Rendkívüli lépésre szánta el magát a NATO-csúcson az ukrán elnök

Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

• Emberi pajzsnak használják az orosz hadifoglyokat az ukránok.
• Vlagyimir Putyinban jobban bíznak a magyarok, mint az ukrán elnökben.
• Agyonlőttek egy mozgósításért felelős parancsnokot Oroszországban.
• Ugyanazzal a Putyin-beszéddel kínozták 100 napon keresztül az orosz ellenzéki politikust a börtönben.
• Zelenszkij: Abszurdum, ha Ukrajnának nem ajánlják fel a NATO-tagságot.
• Kreml: Ukrajna a NATO-ban potenciálisan nagyon veszélyes lenne.
• Kiderült, mihez kezd a Wagner-csoport Belaruszban.

Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is. Jó pihenést kívánunk!

A katonai szövetség az utóbbi órákban tette közzé azt a nyilatkozatot, amely a litvániai csúcstalálkozója döntéseit összegzi. Egyebek mellett Ukrajna NATO-csatlakozásával kapcsolatban is állást foglaltak.

Minderről egy külön cikkben írtunk bővebben. 

Tizenegy országból álló koalíció alakult az ukrán pilóták F–16-os vadászrepülőgépek használatához szükséges kiképzésére. Az ukrán tisztviselők elmondták, a pilóták augusztusban kezdik meg a munkát Dániában, a későbbiekben pedig Romániában is létrehoznak egy kiképzőközpontot.

A SkyNews hangsúlyozza: Ukrajna már régóta kér F–16-os vadászgépeket, azonban eddig egyetlen ország sem vállalta, hogy elküldi a repülőgépeket Kijevbe.

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter kijelentette, rendkívül hálás Dániának és Hollandiának a pilóták kiképzésére irányuló erőfeszítéseikért.

Meg kell védenünk a polgári lakosságunkat, az infrastruktúránkat és az iskoláinkat is. Ezért a koalíció kialakulása nagyon fontos számunkra

 – mondta Reznyikov.

A katonai szövetség litvániai csúcstalálkozójával egy időben osztottak meg egy videót, amelyen a tagországok és azok vezetői szerepelnek.

Orbán Viktor miniszterelnök is feltűnik a felvételen 0:26-nál. A videóban Ukrajnának is üzentek, ugyanis a felvétel Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel zárul, azzal a szöveggel:

Ukrajna, 202..

Ezzel azt sejtetik, hogy az ország ebben az évtizedben csatlakozhat a NATO-hoz. Zelenszkij azonban ennél konkrétabb menetrendet szeretne látni, és emiatt kritizálta a NATO vezetőit. 

A videó viccesnek szánt része az is, hogy 2022-ben „Fellas”-ként szerepel egy NATO- és Ukrajna-párti online (informális) közösség, a North Atlantic Fellas Organization is, amelynek tagjait nemrég üdvözölte Kaja Kallas észt miniszterelnök is. 

A német kormány a NATO vilniusi csúcstalálkozóján 600 millió euró összértékű, Ukrajnának szánt katonai csomagot jelent be – írja a Der Spiegel.

A német lap szerint Boris Pistorius védelmi miniszter az utóbbi hetekben állította össze a csomag tartalmát, és a közeljövőben meg is kezdik az eszközök leszállítását. A Der Spiegel szerint a miniszter még kedden bejelenti a részleteket a litván fővárosban.

A lap szerint az átadott eszközök között lesz többek közt

• két Patriot légvédelmi rendszer,
• 40 Marder páncélozott harci szállítójármű,
• 25 Leopard 1 A5 típusú harckocsi, valamint
• egyéb harcjárművek, több tízezer tüzérségi lövedék és drónok is.

