Oroszország már elvesztette a háborút Ukrajnában ahhoz képest, amit Moszkva és Vlagyimir Putyin orosz elnök el akart érni – mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter a CNN-nek.
A cél az volt, hogy eltöröljék Ukrajnát a térképről, hogy megszüntessék a függetlenségét, a szuverenitását, hogy beolvasszák Oroszországba. Ez már régen kudarcot vallott
– mondta a miniszter a vasárnap sugárzott exkluzív interjúban.
Blinken elismerte: Ukrajna küldetése, hogy visszaszerezze a Moszkva által elfoglalt területeket – ami saját becslése szerint lassan indult –, „nagyon kemény harc” lesz. Azt jósolta, hogy a háború, amely nemrég lépte át az 500 napos határt, még hónapokig tart majd.
Ugyanakkor a különböző országoktól kapott segélyekkel, katonai felszerelésekkel és kiképzéssel együtt, amelyeket Ukrajna kap, Kijev ügye jelenti a döntő elemet
– jelentette ki az amerikai diplomácia vezetője.
Az oroszokkal ellentétben Blinken szerint az ukránok a földjükért, a jövőjükért, az országukért, a szabadságukért harcolnak.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index vasárnapi hírfolyama az orosz–ukrán háborúról. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Egyenlítői-Guineába látogat, hogy az afrikai élelmezésbiztonságról tárgyaljon, közel két héttel az után, hogy Oroszország visszalépett az ukrán gabonaexportot érintő megállapodástól.
A világ vezetői arra figyelmeztettek, hogy Oroszország kilépése a fekete-tengeri gabonaüzletből veszélyeztetheti a világ számos országának élelmiszer-ellátását.
Kuleba az első ukrán külügyminiszter, aki Egyenlítői-Guineába látogat – írja a CNN.
Az ukrán külügy vezetője a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről, a kereskedelem volumenének növeléséről, az afrikai élelmezésbiztonság biztosításáról és az ukrán elnök béketerveiről fog tárgyalni.
Ukrajna a gabonamegállapodás nélkül csak a dunai folyami kikötőket, a vasúti és közúti szállítást tudja majd használni a mezőgazdasági termékek teljes exportjára – mondta Denisz Marcsuk, az ukrajnai agrártanács elnöke.
A szakember szerint a három irány segítségével csupán havi 4-4,5 millió tonna gabona szállítása válik lehetővé – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Szalome Zurabisvili grúz elnök háborús bűncselekménynek nevezte az Odessza elleni orosz támadást.
A lehető leghatározottabban elítélem az UNESCO világörökségi helyszín, Odessza és a civilek elleni támadást, amely minden nemzetközi jogot durván megsértett
– írta a grúz elnök közösségi oldalán.
Another war crime committed by Russia in Ukraine!
— Salome Zourabichvili (@Zourabichvili_S) July 23, 2023
I condemn in the strongest terms attacks on #UNESCO world heritage sight - #Odesa and its peaceful residents, blunt violations of all norms of international law
Az ukrán védelmi minisztérium szerint Oroszország válogatás nélkül, nagy erejű fegyverekkel támadja Ukrajnát.
Különösen a Kh–22-es rakétának van 50 százalékos esélye arra, hogy 300 méteres eltéréssel érjen célba
– írják, hozzátéve, hogy még ha Odesszában a Kh–22-esek katonai vagy egyéb infrastruktúrát céloztak is, csak véletlenül találhatták el őket. Az ukrán védelmi minisztérium szerint ezt azok is jól tudják, akik kiadták a parancsot.
„Azok, akik a parancsot adták, és kilőtték őket, jól tudták ezt. Ez háborús bűncselekmény, és az elkövetőket bíróság elé fogják állítani.”
russia attacks Ukraine with indiscriminate high-power weapons. The Kh-22 missile, in particular, has a 50% chance of reaching a target with a 300-meter deviation. In fact, this means that even if the Kh-22s were targeting military or other infrastructure in Odesa last night, they…
— Defense of Ukraine (@DefenceU) July 23, 2023
Ukrajnának teljes értékű égi pajzsra van szüksége – írta közösségi oldalán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Az elnök az Odesszát ért légicsapások után olyan légvédelmi rendszereket kér, amelyek egész Ukrajnát és minden egyes városát meg tudják óvni az orosz csapásoktól.
