Zelenszkij keményen helyre tette Oroszországot
-
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn kijelentette, hogy félreértelmezték a The New York Timesnak nemrég tett megjegyzéseit, mely szerint az orosz elnökválasztás nem a demokráciáról szólt – írja a CNN.
A The New York Times vasárnap közölt egy cikket, amelyben Peszkovot idézte: „Az elnökválasztásunk valójában nem demokrácia, hanem költséges bürokrácia”, hozzátéve, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt „jövőre a szavazatok több mint 90 százalékával újraválasztják”.
Peszkov azóta igyekezett tisztázni kijelentését, és a TASZSZ orosz hírügynökségnek is nyilatkozott.
Már most kijelenthető, hogy ha [Putyin] indul az elnökválasztáson, akkor elsöprő többséggel újraválasztják, és a választás, elméletileg, csak felesleges kiadásokkal járna.
Azt is hozzátette, hogy Putyin ragaszkodik a választás megszervezéséhez.
2020-ban az orosz törvényhozók olyan alkotmánymódosításokat hagytak jóvá, amelyek Putyint további két ciklusra alkalmassá tették, így potenciálisan 2036-ig hatalmon maradhat. A korábbi orosz törvények szerint Putyinnak 2024-ben kellett volna lemondania az elnöki tisztségről, amikor lejár a második egymást követő hivatali ideje.
-
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
- Kíméletlen támadássorozatot indítottak az oroszok.
- Oroszország aktívan használja a belorusz légteret.
- Minden eddiginél súlyosabb váddal illette Moszkva az ukránokat.
- Orosz ágyútűz zúdult Harkiv megyére.
- Zelenszkij keményen helyre tette Oroszországot.
- Megszólalt Kína, Ukrajna ügyében üzent Moszkvának.
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
-
Az orosz erők továbbra is vegyi fegyvereket használnak Ukrajnában, megsértve ezzel a nemzetközi egyezményeket, állítja egy ukrán parancsnok.
Olekszandr Tarnavszkij, a Tavrija katonai szektor parancsnoka azt mondta, hogy Novodanylivka közelében történt az incidens. Hozzátette, hogy az orosz erők klórpikrint vetettek be, de nem jelentettek áldozatokat.
A klórpikrin gőze erős bőr- és szemirritációt okoz, belélegezve pedig károsíthatja a belső szerveket.
Az első világháborúban alkalmazták ezt az anyagot, de mára már általánosan betiltották a katonai felhasználását – írja a Sky News.
-
Az Egyesült Államok jóváhagyta az Abrams harckocsik első tételének szállítását. Doug Bush, az amerikai hadsereg beszerzésért felelős vezetője szerint kora őszre meg is érkeznek Ukrajnába – írja a CNN.
Elkészültek. Most már csak el kell jutniuk Európába, majd Ukrajnába, a hozzájuk tartozó összes tartozékkal, tehát a lőszerekkel, pótalkatrészekkel, üzemanyag-ellátó berendezésekkel együtt. Nemcsak a tankokról van szó, hanem a teljes csomagról, ami hozzájuk tartozik. Ez még mindig folyamatban van
– mondta Bush.
A tankok használatára már májusban elkezdték kiképezni az ukrán katonákat.
-
Az ukrán elnök kabinetfőnöke hétfőn azt mondta, hogy az ukrajnai háborúról Szaúd-Arábiában a hétvégén folytatott tárgyalások „hatalmas csapást″ mértek Oroszországra, és a résztvevők megállapodtak abban, hogy körülbelül hat héten belül újabb találkozót tartanak – írja a Sky News.
Andrij Jermak egy kijevi tájékoztatón elmondta,
nem esett szó más békekötési kezdeményezésről a dzsiddai találkozón, kivéve Ukrajnáéról, és a tárgyalásokon jelen lévő valamennyi ország teljes mértékben Ukrajna függetlenségét és területi integritását támogatta.
A megbeszéléseken több mint 40 ország, köztük Kína, India, az Egyesült Államok és több európai ország vett részt.
