Kiakadtak az ukránok Barack Obama kijelentésén

Az ukrán offenzívára szánt főerőket eddig még nem vetették be – közölte Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka, aki arról is beszélt, hogy hány orosz katona lehet most Ukrajna területén.

A The Guardiannek adott interjúban úgy fogalmazott: „Mindenki egy nagy győzelmet szeretne, méghozzá rögtön. Mi is ezt szeretnénk. De fel kell készülni arra a tényre, hogy ez a folyamat időbe fog telni, mert mindkét oldalon nagyon nagy erők vannak, és nagyon nagy technológiai, mérnöki kihívásokkal kell megküzdenie a két félnek.

Hangsúlyozta azt is:

A főerőket még nem vetettük be a harcban, egyelőre csak az ellenség védelmének gyenge pontjait keressük. Hosszú út áll még előttünk. 

Szirszkij elismerte, hogy az oroszok erős védelmi állásokat építettek ki, de azt is hozzátette: biztos benne, hogy megtalálják majd a helyet, ahol át tudnak törni.

A tábornok azt is közölte: becslésük szerint jelenleg 400 ezer orosz katona van Ukrajna területén. Mint mondta, az oroszok mindig is létszámbeli fölényben voltak velük szemben, épp ezért nem fogja feleslegesen kockáztatni a katonái életét. 

Ukrajna sokat tett az európai uniós tagsághoz szükséges feltételek teljesítése terén, minden kritérium megvalósításához azonban még sok munka van hátra, és az Oroszország indította háborúnak be kell fejeződnie – jelentette ki Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős tagja a csütörtökön Stockholmban mondott beszédében.

Az MTI szerint a magyar uniós biztos elmondta: Ukrajna a meghatározott hét prioritásból eddig kettőt teljesített. Kijev sikeresen foglalkozott az igazságügy reformjával, valamint új, kulcsfontosságú médiajogszabályokat fogadott el, teljes összhangban az uniós audiovizuális médiaszolgáltatási irányelvvel.

Hozzátette: a többi prioritás végrehajtása is megkezdődött, Ukrajna egyebek mellett előrehaladást ért el az alkotmánybíróság reformja terén. Most arra kell összpontosítania, hogy a törvénytervezet teljes összhangban legyen a strasbourgi székhelyű Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság ajánlásaival – mondta. Kijelentette azt is, hogy Ukrajna némi előrelépést ért el a fennmaradó négy prioritás tekintetében, nevezetesen a korrupció és a pénzmosás elleni küzdelemben, az oligarchák felszámolásában és a nemzeti kisebbségek jogainak szavatolása terén.

Ez utóbbival kapcsolatban Várhelyi Olivér kiemelte: Ukrajnának foglalkoznia kell a Velencei Bizottság nemzeti kisebbségeiről (közösségeiről) szóló ukrán törvényről június 13-án közzétett véleményében megfogalmazott, különösen a kisebbségi nyelvek használatával kapcsolatos ajánlásaival. Az, hogy 2024. szeptember elsejéig elhalasztották az oktatási törvény hetes cikkének végrehajtását, lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy újragondolja a kisebbségi iskolarendszer kérdését, figyelembe véve a Velencei Bizottság korábbi ajánlásait is, amelyek célja a nemzeti kisebbségekhez tartozók esélyegyenlőségének biztosítása, valamint jogaik csorbításának elkerülése – mondta.

Végül azt is hozzátette, hogy a csatlakozási folyamat a háború befejezése után gyorsulhat fel, ezért a konfliktusnak mielőbb véget kell érnie. 

A zaporizzsjai atomerőmű nukleáris biztonságának szavatolásával kapcsolatos kérdéseket vitatta meg Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója és Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-Ügynökség (NAÜ) főigazgatója – közölte az MTI szerint az orosz nukleáris állami vállalat pénteken.

A Roszatom a Telegram-csatornáján azt írta, hogy a kalinyingrádi találkozón Lihacsov és Grossi azokat a kérdéseket beszélte meg, amelyeket a NAÜ vezetője május 30-án vetett fel az ENSZ Biztonsági Tanácsában.