Ez az egyetlen módja az orosz rakétaterror megállításának
– fogalmazott Zelenszkij.
Ukraine needs a full-fledged sky shield – this is the only way to defeat Russian missile terror. We have already shown that we can shoot down even the Russian missiles that the terrorists boasted about. Thanks to the help of our partners and the air defense systems provided to… pic.twitter.com/eDvbrKQpip
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 23, 2023
Oroszország már elvesztette a háborút Ukrajnában ahhoz képest, amit Moszkva és Vlagyimir Putyin orosz elnök el akart érni – mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter a CNN-nek.
A cél az volt, hogy eltöröljék Ukrajnát a térképről, hogy megszüntessék a függetlenségét, a szuverenitását, hogy beolvasszák Oroszországba. Ez már régen kudarcot vallott
– mondta a miniszter a vasárnap sugárzott exkluzív interjúban.
Blinken elismerte: Ukrajna küldetése, hogy visszaszerezze a Moszkva által elfoglalt területeket – ami saját becslése szerint lassan indult –, „nagyon kemény harc” lesz. Azt jósolta, hogy a háború, amely nemrég lépte át az 500 napos határt, még hónapokig tart majd.
Ugyanakkor a különböző országoktól kapott segélyekkel, katonai felszerelésekkel és kiképzéssel együtt, amelyeket Ukrajna kap, Kijev ügye jelenti a döntő elemet
– jelentette ki az amerikai diplomácia vezetője.
Az oroszokkal ellentétben Blinken szerint az ukránok a földjükért, a jövőjükért, az országukért, a szabadságukért harcolnak.
Oroszország és Kína befejezte közös haditengerészeti gyakorlatát a Japán-tengeren – jelentette be az orosz védelmi minisztérium, miközben a két ország igyekszik elmélyíteni katonai együttműködését.
Az orosz védelmi minisztérium korábban közölte, hogy a csütörtökön kezdődött gyakorlatok fő célja a két ország közötti tengeri együttműködés megerősítése, valamint a stabilitás és a béke fenntartása a csendes-óceáni térségben.
A múlt hónapban Kína és Oroszország közös légi járőrözést hajtott végre a Japán-tenger és Kelet-Kína felett – írja a The Guardian.
„Ukrajna visszafoglalta az Oroszország által megszállt területek mintegy 50 százalékát – mondta az amerikai külügyminiszter. Antony Blinken szerint az ukrán ellentámadás még korai szakaszban van – írja a Sky News.
Az ellentámadás nem a következő egy-két hét alatt fog lezajlani. Azt hiszem, még mindig több hónapot kell várnunk
– mondta Blinken.
Az Odesszát és térségét érő orosz támadások fő célja, hogy Ukrajnát teljesen elvágják a Fekete-tengertől, ezáltal akadályozzák meg a gabonaszállításokat, erre pedig Ukrajna megfelelő válaszlépést fog tenni – jelentette ki Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára vasárnap a Facebookon az MTI szerint.
Az Odesszát és a térségét érő orosz rakétatámadások fő célja Ukrajnának a Fekete-tengertől való teljes elszigetelése, továbbá megfélemlítéssel igyekeznek megakadályozni és semlegesíteni a gabonafolyosó működésének helyreállítására irányuló nemzetközi erőfeszítéseket. A Kreml terve az, hogy éhínséget okozzon, és gerjessze a migrációt az afrikai országokból
– fogalmazott Danyilov. Kijelentette: biztos abban, hogy az oroszok rá akarják kényszeríteni a Nyugatot az orosz ammóniaexport helyreállítására és a szankciók egy részének feloldására.