A német lap szerint a szövetségi kormányzat célja, hogy ezzel ismét Ukrajna legfőbb támogatói között tűnjenek fel. A 600 milliós támogatást megelőzően májusban egy ennél is jóval nagyobb csomagot jelentettek be, annak 2,7 milliárd euró volt az összértéke.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára kedden bejelentette, hogy a NATO lehetővé teszi Ukrajnának, hogy a szokásosnál gyorsabban csatlakozzon a szövetséghez.

Stoltenberg arról beszélt, hogy a NATO úgynevezett tagsági akciótervét (Membership Action Plan – MAP) elengedik Ukrajna számára, és Ukrajnát akkor hívják meg a szövetségbe, amikor „a szövetségesek úgy ítélik meg, hogy minden szükséges feltétel teljesül”.

A Membership Action Planről való lemondás azonban nem új hír. Arról, hogy Ukrajnának ezzel nem kell majd bajlódnia, már az utóbbi napokban is lehetett hallani. Többek között Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is üdvözölte a lépést hétfőn.

Vagyis Stoltenberg bejelentése semmi újat nem jelent azokkal a problémákkal kapcsolatban, amelyek miatt Zelenszkij pár órája a NATO-t kritizálta. A Bloomberg hírügynökség is így értelmezte mindezt. Mint írták, az akciótervről való lemondás fontos gesztus, de nem teljesíti Zelenszkijnek azt a kérését, hogy jelöljenek ki egy konkrét menetrendet azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna mikor és hogyan csatlakozhat a NATO-hoz.

Vlagyimir Putyin orosz elnök naponta kétszer részletesen meghallgatja a parancsnokok jelentéseit a fronthelyzetről – írta meg a TASZSZ Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter nyilatkozatát.

„Szeretném hangsúlyozni, hogy a legfőbb főparancsnok leterheltsége ellenére naponta kétszer részletesen meghallgatja az egyesített parancsnokság, valamint az egyes parancsnokok beszámolóját az aktuális helyzetről” – mondta Sojgu.

Minden parancsnok minden szinten érti és érzi a rábízott felelősség súlyát, és becsülettel teljesíti a feladatát

– tette hozzá.

Az ukrán hadsereg három irányban – Donyeck, Krasznolimanszk és Dél-Donyeck felé –indított sikertelen támadásokat az utóbbi egy napban – közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve.

Az MTI szerint a tábornok közölte, hogy az ukrán hadseregnek a nap folyamán elszenvedett vesztesége 515 fő volt, közülük 250-en a Donyeck régióban dúló harcokban estek el. Mint mondta, csak a donyecki hadszíntéren az ukrán erők kilenc támadását verték vissza Klescsijivka, Pervomajszkij, Szevernij, Szpornij és Nyevelszkij települések térségében.

Konasenkov közölte azt is, hogy az orosz légvédelem Herszon régióban, Szadovij és Tjaginka települések mellett lelőtt két ukrán Szu–25-ös típusú csatarepülőgépet. Hozzátette: a légvédelem elfogott egy HIMARS-rakétát és három Storm Shadow manőverező robotrepülőgépet, valamint tíz ellenséges drónt.

Mindeközben Andrej Marocsko, a luhanszki „népi milícia” nyugalmazott alezredese a TASZSZ hírügynökségnek azt mondta, hogy az orosz haderő az utóbbi napokban jelentős haladást ér el a Harkiv megyei Kupjanszk felé, és egy sor térséget sikerült ellenőrzése alá vonnia a régió keleti felében. Mint mondta, az orosz előretörés miatt az ukrán hatóságok elkezdték evakuálni az állami intézményeket, a helyi üzletemberek pedig az ország nyugati felébe próbálják menekíteni az ingóságaikat.

Franciaország mellett Németország is újabb fegyverszállítmányokat jelentett be Ukrajnának a NATO vilniusi csúcstalálkozóján kedden – adta hírül az MTI.

Fotó: Filip Singer / MTI / EPA

A német védelmi minisztérium tájékoztatása szerint Berlin további fegyvereket szállít Ukrajnának csaknem 700 millió euró értékben.

