Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!
Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk kedden is!
Irán és Belarusz a védelmi tárcák közti együttműködésről szóló memorandumot, valamint az idei évre vonatkozó kétoldalú katonai együttműködési tervet írt alá hétfőn – közölte a minszki védelmi minisztérium.
A dokumentumokat a nap folyamán Teheránban írta alá Viktar Hrenyin belorusz védelmi miniszter iráni hivatali partnerével, Mohammad Reza Astianival. A megállapodások részleteit nem hozták nyilvánosságra.
A nyugati hírszerzések szerint Irán Sahid–136-os önmegsemmisítő drónokkal látja el Oroszországot az ukrajnai háborújában, amit Teherán tagad, és háborús semlegességét hangoztatja. Teherán és Minszk is Moszkva szoros szövetségesének számít.
A három ország nemzetközi szankciók hatálya alatt áll, ami miatt számos ágazatban kiszélesítették az együttműködésüket.
Ukrajna drónjavításról szóló megállapodást írt alá a Baykar Makina török hadiipari vállalattal – közölte hétfőn az ukrán védelmi minisztérium. A szerződés egy javító-karbantartó központ ukrajnai létesítésére vonatkozik.
A kiszolgáló központ létrehozása jelentős hozzájárulást jelent majd Ukrajna védelmi képességei növeléséhez, és közelebb hozza a győzelmünket
– hangsúlyozta Kosztyantin Vascsenko minisztériumi államtitkár közleményében.
Ukrajna a hazai dróngyártás fokozására törekszik „egy drónhadsereg” kialakítása céljából, amelyet bevethet az orosz erők elleni küzdelemben.
Mihajlo Fedorov, „a drónhadsereg” ügyeiben illetékes ukrán miniszterelnök-helyettes a múlt héten arról számolt be, hogy több mint 10 ezer drónkezelőt már kiképeztek, és további tízezer kiképzése van folyamatban.
Az ukrajnai konfliktus szereplői széles körben alkalmaznak pilóta nélküli repülőeszközöket felderítésre és csapásmérésre – számolt be az MTI.
Az Egyesült Államok 1,25 milliárd dolláros támogatást nyújt Ukrajnának – jelentette be hétfőn a kijevi pénzügyminisztérium.
A támogatás az ötödik csomag a PEACE-programban, amelynek célja Ukrajna szociális és humanitárius kiadásainak támogatása – írja a Sky News.
A támogatást többek között a menekültek, a fogyatékkal élők, az alacsony jövedelmű családok megsegítésére fordítják.
A háború kitörése óta eddig az Egyesült Államok 20,4 milliárd dollárnyi támogatást nyújtott Kijevnek.
Az ukrajnai PEACE-projektet tavaly júniusban hozták létre, hogy mintegy 13 millió kedvezményezettnek, köztük 10 millió nyugdíjasnak, 500 ezer oktatási dolgozónak, 145 ezer kormányzati alkalmazottnak, 56 ezer dolgozónak és több mint hárommillió szociális segélyezettnek és menekültnek nyújtson segítséget.
Az orosz légicsapások júliusban kilenc nap alatt – becslések szerint – 180 ezer tonna gabonatermést semmisítettek meg – közölte hétfőn az ukrán külügyminisztérium.
Oroszország többször is légicsapásokat mért ukrán kikötői infrastruktúrára Odesában, miután kilépett a fekete-tengeri gabonaüzletből – idézi fel a The Guardian.
Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök hétfőn felhívást tett közzé, amelyben az orosz–ukrán háború befejezését sürgette – írja a Sky News.
A mexikói elnök szerint a közel-keleti béketárgyalásokon Ukrajnának és Oroszországnak is képviseltetnie kell magát.
Elmondta, hogy Mexikó csak akkor vesz részt a tárgyalásokon, amelyeket a hírek szerint augusztus elején Szaúd-Arábiában tartanak, ha mindkét fél jelen van.
