Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

• Oroszország növeli a fegyvergyártást.
• Moszkva Törökországtól várja a segítséget.
• Titkos tárgyalások indultak a kitoloncolt ukrán gyerekek hazaszállításáról.
• Megvan, ki szúrta hátba Jevgenyij Prigozsint.
• Novemberig biztos nem áll helyre a forgalom a Krími hídon.
• Több száz millió ember éhezhet az oroszok miatt.
• Biden és Zelenszkij halálát kívánták egy gyerektáborban, a hallgatóság ujjongott.

Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!

Azoknak a feleknek, amelyek megpróbálják folytatni a gabonamegállapodás végrehajtását Oroszország részvétele nélkül, figyelembe kell venniük az azzal járó kockázatokat, mivel az ukrán gabonaexport útvonala a háborús övezet közelében halad – jelentette ki kedden újságíróknak Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő az MTI szerint.

A Kreml képviselője az Interfax hírügynökség jelentése szerint arra reagált, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte: Ukrajna Törökországhoz és az ENSZ-hez fordult azzal a javaslattal, hogy a fekete-tengeri gabonamegállapodás keretében Oroszország nélkül működtessék tovább a „gabonafolyosót”, miután Moszkva hétfőn kilépett az egyezségből. 

Egy olyan zónáról beszélünk, amely a harctér közvetlen közelségében van, és megfelelő biztonsági garanciák nélkül ott bizonyos kockázatok merülnek fel

– mondta Peszkov. Szerinte ebben az ügyben Oroszország „nem tudja megmondani, hogy milyen mértékben és mely országok készek vállalni ezeket a kockázatokat”.

Kommentálva Antony Blinken amerikai külügyminiszter azon kijelentését, amelyben lelkiismeretlennek nevezte Oroszország kilépését a megállapodásból, Peszkov azt mondta, hogy az európai államok álláspontja viszont gátlástalannak nevezhető, a történtek pedig nem António Guterres ENSZ-főtitkár és a világszervezet hibája.

„Nagyra értékeljük Guterres úr szerepét a megállapodás megkötésében, és erőfeszítéseit, hogy meggyőzze az európai országokat, teljesítsék kötelezettségeiket. Sajnos ez nem történt meg. A »gátlástalan« szó az európai országokra teljes mértékben helyénvaló” – fogalmazott.

Az orosz parlament 5 évvel megemelte a rendfokozattal rendelkező tartalékosok szolgálati idejének felső korhatárát – adta hírül az MTI.

A jogszabály értelmében így a rendfokozatok alapján 40., 50., illetve 55. életévükig ismételten behívhatók azok a férfiak, akik szolgálatukat már befejezték kötelezettségvállalás nélkül.

Létezik egy másik tartalékos erő is Oroszországban, ennek tagjai a katonai szolgálat végével vállalták, hogy rendszeresen vesznek részt kiképzéseken. A legmagasabb rendfokozatokkal rendelkezők itt a 70. életévig hívhatók be szolgálatra.

A törvényjavaslatot Andrej Kartapolov, a Duma védelmi bizottságának vezetője terjesztette elő. Az új szabályozás a tervek szerint 2024. január 1-jén lép életbe.

Az Európai Unió egyik magas rangú tisztviselője szerint az EU „rendkívül aggódik” amiatt, hogy Oroszország kilépett a fekete-tengeri gabonakezdeményezésből, és ki fogja terjeszteni szolidaritási útvonalait, hogy segítse az ukrán gabona exportját – írja a CNN.

A tisztviselő kedden Brüsszelben újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy Moszkva döntése, miszerint kilép a gabonakezdeményezésből, „emberek százmillióinak élelmezésbiztonságát veszélyezteti. És ez elég súlyos Oroszország számára ahhoz, hogy Putyin átgondolja”.