Németország két Patriot indítórakétát, 40 Marder típusú páncélozott járművet, 25 Leopard 1 A5-ös harckocsit és 20 ezer tüzérségi lövedéket küld

 – közölte a védelmi tárca. 

A listán szerepelnek még felderítő és védelmi drónok, egy Luna taktikai felderítő és elektronikus hadviselési drónrendszer, aknák és egy tábori kórház részei.

„Nagy örömömre szolgál, hogy ma Vilniusban sikerült véglegesítenünk egy új katonai segélycsomagot, amellyel Ukrajnát támogatjuk az orosz agresszió elleni küzdelemben”  – mondta Boris Pistorius német védelmi miniszter.

Olekszandra Matvijcsuk emberi jogi aktivista, a 2022-es Nobel-békedíj győztese egy közleményben írt arról, hogy a NATO-nak konkrét lépéseket kell tennie Ukrajna mielőbbi csatlakozása érdekében.

„Ukrajna csatlakozásának megkezdése a gyakorlatban annak a módja, hogy a háború véget érjen, és nem annak, hogy a háború másokra is kiterjedjen. Mert a stratégiai bizonytalanság csak okot szolgáltat az oroszoknak arra, hogy folytassák Ukrajna támadását” – írta a The Guardian szerint az aktivista. Azt is hozzátette:

Ebből kifolyólag az ukrán emberek konkrét eredményeket várnak a vilniusi csúcstól. Azoknak az ígéreteknek az ideje, hogy a NATO ajtaja nyitva van, lejárt. Ezeket most már olyan döntésekre kell váltani, amelyek lehetővé teszik Ukrajnának a csatlakozás megkezdését.

Matvijcsuk végül azt írta, eddig Oroszország állította kész tények elé a nemzetközi közösséget azzal, hogy háborúkat indított. Szerinte itt lenne az ideje annak, hogy a demokratikus országok végre átvegyék a kezdeményezést e téren, és felelősséget vállaljanak a jövőért. 

Egy ember meghalt, hárman pedig megsérültek a Herszoni területen történt orosz tüzérségi támadásokban – írja a Kyiv Independent a helyi kormányzóra hivatkozva.

Korábban írtunk arról, hogy egy humanitárius központot lőttek az oroszok. Olekszandr Produkin kormányzó ezzel kapcsolatban árult el most el újabb részleteket, és egy újabb csapásról is beszámolt. 

Elmondta, hogy a humanitárius központban ketten sérültek meg. Egyikük súlyos állapotban van, és azt is közölte, hogy a humanitárius központ mellett mellett öt másik lakóházban is károk keletkeztek.

Beszámolt arról is, hogy Szofivka településen egy másik orosz támadás is történt, azt  Grad-rakétarendszerekkel hajtották végre. Abban a támadásban halt meg egy nő, és egy férfi is megsérült. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megérkezett Vilniusba, a litván fővárosba, ahol a NATO-tagországok vezetőivel tárgyal Ukrajna csatlakozási lehetőségeiről – írta a SkyNews.

Fotó: Kacper Pempel / Reuters

Mint korábban megírtuk, az ukrán elnök a találkozóról úgy nyilatkozott: „abszurd” lenne, ha Ukrajnának nem ajánlanák fel a NATO-tagságot a szövetség csúcstalálkozóján.

Példátlan és abszurd, amikor sem a meghívásra, sem Ukrajna tagságára nincs időkeret kitűzve. Úgy tűnik, Ukrajna nem áll készen a NATO-ba való meghívásra és a szövetséghez való csatlakozásra sem. Ez azt jelenti, hogy az Oroszországgal folytatott tárgyalásokon lehetőséget hagynak arra, hogy Ukrajna NATO-tagságáról alkudozzanak. Oroszország számára pedig ez motivációt jelent a terror folytatására

– írta a Twitteren az ukrán elnök.

