nélkül, így nem valószínű, hogy egy magánszemély vásárolta meg a járműveket – tette hozzá a megfigyelő.
Jelentős veszteségek várhatók az ukrán erők soraiban a harcok fokozódásával – közölte a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának stratégiai kommunikációs koordinátora, John Kirby a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.
„Természetesen az ilyen heves összecsapásokban várhatóak veszteségek” – hangsúlyozta Kirby. Kiemelte, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei arra összpontosítanak, hogy katonai támogatást nyújtsanak Ukrajnának.
Csütörtökön a CNN amerikai kormányzati forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy az ukrán erők jelentős veszteségeket szenvedtek (felszerelésben és személyi állományban egyaránt) az ellentámadási kísérletükben, mivel az orosz ellenállás a vártnál erősebbnek bizonyult.
Egyetlen NATO-ország sem jelezte, hogy hadsereget kíván küldeni Ukrajnába – mondta Kaja Kallas észt miniszterelnök.
Szerinte ez a kérdés még csak szóba sem került: „Valamilyen formában minden állam nyújt segítséget Ukrajnának. De egyetlen ország sem fejezte ki azt a vágyát, hogy beavatkozzon ebbe a háborúba, hogy hadsereget küldjön. Nem hallottam ilyen tervekről” – jegyezte meg a kormányfő.