Az ukrán Miniszteri Kabinet határozatot fogadott el egy kísérleti projektről, amelynek célja az orosz megszállók által felrobbantott kahovkai vízerőmű helyreállításának megkezdése – jelentette be Denisz Smihal miniszterelnök.

Megjegyezte, hogy a helyreállítás előkészítéséről szóló döntés a szakértőkkel és szakemberekkel folytatott konzultációk után született, és maga a vízerőmű helyreállítása növelni fogja a gazdasági potenciált mind az agrár-, mind az energetikai szférában.

Az első szakaszban megtervezzük az összes mérnöki szerkezetet, előkészítjük a helyreállításhoz szükséges alapot. A második szakasz a vízerőműnek otthont adó területek visszafoglalása után kezdődik. Ez biztosítja a tényleges építési munkálatokat

– mondta a miniszterelnök az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint.

A Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC) csúcstalálkozóját lezáró nyilatkozatot nem biztos, hogy elfogadják, mert az országok között nézeteltérés van az ukrajnai orosz agresszióval kapcsolatos megfogalmazást illetően.

Ezt Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök mondta a csúcstalálkozó eredményeit követő brüsszeli sajtótájékoztatón – jelentette az Ukrinform.

Elmondása szerint a csúcstalálkozó eredményeit követő nyilatkozatról „nem lesz könnyű megállapodásra jutni”, különösen az orosz agresszió elítélésének kérdése miatt.

Szerinte el kell magyarázni a térség országainak, hogy milyen kockázatokat rejt magában, ha nem ítélik el Oroszország Ukrajna elleni agresszióját.

Lengyelországban és Szlovákiában – Bulgáriával, Romániával és Magyarországgal együtt – jelenleg szeptember közepéig korlátozzák az ukrán gabona felvásárlását – írja az Unian.

Lengyelország és Szlovákia bejelentette, hogy az év végéig meghosszabbítják az Ukrajnából származó gabonaimport tilalmát, félresöpörve azokat az aggodalmakat, hogy Oroszország döntése, miszerint felbontja a Kijevvel kötött exportmegállapodást, megzavarhatja az élelmiszerellátást.

A Bloomberg szerint Robert Telus lengyel mezőgazdasági miniszter azt mondta, nem lát okot a mezőgazdasági embargó feloldására.

Nem látok jelentős érveket amellett, hogy szeptember közepén feloldjuk a jelenlegi tilalmat. Remélem, hogy az embargónak nem lesz vége, és meg tudjuk valósítani annak meghosszabbítását öt uniós országból álló koalíciónkon belül

– mondta Telus. Megjegyezve, hogy az Európai Unióval kötött megállapodás továbbra is lehetővé teszi a tranzitforgalmat más országokba.

Jozef Bíres szlovák mezőgazdasági miniszter ugyanakkor közölte, július 19-én, szerdán Varsóban találkozik az Európai Unió keleti országainak öt képviselője, hogy nyilatkozatot készítsenek elő az Európai Bizottság számára, azonban a szlovák miniszter szerint a Bizottság valószínűleg nem támogatja a tilalom meghosszabbítását.

Minden lehetséges módon támogatjuk Ukrajnát, de azzal a feltétellel, hogy az élelmiszerimport nem torzíthatja a hazai piacot

– tette hozzá Bíres. 

Az orosz hadsereg keddre virradóra megsemmisítette a Krími híd elleni hétfői támadás előkészítéséhez használt ukrán bázisokat − közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve.    

A szóvivő szerint az éjszaka folyamán végrehajtott, összehangolt támadást „a hétfőre virradóra, vízi drónokkal (távirányítású motorcsónakokkal) elkövetett ukrán terrorakció megtorlásaként hajtották végre”, hozzátéve, hogy a drónok gyártóbázisaként használt, Odessza környéki hajójavító üzem is találatot kapott − közölte az MTI. 

Elmondta, hogy Mikolajiv és Odessza térségében összesen 70 ezer tonna kapacitású, az ukrán hadsereg ellátását biztosító üzemanyagtárolót semmisítettek meg.    