Kulcsfontosságú eredményeket értek el a Bahmut városában harcoló ukrán erők – írta a SkyNews Ukrajna védelmi miniszterhelyettesére hivatkozva.

Hanna Maliar a Telegramon közölte, hogy az ukrán erők több fontos helyszínen is leverték az orosz katonákat, valamint irányítás alatt tartják a város be és kijáratait.

Emmanuel Macron kedden, a vilniusi NATO-csúcson bejelentette: nagy hatótávolságú rakétákat adnak át Ukrajnának, hogy a jelenleg zajló ellenoffenzívát segítsék.

A francia elnök közölte, hogy SCALP-EG típusú rakétákat adnak át. Ez gyakorlatilag ugyanannak a Storm Shadow rakétának a neve a francia hadseregben, amelyeket már Ukrajnának átadtak korábban a britek. A franciák mellett Norvégia miniszterelnöke, Jonas Gahr Store is jelezte, hogy összesen további 238,6 millió dollárnyi katonai támogatást adnak át Ukrajnának. 

A Kyiv Independent szerint az ukránok ezen felül még az amerikai  ATACMS rakétarendszerek átadását szeretnék elérni a tüzérségi eszközök terén, de Washington ehhez egyelőre nem járult hozzá. 

Az ukrán 24tv értesülései szerint Oroszország ismét megtámadta az ukrajnai Herszon városát. A portál úgy fogalmaz, „a megszállók terrortámadást intéztek a humanitárius központ ellen”.

Rishi Sunak brit miniszterelnök a Vilniusba tartó gépének fedélzetén beszélt róla, hogy „Ukrajna helye a NATO-ban van”, éppen ezért ezen a csúcstalálkozón fontos lenne, hogy Ukrajna megerősítse elkötelezettségét a szövetséghez való csatlakozásra.

Fotó: Paul Ellis / AFP

A brit miniszterelnökkel tart az ország védelmi minisztere, Ben Wallace is – írja a Sky News.

Moszkva kedden bírálta a kétnapos vilniusi NATO-csúcstalálkozót, amely az orosz külügyi szóvivő szerint „a nyugati manipuláció legrosszabb hagyományainak megfelelő színes látványosság” lesz.

Marija Zaharova ezt az orosz állami televízió egyes csatornájának Big Game (Nagy Játszma) című műsorában jelentette ki a vilniusi csúcstalálkozót kommentálva.

A szóvivő hangoztatta, hogy „folyamatban van egy tömeges, hangszerelt kiképzés, a finn kormány miniszterei pedig gordonkaszólót adnak elő Ukrajna megsegítése jeléül”.

Zaharova hozzáfűzte, hogy a csúcstalálkozón új segélyprogramokat jelentenek be Ukrajnának, és számos propagandalépést tesznek annak érdekében, hogy bemutassák a kijevi rezsim állapotának felszínét.

Marija Zaharova

Fotó: Maksim Konstantinov / SOPA Images / Getty Images Hungary

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden azt mondta Vilniusban, hogy Ukrajna pozitív üzenetet fog kapni a NATO-tagság felé vezető útról.

Stoltenberg szerint Kijev még több katonai segélyre számíthat, valamint arra, hogy az észak-atlanti szövetség enyhíti a formális feltételeket egy új formátumú együttműködés, az úgynevezett NATO–Ukrajna Tanács érdekében.

Jens Stoltenberg

Fotó: Dursun Aydemir / Anadolu Agency / Getty Images Hungary

A tanács szerdán tartja első ülését. Stoltenberg megjegyezte,

Ukrajna hosszú utat tett meg azóta, hogy 2008-ban úgy döntöttünk, hogy a következő lépés a NATO-tagsági akcióterv lesz.

A főtitkár hozzátette, hogy szerinte Ukrajna sokkal közelebb került a NATO-hoz, ezért és időszerűnek látja, hogy ezt a NATO döntései is tükrözzék.

