„Az elmúlt egy hétben közel háromezer ukrán katona esett el Luhanszknál” – mondta Andrej Marocsko orosz nyugalmazott alezredes és katonai szakértő.
Az elmúlt egy hét folyamán az orosz erők több mint ötven ellenséges támadást vertek vissza a luhanszki fronton. Közel háromezer ukrán katona és zsoldos esett el
– mondta Marocsko. Ezenfelül 14 szabotázs- és felderítőcsoportot vertek vissza – tette hozzá az orosz katonai szakértő.
Marocsko úgy véli, hogy az orosz erők 75 járművet, 45 különböző páncélozott járművet, tíz harckocsit, valamint 40 különböző vontatott és önjáró tüzérségi rendszert is megsemmisítettek – írja a ria.ru.
Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk kedden is. Jó pihenést kívánunk!
Az ukrán kormány a háború nemzetközi támogatójaként nevezte meg az Unilevert – közölte a The Guardian.
Mint írták, a Marmite, a Dove és a Domestos tulajdonosát is érinti az orosz törvény, amely alapján az országban működő összes nagyvállalatnak hozzá kell járulnia a háborús erőfeszítésekhez.
A kampányolók már korábban felszólították az Unilever új főnökét, Hein Schumachert, hogy vonuljon ki Oroszországból, ugyanis az üzletág az alapvető fontosságú termékek értékesítésével tavaly 331 millió dollár adót fizetett Moszkvának.
Az Unilever hétfőn került fel a háborús szponzorok listájára olyan vállalatok mellé, mint a Procter & Gamble, amely a világ legnagyobb, háztartási vegyi anyagokat és testápolási termékeket gyártó vállalata.
A The Guardian közölte, az első tárgyalás a szerbiai Tomszk város katonai bíróságán történt, ahol hét év börtönbüntetésre ítéltek egy orosz katonát, aki kétszer is megszökött a hadsereg egységétől. A bíróság szerint a katonát tavaly szeptemberben hívták be szolgálatba, azonban a férfi december közepén megszökött az egységétől. A férfit március 3-án elkapták, ezt követően azonban megint elszökött. A hatóságok április elején ismét megtalálták.
A másik tárgyalás Tula orosz városban volt, ahol egy férfi ellen indult nyomozás, miután lánya háborúellenes képet rajzolt az iskolában. Apát és lányát az incidens után elszakították egymástól. Alekszej Moszkalov hétfőn azt mondta a bíróságnak, hogy inkább a halálbüntetést választja, mintsem elszakadjon la ányától.
Alekszej Moszkalovot márciusban ítélték két év büntetőtelepre az orosz hadsereg hiteltelenítése miatt. A Moszkvától délre fekvő Tula régióban lévő Jefremov városkában elmenekült a házi őrizetből, majd Belaruszba szökött, azonban végül letartóztatták, és visszahozták Oroszországba.
Oroszország robbantásra készülhet a kurszki atomerőmű területén, hogy Ukrajnát okolja a támadásért – idézte Alekszej Golobutszkij politikai szakértőt az Unian ukrán hírügynökség.
Hozzátette, hogy a kurszki atomerőmű területén nagyszabású munkálatok folynak, ami a Kreml korábbi nyilatkozatai alapján egy tervezett „balesetre”, sőt akár egy robbanásra való felkészülés is lehet.
A szakember szerint ütőkártyák hiányában Moszkva igazi nukleáris összecsapásról is dönthet.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn utasítást adott a külügyminisztériumnak, hogy kéresse be a georgiai nagykövetet, és jegyzékben szólítsák fel arra, hogy 48 órán belül konzultációra térjen vissza hazájába Miheil Szaakasvili volt georgiai elnök ügyében – írta az MTI.
Zelenszkij egyben ismételten felszólította a georgiai hatóságokat, hogy adják át az ukrán állampolgársággal is rendelkező Szaakasvilit gyógykezelésre. Az ukrán elnök szerint Kijev partnereinek Szaakasvili védelmére kell kelniük. Úgy vélekedett, hogy Georgia volt elnökének az élete veszélyben forog.
Szaakasvili 2004 és 2013 között volt a kaukázusi köztársaság elnöke. Nyolc évet töltött száműzetésben az Egyesült Államokban, illetve Ukrajnában, ahol egyebek között Odessza kormányzója és Zelenszkij reformokért felelős tisztségviselője volt. 2018-ban távollétében hatévi börtönre ítélték hazájában, 2021 októberében vették őrizetbe, amikor az önkormányzati választások előtt titokban visszatért Georgiába. Az egykori elnök tagadta az ellene felhozott vádakat, és elítélését politikai megtorlásnak tartja.
