Vlagyimir Putyin orosz elnök és Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök a Kreml közleménye szerint a Wagner katonai magáncégről beszélt a napokban a Szentpéterváron folytatott megbeszéléseiken.
Szóba került a Wagner-csoport, a kereskedelmi és gazdasági együttműködés, valamint az uniós államok és az országaink határa mentén megfigyelhető külső fenyegetések. Ezek természetesen mind napirenden voltak
– mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden. Ugyanakkor Peszkov nem közölt további részleteket arról, hogy a két vezető konkrétan miről tárgyalt a Wagnerrel kapcsolatban, de hozzátette: a találkozó az álláspontok összehangolását és a nézetek megosztását szolgálta.
„Nem volt cél semmilyen más megállapodás elérése” – tette hozzá Peszkov.
Lukasenko múlt szombaton érkezett Oroszországba, és mindkét elnök sajtószolgálata szerint vasárnap, illetve hétfőn tárgyalt Szentpéterváron Putyinnal.
Leállási üzemmódba helyezték az ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű negyedik és ötödik reaktorát – közölte kedden az erőmű Moszkva által kinevezett vezetése – számolt be az MTI.
Európa legnagyobb, 6 gigawatt teljesítményű, az orosz–ukrán frontvonal közvetlen közelében fekvő atomerőművét az orosz hadsereg 2022 márciusában foglalta el.
Ukrajna és Oroszország tüzérségi támadásokkal vádolja egymást az erőmű környékén, a NAÜ pedig biztonsági mechanizmus létrehozásán fáradozik egy esetleges nukleáris baleset elkerülése végett.
A NAÜ-nek a Telegram üzenetküldő szolgáltatáson megjelent közlemény szerint az 5. reaktort „hideg leállás” üzemmódba helyezték, hogy berendezéseinek műszaki ellenőrzését el tudják végezni, a 4. reaktort pedig az erőmű gőzellátásának biztosítására „forró leállás” üzemmódba állították.
A NAÜ hétfőn közölte, hogy az atomerőmű vezetése tájékoztatta az átállásról. Hozzátette: az atomerőmű többi reaktora hideg leállásban marad. Jelenleg egyetlen reaktor sem termel áramot.
A NAÜ szerint az erőmű hat reaktorának egyikét a nukleáris biztonsághoz, ezen belül a tárolótartályokban lévő folyékony radioaktív hulladék feldolgozásához szükséges gőz termeléséhez kell forró leállási üzemmódban tartani. Kijev az átállítást veszélyesnek nevezte.
Az Enerhoatom ukrán atomenergetikai vállalat kedden azt írta, hogy az eljárás sérti az atomerőmű üzemeltetésének szabályait. Hangsúlyozta: a 4. reaktor is csak hideg leállásban üzemeltethető, mivel hosszú ideje nem végezték el rajta a szükséges karbantartási munkákat.
A NAÜ szakértői a múlt héten folytattak vizsgálatot az atomerőműben, miután az ukrán védelmi minisztérium hírszerző szolgálata azt állította, hogy az orosz hadsereg aláaknázta a dél-ukrajnai létesítményt.
Az ukrán hadsereg kedden arról számolt be, hogy kisebb előretöréseket hajtott végre az orosz erőkkel szemben Dél-Ukrajna egyes részein.
Andrij Kovaljov, a fegyveres erők vezérkarának szóvivője elmondta, az ukrán csapatok előrenyomultak a délkeleti Sztaromajorszke falu irányába, az Ukrajna által a múlt hónapban visszafoglalt települések közelében a Donyecki területen.
Az ukrán csapatok megerősítették az általuk elfoglalt állásokat, az orosz erők pedig erős ellenállást tanúsítottak – írja a The Guardian.
Kijev azt állítja, az ellentámadás megindítása óta több mint 192 négyzetkilométernyi területet foglalt vissza délen, és 35 négyzetkilométert keleten.
Oroszország azért vette célba Odesszát, mert azt hiszi, hogy Ukrajna katonai felszerelést tárol a kikötővárosban – közölte a brit védelmi minisztérium legfrissebb hírszerzési jelentésében.