A tájékoztatás szerint a NAÜ főigazgatója felvázolta, hogyan látja az ügynökség jövőbeni tevékenységét az általa megfogalmazott pontokkal kapcsolatban, Lihacsov és mások pedig azt hangsúlyozták, hogy konkrét lépéseket várnak a NAÜ titkárságától annak megakadályozása érdekében, hogy a zaporizzsjai erőművet, valamint a szomszédos területeket és a kritikus támogató infrastrukturális létesítményeket csapások érjék.

A Roszatom-vezér beszámolt Grossinak a zaporizzsjai erőmű működésének biztosítása érdekében hozott intézkedésekről, beleértve azokat is, amelyeket a kahovkai erőmű felrobbantása után az erőmű vízellátásért tettek.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a találkozót megelőzően arra figyelmeztette Kijevet, hogy tartózkodjon a nukleáris erőmű elleni súlyos incidensektől. Mindeközben az ukrán fél azt állította, hogy az oroszok akarnak robbantani az erőműben.

Volodimir Zelenszkij elnök pénteken elrendelte egy különleges bizottság létrehozását, amelynek feladata az ukrajnai régiókban működő katonai sorozóhivatalok vezetőinek ellenőrzése – írja a Reuters.

Miután találkozott a legfelsőbb katonai parancsnokokkal, Zelenszkij közölte, hogy a bizottságot Olekszandr Pavljuk tábornok fogja vezetni, aki a védelmi miniszter első helyettese.

Zelenszkij azt is elmondta, hogy a kormány javaslatokat fontolgat a korrupciós bűncselekmények büntetőjogi felelősségének növelésére az igazságszolgáltatásban, a büntetések között 10–15 év vagyonelkobzással.

Ennek azokra kellene vonatkoznia, akik pénzt zsarolnak, pénzt vesznek el, fenntartják a korrupciónak ezt a rendszerét annak minden szintjén. A bírák feddhetetlenségét ellenőrizni kellene, és nem csak a kinevezésük előtt

– mondta Zelenszkij.

„Az idő sajnos megváltoztathatja azokat az embereket, akikről a bírósági munkájuk kezdetén pozitív következtetés született. És úgy gondolom, hogy érdemes ellenőrizni, akár poligráf segítségével is” – tette hozzá az ukrán elnök.

Az Egyesült Államok szankciókkal sújt két orosz hírszerzőt, akik megpróbáltak beavatkozni egy helyi választásba – közölte a pénzügyminisztérium.

Jegor Szergejevics Popov és Alekszej Boriszovics Szuhodolov, mindketten az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat tagjai, a demokratikus folyamatok aláásásán dolgoztak egy társszerzői hálózaton keresztül – áll a tárca közleményében.

Az Egyesült Államok nem tűri a demokráciánkat fenyegető veszélyeket, és a mai intézkedés a kormányzat egészét érintő megközelítésre épül, hogy megvédjük a képviseleti kormányzás rendszerét

– mondta Brian Nelson, a pénzügyminisztérium tisztviselője.

A tárca hozzátette, hogy mindkét férfi együtt dolgozott Alekszandr Viktorovics Ionovval, azzal az orosszal, akit az amerikai igazságügyi minisztérium tavaly azzal vádolt meg, hogy többéves erőfeszítéseket tett arra, hogy floridai, georgiai és kaliforniai politikai csoportokat használjon fel a választásokba való beavatkozásra.

A minisztérium nem közölte, hogy a két férfit milyen választásokba való beavatkozással vádolják – közölte az al Dzsazíra.

A dán Carlsberg sörgyár közölte, hogy megállapodást írt alá oroszországi üzletágának eladásáról, de nem nevezte meg a vevőt és a megállapított árat.

Tavaly a Carlsberg jelezte, hogy mintegy 9,9 milliárd dán korona (kb. 492 milliárd forint) bevételre számít az üzletág eladásából, amire az ukrajnai invázió közvetlen következményeként kerül sor.

Az értékesítési megállapodás azonban nem befolyásolja a Carlsberg 2023-as eredményvárakozásait – közölte a vállalat közleményében.

Márciusban a Carlsberg azt mondta, hogy várhatóan júniusban bejelenti az oroszországi üzletrész eladását, de keres azért egy opciót arra is, hogy tudja a jövőben visszavásárolni az üzletágat – írja az al Dzsazíra.