Nem akarjuk, hogy az orosz–ukrán háború folytatódjon, ez nagyon irracionális
– mondta Obrador. Kiemelte a konfliktus okozta mérhetetlen emberi szenvedést, és sajnálkozott, hogy úgy tűnik, az egyetlen haszonélvező a hadiipar.
A béketárgyalásokon várhatóan akár 30 ország tisztviselői is részt vesznek a The Wall Street Journal szerint. Oroszországot azonban a jelentések szerint nem hívták meg.
Az Egyesült Államok támogatja a fekete-tengeri gabonaszállítások felújítására irányuló törekvéseket, mivel az útvonalnak nincs igazi alternatívája – közölte az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete hétfőn, amikor országa programját ismertette az Biztonsági Tanács közelgő amerikai elnöksége előtt.
Linda Thomas-Greenfield a sajtótájékoztatóján elmondta: támogatják az ENSZ főtitkárának, Törökország kormányának és másoknak a törekvését arra, hogy Oroszországot ösztönözzék, térjen vissza a Fekete-tengeri Gabona Kezdeményezés keretei közé annak érdekében, hogy folytatódhassanak a gabonaszállítások a Fekete-tengeren.
Beszámolt arról is, hogy zajlanak „színfalak mögötti egyeztetések”, és az Egyesült Államok ösztönöz más szereplőket is arra, gyakoroljanak nyomást Oroszországra, hogy visszatérjen az eredeti megállapodás keretei közé.
Az amerikai ENSZ-diplomata megállapította, hogy ugyan vannak erőfeszítések alternatív megoldásokra a fekete-tengeri útvonal pótlására, de a szállítható gabona mennyiségét tekintve ezek nem összehasonlíthatók a Fekete-tengerrel, amelyen keresztül több százezer tonna terményt sikerült eljuttatni a Globális Dél országaiba.
A Fekete-tengeri Gabona Kezdeményezés a leghatékonyabb mód arra, hogy a lehető legtöbb gabona jusson el a világpiacra és a szükséget szenvedő emberekhez, mondta Linda Thomas-Greenfield – adta hírül az MTI.
Az orosz hadsereg július 31-én lecsapott Herszonra. Egy 65 éves férfi a saját autójában halt meg a támadás következtében – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Egy ismerőse megpróbálta kórházba vinni, de a sebek túl súlyosak voltak, a mentősök már csak a halált tudták megállapítani
– közölte Telegram-csatornáján Alekszandr Prokudin, a Herszon területi katonai közigazgatás vezetője.
Az ukrán főügyészség Telegram-csatornáján közölte, hogy egyre nő a sérült személyek száma Herszonban.
Eddig legalább 10 civil sérült meg. A sebesültek között egy kiskorú fiú is van
– áll a közleményben.
Hétfőre virradóra Ukrajna újabb dróntámadásokat hajtott végre oroszországi célpontok ellen. A délnyugat-oroszországi Brjanszk megye Trubcsevszkij kerületében találat érte a rendőrkapitányságot.
Az épület teteje és ablakai megrongálódtak, áldozatok nincsenek – írta Telegram-üzenetében Alekszandr Bogomaz, a megye kormányzója. Brjanszk megye szomszédos az ukrán határral.
A szintén Ukrajnával szomszédos Rosztov megye Daraganovka települését is dróntámadás érte, egy ház romba dőlt, és egy autó megrongálódott, de sérültek nincsenek – közölte Vaszilij Golubjev kormányzó.
Az oroszországi területek és a 2014-ben Moszkva által elcsatolt Krím félsziget elleni dróntámadások száma megsokszorozódott a június elején kezdődött ukrán ellentámadás óta.
Az orosz főváros ellen is több dróntámadás történt, a legutóbbi vasárnapra virradóra. Kijev hivatalosan nem ismeri el, hogy köze lenne ezekhez a támadásokhoz – adta hírül az MTI.
Mint arról korábban beszámoltunk, Krivij Rih városában rakétatalálat ért egy 9 emeletes épületet és egy oktatási intézményt.
Az oroszok két ballisztikus rakétával támadták Krivij Rih városát, az egyik egy 9 emeletes épületet, a másik egy oktatási intézményt talált el. A robbanáshullám a szomszédos épületek és helyiségek ablakait is betörte.