A terv az, hogy a világot térdre kényszerítsék, és Oroszországot egyedüli gabonaszállítóvá tegyék
– tette hozzá. Szavai szerint Ukrajna megérti, és tudatában van ezeknek a szándékoknak, és „megfelelően és mindenekelőtt teljes mértékben reagál a gyilkosságokra és pusztításokra”, a világnak és a Nyugatnak pedig „szilárdságot és sérthetetlenséget kell mutatnia, és méltó választ kell adnia” a Kremlnek a gabonafolyosó működésének teljes helyreállítása érdekében.
Az orosz erők a héten folyamatosan támadták Odesszát és térségét, miután hétfőn Moszkva egyoldalúan kilépett az ukrán gabona Fekete-tengeren keresztüli szállítását garantáló megállapodásból.
A NATO–Ukrajna Tanács a Fekete-tenger biztonságáról tárgyal, mivel Oroszország felmondta a gabonaüzletet.
A július 26-ra tervezett ülés témáit Oana Lungescu NATO-szóvivő jelentette be július 22-én a Reutersnek.
Korábban beszámoltunk róla, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal a javaslattal fordult Jens Stoltenberg NATO-főtitkárhoz, hogy Oroszország fekete-tengeri fellépése miatt azonnal hívja össze a NATO–Ukrajna Tanácsot.
Stoltenberggel állítólag megvitatták a gabonafolyosó fenntartható működésének feloldására és biztosítására irányuló lépéseiket. Együttműködésükben az ukrán elnök szerint új, magasabb szintre léptek, méghozzá az Ukrajna–NATO Tanács szintjére.
⚡️NATO-Ukraine Council to discuss Black Sea security as Russia terminates grain deal.
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) July 23, 2023
The topics of the meeting scheduled for July 26 were announced by NATO spokesperson Oana Lungescu told Reuters on July 22.
Photo: Andrew Kravchenko/Bloomberg via Getty Images pic.twitter.com/u5oPQExvMO
Alekszandr Lukasenka belorusz elnök vasárnap azt mondta Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy az országban tartózkodó Wagner-zsoldosok elkezdték stresszelni őt, mert kirándulni akarnak nyugatra.
Talán nem kellett volna kimondanom, de kimondom. A wagneristák elkezdtek stresszelni minket. »Nyugatra akarunk menni. Engedjetek minket«, mondják nekünk
– idézte Lukasenka a Wagner-zsoldosok állítólagos kijelentéseit.
Vlagyimir Putyin pedig ezen jót mosolygott a felvételek szerint. A két vezető Szentpéterváron tart kétoldalú megbeszélést. Lukasenka szombat este érkezett meg Oroszországba.
Miért kell nyugatra menni? Nos, menjetek kirándulni Varsóba, Rzeszówba
– mondta Lukasenka. „Én a megállapodás szerint Belarusz központjában tartom őket.”
⚡️During the meeting with putin, Lukashenko said that the "Wagner" mercenaries began to stress him - they want to go for Poland.
— FLASH (@Flash_news_ua) July 23, 2023
"Let's go on an excursion to Warsaw and Rzeszów!" - Lukashenko quotes the statements of the Wagner mercenaries.
👉Follow@Flash_news_ua pic.twitter.com/xF5v6WqmCs
Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök azt mondta Szentpéterváron, hogy nincs ukrán ellentámadás – írja a TASZSZ.
Vlagyimir Putyin orosz elnök annyival egészítette ki, hogy van, de kudarcot vallott.
A két vezető Szentpéterváron tart kétoldalú megbeszélést. Lukasenka tegnap este érkezett meg Oroszországba.
Mihajlo Podoljak szerint öt oka van annak, hogy az orosz erők brutális csapásokat mérnek Odesszára – írja az Unian Ukrán Hírügynökség.
A Sky News egy orosz katona naplóbejegyzését idézi, aki arról mesélt, nem akart senkit megölni az ukrajnai fronton, ezért inkább azt tervezte, eltöri a saját lábát, hogy hazaküldjék. A katona naplóját egy holttest mellett találták meg – vélhetően saját holtteste mellett.
A naplót állítólag egy 31 éves építőipari munkás írta, aki feleségét és kétéves fiát Moszkvában hagyta hátra, hogy csatlakozzon Oroszország ukrajnai katonai erőfeszítéseihez.