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó szerint nem pattogatott kukoricával kell várni az ukrán ellentámadás eredményeit. 

A valódi háború nem egy hollywoodi blockbuster. Az ellentámadás nem egy Netflix-sorozat új évada. Nem kell akciót várni és popcornt készíteni. Az ukrán fegyveres erők támadó műveletei számos területen folytatódnak

– mondta Zelenszkij elnök tanácsadója, aki szerint a katona élete a legfontosabb érték Ukrajna számára, a hadvezetés pedig nem a lelátóról szurkol, hanem a hadtudományra és a hírszerzésre támaszkodik. 

Legalább két ember meghalt a dél-ukrajnai Herszon városát ért orosz támadásban pénteken – közölte a regionális kormányzó. Olekszandr Prokudin a Telegramon azt írta, egy városi közlekedési vállalatot ért találat.

Egy 55 éves férfi a helyszínen életét vesztette, öt másik embert pedig kórházba vittek. A kormányzó később tájékoztatott, hogy egy 43 éves férfi is belehalt sérüléseibe a kórházban – írja a Sky News.

Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője kijelentette, hogy gyerekek megölése miatt az ENSZ szégyenlistára tette Oroszországot – számolt be a Kárpáti Igaz Szó.

Az ENSZ adatai szerint 2022-ben Oroszország 136 gyereket ölt meg, 518-nak okozott sérüléseket, és 480 iskola és kórház ellen intézett támadásokat. Putyin háborús bűnös, és ugyanez vonatkozik a környezetében lévőkre is, akik végrehajtják bűnös parancsait

– közölte Jermak, hozzátéve, hogy Oroszország 2023-ban is folytatja az ukrán gyerekek elrablását, likvidálását.

2022 nyara óta az orosz haditengerészet jelentős beruházásokat hajtott végre a Fekete-tengeri Flotta szevasztopoli bázisának biztonsága érdekében – írja a brit védelmi minisztérium. A beruházás nemcsak gátakat és hálókat jelent, hanem palackorrú delfinek kiképzését is. 

A sarkvidéki vizeken a haditengerészet beluga bálnákat és fókákat is használ. A szevasztopoli delfineket az ellenséges búvárok ellen vethetik be.

Az ukrán légierő bejelentette, hogy péntekre virradó éjszaka megsemmisített 13 orosz robotrepülőgépet, amelyek egy katonai repülőteret támadtak Ukrajna nyugati részén.

A Telegramon közzétett tájékoztatása szerint a légvédelem a nyugat-ukrajnai Hmelnyickij megyében „mind a tizenhárom Kh–101 és Kh–555-ös típusú rakétát megsemmisítette”.

Az ukrán légierő szerint „a rakétacsapások éjfél körül, a Kaszpi-tenger irányából kezdődtek, és a rakétákat négy Tu–95MS bombázó repülőgépről indították”.

Hmelnyickij polgármestere, Olekszandr Szimtcsicin robbanásokról számolt be a városban, amelynek lakossága az orosz támadás 2022. februári kezdete előtt 275 ezer volt.

Andrij Kovaljov, az ukrán vezérkar szóvivője pénteken némi előrenyomulásról is beszámolt délen, ahol csapataik szavai szerint „részleges sikereket” értek el. Kijelentette, hogy Keleten az ukrán hadsereg „továbbra is féken tartja az orosz csapatok offenzíváját, a térségben különösen nehéz harcok folynak”.

Védelmi erőink feltartóztatták az ellenséges támadást Kupjanszk és Liman térségében. Az ukrán fegyveres erők megállították az ország keleti részén fekvő Kupjanszk és Liman városa irányába kezdeményezett orosz offenzívát, és erőik délre nyomulnak előre

– tájékoztatott péntek reggel Hanna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes a Telegramon.

Elmondta, hogy az orosz erők célja továbbra is az, hogy a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyék egészét ellenőrzésük alá vonják. Hozzátette, hogy „az ukrán fegyveres erők Ukrajna déli részén indított művelete a tervek szerint halad, a csapatok előrenyomulnak, bár aknamezők lassítják haladásukat”.