A Kijev által kezdeményezett közös erőfeszítés célja, hogy a békeprogramjukat támogató hatalmak egy átfogó koalíciót alkossanak.
Oroszország nem vett részt a megbeszéléseken.
„A tervek szerint a következő egy-másfél hónapon belül újabb találkozót tartunk, amely a csúcstalálkozó összehívását célozza″ – mondta jermak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy 10 vezérelvből álló csomagot támogatott, amelynek célja a béke megalapozása, és a Moszkva által 2022 februárjában kezdeményezett kiterjedt konfliktus tényleges lezárása.
Ezek az elvek olyan kulcsfontosságú szempontokat foglalnak magukban, mint az orosz erők teljes kivonása és az oroszok által elfoglalt területek feletti ukrán ellenőrzés visszaállítása.
-
A kínai és az orosz külügyminiszter ma délután telefonbeszélgetést folytatott a háborúról – írja a Sky News.
Ez az első alkalom, hogy az országok beszéltek azóta, hogy Kína részt vett a múlt hétvégi dzsiddai tárgyalásokon, amelyekre Moszkva nem kapott meghívást.
Egy pekingi közlemény szerint Vang Ji külügyminiszter közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, hogy Kína „objektív és racionális hangot” fog képviselni az Ukrajnával kapcsolatos nemzetközi fórumokon, és „aktívan előmozdítja a béketárgyalásokat” – fogalmazott a kínai külügyminiszter.
Korábban Kína úgy jellemezte a hétvégi tárgyalásokat, hogy azok segítettek „a nemzetközi konszenzus megszilárdításában″ – de nem árult el részleteket arról, hogy mi is ez a konszenzus.
Kína beleegyezett, hogy hamarosan egy harmadik csúcstalálkozóra is sor kerüljön.
Volodimir Zelenszkij azt mondta: reméli, hogy a dzsiddai csúcstalálkozó ugródeszka lesz az Oroszországgal ősszel tartandó hivatalos békecsúcshoz.
-
„A háború végéig hajó nélkül maradnak” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Oroszországra utalva.
Oroszország blokádot rendelt el a Fekete-tengeren, amelyet az ukrán terület folyamatos támadása kísér. Ha a csapások folytatódnak, Oroszország a háború végéig hajó nélkül maradhat.
Zalenszkij szerint Ukrajnának be kell bizonyítania, hogy
joga van termékeket importálni és exportálni a felségvizein keresztül.
Az ukrán elnök hangsúlyozta, „ha blokád van, Ukrajna legfőbb célja ennek a megszüntetése kell hogy legyen″.
-
Vizsgálatot indítottak egy Odessza megyei mozgósított lakos halála ügyében, aki az első szolgálati napján halt meg egy katonai egység területén – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A Délvidéki Védelmi Szakosított Ügyészség közlése szerint büntetőeljárás indult az egészségkárosodással élő férfi mozgósítása, illetve halála miatt.
Az Odesszai terület Sirjevo településének egyik lakosáról van szó, aki augusztus 1-jén halt meg epilepsziás roham következtében.
Az ügyészség közlése szerint az eset késő este történt az egyik katonai egység helyszínén, a Mikolajivi területen.
A hírügynökség szerint most büntetőeljárás indult előzetes jogi minősítéssel a Büntető törvénykönyv 115. cikkelyének 1. része (szándékos emberölés) alapján. Szintén a 425. cikkely 4. része alapján indítottak eljárást az Odesszai terület Berezovszkij területi központja megszerzésének és szociális támogatásának Berezovszkij személyeinek katonai szolgálathoz való esetleges gondatlan hozzáállásának ténye miatt.
Ezenkívül büntetőeljárást kezdeményezett a katonai egység egészségügyi szolgálatának alkalmazottai szolgálathoz való esetleges gondatlan hozzáállásának ténye miatt
– közölte az ügyészség.
A helyi lakosok a közösségi oldalakon jelentették, hogy a 29 éves Borisz Glusak, aki a sirjevói piacon dolgozott, gyermekkora óta rokkant volt.