Ismét tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Olaf Scholz német kancellár. A két államfő többek között a közelgő NATO-csúcstalálkozóról és Ukrajna biztonsági garanciájáról beszélt egymással.
Az Unian úgy tudja, a beszélgetés hosszúra nyúlt, amelyet az ukrán kormányfő gyümölcsözőnek nevezett. A két államfő a fekete-tengeri gabonaüzlet meghosszabbítását is kéri – írja a SkyNews.
„Megbeszéltük, hogy mit tudunk, és mit gondolunk az oroszországi fejleményekről, valamint megvitattuk a gabonamegállapodás jelenlegi helyzetét és folytatásának fontosságát” – mondta Zelenszkij.
Volodimir Zelenszkij szerint a háborúnak addig nem lesz vége, amíg a Krím félsziget vissza nem kerül az ukránok kezébe.
Nem tudjuk elképzelni Ukrajnát a Krím nélkül
– mondta, majd hozzátette: „bár a Krím most orosz megszállás alatt áll, ez csak egyet jelent: a háborúnak még nincs vége” – írta meg a SkyNews az ukrán elnök szavait.
Arra a kérdésre, hogy el tud-e képzelni olyan forgatókönyvet, amelyben a Krím nélkül is létrejöhetne a béke, azt mondta: „az akkor nem lesz győzelem”.
Hatalmas, 13 kilométer hosszú torlódás alakult ki a megszállt Krím félszigetet Oroszországgal összekötő krími híd oroszországi oldalán, miután a félsziget a háború és a feszült biztonsági helyzet ellenére továbbra is kedvelt úti cél az orosz turisták körében – jelentette az MTI a dpa német hírügynökség alapján.
Az átkelésre várakozó autósoknak a hatóságok, mentőszolgálatok és önkéntesek palackozott vizet osztanak. A Krímben nyaralni vágyó turisták most csak vonattal vagy kocsival érhetik el a félszigetet, mert a háború miatt a repülők nem járnak.
A 2014-ben megszállt Krím félsziget kedvelt üdülőhely volt már a Szovjetunióban is. Az ukrajnai háború kezdete óta újból felélénkült a turizmus a félszigeten.
A megnövekedett kereslet mögött a nyugati szankciók állnak, egyes országok ugyanis megtiltották orosz turisták nyaralási célú beutazását is, ezért egyre több orosz állampolgár választja a fekete-tengeri Krímet a nyári időszakban. Mindemellett a félszigeten a nyaralás most nem éppen veszélytelen dolog, ahogy azt tavaly is lehetett látni.
Az Azovi-tengert a Fekete-tengerrel összekötő Kercsi-szoroson átívelő hidat 2022 októberében támadás érte. A hidat február végére teljesen helyreállították. Az ukrán titkosszolgálat vezetője májusban arra utalt, hogy közük volt a támadáshoz. A mintegy 19 kilométer hosszú híd az Ukrajnában harcoló orosz erők számára is az egyik legfontosabb utánpótlási útvonal.
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy az utóbbi 24 órában lelőttek 14 ukrán drónt, egy SZU–27-es katonai gépet, valamint három HIMARS-rakétát a levegőben.
Közlésük szerint a repülőt a Herszoni területen, Kamenka falunál lőtték le, míg a drónokat Donyeck, Luhanszk és Herszon régióban semmisítették meg.
Az orosz védelmi minisztérium adatai szerint a háború kezdete óta több száz ukrán repülőt és helikoptert lőttek le, drónokat, harcjárműveket és tüzérségi eszközöket pedig ezres-tízezres nagyságrendben semmisítettek meg állításuk szerint (e számok – akárcsak az orosz veszteségekről érkező ukrán jelentések – nem igazolhatók hiteles forrásból, és erősen túlzók lehetnek).
Rob Bauer, a NATO katonai bizottságának vezetője hétfőn azt mondta, hogy a nehézségek ellenére is sikeresnek bizonyulhat Ukrajna ellenoffenzívája.
Mint mondta, az ukrán hadseregnek egy 30 kilométer széles orosz védelmi zónában, aknamezők és egyéb akadályok mellett kell előrehaladnia, és ebben a helyzetben helyesen teszik, hogy óvatosan járnak el, és próbálják csökkenteni a veszteségeket.