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő napi szokásos sajtóértekezletén kedden azt mondta, hogy Ukrajna katonai célokra használta a gabonaszállítások céljára kialakított fekete-tengeri folyosókat. Ugyanakkor kitért az egyik újságírói kérdés elől, hogy Kijev ezeket a folyosókat felhasználhatta-e a Krími híd elleni hétfői támadásra.     

Peszkov szerint az orosz hatóságok kezdettől fogva tudták, hogy a Krími híd elleni merénylet mögött Ukrajna áll. A szóvivő így kommentált egyes kijevi nyilatkozatokat, hogy a támadást Oroszország szervezhette meg.

Az ukrán védelmi minisztérium szerint egy macskát mentettek ki a romok alól mintegy 11 nappal a lvivi orosz rakétatámadás után − közölte a Sky News. 

A mentésről készült képen Churchill macskának apró kötés volt látható az egyik mellső lábán, és állatorvosok tartották.

A védelmi minisztérium közölte, hogy tulajdonosa, Olha elvesztette édesanyját a támadásban.

Parancsmegtagadásért állítottak bíróság elé egy katonát Lemberg környékén − írja a Kárpáthír.

A bírósági tárgyaláson felolvasott vádirat szerint a katona parancsot kapott, amely szerint a frontvonalban harcoló egységek egyikéhez kellett volna csatlakoznia. A vádlott azonban közölte, nem teljesíti a parancsot, mert nem akar a frontra menni.

Az ítélőszék előtt már megromlott egészségi állapotával magyarázta a parancs megtagadását. A bíróság végül bűnösnek mondta ki, és 5 év szabadságvesztésre ítélte. Ám a férfinak nem kell bevonulni a börtönbe, mert az ítélet végrehajtását egy év próbaidőre felfüggesztették.

Magyarország területére 6697 fő lépett be hétfőn az ukrán–magyar határszakaszon. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5507 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság kedden az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 80 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az orosz FSZB biztonsági szolgálat letartóztatott egy nőt, aki állítása szerint az ukrán hírszerző szolgálatok megbízásából gyűjtött információkat egy „kritikus infrastruktúrájú létesítményről” − közölte a Sky News.

Az orosz média által megosztott biztonsági felvételen látszik, hogy a gyanúsított a telefonjával filmezett egy vízerőmű közelében az oroszországi Jaroszlavl régióban.

Ezután az látható, amint álarcos FSZB- és rendőrségi ügynökök letartóztatják az irodájában.

Az ukrajnai konfliktusban részes feleknek tartózkodniuk kell a polgári célpontok és infrastruktúra elleni támadásoktól, biztosítaniuk kell a polgári személyek biztonságát, és be kell tartaniuk a nemzetközi humanitárius jogot – mondta Mao Ning kínai külügyi szóvivő keddi pekingi sajtóértekezletén.

A Krími híd elleni hétfői támadást a TASZSZ orosz hírügynökség kérdésére kommentálva a szóvivő kijelentette, Peking reméli, a felek erőfeszítéseket tesznek a válság politikai megoldására, és együtt elősegítik a helyzet enyhítését.

Az orosz Nemzeti Terrorellenes Bizottság (NAK) hétfői közlése szerint két ukrán drón a vízfelszín felett repülve „terrortámadást intézett” a Krími híd ellen. A csapás következtében életét vesztette két civil, egy férfi és egy nő, és megsebesült kiskorú lányuk, valamint megrongálódott a híd közúti része. Egy időre le kellett állítani a forgalmat. A vasúti közlekedés azóta újraindult, és a komp is működik. A személygépkocsik egyelőre a komppal hagyhatják el a Krím félszigetet, míg a teherforgalmat más régiók felé terelték.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a kijevi rezsim „újabb terrorcselekményének” minősítette a történteket. Rámutatott, hogy a bűncselekmény katonai szempontból értelmetlen, mert a Krími hidat már régóta nem használják katonai szállításokra, másfelől kegyetlen, mert vétlen polgári személyek halálát okozta – írja az MTI.