Négy lakos, köztük egy gyermek meghalt. Az embereket a romok alatt keresik. A keresési és mentési munkálatokban 230 mentő és 57 jármű vesz részt.
Az elmúlt napokban az ellenség makacsul támadta a városokat, a városközpontokat. Civil objektumokat és lakóházakat lőnek. De ez a terror nem fog megijeszteni vagy megtörni bennünket. Dolgozunk és mentjük a népünket
– nyilatkozta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Az állami katasztrófavédelmi szolgálat sátrat is állított fel, hogy ott az emberek tudjanak pszichológusokkal beszélgetni – írja a Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán külügyminisztérium bejelentette a horvát kikötőkön keresztül történő gabonaexportot.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
— NOELREPORTS 🇪🇺 🇺🇦 (@NOELreports) July 31, 2023
Ferenc pápa vasárnap felszólította Oroszországot, hogy hosszabbítsa meg a fekete-tengeri gabonaegyezményt, amelynek révén Moszkva a háború ellenére engedélyezte Ukrajnának, hogy gabonát exportáljon tengeri kikötőiből.
A megállapodás lehetővé tette a gabona biztonságos exportját a blokád alá vont ukrán kikötőkből, de Oroszország a múlt héten kilépett belőle.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a paktum jelenleg nem valósítja meg a Moszkva érdekeit szolgáló intézkedéseket.
Elmondta azonban, Vlagyimir Putyin orosz elnök világossá tette, hogy a megállapodást meg lehet újítani, amennyiben „az Oroszországra vonatkozó részét tiszteletben tartják”.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke határozottan elítélte az „illegális erő alkalmazását” az indo-csendes-óceáni térségben és Ukrajnában – számolt be a Sky News.
A Fülöp-szigetei látogatásakor bírálta a „tekintélyelvű vezetőket” a nemzetközi jog alapelveinek megsértéséért, valamint aggodalmát fejezte ki a változó világpolitikai helyzet miatt, és a nemzetközi rendet fenyegető veszélyként emelte ki Oroszország Ukrajnával szembeni agresszióját.
Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja megingatja a nemzetközi rend alapjait
– jelentette ki Ursula von der Leyen.
Ötre emelkedett a déli Krivij Rih városában történt rakétatámadás halálos áldozatainak száma – számolt be a Sky News az ukrán védelmi minisztérium közleménye alapján.
Mint írták, a támadásban 53 ember megsérült, és megerősítették, hogy a robbanásban meghalt egy 10 éves kislány, aki az édesanyjával együtt vesztette életét.
A minisztérium szerint két ballisztikus rakétát használtak a Zelenszkij elnök szülővárosában lévő lakóház eltalálásához. A mentési munkálatok továbbra is folytatódnak.
Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó szerint a Kryvij Rih-i rakétatámadás tökéletes példája a „népirtás mindennapjainak”.
A nemzetközi jog soha nem fog működni, ha az agresszor nem lát mögötte valódi hatalmat. A hatalom azzal kezdődik, hogy az ukrán égboltot rakétavédelmi és légvédelmi rendszerekkel zárják le
– fogalmazott a Twitteren Podoljak.
This is already a kind of genocidal everyday reality... Kryvyi Rih. A Russian missile destroys another residential building. 53 injured. 4 killed. Among them are a 45-year-old woman and a 10-year-old daughter.
— Михайло Подоляк (@Podolyak_M) July 31, 2023
International law will never work if the aggressor does not see a… pic.twitter.com/77ol0txWBu
A BBC-nek adott interjút „Szellem”, a mesterlövész-parancsnok, a „Bahmut szellemei” nevű egység vezetője.
Mint írják, az egység éjszakai rajtaütések miatt vált hírhedtté Bahmut térségében, napjainkban is a város határának közelében, az orosz tüzérség lőtávolán belül van a bázisuk. „A tüzérségtől mindig félnek az emberek. De a tüzérségtől el lehet rejtőzni, egy mesterlövésztől viszont nem” – mondta erre Szellem.