Idén november vége és január eleje között szinte mindennap leveleket írt családjának egy kis kék füzetbe, naplót vezetve a háborús övezetben történtekről.
Részletezi az orosz hadsereg szervezetlenségét és parancsnokai közönyét – és fontolgatja, hogy megöli magát, emellett terveket sző arról, hogy eltörje a saját lábát, hogy hazaküldjék.
A nyugati vezetők előre tudták, hogy az ukrán erők nagy valószínűséggel nem tudják kiszorítani az orosz erőket a tavasszal kezdődött ellentámadás előtt elfoglalt állásaikból − írja a The Wall Street Journal.
A sűrű aknamezők, a kiterjedt erődítések és az orosz légierő együttesen nagyrészt megakadályozták az ukrán csapatok jelentős előrenyomulását. A hadjárat patthelyzetbe süllyedhet, ami jelentős változások nélkül számos életet és felszerelést emészthet fel.
A nyugati katonai doktrína szerint egy beásott ellenfél megtámadásához a támadó erőnek legalább háromszor akkorának kell lennie, mint az ellenség, és a légi és szárazföldi erők jól koordinált kombinációját kell alkalmaznia. A kijevi csapatoknak nincs meg a kellő fölényük, a megfelelő kiképzésük és az erőforrásaik ahhoz, hogy megfeleljenek ezeknek a feltételeknek.
A lap szerint egyetlen nyugati hadsereg sem próbálná meg áttörni a kiépített védelmet anélkül, hogy ne lenne jelentős légi fölénye.
Az orosz biztonsági erők szombaton megöltek egy állig felfegyverzett férfit, aki betört egy magánházba Moszkva külvárosában, majd rájuk lőtt, és állítólag azzal fenyegetőzött, hogy a Kreml ellen indít támadást − írta meg az ABC.
A támadót az őrök vették észre, miután betört egy lakatlan házba, amely a Moszkvától mintegy 45 kilométerre nyugatra fekvő Istra régió egyik elit nyaralófalujában található. Amikor két őr és egy rendőr belépett a házba, a férfi fegyvert fogott rájuk, de az orosz média szerint később hármójuknak sikerült elmenekülniük.
A hatóságok több órán át tárgyaltak a támadóval, aki harci öltözéket viselt, és egy Kalasnyikov volt nála. A férfi azt állította, hogy az ukrajnai frontvonalról érkezett, és Isten sugallta neki, hogy a moszkvai kormány székhelye ellen vonuljon.
Nem volt hajlandó megadni magát, rálőtt a különleges erőkre, és meghalt, amikor azok megrohamozták a házat − közölte az orosz nemzeti gárda. Közölték, hogy a támadónál több automata fegyver és kézigránát volt.
Alekszandr Hinstejn orosz törvényhozó a támadót Vjacseszlav Csernenkóként azonosította, aki a szibériai Krasznojarszk város 35 éves lakosa. Nem volt azonnal világos, hogy valóban Ukrajnában harcolt-e, ahogyan azt állította.
Tatjana Vituseva, Istra adminisztrátora mentálisan instabilnak minősítette a támadót.
Egyes orosz médiumok azt állították, hogy a ház, ahová betört, egykor Viktor Janukovicsé volt, Ukrajna korábbi Moszkva-barát elnökéé, akit tömeges tüntetések miatt elűztek hivatalából, és Oroszország menedéket nyújtott neki. A jelenlegi tulajdonos, aki az eset idején külföldön tartózkodott, eladásra kínálta a házat.
Oroszország tagadta, hogy támadást hajtott volna végre az ukrajnai Odessza város székesegyháza ellen. A Sky News szerint az odesszai Megváltó színeváltozása székesegyház súlyosan megrongálódott egy légicsapásban, amely éjszaka legalább egy ember halálát okozta, 19 embert pedig megsebesített.
Egy most kiadott közleményben azonban Oroszország szerint Ukrajna állítása, miszerint a székesegyházat egy nagy pontosságú fegyver rongálta meg, „nem felel meg a valóságnak”.
