Zelenszkij keményen helyre tette Oroszországot

Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Kíméletlen támadássorozatot indítottak az oroszok.
• Oroszország aktívan használja a belorusz légteret.
• Minden eddiginél súlyosabb váddal illette Moszkva az ukránokat.
• Orosz ágyútűz zúdult Harkiv megyére.
• Zelenszkij keményen helyre tette Oroszországot.
• Megszólalt Kína, Ukrajna ügyében üzent Moszkvának.

Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!

Az orosz erők továbbra is vegyi fegyvereket használnak Ukrajnában, megsértve ezzel a nemzetközi egyezményeket, állítja egy ukrán parancsnok.

Olekszandr Tarnavszkij, a Tavrija katonai szektor parancsnoka azt mondta, hogy Novodanylivka közelében történt az incidens. Hozzátette, hogy az orosz erők klórpikrint vetettek be, de nem jelentettek áldozatokat.

Az első világháborúban alkalmazták ezt az anyagot, de mára már általánosan betiltották a katonai felhasználását – írja a Sky News.

Az Egyesült Államok jóváhagyta az Abrams harckocsik első tételének szállítását. Doug Bush, az amerikai hadsereg beszerzésért felelős vezetője szerint kora őszre meg is érkeznek Ukrajnába – írja a CNN. 

Elkészültek. Most már csak el kell jutniuk Európába, majd Ukrajnába, a hozzájuk tartozó összes tartozékkal, tehát a lőszerekkel, pótalkatrészekkel, üzemanyag-ellátó berendezésekkel együtt. Nemcsak a tankokról van szó, hanem a teljes csomagról, ami hozzájuk tartozik. Ez még mindig folyamatban van

– mondta Bush.

A tankok használatára már májusban elkezdték kiképezni az ukrán katonákat.

Az ukrán elnök kabinetfőnöke hétfőn azt mondta, hogy az ukrajnai háborúról Szaúd-Arábiában a hétvégén folytatott tárgyalások „hatalmas csapást″ mértek Oroszországra, és a résztvevők megállapodtak abban, hogy körülbelül hat héten belül újabb találkozót tartanak – írja a Sky News.

Andrij Jermak egy kijevi tájékoztatón elmondta,

nem esett szó más békekötési kezdeményezésről a dzsiddai találkozón, kivéve Ukrajnáéról, és a tárgyalásokon jelen lévő valamennyi ország teljes mértékben Ukrajna függetlenségét és területi integritását támogatta.

A megbeszéléseken több mint 40 ország, köztük Kína, India, az Egyesült Államok és több európai ország vett részt.

A Kijev által kezdeményezett közös erőfeszítés célja, hogy a békeprogramjukat támogató hatalmak egy átfogó koalíciót alkossanak.

Oroszország nem vett részt a megbeszéléseken.

„A tervek szerint a következő egy-másfél hónapon belül újabb találkozót tartunk, amely a csúcstalálkozó összehívását célozza″ – mondta jermak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy 10 vezérelvből álló csomagot támogatott, amelynek célja a béke megalapozása, és a Moszkva által 2022 februárjában kezdeményezett kiterjedt konfliktus tényleges lezárása.

Ezek az elvek olyan kulcsfontosságú szempontokat foglalnak magukban, mint az orosz erők teljes kivonása és az oroszok által elfoglalt területek feletti ukrán ellenőrzés visszaállítása.

Vizsgálatot indítottak egy Odessza megyei mozgósított lakos halála ügyében, aki az első szolgálati napján halt meg egy katonai egység területén – írja az Unian ukrán hírügynökség.

A Délvidéki Védelmi Szakosított Ügyészség közlése szerint büntetőeljárás indult az egészségkárosodással élő férfi mozgósítása, illetve halála miatt.

Az ügyészség közlése szerint az eset késő este történt az egyik katonai egység helyszínén, a Mikolajivi területen.

A hírügynökség szerint most büntetőeljárás indult előzetes jogi minősítéssel a Büntető törvénykönyv 115. cikkelyének 1. része (szándékos emberölés) alapján. Szintén a 425. cikkely 4. része alapján indítottak eljárást  az Odesszai terület Berezovszkij területi központja megszerzésének és szociális támogatásának Berezovszkij személyeinek katonai szolgálathoz való esetleges gondatlan hozzáállásának ténye miatt. 