A második világháborúban, Normandiában láthattuk, hogy hét, nyolc, kilenc hétbe is beletelt a szövetségeseknek, mire áttörtek a német védelmi vonalakon. Ezért nem meglepő, hogy most sem történik meg gyorsan az áttörés. Ez nagyon komplex hadművelet, és szerintem dicséretes módon hajtják végre
– mondta, hozzátéve azt is, hogy nem szabad kritizálni, nyomást helyezni az ukrán hadseregre amiatt, hogy nem haladnak előre gyorsabban.
Boris Pistorius német védelmi miniszter a lengyel Rzeczpospolita című lappal közölte: Dánia és Németország hamarosan több tucat Leopard 1A5 típusú harckocsit szállít le Ukrajnának.
A miniszter azt mondta, hogy ezen kívül Németország számos más szempontból is segíti Ukrajnát eszközök átadásával, valamint ukrán katonák kiképzésével. Beszámolt arról is, hogy a harckocsik átadása mellett májusban egy 2,7 milliárd euró összértékű csomagot fogadtak el, amelynek keretében fontos fegyvereket, köztük légvédelmi eszközöket adnak át Ukrajnának.
Legalább egy ember meghalt és 16-an megsérültek Szumiban, miután az orosz erők 4 drónnal támadták meg az északkelet-ukrajnai várost – írta a SkyNews.
Ukrán tisztviselők közölték, hogy 3 épületben keletkezett kár. A közlemény szerint néhány órával a reggeli támadás után ismét légiriadó lépett életbe, ugyanis további dróntámadás várható a térségben.
Felkavaró videó került a nyilvánosság elé, amelyben aknára lépő katonák láthatók. Az egyik sérült a leszakadt lábát vonszolja maga mögött, egy másik ember pedig épp igyekszik elszorítani combsebét. A BBC közölte, a videót az ukrán hadsereg egyik drónja rögzítette.
Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő közölte, a gyalogsági aknák egy része tudatosan úgy van tervezve, hogy ne öljön azonnal, csak végtagot szakítson le, ugyanis a sebesült mentésével több a gond, mint a halottal. A szakértő hozzátette, hasonló borzalmak minden nap megtörténnek az oroszokkal is.
Az aknamezőn megsérült katonákról készült videót csak erős idegzetűeknek ajánljuk.
Wolfgang Ischinger német diplomata – aki 2007-ben a Trojka-tárgyalások résztvevője, 2008 és 2022 között pedig a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia elnöke volt – a Politicón írt véleménycikkében három lehetőséget vázolt arra vonatkozóan, hogy a NATO milyen lépéseket tehet idén júliusban Ukrajna NATO-csatlakozásával kapcsolatban.
A katonai szövetségnek július közepén lesz egy csúcstalálkozója Vilniusban, Litvániában. Az összejövetelre Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is meghívták, és az ukránok jelezték az utóbbi hetekben, hogy a találkozón konkrét előrelépést szeretnének látni Ukrajna NATO-csatlakozásával kapcsolatban.
Ischinger szerint, amíg a háború tart, addig kizárt, hogy Ukrajna a NATO teljes jogú tagja lehessen. Ebben a helyzetben szerinte három lehetősége van a NATO vezetőinek:
„A lényeg, hogy Ukrajna teljes körű NATO-tagságáról most nem lehet ugyan tárgyalni, de a szövetségnek vannak más lehetőségei” – zárta írását Wolfgang Ischinger.
Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg főparancsnoka meglátogatta a rivnyei atomerőművet – írja a Kyiv Independent.
A főparancsnok szakértőkkel azokat a lehetséges kockázatokat és forgatókönyveket beszélte át, amelyek az oroszok által megszállt zaporizzsjai atomerőmű esetében fennállhatnak.
Az ukránok már hetek óta beszélnek arról, hogy szerintük az oroszok robbantásra készülnek abban az erőműben. Oroszország ezt cáfolta, és arról beszélt, hogy az ukránok készülnek nukleáris provokációra.
Több száz roma demonstrált a csehországi Pardubicében az ukrán menekültek ellen, miután a napokban konfliktus alakult ki a két társadalmi csoport közt – írja a Dennik N című lap csehországi kiadása.