Az emberek a férfi haláláért a katonai bizottságot és az „optimalizált VVK” orvosait okolják, akik 20 perc alatt „megvizsgálták” Glusakot, és szolgálatra alkalmasnak nyilvánították.
-
Az orosz erők Kupjanszk környékén támadva kedvezőbb állásokat foglaltak el, a többi frontszakaszon pedig visszaverték az ukrán támadásokat – jelentette be Igor Konaszenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve.
A tábornok szerint a nyugati csoporthoz tartozó orosz erők rohamosztagai a kupjanszki taktikai irányban, a Harkiv megyei Vilsana és Persotravneve települések térségében az elmúlt három nap során a front 11 kilométeres szélességében több mint három kilométert nyomultak előre.
Az ukrán hadseregnek az elmúlt napokban elszenvedett emberveszteségét a szóvivő mintegy 460 főben jelölte meg, akik közül több mint 225-en a Donyecki régió déli részén vívott harcokban estek el.
A megsemmisített ukrán katonai objektumok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek között egy vezetési pontot, három hadianyagraktárt és öt harckocsit.
Gyenyisz Pusilin, az orosz ellenőrzés alá került Donyecki Népköztársaság Moszkva által megbízott vezetője a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva azt mondta:
az ukrán fegyveres erők tartalékokat dobnak át a régió déli részébe, Sztaromajorszke és Urozsajne településeket ostromolva.
Beszámolója szerint az ukrán hadsereg Artyomovszk (ukrán nevén: Bahmut) körzetében is támad a szárnyakon, de „a helyzet teljes mértékben ellenőrizhető”.
Azt állította, a város tőszomszédságában lévő Kliscsijivka továbbra is orosz kézben van, a község környékén harcok folynak.
Pusilin közölte,
a Donyecki régióban megnőtt a polgári áldozatok száma amiatt, hogy az ukrán fél kazettás lőszerrel lövi a helyi polgári objektumokat.
Vlagyimir Szaldo, Herszon megye Moszkva által megbízott kormányzója hétfőn bejelentette, hogy keddtől felfüggesztik az autóbusz-közlekedést Szimferopol és Henicsevszk között, miután ukrán csapások megrongálták az általa irányított régiót a Krím félszigettel összekötő csongari és henicsevszki közúti hidat.
A létesítményeket vasárnap érte rakétatámadás.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi támadást a helyi hatóságok.
A helyi kormányzók az oroszországi Belgorod, Kaluga és Orjol megyében tettek hétfőn bejelentést egy drón lelövéséről.
A Herszon megyei mentőszolgálat közölte, hogy két újabb olyan ember holttestét találták meg, aki a kahovkai vízerőmű zsiliprendszerének megsemmisülésekor vesztette életét. A június 6-án történt incidens áldozatainak száma ezzel 57-re emelkedett.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) hétfőn közölte, hogy Nova Kahovkában egy roncsoló elemekkel megtöltött, házilag összerakott robbanószerkezetet találtak egy játszótéren.
-
Ukrajna régóta várt tavaszi offenzívája már javában zajlik, de kritikák szerint viszonylag lassan halad, és eddig kevés említésre méltó sikert ért el – írja a Sky News.
Ez azonban nem akadályozta meg Oroszországot abban, hogy ukrán tisztviselők szerint hatalmas mennyiségű lőszert használjon fel Ukrajna feltartóztatására és az elért eredmények megtartására.
Azt mondják,
az orosz erők csak az elmúlt héten csaknem félmillió lőszert használtak fel.
Hannah Maliar ukrán védelmiminiszter-helyettes szerint Oroszország fokozza támadásait a keleti fronton: a múlt héten 9 ezer lövést adtak le, míg az előző héten 8 ezret.
Van egy tervük, vissza akarnak térni a Harkiv régióban elvesztett területeikre
– állítja a miniszterhelyettes.
Maliar azt is felvázolta, hogy Oroszország hová összpontosítja erőfeszítéseit; különösen intenzív harcok folynak Kupjanszk felé (a Harkiv régió északkeleti részén) és a Lyman melletti erdős területeken, a Donyecki régióban).