A főtitkár rámutatott arra is, hogy

a NATO világossá fogja tenni, hogy Ukrajna a szövetség tagja lesz, és nem fogják kötelezni a tagsági akcióterv követésére, ami nagyon erős és pozitív üzenet lesz a NATO-tól Ukrajnának.

Hozzátette, hogy a NATO-csúcs Ukrajnáról szóló döntéseit két- és többoldalú támogatási rendszerek fogják kiegészíteni.

Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó is kedvezően nyilatkozott az ukrán tagság kilátásairól az őt kérdező újságíróknak. Bár a NATO-tagok egyetértenek, hogy Ukrajna nem csatlakozhat a szövetséghez, amíg háború dúl területén, véleményük eltér abban, hogy milyen gyorsan és milyen feltételek mellett kerülhet sor erre a harcok lezárása után.

Stoltenberg Vilniusban

Kiemelte, hogy a szövetségesek éber figyelemmel kísérik Moszkva lépéseit, de eddig nem láttak olyan változást az orosz nukleáris magatartásban, amely módosítást követelne a NATO oldaláról.

A NATO-főtitkár Svédországról szólva kedden kijelentette, teljesen biztos abban, hogy Törökország a továbbiakban nem fogja ellenezni Svédország csatlakozását a szövetséghez. Recep Tayyip Erdogan hétfőn beleegyezett, hogy haladéktalanul továbbítja a Svédország NATO-csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvet a török parlamentnek.

Jake Sullivan kedden jelezte, hogy az Egyesült Államok kész átadni a régóta kért F–16-os vadászgépeket Törökországnak. Joe Biden amerikai elnök egyértelművé tette, hogy támogatja az átadást.

Az orosz agresszió szimbólumának számító Z betűt festettek több ukrán rendszámú autóra az osztrák főváros egyik külső kerületében vasárnapra virradó éjjel ismeretlen személyek – számolt be az Ukrajinszka Pravda az ORF osztrák közszolgálati műsorszolgáltatóra hivatkozva.

Az osztrák rendőrség által vandalizmusnak minősített esetek Bécs keleti részén, Donaustadt kerületében történtek. Hat ukrán rendszámú autóra fújták fel festékszóróval a Z betűt.

Hat esetben rongálás bűntettének gyanúja miatt indult nyomozás ismeretlen tettes ellen

– erősítette meg a bécsi rendőrség az ORF-nek. Az esetekről az osztrák Szövetségi Alkotmányvédelmi és Terrorizmus Elleni Hivatalt is tájékoztatták.

A Z betű, ami a háború kezdetétől látható az orosz tankokon, a „győzelemért” kifejezés rövidítése. Egyes európai országokban az agresszió jelképének minősítették, és megtiltották a használatát − írta meg a Kárpáthír.

A szöuli védelmi minisztérium kedden jelentette be, hogy

A minisztérium korábban arról számolt be, hogy a katonai szállítmányokat teherszállító repülővel juttatja el Ukrajnába. A katonai szállítógép a közlés szerint a hétvégén érkezett Lengyelországba.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felesége, Olena Zelenszka májusi szöuli látogatásán kérte Dél-Korea segítségét egyebek mellett az ukrajnai aknamentesítéshez.

Tavaly Dél-Korea három tételben küldött az orosz katonai invázió ellen harcoló ukrán hadsereg számára elsősegélycsomagokat, gyógyszereket, gázálarcokat, sátrakat, golyóálló mellényeket és élelmiszert.

A legújabb szállítmányt még a szerdai vilniusi NATO-csúcstalálkozó előtt indították útnak, amin Jun Szok Jol dél-koreai elnök is részt vesz.

A Volodimir Zelenszkij államfő által előterjesztett oligarchaellenes törvényt még 2021 szeptemberében szavazta meg az ukrán parlament nagy többséggel. A jogszabály csökkenteni hivatott azokat a nemzetbiztonsági kockázatokat, amelyek a jelentős gazdasági és politikai súllyal bíró személyek, az oligarchák túlzott befolyása miatt alakulnak ki. A törvény alkalmazását a háború miatt elhalasztották − közölte a Kárpáthír.