#Ukraine's 'Ghosts of Bakhmut,' & its a team of elite snipers. They say they've killed 524 Russian soldiers. "It's nothing to be proud of. We're not killing people, we're destroying the enemy". "Every trip may be our last, but we're doing a noble deed". https://t.co/RJOjmGGjmG pic.twitter.com/UOKAVYy6Dj
— Glasnost Gone (@GlasnostGone) July 31, 2023
Az egység körülbelül 20, a parancsnok által személyesen kiválogatott katonából áll, és az elsődleges szempont nem is a katonai tapasztalat, hanem – állítása szerint – a „humanitás és a hazaszeretet volt”.
Az interjú szerint van legalább egy olyan tagjuk, aki amerikai Barrett mesterlövészpuskát használ, a legfiatalabb katonájukat pedig már az Egyesült Királyságban képezték ki.
A parancsnok azt elmondta, hogy hány orosz katonát öltek meg eddig.
Van egy megerősített szám – 524. Ebből hatvanhét az enyém
– mondta, hozzátéve, hogy a lövések után automatikusan rögzítik a találatokat, és gyakran magas rangú célpontokra vadásznak.
A parancsnok szerint az utóbbi hat hónapban több tagjuk is megsebesült a fronton, beleértve őt magát is, de halottjuk eddig nem volt. Mindemellett tisztában vannak azzal, hogy bármelyik küldetés az utolsó lehet számukra.
Tisztában vannak azzal, hogy egyedül nem tudják visszafoglalni Bahmutot az oroszoktól, de úgy vélik, azért van hatásuk a harci eseményekre. Az egység egy másik tagja azt mondta erről, hogy elsősorban a pszichológiai hatás lehet a legfontosabb, vagyis az, hogy bármikor, láthatatlanul, hang nélkül le tudnak lőni egy-egy orosz katonát.
Három ember életét vesztette, és tizenegyen megsebesültek a kelet-ukrajnai Donyeck városát ért ukrán tüzérségi támadásban – közölte Gyenyisz Pusilin, az oroszok által beiktatott donyecki kormányzó hétfőn.
Az áldozatok közül többen egy autóbusz utasai voltak, amelyet eltalált egy lövedék.
Donyeck városa 2014 óta orosz erők ellenőrzése alatt áll, de környékén ukrán csapatok állomásoznak, és a város rendszeresen tüzérségi tűz alá kerül – számolt be az MTI.
Csak akkor lehet feltételes módban beszélni a Belaruszba szállított orosz taktikai atomtöltetek kivonásáról, ha az Egyesült Államok és a NATO felhagy az Oroszországgal szembeni ellenséges lépésekkel, és kivonják az amerikai nukleáris fegyvereket Európából – mondta Alekszej Poliscsuk az orosz külügyminisztérium magas rangú tisztviselője.
Állítása szerint a töltetek átadása Belarusznak egy kényszerű lépés volt, amelyet NATO és Washington intézkedései és az európai biztonságpolitikában beállt változások eredményeztek.
A „Gandalf” hívójelű Ilja Szamoljenko, az Azov-ezred tagja – aki Mariupol védelmében is részt vett, és utóbb hadifogságba esett – egy interjúban azt mondta: minden ukrán állampolgár számára kötelezővé tenné a katonai szolgálatot, és átalakítaná a behívási rendszert.
Az rbc.ua portálnak nyilatkozva elmondta, hogy 2016-ban csatlakozott az Azovhoz, és már az előző években is arra készültek, hogy háború lesz Oroszországgal. 2021 végén már úgy vélte, hogy elkerülhetetlen az orosz támadás, és az invázió előtt négy nappal érkezett meg az egységéhez Mariupolba.
Hozzátette azt is, hogy szerinte az elkötelezettségük, az egység kohéziója és fegyelmezettsége segítette abban, hogy hónapokig tartani tudták a várost, és hogy mindenki „vasfegyelemmel engedelmeskedett a parancsnoknak. Beszélt arról is, hogy a hadifogságból hazatért vagy megsérült azovisták rendszerint kiképzőként dolgoznak, és továbbadják a harctéri tapasztalataikat.