„Mindennap továbbnyomulunk előre. Erőink fokozatosan megvetik lábukat ezeken a területeken, és folyamatosan haladnak előre” – állította a miniszterhelyettes.

Két kazah állampolgárt vettek őrizetbe Moszkvában, mert felgyújtottak a vasúti sínek váltásához használt berendezéseket a fővárosban. 

Az orosz MK hírportál szerint a kazah állampolgárok június 19-én éjjel három váltószekrényt gyújtottak fel a Varshavszkoje Soszé megállóban.

Az elkövetőket a vasútállomáson kihelyezett kamerák felvételei alapján sikerült megtalálni és elfogni. A szabotőrök bevallották, hogy a gyújtogatásért 30 ezer rubelt fizettek nekik kriptovalutában.

A Momentum álláspontja szerint a kárpátaljai magyarság és hazánk elemi érdekeivel ellentétesen süllyedt sajnálatosan mélypontra Magyarország és Ukrajna kormányai között a kapcsolat. Az üzengetések politikája helyett, a jószomszédi viszony javítása érdekében mielőbb magas szintű, kétoldalú tárgyalásokra van szükség a két ország vezetői között – áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.

A párt szerint Magyarország kormánya történelmi lehetőséget mulasztott el az ukrán–magyar kapcsolatok javítására, a kárpátaljai magyarok nemzetiségi jogainak védelmére, életük jobbá tételére az orosz agressziót követően.

A magyar kormány nemhogy nem segíti a minimálisan elvárható humanitárius segítségnyújtáson túl a honvédő háborúját vívó Ukrajnát, hanem az Európai Unión belül és a nemzetközi diplomáciában egyre nyíltabban az agresszor Oroszország érdekében lép. Emellett a kormányzati propaganda az oroszok értelmezését, narratíváját terjeszti a hazai nyilvánosságban a háborúról

– írták.

A tárgyalásoknak ki kell mozdítania a mélypontról a két szomszédos ország kapcsolatait, mert ez Magyarország és a kárpátaljai magyarság érdeke – áll a közleményben.

„Oroszországnak a NATO-val is háborúznia kell, ha atomfegyvert vet be” – mondta Lindsey Graham republikánus képviselő Richard Blumenthal demokrata szenátorral közösen adott sajtótájékoztatóján.

Graham szerint egy olyan határozatot terjesztenek a kongresszus elé, amely szerint ha Oroszország vagy Belarusz nukleáris fegyvert használ Ukrajnában, azt a NATO ellen támadásnak kell tekinteni – írja a Sky News.

Egy ilyen detonáció Európa nagy részét besugározná, beleértve Amerika NATO-szövetségeseit is. Reális esélye van annak, hogy Oroszország nukleáris eszközt vet be. Az elrettentés legjobb módja, ha világossá tesszük, mi történik akkor, ha ezt megteszik. Háborúba keverednek a NATO-val. Egy atomerőmű felrobbantása is NATO elleni támadásnak minősül

– mondta Graham.

Őrizetbe vettek az orosz hatóságok öt személyt, akik egy kilogrammnyi radioaktív cézium-137 izotópot szándékoztak külföldre csempészni, amelyet a „különleges hadművelet” során orosz nukleáris csapás színlelésére és Moszkva lejáratására használtak volna fel – közölte pénteken az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

A tájékoztatás szerint a kör egy meg nem nevezett külföldi megrendelő érdekében eljárva lépéseket tett, hogy 3,5 millió dollárért egy kilogramm cézium-137 izotópot szerezzen be – írja az MTI.

Az FSZB azt állítja, hogy a radioaktív anyagot az országból kicsempészve a „különleges hadművelettel” összefüggésben orosz érdekek kárára, Moszkva lejáratására szándékoztak felhasználni, tömegpusztító fegyverek bevetését színlelve. A szolgálat szerint a letartóztatott gyanúsítottak beismerő vallomást tettek, ellenük radioaktív anyagok illegális birtoklása és kicsempészésére való előkészítése címén indult eljárás.