Vlagyimir Rogov, a megszállt Zaporizzsjai terület egyik oroszok által kinevezett vezetője hangos robbanásról számolt be Melitopolban − írja a The Guardian. 

Telegram-csatornáján közölte:

Hangos robbanás Melitopolban. Robbanás hangja hallatszott a városban. Részletek később.

Az Egyesült Államok sajnálatosnak tartja, hogy Oroszország felfüggeszti részvételét a fekete-tengeri gabonakezdeményezésben – adta hírül az MTI az amerikai külügyminisztérium közleményét.

Mint írták, azzal vádolják az orosz kormányt, hogy fegyverként használja az élelmiszerhiány okozta károkat, amelyek sebezhető emberek millióit érintik az egész világon.

Az amerikai álláspont szerint az ENSZ rekordmértékű élelmiszerexporthoz segítette hozzá Oroszországot.

Ahogy beszámoltunk róla, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Moszkva nélkül folytatná a gabonaszállításokat. Az ukrán államfő hivatalos levelet küldött a török elnöknek és az ENSZ főtitkárának azzal a javaslattal, hogy a fekete-tengeri gabonaszállítások folytatódjanak.

Az Egyesült Királyság szétbontja az Ukrajnában elfogott orosz páncélozott járműveket, hogy többet tudjon meg arról, hogyan lehet védekezni egy esetleges jövőbeli támadás ellen − árulta el a brit védelmi erők vezérkari főnöke.

Sir Tony Radakin admirális elmondta a Sky Newsnak, hogy az ukrajnai háború „ébresztőként” szolgált a haderő számára, amely megkövetelte tőlük, hogy gyorsabbak legyenek és nagyobb kockázatot vállaljanak a fegyverkezésben.

Ben Wallace, a leköszönő védelmi miniszter a maga szemszögéből „harci laboratóriumnak” nevezte Ukrajnát az ukrán csapatok és nyugati szövetségeseik számára, akik új fegyverekkel és technológiával kísérleteznek Vlagyimir Putyin megszállói ellen.

A Kercsi-szorosi híd elleni hétfői támadás és a Krím turisztikai célpontként való folyamatos moszkvai népszerűsítése „jelentős hatással lesz” a dél-ukrajnai orosz logisztikára az ukrán ellentámadás alatt − állapította meg a konfliktusról készített legfrissebb értékelésében az Institute for the Study of War. 

A híd az Oroszország déli haderőcsoportjához vezető mindössze két szárazföldi összeköttetés egyikénél van, Moszkva ennek ellenére arra ösztönözte az orosz civileket, hogy „vezessenek át és menjenek be egy háborús övezetbe, ahelyett, hogy azt tanácsolta volna nekik, hogy kerüljék el, ahogy egy felelős kormány tenné” − mondta az amerikai székhelyű kutatóintézet.

Egy nappal azután, hogy Oroszország felmondta a gabonamegállapodást, hat Kalibr cirkálórakétával támadta az odesszai kikötőt.

Ukrajna azt állítja, hogy légvédelmük valamennyit lelőtte, a rakétatörmelék azonban megrongálta a kikötői infrastruktúrát. 

„Nagy-Britanniának tankokért kell pénzt kiadnia, nem pedig több katonáért” − mondta a brit védelmi miniszter az ukrajnai invázióra adott katonai tervekről szóló bejelentése előtt.

Ben Wallace elmondta, hogy a hadsereg létszámát érintő csökkentések visszafordítása azt jelentette volna, hogy a védelmi költségvetés korlátai miatt „vasvillákkal” felszerelt csapatokat kell csatába küldeni a csúcstechnológiás fegyverek helyett.