Végül azt is elmondta, hogy Ukrajnának a háború után is egy erős hadseregre lesz szüksége. Úgy vélte, hogy a katonai szolgálatot minden egyes állampolgár számára kötelezővé kell tenni, és mindenkit ki kell képezni valamilyen katonai szakirányra, és úgy kell beosztani és felkészíteni őket, hogy ha valamikor Oroszország ismét támad és kitör a háború, akkor legkésőbb egy napon belül jelentkezni tudjanak egy kijelölt helyen a saját egységüknél.
Hétfő hajnalban a Harkivi területet és Kramatorszk városát is orosz tüzérségi csapások érték.
Harkivban több lakóövezetet is támadás ért, és ezekben legalább három civil meghalt és 17-en megsérültek, illetve egy raktárépület is kigyulladt és 200 négyzetméteren égett.
It’s Kharkiv last night. Heavy shelling across 🇺🇦 frontline regions. Residential areas under fire across towns and villages, including the large cities of Kherson (hit by a Grad volley) and Kharkiv (hit by S-300 missile). At least 3 civilians killed and 17 wounded by 🇷🇺 shelling.… pic.twitter.com/oYZmusdMWO
— Гюндуз Мамедов/Gyunduz Mamedov (@MamedovGyunduz) July 31, 2023
Mindeközben a kelet-ukrajnai Kramatorszkban is rakétatámadás történt, ott egy ipari negyedben csapódott be rakéta, de a helyi polgármester szerint senki sem halt vagy sérült meg.
A legsúlyosabb hétfői csapás Krivij Rih városában történt, erről itt írtunk.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfő reggel elmondta, szerinte az ukrán ellentámadás nem mutatja a siker jeleit, és a kijevi rezsim nehéz helyzetben van.
Hozzátette, a NATO pazarolja erőforrásait azzal, hogy fegyvereket és utánpótlást küld Ukrajnába a harctéren tapasztalható sikertelenség miatt.
A hétvégén a The Wall Street Journal arról számolt be, hogy a szaúd-arábiai kormány azt fontolgatja, hogy meghív számos nyugati államot, Ukrajnát és fejlődő országot a háborúval kapcsolatos tárgyalásokra.
Ukrajna és a Nyugat azt reméli, hogy az esetleges megbeszélések, amelyek kizárnák Oroszországot, nemzetközi támogatást eredményezhetnek az Ukrajnának kedvező békefeltételekhez – írta a lap.
Dmitrij Peszkov a hírre reagálva azt mondta, hogy a Kremlnek meg kell értenie a tárgyalások céljait, mielőtt további kommentárokat fűzne hozzá – írja a Sky News.
Szaúd-Arábia az elmúlt napokban meglepetésszerű közvetítőjelöltként tűnt fel Oroszország és Ukrajna között, és a bejelentett tárgyalásokra állítólag a jövő hónapban kerül sor.
Ukrajna a hétvégén ismét rakétacsapást hajtott végre a Krím határánál lévő csonhari híd ellen – írja az Institute for the Study of War (ISW) nevű washingtoni kutatóintézet.
Mint fogalmaztak, a támadást az ukránok már korábban bejelentették, az orosz katonai bloggerek viszont (szokatlan módon) semmiféle reakciót nem adtak rá. Szerintük ez alapján lehetséges, hogy a Kreml megtiltotta nekik, hogy bizonyos témákról írjanak.
Vlagyimir Szaldo herszoni orosz kormányzó azt állította, hogy 12 darab, a hidat célba vevő Storm Shadow rakétát elfogtak, de ezt nem lehet megerősíteni.
Ukrajna június 22-én már lecsapott erre a hídra, és akkor az orosz nyelvű közösségi médiában mindez nagy felbolydulást okozott. Sokan aggodalmuknak adtak hangot, mivel a hídnak fontos szerepe van a Krím félsziget ellátásában.
