Erős szövetségest nyerhet magának Moszkva, elrettentő fegyverarzenál kerülhet az oroszok kezébe

Leállási üzemmódba helyezték az ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű negyedik és ötödik reaktorát – közölte kedden az erőmű Moszkva által kinevezett vezetése – számolt be az MTI.

Európa legnagyobb, 6 gigawatt teljesítményű, az orosz–ukrán frontvonal közvetlen közelében fekvő atomerőművét az orosz hadsereg 2022 márciusában foglalta el.

Ukrajna és Oroszország tüzérségi támadásokkal vádolja egymást az erőmű környékén, a NAÜ pedig biztonsági mechanizmus létrehozásán fáradozik egy esetleges nukleáris baleset elkerülése végett.

A NAÜ-nek a Telegram üzenetküldő szolgáltatáson megjelent közlemény szerint az 5. reaktort „hideg leállás” üzemmódba helyezték, hogy berendezéseinek műszaki ellenőrzését el tudják végezni, a 4. reaktort pedig az erőmű gőzellátásának biztosítására „forró leállás” üzemmódba állították.

A NAÜ hétfőn közölte, hogy az atomerőmű vezetése tájékoztatta az átállásról. Hozzátette: az atomerőmű többi reaktora hideg leállásban marad. Jelenleg egyetlen reaktor sem termel áramot.

A NAÜ szerint az erőmű hat reaktorának egyikét a nukleáris biztonsághoz, ezen belül a tárolótartályokban lévő folyékony radioaktív hulladék feldolgozásához szükséges gőz termeléséhez kell forró leállási üzemmódban tartani. Kijev az átállítást veszélyesnek nevezte.

Az Enerhoatom ukrán atomenergetikai vállalat kedden azt írta, hogy az eljárás sérti az atomerőmű üzemeltetésének szabályait. Hangsúlyozta: a 4. reaktor is csak hideg leállásban üzemeltethető, mivel hosszú ideje nem végezték el rajta a szükséges karbantartási munkákat.

A NAÜ szakértői a múlt héten folytattak vizsgálatot az atomerőműben, miután az ukrán védelmi minisztérium hírszerző szolgálata azt állította, hogy az orosz hadsereg aláaknázta a dél-ukrajnai létesítményt. 

Oroszország azért vette célba Odesszát, mert azt hiszi, hogy Ukrajna katonai felszerelést tárol a kikötővárosban – közölte a brit védelmi minisztérium legfrissebb hírszerzési jelentésében.

A jelentés szerint július 28. óta Oroszország több nagy hatótávolságú csapást mért Odessza és más dél-ukrajnai területek ellen. E támadások során szokatlanul sok AS–4 Kitchen rakétát vetettek be, egy 5,5 tonnás fegyvert, amelyet eredetileg repülőgép-hordozók megsemmisítésére terveztek.

„Mivel Oroszország nem újította meg a gabonaüzletet, a Kreml valószínűleg kevésbé érzi magát politikailag korlátozva, és azért próbál célpontokat támadni Odesszában, mert úgy véli, hogy Ukrajna katonai eszközöket tárol ezeken a területeken” – tette hozzá a jelentés.

Újabb orosz dróntámadás érte Kijevet keddre virradó éjjel, júliusban ez már a hatodik légitámadás volt az ukrán főváros ellen – közölte kedd hajnalban az ukrán főváros katonai közigazgatásának vezetése az MTI híradása szerint.

Az orosz haderő iráni gyártmányú, Sahid típusú drónokkal támadta Kijevet, de az előzetes tájékoztatás szerint az ukrán légvédelem mindegyiket megsemmisítette – számolt be a Telegram üzenetküldő szolgáltatáson Szerhij Popko, a kijevi katonai közigazgatás vezetője.

Mint mondta, az eddig rendelkezésre álló információk alapján a támadásnak nem volt áldozata, és komoly károkat sem okozott. Ukrajna keleti részén több mint három órán át szóltak a légitámadásra figyelmeztető szirénák az ukrán légierő közlése szerint.

Kedden reggel fél hatkor a légierő a Telegramon azt írta, hogy újabb ballisztikus fegyverekkel végrehajtott támadások fenyegetik Ukrajna keleti és délkeleti régióit, ezért az érintett térségben légiriadót rendeltek el.

A Biden-kormányzat újabb 400 millió dolláros katonai segélyt hagyott jóvá Ukrajnának – írja a Sky News.

A csomag lőszereket és kis méretű drónokat is tartalmaz, utóbbiakat nagyrészt hírszerzési célokra használnák az ukránok.

„Az Egyesült Államoknak nincs bátorsága beismerni, hogy az Oroszország legyőzésére irányuló tervei kudarcot vallanak” – ezt Oroszország amerikai nagykövete jelentette ki néhány napja, kommentálva a Kijevnek nyújtott újabb amerikai katonai segélycsomagot.

„Washington tehetetlen dühében újabb rakétákat és lőszert küld bábjainak. Az USA azt hiszi, hogy így árthat nekünk” – idézte Anatolij Antonovot a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szakértői gyalogsági aknákat fedeztek fel az orosz csapatok által megszállt zaporizzsjai atomerőmű telephelyének külterületén – írja a Der Spiegel.

Egy vasárnapi ellenőrzéskor a szakemberek néhány aknát találtak a létesítmény vonzáskörzetében – közölte Rafael Grossi, a NAÜ igazgatója a hatóság hétfő esti közleménye szerint. A létesítmény belső területén nem találtak aknákat.

Az erőmű a háború kitörése óta többször is tűz alá került, ami a leállítás ellenére növelte a nukleáris katasztrófa miatti nemzetközi aggodalmat.

A zaporizzsjai atomerőmű még 2022 telén került orosz megszállás alá, és azóta az oroszok pajzsként használják az erőművet az Ukrán Fegyveres Erőkkel szemben. Az ukrán ellentámadás megindulásával azonban az atomerőmű biztonsági helyzete eszkalálódott.

Az ukrán hadsereg szerint Oroszország júliusban már a hatodik légitámadását indította Kijev ellen. A város felett több mint három órán keresztül szólt a légiriadó.

Szerhij Popko, a kijevi katonai közigazgatás vezetője azt állítja, hogy Oroszország iráni gyártmányú Shahed drónokat használt a támadásban. Az esettel kapcsolatban eddig nem jelentettek se áldozatokat, se komolyabb károkat – írja a Sky News.

Moszkva azzal vádolja Ukrajnát, hogy megölte Rosztiszlav Zsuravlev orosz állami újságírót Zaporizzsjában – közölte a Sky News.

A Zsuravlev halálát vizsgáló orosz bizottság azt mondta, hogy „fegyveres ukrán alakulatok célba vették és szándékosan lőttek orosz újságírók egy csoportjára”, akik Piatykhatszkij közelében dolgoztak.