Andrij Szmirnov, az elnöki hivatal helyettes vezetője az rbc.ua hírportálnak adott, hétfőn megjelent interjújában „hülyeségnek” nevezte az oligarchák listázását a háború ideje alatt. Ezt a kijelentését arra alapozza, hogy a háború miatt a nagyvállalatok nehéz helyzetbe kerültek.

„Ma lehetetlen objektíven eldönteni, hogy ki az oligarcha és ki nem az, tekintettel arra, hogy ezek az emberek dollármilliárdokat veszítenek. Jelen helyzetben ésszerűtlen lenne az oligarchák listázása” – mondta Szmirnov.

Az elnöki hivatal helyettes vezetője szerint még nem jött el az ideje az oligarchaellenes törvénynek.

A jogszabály értelmében, amit 2021. november 5-én írt alá Volodimir Zelenszkij, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács, az RNBO dönti el, hogy ki minősül oligarchának, és nyilvántartásba veszi őket. A hat hónapos felkészülési időszak után a jogszabály alkalmazása 2022 májusában lépett hatályba, ám az oligarchák listázása nem kezdődött meg. Az oligarchává nyilvánított személyek nem finanszírozhatnak politikai pártokat, nem vehetnek részt privatizációs eljárásokban.

Volodimir Zelenszkij

Fotó: Mykola Tys / Global Images Ukraine / Getty Images Hungary

Igor Girkin volt orosz katonatiszt és népszerű kritikus nacionalista hadiblogger július 10-én azt állította, hogy sikerült beszédet tartania Szentpéterváron annak ellenére, hogy a bűnüldöző szervek megpróbálták cenzúrázni és megakadályozni a beszédet. Girkin korábban azzal vádolta meg az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatot (FSZB), hogy bombariadót rendezett a szentpétervári Listva könyvesboltban, hogy megakadályozza, hogy a Wagner-csoport lázadásáról beszéljen − írja jelentésében az Institute for the Study of War.

Július 10-én Girkin egy frissítést tett közzé, amelyben azt állította, hogy mégis megtartotta az előadást Szentpéterváron. A Listva könyvesbolt arról számolt be, hogy Girkin egy előre előkészített tartalékszobában beszélt, amíg a razzia tartott. Girkin kijelentette, hogy az egyetlen dolog, amit a rendőrség elért a razziával, az az volt, hogy még jobban felhívta a figyelmet a cenzúrára, mint amire ő képes lett volna.

Girkin ezután arról panaszkodott, hogy arra készül, hogy elhagyja Szentpétervárt és Moszkvába költözik, mivel nyilvánvaló, hogy a városban már nem látják szívesen.

Az ISW korábban úgy értékelte, hogy az FSZB által Girkin rendezvényén koholt bombariadó valószínűleg része az FSZB és Girkin, valamint a szélesebb ultranacionalista közösség közötti régóta tartó viszálynak, és az a tény, hogy Girkin állítólag a cenzori kísérletek ellenére folytatta a beszédét, valószínűleg tovább élezi a viszályt.

Oroszország eddig dokumentáltan 11 033 páncélozott harcjárművet veszített a háborúban. Ezek közül 7364 megsemmisült, 418 megsérült, 417-et a személyzete otthagyott a harctéren, 2834-et pedig az ukránok elfogtak.

A számokat az Oryx nevű, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek pusztulásáról vagy sérüléséről vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.

Az elveszített harcjárművek között 2103 tank van. A harckocsik közül 1323 megsemmisült, emellett 120 megsérült, 116-ot magára hagytak a harctéren, 544-et pedig az ukránok zsákmányul ejtettek.

Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.

harcképtelen orosz tank 2022. március 23-án

Fotó: SOPA Images / Getty Images Hungary