A kijevi rezsim katonai és terrorista infrastrukturális létesítményei elleni, precíziós fegyverekkel végrehajtott csapások tervezése több csatornán keresztül, gondosan ellenőrzött és megerősített információk alapján történik, tudatosan kizárva a polgári létesítményeket, valamint a kulturális és történelmi örökségi helyszíneket
– közölte a Kreml. Hozzátették, hogy az eset vélhetően azzal magyarázható, hogy egy ukrán légvédelmi rakéta csapódott be.
A Wagner-csoport egyik tagja elmondta, neki és harcostársainak „fogalmuk sem volt” arról, mi történt a Vlagyimir Putyin elleni lázadási kísérletkor – írja a Sky News.
A Glebként emlegetett fiatalabb parancsnok volt, aki az akció kellős közepén találta magát. Amikor a lázadás elkezdődött, az oroszok által megszállt Luhanszk régióban lévő laktanyában pihent az egységével. Elmondása szerint július 23-án reggel kaptak hívást, hogy csatlakozzanak egy Ukrajnából induló, Wagner-harcosokból álló menetoszlophoz.
Egy parancsnok értesítette őket, aki a zsoldoscsoport mára száműzött főnökének, Jevgenyij Prigozsinnak a parancsára cselekedett. Gleb az nyilatkozta, senkinek sem mondták el, hová tart a menetoszlop, és meglepődött, amikor rájött, hogy távolodnak a frontvonaltól.
A Wagner-harcosok nem ütköztek ellenállásba, amikor átlépték az orosz határt a Rosztov régióban.
Nem láttam határőröket. De a közlekedési rendőrök tisztelegtek nekünk útközben
– mondta Gleb.
Az ukrán légierő jelentése szerint az oroszok éjszaka 19 különböző típusú rakétát, köztük öt Onyxot lőttek ki Odessza régióra. Az ukrán légvédelmi erők kilenc rakétát hatástalanítottak – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán légierő szerint az oroszok összesen 19 különböző rakétát vetettek be:
A légvédelmi erők kilenc légi célpontot semmisítettek meg: négy Kalibr és öt Iszkander–K rakétát.
Ukrajna átvette a kezdeményezést a frontvonalakon − mondta szombaton az ország védelmiminiszter-helyettese.
Mindennap haladunk előre. Van, ahol száz méterrel, van, ahol egy kilométerrel. Mindennap elpusztítjuk az első és második védelmi vonalat ott, ahol Oroszország képes volt valamit építeni
− mondta Volodimir Gavrilov a Telegramon közzétett nyilatkozatában.
Hozzátette, hogy mindenki számára nyilvánvaló, hogy Ukrajna még korántsem használta fel valamennyi erőforrását, ezért senkinek sincs kétsége a segítségnyújtás folytatásáról, és hogy a kijevi erők előbb-utóbb sikerrel járnak − írta meg a The Guardian.
Világos, hogy azok, akik a meleg szobákban ülnek, és az internetet és a televíziót nézik, azt szeretnék, ha a dolgok gyorsabban történnének, de a valóság az, hogy a terepen ez nem így megy
− fogalmazott.
Jack Watling, a Royal United Services Institute (RUSI, a világ legrégebb óta működő nem kormányzati katonai elemzőszervezete − a szerk.) szárazföldi hadviseléssel foglalkozó tudományos főmunkatársa az Observer számára készített elemzésében arra szólítja fel a Nyugatot, hogy összpontosítson az ukrán csapatok felkészítésére, különben szerinte „mindannyian megfizetjük az árát” − írta meg a The Guardian.
Bár a nyugati támogatásnak köszönhetően Ukrajna komoly előnyre tett szert az orosz erőkkel szemben, fontos, hogy Ukrajna nemzetközi partnerei is felismerjék, mit rontottak el az elmúlt hónapokban, és korrigálják ezeket a hibákat.
Míg Ukrajna partnerei elegendő tüzérséget és páncélozott harcjárműveket biztosítottak, „a mérnöki és taktikai légvédelem kevésbé volt megfelelő. A kollektív és személyzeti kiképzés lassan indult el, mivel Ukrajna partnerei az egyes ukrán katonák kiképzését helyezték előtérbe” − fogalmazott.