-
Európai uniós tranzittámogatással lehetne az ukrán gabonát eljuttatni a korábbi hagyományos piacaira – közölte Nagy István, aki Mikola Szolszkijjal, Ukrajna mezőgazdasági és élelmiszerügyi miniszterével folytatott megbeszélést hétfőn az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint.
A szaktárca tájékoztatása szerint a tárcavezető emlékeztetett, a júliusi Mezőgazdasági és Halászati Tanácsülésen Brüsszelben arra tett javaslatot, hogy hozzanak létre egy olyan alapot, amivel az ukrán mezőgazdasági termékek tranzitját tudják támogatni. Így lehetne versenyképes áron eljuttatni az ukrán gabonát a korábbi célországaiba, Afrikába és a közel-keleti térségekbe.
A miniszter szerint közös európai megoldást kell találni a folyamat kezelésére. Kifejtette, északon és délen is szabadkikötőket kell fenntartani a szállítás érdekében. Nagy István üdvözölte a közelmúltban megkötött ukrán–horvát megállapodást a dunai és az adriai kikötők használatáról. Magyarország támogatni fogja, hogy az Ukrajnából érkező áruk zavartalanul és gyorsan eljussanak ezekbe a kikötőkbe.
Kiemelték, a miniszter beszélt arról is, hogy a tavalyi aszályos évnél idén lényegesen kedvezőbb az időjárás, ami a hazai mezőgazdasági eredményekben is megmutatkozik. De nemcsak Magyarországon, hanem Ukrajnában is jó terméssel számolnak.
Hangsúlyozta, Magyarország az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali tilalmat szeptember 15. után is fenn kívánja tartani.
-
Az orosz erők ágyútüzet zúdítottak a kelet-ukrajnai Harkiv megye egyik településére, aminek következtében az eddigi információk szerint két helyi lakos életét vesztette, és hárman megsérültek – hozta nyilvánosságra hétfőn Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője.
Jermak tájékoztatása szerint a Kupjanszk közelében fekvő Kucserivka faluban az oroszok eltaláltak egy családi házat, ez a támadás követelte az áldozatokat.
Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója közölte, hogy a harcok Kupjanszk térségében folytatódnak. „Az elmúlt napon hadseregünk visszavert egy ellenséges támadást Petropavlivkától keletre. A megszállók veszteséggel vonultak vissza” – írta a Telegramon.
A déli Herszon megyeszékhelyt hétfőre virradó éjjel érte orosz támadás – közölte Olekszandr Prokugyin megyei kormányzó. Az orosz erők a közlés szerint eltaláltak egy kilencemeletes lakóházat, a támadásban egy ember életét vesztette, és 12-en megsérültek.
Nehéz éjszakája volt Herszonnak. Az orosz hadsereg ismét tűzzel borította be Herszon lakosainak házait a város központi részén
– fogalmazott a kormányzó a Telegramon.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál helyi kormányzók beszámolóiból készített összefoglalójában arról adott hírt, hogy a délkeleti országrészben fekvő Zaporizzsja megyét változatlanul hevesen támadja az orosz hadsereg, az elmúlt napban 24 településre 69-szer nyitottak tüzet.
A Donyec-medencében lévő Luhanszki régióban pedig földig rombolták a novoljubivkai hidat. Áldozatokról nem érkezett jelentés.
-
Maria Zakharova, a Kreml szóvivője azt állítja, hogy Ukrajna emberi szerveket gyűjt ki a harctéren elesettek holttestéből, és azokat a feketepiacon értékesíti az EU és a NATO országaiban lévő vevőknek – írja a Sky News.
Amint az várható volt, Kijev nem kommentálta a történteket. Fontos azonban megjegyezni, hogy egyetlen független, elismert nemzetközi testület sem terjesztett elő olyan bizonyítékot, amely azt sugallná, Zakharova állításai igazak.
Régóta ismert, hogy Ukrajna a fekete transzplantáció egyik éllovasa lett a világon
– írta a Telegramon a szóvivő.