A lap szerint a romák végigvonultak a városon az ellen tiltakozva, hogy szombaton több roma és három ukrán közt összetűzés alakult ki. A rendőrség közlése szerint a verekedésben mintegy 20 ember volt érintett. A romák egyike komolyabban megsérült, 3 személyt pedig őrizetbe vettek.
A sérült roma azt állította, hogy az ukránok provokálták ki a verekedést, és már korábban is megfenyegették őket. Elmondása szerint a verekedés közben az egyik ukrán előrántott egy kést és megszúrta őt.
A rendőrség többször is nyugalomra intette az embereket. A helyi rendőrkapitányság szóvivője szerint vádemelés még nem történt az ügyben, jelenleg is zajlik a nyomozás.
A demonstrálók egyike azt mondta a helyi sajtónak, a tüntetéssel arra akarták felhívni a figyelmet, hogy ők is cseh állampolgárok, és békében szeretnének élni anélkül, hogy állandóan fegyvert kellene viselniük. Utalt arra is, hogy nem a szombati volt az első összetűzés a romák és az ukránok közt.
Fejenként 100 ezer rubel (kb. 385 ezer forint) kártérítést kapnak a civilek, akik megsérültek a másfél hete történt összecsapásokban – közölte az mk.ru szerint Alekszander Guszev, a Voronyezsi terület kormányzója.
Elmondása szerint összesen 4 civil (köztük egy kiskorú) sérült meg, mindannyian kisebb sérüléseket szenvedtek. Ezenkívül több mint 12 lakóházban, valamint több autóban és egyéb épületben is károk keletkeztek. A javításokat a regionális költségvetésből finanszírozzák, és július 4-én meg is kezdik a munkálatokat.
Az Európai Unió a nemzetközi agressziós bűncselekmények kivizsgálásával foglalkozó központ (ICPA) megnyitásával megerősíti elkötelezettségét amellett, hogy teljes körűen lehetővé tegye az Oroszország Ukrajna elleni háborújában elkövetett agresszióért és nemzetközi bűncselekményekért felelősök elszámoltathatóságát – jelentette ki Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyekért felelős tagja Hágában.
Az Eurojust támogatásával március végén létrehozott közös nyomozócsoport (JIT) központjának megnyitóján Reynders azt mondta, hogy az újonnan létrehozott intézmény kulcsfontosságú lesz Oroszország Ukrajna elleni háborújának kivizsgálásában, elősegíti a jövőbeli perek lefolytatását és sikerét, valamint hozzájárul az orosz agresszió kezdete óta összegyűjtött bizonyítékok cseréjéhez és elemzéséhez.
Az ICPA létrehozása egyértelmű jelzés a világ számára, hogy az erőszak alkalmazásának tilalma továbbra is a nemzetközi, szabályokon alapuló rend alapját jelenti, és az azt megszegőket felelősségre vonják
– fogalmazott az uniós igazságügyi biztos.
Ladislav Hamran, az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős, hágai székhelyű uniós ügynökség, az Eurojust elnöke közölte, az ügynökség az ukrajnai háború kezdetétől fogva támogatást nyújt az Ukrajnában elkövetett nemzetközi bűncselekmények ügyében kezdett nemzeti nyomozások összehangolásához.
Elmondta, hogy az Eurojust operatív, jogi, pénzügyi és logisztikai támogatást fog nyújtani a közös nyomozócsoport munkájához, beleértve a bizonyítékok megőrzését, tárolását és elemzését. Ez a munka elengedhetetlen a jövőbeli tárgyalásokra való felkészüléshez.
Oroszország augusztusban napi 500 ezer hordóval csökkenti olajtermelését − jelentette be hétfőn Alekszandr Novak energiaügyekért felelős miniszterelnök-helyettes irodája.
A bejelentett csökkentés a márciusban az év végéig tett napi 500 ezer hordós termeléscsökkentési elkötelezettségen felül értendő − közölte az MTI.
Szaúd-Arábia korábban napi egymillió hordós termeléscsökkentésre tett ígéretet augusztustól az ország nemzeti hírügynökségének jelentése szerint.
A két bejelentés hírére az olajár emelkedésnek indult. A déli órákban a Brent nyersolaj ára 0,94 százalékkal állt magasabban a nemzetközi kereskedelemben, hordónként 76,12 dolláron, a WTI ára 0,92 százalékkal emelkedett, 71,29 dollárra.
Az olajár az év eleje óta több mint 10 százalékkal csökkent. A Brent ára egy évvel ezelőtt 110 dollár felett állt.