Ezenkívül büntetőeljárást kezdeményezett a katonai egység egészségügyi szolgálatának alkalmazottai szolgálathoz való esetleges gondatlan hozzáállásának ténye miatt

– közölte az ügyészség.

A helyi lakosok a közösségi oldalakon jelentették, hogy a 29 éves Borisz Glusak, aki a sirjevói piacon dolgozott, gyermekkora óta rokkant volt.

Az emberek a férfi haláláért a katonai bizottságot és az „optimalizált VVK” orvosait okolják, akik 20 perc alatt „megvizsgálták” Glusakot, és szolgálatra alkalmasnak nyilvánították.

Ukrajna régóta várt tavaszi offenzívája már javában zajlik, de kritikák szerint viszonylag lassan halad, és eddig kevés említésre méltó sikert ért el – írja a Sky News.

Ez azonban nem akadályozta meg Oroszországot abban, hogy ukrán tisztviselők szerint hatalmas mennyiségű lőszert használjon fel Ukrajna feltartóztatására és az elért eredmények megtartására.

Azt mondják,

Hannah Maliar ukrán védelmiminiszter-helyettes szerint Oroszország fokozza támadásait a keleti fronton: a múlt héten 9 ezer lövést adtak le, míg az előző héten 8 ezret.

Van egy tervük, vissza akarnak térni a Harkiv régióban elvesztett területeikre

– állítja a miniszterhelyettes.

Maliar azt is felvázolta, hogy Oroszország hová összpontosítja erőfeszítéseit; különösen intenzív harcok folynak Kupjanszk felé (a Harkiv régió északkeleti részén) és a Lyman melletti erdős területeken, a Donyecki régióban).

Európai uniós tranzittámogatással lehetne az ukrán gabonát eljuttatni a korábbi hagyományos piacaira – közölte Nagy István, aki Mikola Szolszkijjal, Ukrajna mezőgazdasági és élelmiszerügyi miniszterével folytatott megbeszélést hétfőn az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint.

A szaktárca tájékoztatása szerint a tárcavezető emlékeztetett, a júliusi Mezőgazdasági és Halászati Tanácsülésen Brüsszelben arra tett javaslatot, hogy hozzanak létre egy olyan alapot, amivel az ukrán mezőgazdasági termékek tranzitját tudják támogatni. Így lehetne versenyképes áron eljuttatni az ukrán gabonát a korábbi célországaiba, Afrikába és a közel-keleti térségekbe.

A miniszter szerint közös európai megoldást kell találni a folyamat kezelésére. Kifejtette, északon és délen is szabadkikötőket kell fenntartani a szállítás érdekében. Nagy István üdvözölte a közelmúltban megkötött ukrán–horvát megállapodást a dunai és az adriai kikötők használatáról. Magyarország támogatni fogja, hogy az Ukrajnából érkező áruk zavartalanul és gyorsan eljussanak ezekbe a kikötőkbe.

Kiemelték, a miniszter beszélt arról is, hogy a tavalyi aszályos évnél idén lényegesen kedvezőbb az időjárás, ami a hazai mezőgazdasági eredményekben is megmutatkozik. De nemcsak Magyarországon, hanem Ukrajnában is jó terméssel számolnak.

Hangsúlyozta, Magyarország az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali tilalmat szeptember 15. után is fenn kívánja tartani.

A lengyel határőrség arra kérte a kormányt, küldjön további 1000 katonát a belorusz határra, hogy könnyebb legyen megakadályozni az illegális határátlépési kísérleteket – írja a CNN.

A lengyel határszolgálat csak júliusban, amikor Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér bejelentette, megkezdte a belorusz hadsereg kiképzését, hogy a világ második legerősebb hadseregévé váljon, közel 3900 határsértést regisztrált.

A lengyel védelmi minisztérium az elmúlt hetekben már több mint 1000 katonát küldött a 400 kilométer hosszú határszakaszra, amit a Wagner-csoport  belaruszi jelenléte indokolt. 

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn kijelentette, hogy félreértelmezték a The New York Timesnak nemrég tett megjegyzéseit, mely szerint az orosz elnökválasztás nem a demokráciáról szólt – írja a CNN.