Azt állítja, Ukrajna az 1990-es évek vége óta – vagyis néhány évvel a Szovjetunió felbomlása és Ukrajna függetlenné válása után – illegálisan távolít el szerveket holttestekből, és ez 2014 óta – amikor egy forradalom megbuktatta Ukrajna Kreml-barát elnökét –
még rosszabb lett.
„Bizonyíték van arra” – írja ilyenek felmutatása nélkül –, hogy 2023 júniusában az egyik NATO-ország egészségügyi minisztériumának képviselői megállapodtak az ukrán féllel egy hűtőkocsi szállításáról, amely emberi szerveket és testrészeket tartalmaz, amelyeket leggyakrabban a transzplantációban használnak fel.
Ezek a szem szaruhártyája, néhány csont, kötőszövet, szív és máj.
Zakharova azt állította, a szíveket körülbelül 21 000 fontért, a veséket körülbelül 11 000 fontért adják el, ráadásul gyermekek szerveit gyűjtik.
Nem ez az első alkalom, hogy Zakharova vadul spekulál a feketepiaci szerveladásokról. Májusban Ukrajnát, februárban pedig Moldovát vádolta ezzel.
-
A lengyel határőrség arra kérte a kormányt, küldjön további 1000 katonát a belorusz határra, hogy könnyebb legyen megakadályozni az illegális határátlépési kísérleteket – írja a CNN.
A hatóságok szerint idén már legalább 19 000 ember próbálta átlépni illegálisan a lengyel határt.
A lengyel határszolgálat csak júliusban, amikor Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér bejelentette, megkezdte a belorusz hadsereg kiképzését, hogy a világ második legerősebb hadseregévé váljon, közel 3900 határsértést regisztrált.
A lengyel védelmi minisztérium az elmúlt hetekben már több mint 1000 katonát küldött a 400 kilométer hosszú határszakaszra, amit a Wagner-csoport belaruszi jelenléte indokolt.
-
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn kijelentette, hogy félreértelmezték a The New York Timesnak nemrég tett megjegyzéseit, mely szerint az orosz elnökválasztás nem a demokráciáról szólt – írja a CNN.
A The New York Times vasárnap közölt egy cikket, amelyben Peszkovot idézte: „Az elnökválasztásunk valójában nem demokrácia, hanem költséges bürokrácia”, hozzátéve, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt „jövőre a szavazatok több mint 90 százalékával újraválasztják”.
Peszkov azóta igyekezett tisztázni kijelentését, és a TASZSZ orosz hírügynökségnek is nyilatkozott.
Már most kijelenthető, hogy ha [Putyin] indul az elnökválasztáson, akkor elsöprő többséggel újraválasztják, és a választás, elméletileg, csak felesleges kiadásokkal járna.
Azt is hozzátette, hogy Putyin ragaszkodik a választás megszervezéséhez.
2020-ban az orosz törvényhozók olyan alkotmánymódosításokat hagytak jóvá, amelyek Putyint további két ciklusra alkalmassá tették, így potenciálisan 2036-ig hatalmon maradhat. A korábbi orosz törvények szerint Putyinnak 2024-ben kellett volna lemondania az elnöki tisztségről, amikor lejár a második egymást követő hivatali ideje.
-
Az orosz külügyminisztérium elítélte, hogy Kijevben lecserélték a „haza” jelképet a híres Szülőföld-emlékművön – írja a CNN.
Az ukrán kormány vasárnap a szovjet kalapács és sarló szimbólumot háromágú szigonnyal (az ukrán címerrel) helyettesítette a főváros látképét uraló emlékmű pajzsán.
Hiszünk abban, hogy ez a változtatás kultúránk és identitásunk újjáélesztésének új szakasza, a szovjet és orosz szimbólumok és narratívák végleges elutasítása lesz
– közölte az ukrán kulturális minisztérium.
Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője Telegramon reagált a történtekre, és elítélte a változtatásokat.