A magyarok 75 százaléka egyetért az azonnali tűzszünet követelésével az orosz–ukrán háborúban. Miközben a baloldali pártok ellenzik, még a baloldali szavazók 58 százaléka is helyesnek tartja a fegyveres harcok azonnali felfüggesztését – olvasható a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásáról szóló összegzésben, amelyet pénteken juttattak el az MTI-hez.

A közlemény szerint „közel 500 nappal az orosz–ukrán háború kitörését követően még mindig kisebbségben vannak a békepárti tábor képviselői a hazai és nemzetközi háborúpárti hangokkal szemben. A Nézőpont Intézet arra volt kíváncsi, hogy mi a magyar választók véleménye abban a kérdésben, hogy helyes-e azonnali tűzszünetet követelni Ukrajnában.”

Az elemzés szerint egyértelmű békepárti álláspont mutatkozik a kérdésben, hiszen a magyarok háromnegyede (75 százalék) szerint helyes az azonnali tűzszünet követelése Ukrajnában, és mindössze 15 százalék helyteleníti azt. Az azonnali fegyvernyugvás célja egyaránt népszerű a békés évtizedekben született 18–39 év közöttiek (73 százalék), a hidegháború idején született 40–59 év közöttiek (77 százalék) és a huszadik század fegyveres konfliktusokkal és megtorlásokkal terhelt időszakában született 60 év felettiek (76 százalék) körében is.

Kiemelték, a kormánypárti szavazók szinte kivétel nélkül (91 százalék) egyetértenek a kormány által is képviselt politikával, amely a háborúzó felek tárgyalóasztalhoz ültetését és a fegyveres konfliktus békés rendezését követeli.

A felmérés eredménye szerint a baloldali szavazók 58 százaléka tartja helyesnek az azonnali tűzszünet követelését Ukrajnában, és kevesebb mint harmaduk (30 százalék) tartja azt helytelennek.

A közvélemény-kutatás június 12–14. között ezer ember telefonos megkérdezésével készült.

A török Baykar cég várhatóan 2025-ben kezdi meg a Bayraktar TB2 és a Bayraktar Akinci harci drónok gyártását Ukrajnában. Ezt a Haluk Bayraktar cég vezérigazgatója jelentette be.

A Baykar ukrajnai leányvállalatának, az Avia Venturesnek az építési munkálatai a tervek szerint haladnak, 2025-re tervezzük a megnyitót

– mondta el a vállalat vezetője a TASZSZ szerint. Megjegyezte, hogy az előkészítő munkálatok nagy része már folyamatban van. 

2022 augusztusában vált ismertté, hogy megkezdődött a Bayraktar török dróngyártó üzem építése Ukrajnában. Ukrajna törökországi nagykövete, Vaszil Bodnar ekkor azt mondta, hogy az építkezés több hónapot vesz igénybe, és hogy az üzembe helyezés 2023 vége előtt lehetséges. Az Ukrinformnak adott, január 13-án megjelent interjújában Bodnar azonban már arról beszélt, hogy „az ellenségeskedések miatt  módosítaniuk kellett az eredeti terveket”.

Zaporizzsja területén az elmúlt 24 órában két ember halt meg Mala Tokmacska és Huljajpole településeken – számolt be az ukrán média, amely szerint az orosz erők felelnek ezért.

A herszoni régióban hét ember megsebesült, a donyecki területen, Csasziv Jarban egy ember meghalt.

Oroszország a háború előtti szinthez képest mintegy 3-4-szeresére növelte a Kalibr és X–101 rakéták gyártását, és jelenleg havonta mintegy 30-40 ilyet állít elő – mondta az RBC-nek Vadim Szkibickij, a védelmi minisztérium hírszerzésének képviselője. Ami a Daggereket illeti, legfeljebb hat darabot gyártanak.

Szkibickij szerint az Ukrajna kritikus infrastruktúrája elleni támadások folytatódnak a jövőben, annak ellenére, hogy Oroszország elkezdett spórolni a rakétákkal.

Az ukrán védelmi hírszerzés képviselője úgy véli, hogy a következő 2-3 hónapban folytatódni fognak az aktív ellenségeskedések, mind támadó, mind védelmi jellegűek. Ezt követően lehet majd megjósolni az orosz akciók lehetséges jellegét az őszi–téli hadjáratra.