A brit katonai hírszerzés hétfői jelentésében azt írta, a közelmúlt fejleményei azt jelzik, hogy bár az orosz állam szeretné elszigetelni a civil lakosságát a háború közvetlen következményeitől, ez nem sikerül nekik.
Emlékeztettek arra, hogy Vlagyimir Putyin nemrég egy rendelettel megemelte az orosz tartalékosok behívási korhatárait, valamint a sorkatonaság korhatárát is. A sorkatonákat ugyan nem viszik a frontra, viszont helyettesíthetik a még hátországban maradt hivatásos katonákat, ez lehet az intézkedés célja.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 31 July 2023.
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) July 31, 2023
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/JwzC8RArTO
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/UrTZTL8hzn
Mindeközben egyre több dróntámadás történik Oroszországban, egyre nagyobb az esélye annak, hogy valaki végül a frontra kerül, egyre szigorodik az elnyomás az országban. Mindez, valamint a Wagner-csoport június végi lázadása azt jelzi, hogy Oroszország nem tudja elszigetelni a civil lakosságot a háborútól – írták.
Hogyan, milyen szempontok mentén kellene Oroszországnak cenzúráznia a nemkívánatos tartalmakat? – tette fel a kérdést hétfőn Telegram-oldalán a Vlagyimir Putyin által nagyra tartott orosz filozófus, Alekszandr Dugin.
Mint írta, Oroszországban eddig csak az elnöknek, a hadseregnek és az ukrajnai hadműveletnek a kritizálását tiltották be, de azt is hozzátette, minél súlyosabb lesz a konfliktus, annál szigorúbban kell eljárni e tekintetben.
Dugin egy másik, a fentieket megelőző posztjában azt is leszögezte:
Oroszországnak szüksége van a cenzúra és az elnyomásra.
Állítása szerint a Nyugattal szembeni konfliktus eszkalálódásával ez a kérdés egyre sürgetőbbé válik, és azt mondta, ezek a jelenségek minden társadalomban léteznek.
Majd később arra a következtetésre jutott, hogy Oroszországnak a korábban említetteken túl még ideológiai cenzúrára is szüksége lenne, mert a liberális ideológia ellenségeket, terroristákat termelhet ki velük szemben.
Az ukrán hadsereg vezérkara szerint az oroszok vesztesége 246 190 főre rúgott hétfőre.
Állításuk szerint az utóbbi 24 órában 490 fő volt az orosz emberveszteség. Az ukrán adatok más forrásból nem igazolhatóak, és a független szakértők szerint is túlzóak lehetnek.
Jevhen Szvitlicsni ukrán színész 29 éves korában meghalt. A hírt több hozzá közel álló ukrán közéleti személy, köztük Oleh Szencov rendező is közölte a Facebookon.
Egy volt parlamenti képviselő szerint Szvitlicsni abban a Da Vinci Farkasok nevű zászlóaljban harcolt, amelyet egy ukrán nacionalista, a Bahmutban megölt és posztumusz Ukrajna Hősévé kinevezett Dmitro Kotszubajlo hozott létre.
Oroszország hétfő délelőtt rakétatámadást intézett a dél-ukrajnai Krivij Rih városa ellen.
Az rbc.ua szerint Ihor Klimenko belügyminiszter közölte, hogy két rakéta csapódott be. Az egyik egy oktatási intézmény négyemeletes épületét, a másik pedig egy 9 emeletes lakóépületet talált el. Az egyik becsapódásról videó is készült, ennek megtekintését csak saját felelősségre ajánljuk.
The moment of rocket arrival at a building in Krivoy Rog pic.twitter.com/Ts3RvMmPam
— Koba (@Roberto05246129) July 31, 2023
A csapásban legalább egy ember meghalt, tízen pedig megsérültek. A lakóépület ki is gyulladt, és a romok alatt többen is csapdába eshettek.
Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője azt mondta, valószínűleg ballisztikus rakéták csapódtak be a városban, ezért nem tudták elhárítani a támadást (a rakétamaradványok begyűjtése még folyamatban van).