-
Ideiglenesen kiköltöztetik pénteken egy orosz távol-keleti falu lakóit a LUNA–25 holdra szálló misszió rakétaindítása miatt, amihez hasonló fél évszázaddal ezelőtt, 1976-ban történt legutóbb – közölte hétfőn egy helyi tisztségviselő.
A Roszkoszmosz orosz állami űrügynökség tájékoztatása szerint a rakéta a Moszkvától 5450 kilométerre keletre található Vosztocsnij űrrepülőtérről startol. Habarovszk régióban, az indítóhelytől délkeletre fekvő Sahtyinszkij település lakóit augusztus 11-én kora reggel evakuálják, mert a falu azon a területen fekszik, ahová a hordozórakéta kiégett hajtóművei a leválás után várhatóan zuhannak.
Az Umalta, Uszamah, Lepikan, Tasztah, Szaganar folyók torkolata és a Bureja folyón lévő kompátkelő az előre jelzett (veszélyeztetett) zuhanási zónába esik
– közölte a Telegramon Alekszej Maszlov, a Habarovszki terület Verhnyebureinszkij körzetének vezetője. „Sahtyinszkij lakosait evakuálják” – tette hozzá.
A Luna–25-öt egy Szojuz–2 Fregat hordozórakétával (gyorsítóblokkal) emelik magasba, és a Roszkozmosz szerint ez lesz az első olyan leszállóegység, amely a hold déli pólusára érkezik. A küldetés fő célja a fékezett leszállási technológiák fejlesztése, a hold belső szerkezetének vizsgálata és az erőforrások, köztük a víz felkutatása lesz. A leszállóegység várhatóan egy évig üzemel a hold felszínén.
-
Az orosz légierő továbbra is következetesen jelentős erőforrásokat vet be a szárazföldi hadműveletek támogatására, de döntő operatív hatás nélkül – írja az Ukrinform a brit védelmi minisztérium közleménye alapján.
A nyáron az orosz taktikai harci repülőgépek jellemzően napi több mint 100 bevetést hajtottak végre, de ezeket szinte mindig csak az orosz ellenőrzés alatt álló terület felett az ukrán légvédelem fenyegetése miatt – áll a minisztérium közleményében.
Oroszország ezt a problémát úgy próbálta áthidalni, hogy egyre gyakrabban alkalmaz olyan bombákat, melyeket a repülőgépek sok kilométerre a célpontoktól tudnak kilőni, de ezek még nem bizonyították következetes pontosságukat
– tette hozzá a minisztérium.
A brit hírszerzés szerint a 2023 júniusától induló ukrán déli ellentámadás kezdetén az orosz harci helikopterek hatékonynak bizonyultak.
Az elmúlt hetekben azonban úgy tűnik, hogy Oroszország kevésbé volt képes hatékony taktikai légierőt felvonultatni délen
– áll a közleményben.
-
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) azt állítja, hogy őrizetbe vett egy orosz informátort, aki légicsapást készített elő a mikolajivi régióban az ukrán elnök látogatása idején – írja a CNN.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök július végén járt a régióban.
Az SBU közleményében azt írta, hogy az állítólagos összeesküvő megpróbálta megállapítani, hogy Zelenszkij mikor és hol lesz.
Az SBU ügynökei azonban információkat szereztek a gyanúsított tevékenységéről, és további biztonsági intézkedéseket foganatosítottak. Azt is megállapították, hogy a nő feladata volt az elektronikus hadviselési rendszerek és a lőszerraktárak helyének azonosítása.
A nyomozás szerint a nő a dél-ukrajnai Ocsakovban lakott, és a régió egyik boltjában dolgozott korábban eladóként. Állítólag körbejárta a területet, és felvételeket készített.
-
A kínai külügyminisztérium hétfőn közölte, hogy az ukrajnai válság megoldásáról Szaúd-Arábiában nemrég lezajlott nemzetközi tárgyalások segítettek „megszilárdítani a nemzetközi konszenzust” – írja a The Guardian.