Újabb részletek láttak napvilágot Igor Girkin, a volt orosz hírszerző tiszt és vezető nacionalista katonai blogger letartóztatásáról − írta meg a The Guardian.
Az Institute for the Study of War (ISW) amerikai kutatóintézet jelentése szerint a Girkin extremitás vádjával történő letartóztatásáról kiszivárgott további részletek a Kreml frakciói közötti erőviszonyok megváltozására és az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálaton (FSZB) belüli erőcsoportok küzdelmére utalnak.
Az elemzés szerint Girkin társai nyilvános erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a milbloggert az orosz vezetéssel szemben álló, jelentős harci tapasztalatokkal bíró személyiségnek állítsák be.
Az ISW szerint Girkin letartóztatása nem váltott ki széles körű felháborodást az orosz ultranacionalista közösségben, néhány korábbi esettel ellentétben, ami arra utal, hogy az információs térben egyre nagyobbak az ellentétek.
Mindez azt sugallja, hogy a férfi letartóztatása valószínűleg nem az orosz ultranacionalista közösség cenzúrázására irányuló, szélesebb körű erőfeszítést jelzi, hanem inkább a közösség egy bizonyos, a Kremllel szemben hangosan ellenséges szegmensének kiszűrésére tett kísérletet.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy az ukrán ellentámadó műveletek hamarosan fokozódhatnak, és hogy az ellentámadás késedelme részben a korlátozott anyagi eszközök miatt következett be. Zelenszkij július 21-én az Aspeni Biztonsági Fórumon kijelentette, hogy az ukrán erők tavasszal tervezték az ellentámadó műveletek megkezdését, de a lőszerek és katonai felszerelések − például aknamentesítési eszközök − hiánya, valamint a külföldön zajló kiképzések késedelmet okoztak − írja napi jelentésében az Institute for the Study of War.
Zelenszkij megjegyezte, hogy az ukrán ellentámadó műveletek késése lehetővé tette az orosz erőknek, hogy aknamezőket és mélységi védelmi vonalakat hozzanak létre.
Az ISW 2023 januárjában úgy értékelte, hogy a nyugati fegyverek és hadianyagok Ukrajnának történő biztosítása alapvető fontosságú volt ahhoz, hogy Ukrajna korábban képes volt sikeres ellentámadó műveleteket végrehajtani, és hogy a nyugati ígéretek és a komolyabb nyugati rendszerek Ukrajnának történő küldésére vonatkozó nyugati ígéretek és e rendszerek megérkezése közötti késedelem valószínűleg akadályozza Ukrajna képességét a nagyszabású ellentámadó műveletek megkezdésére és fenntartására.
Zelenszkij kijelentette, hogy a folyamatban lévő aknamentesítési műveletek miatt hamarosan fokozódhat az ellentámadási műveletek üteme.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter július 21-én az Aspeni Biztonsági Fórumon kijelentette, hogy túl korai lenne még következtetéseket levonni az ukrán ellentámadásról, és hogy Ukrajna valószínűleg „komoly előrehaladást” ér el, mivel Kijev minden olyan erőt bevet, amelyet az ellentámadásra készítettek fel.
Július 20-án a CNN beszámolt a Kijevnek szállított nyugati katonai segélyek ellopásának és elsikkasztásának gyakorlatáról.
A csatorna az amerikai védelmi minisztérium különjelentésére hivatkozott, amely a 2022 februárjától szeptemberig tartó időszakot vizsgálta.
A jelentés több esetben talált bizonyítékot kézifegyverek, lőszerek és személyes felszerelések eltulajdonításáról, de az átadott fegyverek és katonai felszerelések mennyiségéhez képest a gyakorlat mértéke minimálisnak tekinthető, és az eseteket az ukrán szolgálatok felderítették − írta meg napi jelentésében a Varsói Keleti Tudományok Központja (OSW).
A regionális egészségügyi minisztérium közlése szerint négy lépfenével fertőzött beteg szökött meg Oroszország dél-szibériai régiójának egyik kórházából – írja a Newsweek orosz forrásokra hivatkozva.