Mindeközben a közösségi médiában – egy orosz oldal, a Slavyangrad alapján – olyan, meg nem erősített információ is megjelent, mely szerint a 9 emeletes lakóépületbe (amely alább is látható) nem egy orosz, hanem egy ukrán légvédelmi rakéta csapódott be, amellyel megpróbálták megsemmisíteni a másik épületre kilőtt orosz rakétát (amely a feltételezések szerint egy Iszkander volt). A Slavyangrad szerint mindezt a becsapódás, a károk jellege igazolja.
A residential building received significant damage in Krivoy Rog as a result of an abnormal operation of a Ukrainian anti-aircraft missile pic.twitter.com/97GWxJUH0Z
— Spriter Team (@SpriterTeam) July 31, 2023
Ukrajna azt állítja, hogy az elmúlt héten sikeres offenzívát hajtott végre Oroszország ellen a zaporizzsjai régióban.
Délen az ukrán védelmi erők folytatják az offenzív műveletet Melitopol és Berdjanszk irányában. A Zaporizzsjai terület Mala Tokmacska–Robotyne irányában sikeresek voltak
– közölte Hanna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes a Telegramon.
Maljar azt állította, hogy az ukrán erők összesen 204,7 négyzetkilométernyi területet vontak vissza ellenőrzésük alá délen, ebből 12,6 négyzetkilométert az elmúlt héten – közölte az al Dzsazíra.
A keleti fronttal kapcsolatban elmondta, hogy az orosz erők továbbra is Kupjanszk, Lyman, Bahmut, Avdijivka és Marinka irányába összpontosítják fő erőfeszítéseiket, hozzátéve, hogy az elmúlt héten több mint 170 ütközet zajlott ezekben az irányokban. Maljar szerint az orosz erők megpróbáltak előrenyomulni Kupjanszk, Lyman, Avddivka és Marinka irányába, de sikertelenül.
Az orosz külügyminisztérium szerint Moszkva folytatja a párbeszédet az ukrajnai válság békés rendezésének kilátásairól Kínával, Brazíliával és afrikai partnerekkel – jelentette a RIA Novosztyi állami hírügynökség.
A nyilatkozat egy múlt heti orosz–afrikai csúcstalálkozót követett, amelyen néhány afrikai vezető sürgette Vlagyimir Putyin elnököt, hogy vessen véget az ukrajnai háborúnak – írja az al Dzsazíra.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) folytatja az ukrán kémek elleni kemény fellépést – három orosz állampolgárt tartóztattak le azzal a gyanúval, hogy információkat adtak át az ukránbarát Jobboldali Szektor csoportnak.
Az állami hírügynökségek szerint három férfit az oroszországi Voronyezs városában tartóztatott le az FSZB, és hazaárulással vádolják őket.
A feltételezések szerint információkat adtak át a csoportnak az orosz katonai tevékenységről és a régióban lévő közlekedési infrastruktúráról.
A Jobboldali Szektor szélsőjobboldali, ultranacionalista, ukránbarát csoportok koalíciója – a Sky News szerint.
Jevgenyij Prigozsin zsoldosvezér szerint Wagner-csoportja jelenleg nem toboroz harcosokat, de a jövőben ez változik.
A hír egy, a Wagner-csoporthoz kapcsolódó Telegram-csatorna által hétfőn kora reggel közzétett hangüzenetben jelent meg, melyben a jelek szerint Prigozsin hangja hallható, miközben a csoport és vezetője jövőjével kapcsolatos találgatások a júniusi lázadási kísérletet követően folytatódnak.
Amíg nem tapasztalunk létszámhiányt, nem tervezünk újabb toborzást
– áll az üzenetben a Sky News szerint, azonban hangsúlyozta, amint az anyaországnak szüksége lesz egy új csoport létrehozására, megkezdik a toborzást.
A magát Prigozsinnak feltüntető férfi kitért arra is, hogy egyes csapatait átadja az orosz erőknek, és kijelentette, hogy nem szabott semmilyen korlátozást annak, hogy harcosai közül bárki csatlakozzon Moszkva soraihoz.