Volodomir Zelenszkij ukrán elnök exkluzív interjút adott a CNN-nek, amiben többek között arról beszélt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hatalma meggyengült a Wagner-lázadás következtében. Az ukrán elnök szerint Putyin gyengeséget mutatott, amikor a Wagner-lázadást kezelte, és az egész hatalmi struktúra összeomlóban van.
Nem tudjuk elképzelni Ukrajnát a Krím nélkül. És amíg a Krím orosz megszállás alatt van, ez csak egyet jelent: a háborúnak még nincs vége
– mondta Zelenszkij, aki az ukrán ellentámadásról azt is elárulta, hogyha a Krímet nem sikerül visszafoglalni, akkor ukrán győzelemről sem lehet beszélni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Twitteren számolt be a múlt hét eseményeiről, bejegyzéséhez pedig egy rövid videót is mellékelt a fronton történt támadásokról.
A múlt hét nehéz volt a fronton, de haladunk. Lépésről lépésre haladunk előre! Köszönöm mindenkinek, aki védi Ukrajnát, mindenkinek, aki hozzátesz Ukrajna győzelméhez! Dicsőség hőseinknek!
– írta az ukrán elnök.
Минулий тиждень на фронті був важкий. Але ми маємо успіхи.
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 3, 2023
Рухаємося вперед, рухаємося крок за кроком. Дякую всім, хто боронить Україну, усім, хто веде цю війну до української перемоги!
Слава нашим героям!
____
Last week was difficult on the frontline. But we are making… pic.twitter.com/FMZp1ZeB8A
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter először szólalt meg a Wagner-csoport fegyveres lázadása óta − közölte a Sky News.
Sojgu megnyugtatta az orosz népet, hogy a hadsereget nem érintette a lázadás, ugyanis rendkívül lojálisak az államhoz.
Találgatásokat váltott ki a védelmi miniszter hallgatása, aki a konfliktus alatt rendszeresen összetűzésbe került Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezérrel, miközben felmerült, hogy Vlagyimir Putyin átértékeli a pozícióját a belső körén belül.
A provokáció nem befolyásolta a hadműveletben részt vevő hadseregcsoportok tevékenységét
− mondta Sojgu egy minisztériumi ülésen.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) hétfőn közölte, hogy meghiúsított egy merényletkísérletet az Ukrajnától elcsatolt Krím Moszkva által beiktatott vezetője ellen, és azzal vádolta meg Kijevet, hogy pokolgépet akartak elhelyezni az elöljáró autójában – írja az MTI.
Meghiúsult a Szergej Akszjonov krími vezető elleni, az ukrán különleges szolgálatok által szervezett merényletkísérlet
– számolt be az FSZB, amelyet orosz hírügynökségek idéztek.
A hatóságok egy 1988-as születésű orosz állampolgárt vettek őrizetbe, akit azzal vádolnak, hogy az ukrán titkosszolgálat tisztjei szervezték be – tette hozzá az FSZB, amely szerint a férfit „Ukrajnában felforgató hírszerzésre, egyebek között robbanóanyagok használatára képeztek ki”.
„A merénylőnek nem volt ideje arra, hogy végrehajtsa bűnös szándékát, mivel azt követően őrizetbe vették, hogy egy rejtekhelyről magához vett egy robbanószerkezetet” – derült ki az FSZB közleményéből.
A Hortica vodka tulajdonosát, Jevgen Csernyakot körözési listára tették Oroszországban. Az ismert ukrán üzletembert hazája fegyveres erőinek finanszírozásával vádolják.
Csernyak cégének, a Global Spiritsnek alkalmazottjait már őrizetbe vették.
A strana.today emlékeztet rá, hogy Oroszország ukrajnai inváziója előtt Csernyak cége az orosz alkoholpiac egyik legnagyobb szereplője volt. A Kommerszant szerint a Hortica 2021-ben 5,3 százalékos részesedéssel az orosz vodkapiac vezetője volt.
Irakli Kobahidze, a Georgiai Álom – Demokratikus Georgia kormánypárt elnöke a közösségi oldalán közzétett közleményében kijelentette, hogy a georgiai ellenzék egyes tagjai a Wagner-csoport június 24-i fegyveres lázadási kísérlete idején azt tervezték, hogy tankokkal behatolnak Abháziába, Dél-Oszétiába, sőt Szocsiba is – írja az MK orosz hírportál.