A jelentés szerint július 28. óta Oroszország több nagy hatótávolságú csapást mért Odessza és más dél-ukrajnai területek ellen. E támadások során szokatlanul sok AS–4 Kitchen rakétát vetettek be, egy 5,5 tonnás fegyvert, amelyet eredetileg repülőgép-hordozók megsemmisítésére terveztek.
„Mivel Oroszország nem újította meg a gabonaüzletet, a Kreml valószínűleg kevésbé érzi magát politikailag korlátozva, és azért próbál célpontokat támadni Odesszában, mert úgy véli, hogy Ukrajna katonai eszközöket tárol ezeken a területeken” – tette hozzá a jelentés.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 25 July 2023.
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) July 25, 2023
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/OgjLYIKpaS
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/laqH5kdIAd
Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 243 220 orosz katona esett el, az elmúlt napon 600 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 18 orosz hajót, 3977 hadműveleti és taktikai drónt, 703 egység speciális felszerelést és 1307 cirkálórakétát számoltak fel.
Az amerikai székhelyű Centre for the Study of War (ISW) elemzői arról írtak jelentésükben, hogy miért lesz problematikus az ukrán erők nyári ellentámadása – írja az Unian.
Az ISW megjegyzi, hogy az oroszoknak volt idejük az átcsoportosításokra és felkészülni az ukrán fegyveres erők támadásaira. Emiatt az ukrán katonáknak most felkészült orosz védelemmel kell szembenézniük, beleértve a hatalmas aknamezőket és a szinteltolásos tábori erődítményeket.
Az ukránoknak ugyanakkor korlátozott ideje volt arra, hogy felkészüljenek egy nagyobb offenzívára.
Újabb orosz dróntámadás érte Kijevet keddre virradó éjjel, júliusban ez már a hatodik légitámadás volt az ukrán főváros ellen – közölte kedd hajnalban az ukrán főváros katonai közigazgatásának vezetése az MTI híradása szerint.
Az orosz haderő iráni gyártmányú, Sahid típusú drónokkal támadta Kijevet, de az előzetes tájékoztatás szerint az ukrán légvédelem mindegyiket megsemmisítette – számolt be a Telegram üzenetküldő szolgáltatáson Szerhij Popko, a kijevi katonai közigazgatás vezetője.
Mint mondta, az eddig rendelkezésre álló információk alapján a támadásnak nem volt áldozata, és komoly károkat sem okozott. Ukrajna keleti részén több mint három órán át szóltak a légitámadásra figyelmeztető szirénák az ukrán légierő közlése szerint.
Kedden reggel fél hatkor a légierő a Telegramon azt írta, hogy újabb ballisztikus fegyverekkel végrehajtott támadások fenyegetik Ukrajna keleti és délkeleti régióit, ezért az érintett térségben légiriadót rendeltek el.
A Biden-kormányzat újabb 400 millió dolláros katonai segélyt hagyott jóvá Ukrajnának – írja a Sky News.
A csomag lőszereket és kis méretű drónokat is tartalmaz, utóbbiakat nagyrészt hírszerzési célokra használnák az ukránok.
„Az Egyesült Államoknak nincs bátorsága beismerni, hogy az Oroszország legyőzésére irányuló tervei kudarcot vallanak” – ezt Oroszország amerikai nagykövete jelentette ki néhány napja, kommentálva a Kijevnek nyújtott újabb amerikai katonai segélycsomagot.
„Washington tehetetlen dühében újabb rakétákat és lőszert küld bábjainak. Az USA azt hiszi, hogy így árthat nekünk” – idézte Anatolij Antonovot a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A spanyol védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy a Spanyolországból Ukrajnába tartó újabb szállítmányhoz tartozó katonai és humanitárius felszerelések között Leopard 2 harckocsik is vannak – írja a CNN.
A minisztérium közleményében azt írta, a szállítmány Santander kikötőjéből indult, és várhatóan augusztus elején szállítják le az ukrán hadseregnek.
A szállítmány a következőket tartalmazza:
Spanyolország korábban már küldött hat Leopard 2 harckocsit Ukrajnának,azon megegyezés részeként, hogy összesen 10 ilyen járművet küld.
Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök júliusban azt mondta,
Madrid további négy Leopard 2 harckocsit fog Kijevnek biztosítani.
A spanyol védelmi minisztérium szerint vasárnap egy hordozható, sebészeti kapacitással rendelkező tábori kórház is érkezett Ukrajnába.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szakértői gyalogsági aknákat fedeztek fel az orosz csapatok által megszállt zaporizzsjai atomerőmű telephelyének külterületén – írja a Der Spiegel.
Egy vasárnapi ellenőrzéskor a szakemberek néhány aknát találtak a létesítmény vonzáskörzetében – közölte Rafael Grossi, a NAÜ igazgatója a hatóság hétfő esti közleménye szerint. A létesítmény belső területén nem találtak aknákat.
Az erőmű a háború kitörése óta többször is tűz alá került, ami a leállítás ellenére növelte a nukleáris katasztrófa miatti nemzetközi aggodalmat.
A zaporizzsjai atomerőmű még 2022 telén került orosz megszállás alá, és azóta az oroszok pajzsként használják az erőművet az Ukrán Fegyveres Erőkkel szemben. Az ukrán ellentámadás megindulásával azonban az atomerőmű biztonsági helyzete eszkalálódott.
Az ukrán hadsereg szerint Oroszország júliusban már a hatodik légitámadását indította Kijev ellen. A város felett több mint három órán keresztül szólt a légiriadó.
Szerhij Popko, a kijevi katonai közigazgatás vezetője azt állítja, hogy Oroszország iráni gyártmányú Shahed drónokat használt a támadásban. Az esettel kapcsolatban eddig nem jelentettek se áldozatokat, se komolyabb károkat – írja a Sky News.
Magyarország területére július 24-én 7066 fő lépett be az ukrán–magyar határszakaszon.
A román–magyar határszakaszon belépők közül 4767 ember nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 94 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság az MTI-vel.
Denise Brown, az ENSZ ukrajnai humanitárius koordinátora hétfőn Odesszába látogatott, hogy bejárja a város történelmi központját és az Úrszínváltozás székesegyházat – közölte Farhan Haq, az ENSZ főtitkárának helyettes szóvivője.
Az ukrajnai humanitárius koordinátor, Denise Brown ma Odesszában tartózkodik, ahol az UNESCO világörökség részét képező történelmi központban és az Úrszínváltozás székesegyházban tett látogatását fejezte be Odessza polgármesterével és az odesszai régió kormányzójával együtt
– mondta.
Dmitrij Kuleba ukrán külügyminiszter korábban közölte, hogy hétfő este orosz erők támadtak meg UNESCO-védelem alatt álló vallási létesítményeket Odesszában – közölte a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Az orosz védelmi minisztérium szerint az odesszai Úrszínváltozás székesegyházat nagy valószínűséggel a légvédelem üzemeltetőinek hanyagsága miatt találta el egy vélhetően ukrán rakéta.
Egy kiskorú meghalt egy donyecki összecsapásban. Ezenkívül hatan megsebesültek a helyi kormányzó szerint – közölte az al-Dzsazíra pánarab televízió.
Egy gyermek meghalt és hat ember megsebesült a kelet-ukrajnai Kosztantyinivka város elleni orosz támadásban
– közölte a donyecki régió kormányzója.
Az orosz erők Smercs típusú rakétákat lőttek ki egy helyi tóra, ahol emberek pihentek – közölte Pavlo Kijrilenko kormányzó a Telegram-oldalán, hozzátéve, hogy a sebesültek között is három kiskorú van.
Moszkva azzal vádolja Ukrajnát, hogy megölte Rosztiszlav Zsuravlev orosz állami újságírót Zaporizzsjában – közölte a Sky News.
A Kreml szerint Kijev „szándékos támadást hajtott végre újságírók ellen” a térségben.
A Zsuravlev halálát vizsgáló orosz bizottság azt mondta, hogy „fegyveres ukrán alakulatok célba vették és szándékosan lőttek orosz újságírók egy csoportjára”, akik Piatykhatszkij közelében dolgoztak.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap főbb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!