Az általuk idézett közlemény szerint négy lépfenével kórházba került beteg megtagadta a kezelést, majd engedély nélkül elhagyták az intézményt.
A Mongóliával határos Tuva városában a hónap elején négy betegnél diagnosztizáltak lépfenét, miután egy fertőzött ló húsából ettek. Néhány nappal később egy ötödik fertőzöttet is találtak, ő azonban jelenleg is a helyi kórházban tartózkodik.
Az orosz erők rakétákkal felszerelt tengeralattjárót vezényeltek a Fekete-tengerre. Az illetékes ukrán parancsnokság szerint az orosz hadsereg kéttucatnyi egységre növelte hajóhadát a Fekete-tengeren – írja az Unian Ukrán Hírügynökség.
A parancsnokság a feszültség növekedésére számít.
A polgárokat arra kérik, hogy ne essenek pánikba, hanem ennek megfelelően reagáljanak a légi riadójelzésekre, és ha szükséges, vonuljanak óvóhelyekre.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal a javaslattal fordult Jens Stoltenberg NATO-főtitkárhoz, hogy Oroszország fekete-tengeri fellépése miatt azonnal hívja össze a NATO–Ukrajna Tanácsot – közölte az Ukrajinszka Pravda.
Beszéltünk Stoltenberggel a jelenlegi biztonsági helyzetről, különösen az agresszív orosz lépésekről a Fekete-tengeren. Bármilyen destabilizáció ebben a térségben, az exportútvonalaink megszakadása problémákat jelent, amelyeknek megfelelő következményei lesznek a világon mindenki számára. Az árválság a legkisebb a lehetséges következmények közül
– fogalmazott Zelenszkij.
Stoltenberggel állítólag megvitatták a gabonafolyosó fenntartható működésének feloldására és biztosítására irányuló lépéseiket. Együttműködésükben az ukrán elnök szerint új, magasabb szintre léptek, méghozzá az Ukrajna–NATO Tanács szintjére.
Azzal a javaslattal fordultam Jenshez, hogy haladéktalanul hívjunk össze egy ilyen tanácsot a megfelelő válságtanácskozásokra. A következő napok valamelyikén sor kerül erre a találkozóra. Túljuthatunk a fekete-tengeri biztonsági válságon
– állította az ukrán elnök.
Az amerikai Védelmi Hírszerző Ügynökségnek (DIA) „nincs oka kételkedni” Vlagyimir Putyin orosz elnök állításában, hogy Oroszország taktikai nukleáris fegyverek első tételét szállította Belaruszba − közölték pénteken a DIA magas rangú tisztviselői.
Putyin a múlt hónapban a szentpétervári nemzetközi gazdasági fórumon azt mondta, hogy „az első orosz nukleáris robbanófejeket már Belarusz területére szállították”, hozzátéve, hogy azokat „elrettentés céljából” helyezték el − írta meg CNN.
Oroszországnak mintegy 4477 telepített és tartalék nukleáris robbanófeje van, közülük az Amerikai Tudósok Szövetsége szerint mintegy 1900 taktikai nukleáris fegyver. Nem világos, hogy Putyin mennyit szándékozik átcsoportosítani ebből az arzenálból. A amerikai és nyugati tisztviselők nyilvánosan nem erősítették meg, hogy Oroszország bármilyen fegyvert átadott volna Belarusznak.
„Két ember megsebesült a kelet-ukrajnai Druskivka várost ért orosz kazettásbomba-támadásban” – közölte szombaton a város katonai közigazgatása.
A város katonai adminisztrációja szerint mintegy 12 magánházat is találat ért a támadásban – írja a CNN. A Deutsche Welle (DW) szerint egy operatőr is megsebesült egy repeszlövedéktől, amelyet egy orosz kazettásbomba-támadás okozott szintén Drushkivka városában.
A DW szerint a támadásnak egy halálos áldozata is van.
Egy ukrán tiszt vesztette életét, többen pedig súlyos sérüléseket szenvedtek.