A Reuters jelentése szerint Kína eurázsiai ügyekért felelős különmegbízottja, Li Hui „kiterjedt kapcsolatot és kommunikációt folytatott valamennyi féllel az ukrajnai válság politikai rendezéséről, meghallgatta valamennyi fél véleményét és javaslatát, és tovább szilárdította a nemzetközi konszenzust” – áll a külügyminisztérium írásbeli nyilatkozatában.
A vasárnap véget ért dzsiddai tárgyalásokon több mint 40 ország – köztük Kína, India, az Egyesült Államok és több európai ország is részt vett, Oroszország kivételével.
-
Ukrajna újabb 22 katonát szállított haza Oroszországból, ahol hadifogolyként tartották őket fogva. Erről Andrij Jermak, az elnöki hivatal vezetője írt a Telegramon – számol be az Ukrinform.
Ma újabb 22 ukrán katona tért haza a fogságból. Ők a fegyveres erők katonái, közülük ketten tisztek, a többiek sorkatonák és altisztek
– írta Jermak.
A legidősebb a szabadon engedett katonák közül 54 éves, a legfiatalabb pedig 23 éves.
Mindazok, akiket szabadon engedtek, fizikai és pszichológiai rehabilitáción, reintegrációs képzésen vesznek részt, és szakorvos támogatásával megkapják a szükséges kezelést
– mondta az elnöki hivatal vezetője.
Megköszönte a koordinációs személyzetnek a hadifoglyokkal kapcsolatos erőfeszítéseiket, továbbá hangsúlyozta, hogy minden emberüket haza kell juttatni.
-
Helyi sajtóhírek szerint augusztus 7-én szállítják haza Szerhij Szlabenko volt ukrán parlamenti képviselő holttestét, akit pénteken öltek meg a zaporizzsjai frontvonalon – írja a The Telegraph.
A The Independent beszámolója szerint Szerhij Szlabenko, aki 2002 és 2006 között volt a parlament tagja, majd a Voliny megyei tanács képviselője, augusztus 4-én vesztette életét a harcokban.
-
Az oroszok aktívan használják a belorusz légteret, de az augusztus 5-én Belarusz irányából ukrán légtérbe belépő Kinzsal rakétát orosz területről indították – mondta Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője.
Egy MiG–31K típusú repülőgépről indították a rakétát Tambov térségéből
– tette hozzá Ihnat. Kifejtette, hogy a belorusz területről indított támadásról szóló médiajelentések tévesek.
Oroszország a teljes körű invázió kezdete óta aktívan használja a belorusz légteret. Ott vannak a csapataik, a repülőgépeik, a Wagner-erők, szóval itt nincs semmi újdonság
– fejtette ki.
Ihnat emlékeztetett arra is, hogy az ukrán légvédelem számára éppen a Kinzsal rakéták azok, amelyeket a legnehezebb elfogni – írja az Ukrinform.
-
Ukrajna déli részén még mindig heves harcok dúlnak, az ukrán hadsereg legfontosabb feladata pedig továbbra is az ellenség meggyengítése – mondta Hanna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes.
Eközben Kelet-Ukrajnában az orosz hadsereg megpróbálja visszaszerezni az elvesztett területeket, tette hozzá.
„Az ellenség kétségbeesetten próbálja bekeríteni Avgyijivkát. Nem kockáztatnak, ezért ők sem tudnak előrenyomulni. Marjinka felett is szeretnék átvenni az irányítást, de ez idáig nem jártak sikerrel” – mondta Maljar.
-
A jelentések szerint két ember meghalt egy ukrán falut ért ágyúzásban – írja a Sky News.
Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatalának vezetője egy Telegram-posztban közölte, hogy támadás ért egy házat Kucserivka faluban. A részletek egyelőre nem ismertek, de Jermak szerint három ember is megsérült.
Kucserivka egy kis falu az északkeleti Kupjanszk városának külterületén, amely nem messze fekszik Oroszországtól.
Nem ez az első alkalom, hogy a falut orosz lövések érik. A legutóbbi, május végi támadás során egy 74 éves asszony repeszsérüléseket szenvedett.
-
Vasárnap este befejeződött a háború lezárását célzó tárgyalások második fordulója Dzsiddában.