Közleményében arról is írt, hogy az ellenzék szurkolt a Wagner-csoportnak, versekkel biztatták őket.
A politikus az oroszországi eseményekre reagálva megjegyezte, hogy az ellenzék bebizonyította, bármilyen ürügyet felhasznál arra, hogy „második frontot nyisson Georgiában”.
Ahogy a diákok megtöltik a Közép-európai Egyetem (CEU) termeit a CEU Nyári Egyetem (SUN) és a CEU Láthatatlan Egyetem Ukrajnáért Nyári iskola (IUFU) alkalmából, szomorú emlékeztető fogadja őket azokról a fiatalokról, akiknek az álmai soha nem teljesülnek be − írta lapunkhoz eljuttatott közleményében a CEU.
A Kiadatlan diplomák című kiállításon olyan szimbolikus diplomák láthatók, amelyeket posztumusz adtak ki ukrán diákoknak − néhányan tanulmányaikat és törekvéseiket áldozták fel hazájukért; néhányan a megszállt területeken haltak meg; és néhányan a polgári infrastruktúrát ért orosz támadások áldozatai lettek −, rávilágítva arra, hogy az ukrajnai emberek naponta fizetnek a szabadságukért.
Minden egyes diploma egy-egy személyes történetet tár fel azok oktatásáról, életcéljairól és az elmúlt évben bekövetkezett változásokról, akik az Ukrajna elleni orosz agresszió következtében soha nem fognak már diplomát szerezni.
Viktoria Amelina díjnyertes ukrán írónő belehalt sérüléseibe, amelyeket azután szenvedett, hogy kedden egy orosz rakéta becsapódott egy kramatorszki pizzériába − közölte a Sky News.
A háborús bűnöket dokumentáló 37 éves regényíró a tizenharmadik ember, aki a támadás következtében meghalt.
A PEN Ukrajna írószövetség közleményt adott ki, amely szerint a mentősök „mindent megtettek, hogy megmentsék az életét, de sajnos a seb végzetes volt”.
Amelina kolumbiai újságírók és írók egy csoportjával vacsorázott a Ria Lounge-ban, amikor a rakéta becsapódott. Körülbelül 60 másik személy is megsérült a csapásban.
Vlagyimir Putyin orosz elnök Kína és India vezetőjével tárgyal, a Sanghaji Együttműködési Szervezet virtuális csúcstalálkozóján. A Wagner-lázadás lezárása óta az orosz elnök először mutatja meg magát a nemzetközi politikában.
India és Kína Oroszország fontos szövetségesének számít, hiszen a két nagyhatalom gyakran vette fel a kapcsolatot Moszkvával az ukrajnai háború jelentős eseményeit követően. A két ázsiai ország a nyugati szankciók ellenére is folytatta a kereskedelmet Oroszországgal – írja a Sky News.
Melitopolt a Krím kapujának nevezik. A város a teljes körű invázió első napjai óta megszállás alatt áll, de Ukrajnában gyakran hangoztatják, hogy felszabadítása segít lezárni az elcsatolt félszigethez vezető szárazföldi folyosót. A város logisztikai jelentősége óriási, légi bázisa, vasútvonala és autópálya-csomópontja van.
A város abban is egyedülálló, hogy polgármestere, Ivan Fedorov megtagadta az együttműködést az oroszokkal. Fedorov csapata most a szabad területen folytatja a munkát, és terveket készít a városba való visszatérésre – írja a Telegraf.
A lapnak adott interjúban Fedorov elmondta, két lehetőséget lát: vagy harcolnak a jogaikért, vagy visszatérnek a rabszolgaságba.
Ha az ukrán zászló nem kerül vissza Melitopol központi terére, akkor Ukrajna megszűnik létezni
– tette hozzá Fedorov.
Az RBC ukrán portál híradása szerint az ukrán fegyveres erők a múlt héten 9 négyzetkilométert szabadítottak fel keleten és 28,4 négyzetkilométert délen.
Hanna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes elmondása szerint vasárnap az orosz csapatok új irányból indítottak támadást.
A leghevesebb harcok a Szerebrányi-erdő területén zajlottak, az oroszok itt próbáltak meg áttörni, de nem jártak sikerrel
– fogalmazott Maljar.
Az ukrán védelmiminiszter-helyettes beszélt arról is, hogy az elmúlt héten több irányban is sikeres támadásokat vittek véghez az ukrán csapatok, a legjelentősebbeket Bahmutnál.