Fotó: AFPBár nem született konkrét terv, Ukrajna szerint a csúcstalálkozó előrelépés volt – annak ellenére, hogy Oroszországot nem hívták meg – írja a Sky News.
Az egyik résztvevő Kína volt, amely állítólag támogatja a harmadik csúcstalálkozót. A The Guardian egy uniós forrást idézve azt írja, hogy Kína „aktívan részt vett, és pozitívan állt a béketárgyalások harmadik fordulójához”.
A múlt héten Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, reméli, hogy a szaúd-arábiai megbeszélések ugródeszkát jelentenek az ősszel esedékes hivatalos orosz–ukrán béketárgyalások előremozdításában.
Peking hangsúlyozta, hogy Ukrajna területi integritását tiszteletben kell tartani, ugyanakkor nem ítélte el az inváziót, tartózkodott a háborúról szóló ENSZ-szavazásokon, és bírálta a nyugati szankciókat.
-
Az oroszok „iskolákat hoztak létre a fiatal választók számára” a Herszoni terület megszállt területein – jelentette a Nemzeti Ellenállási Központ augusztus 6-án.
Az iskolák kimondott célja, hogy a középiskolásokat felkészítsék az orosz elnöki „választásokra”. A központ szerint a képzési program szeptemberben kezdődik és 2024 márciusáig tart.
Meg kell jegyezni, hogy Oroszországban nem léteznek választások
– közölte a központ.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzetközi megfigyelői „túlzottan ellenőrzöttnek” minősítették Oroszország előző, 2018-ban tartott elnökválasztását – számolt be a The Kyiv Independent.
-
Az orosz légvédelem lelőtt egy drónt Moszkvától délnyugatra – közölte hétfőn Vlagyiszlav Sapsa, Kaluga kormányzója.
Egy Telegram-posztban Sapsa azt is írta, hogy az incidens helyi idő szerint hajnali fél három körül történt a régió Ferzikovszkij kerületében. Sérültekről vagy károkról nem érkezett jelentés.
A nyáron számos dróncsapás érte az orosz városokat, köztük Moszkvát is.
Bár az orosz fővárost ért legutóbbi csapások a jelentések szerint nem okoztak sebesüléseket vagy halálos áldozatokat, a lakosokat elbizonytalanították, és azt az érzést keltették, hogy a konfliktus a határon túlra is átterjed – írja a CNN.
-
Oroszország tavaly február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 250 240 orosz katona esett el, az elmúlt napon 540 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
- 4244 tankot,
- 8270 páncélozott harcjárművet,
- 4977 tüzérségi rendszert,
- 709 rakétavetőt,
- 467 légvédelmi berendezést,
- 315 repülőgépet,
- 311 helikoptert és
- 7451 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.
Ezenkívül 18 orosz hajót, 4154 hadműveleti és taktikai drónt, 735 egység speciális felszerelést és 1377 cirkálórakétát számoltak fel.
-
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Ukrajna jelentős eredményeket ért el az amerikai és német légvédelmi rendszerek segítségével – írja a Sky News.
Az ukrán elnök megjegyzése annak ellenére hangzott el, hogy a hétvégén orosz légitámadások hullámai civileket öltek meg és lakóházakat romboltak le.
Éjszakai videóbeszédében azt mondta, a fejlett légvédelmi rendszerek, köztük az amerikai Patriot és a német IRIS-T, rendkívül hatékonynak bizonyultak, és jelentős eredményeket hoztak.
Ukrajna az elmúlt héten lelőtte az orosz rakéták és drónok jelentős részét
– mondta Zelenkszkij.
-
Két idős nőt (73 és 77 évesek) szállítottak kórházba az orosz ágyúzás után Herszon régióban – közölte a terület katonai adminisztrációja.
Végtagsérüléseik és egyéb akut sérüléseik vannak, kórházban ápolják őket
– áll a közleményben.
Azután sérültek meg, hogy az orosz lövedékek eltalálták egy falu ingatlanának udvarát – írja a Sky News.