A The New York Times vasárnap közölt egy cikket, amelyben Peszkovot idézte: „Az elnökválasztásunk valójában nem demokrácia, hanem költséges bürokrácia”, hozzátéve, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt „jövőre a szavazatok több mint 90 százalékával újraválasztják”.

Peszkov azóta igyekezett tisztázni kijelentését, és a TASZSZ orosz hírügynökségnek is nyilatkozott.

Már most kijelenthető, hogy ha [Putyin] indul az elnökválasztáson, akkor elsöprő többséggel újraválasztják, és a választás, elméletileg, csak felesleges kiadásokkal járna.

Azt is hozzátette, hogy Putyin ragaszkodik a választás megszervezéséhez.

2020-ban az orosz törvényhozók olyan alkotmánymódosításokat hagytak jóvá, amelyek Putyint további két ciklusra alkalmassá tették, így potenciálisan 2036-ig hatalmon maradhat. A korábbi orosz törvények szerint Putyinnak 2024-ben kellett volna lemondania az elnöki tisztségről, amikor lejár a második egymást követő hivatali ideje.

Az orosz külügyminisztérium elítélte, hogy Kijevben lecserélték a „haza” jelképet a híres Szülőföld-emlékművön – írja a CNN.

Az ukrán kormány vasárnap a szovjet kalapács és sarló szimbólumot háromágú szigonnyal (az ukrán címerrel) helyettesítette a főváros látképét uraló emlékmű pajzsán.

Hiszünk abban, hogy ez a változtatás kultúránk és identitásunk újjáélesztésének új szakasza, a szovjet és orosz szimbólumok és narratívák végleges elutasítása lesz

– közölte az ukrán kulturális minisztérium.

Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője Telegramon reagált a történtekre, és elítélte a változtatásokat.

Az orosz légierő továbbra is következetesen jelentős erőforrásokat vet be a szárazföldi hadműveletek támogatására, de döntő operatív hatás nélkül – írja az Ukrinform a brit védelmi minisztérium közleménye alapján.

A nyáron az orosz taktikai harci repülőgépek jellemzően napi több mint 100 bevetést hajtottak végre, de ezeket szinte mindig csak az orosz ellenőrzés alatt álló terület felett az ukrán légvédelem fenyegetése miatt – áll a minisztérium közleményében.

Oroszország ezt a problémát úgy próbálta áthidalni, hogy egyre gyakrabban alkalmaz olyan bombákat, melyeket a repülőgépek sok kilométerre a célpontoktól tudnak kilőni, de ezek még nem bizonyították következetes pontosságukat

– tette hozzá a minisztérium.

A brit hírszerzés szerint a 2023 júniusától induló ukrán déli ellentámadás kezdetén az orosz harci helikopterek hatékonynak bizonyultak.

Az elmúlt hetekben azonban úgy tűnik, hogy Oroszország kevésbé volt képes hatékony taktikai légierőt felvonultatni délen

– áll a közleményben.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) azt állítja, hogy őrizetbe vett egy orosz informátort, aki légicsapást készített elő a mikolajivi régióban az ukrán elnök látogatása idején – írja a CNN.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök július végén járt a régióban.

Az SBU ügynökei azonban információkat szereztek a gyanúsított tevékenységéről, és további biztonsági intézkedéseket foganatosítottak. Azt is megállapították, hogy a nő feladata volt az elektronikus hadviselési rendszerek és a lőszerraktárak helyének azonosítása.

A nyomozás szerint a nő a dél-ukrajnai Ocsakovban lakott, és a régió egyik boltjában dolgozott korábban eladóként. Állítólag körbejárta a területet, és felvételeket készített.

A kínai külügyminisztérium hétfőn közölte, hogy az ukrajnai válság megoldásáról Szaúd-Arábiában nemrég lezajlott nemzetközi tárgyalások segítettek „megszilárdítani a nemzetközi konszenzust” – írja a The Guardian.

A Reuters jelentése szerint Kína eurázsiai ügyekért felelős különmegbízottja, Li Hui „kiterjedt kapcsolatot és kommunikációt folytatott valamennyi féllel az ukrajnai válság politikai rendezéséről, meghallgatta valamennyi fél véleményét és javaslatát, és tovább szilárdította a nemzetközi konszenzust” – áll a külügyminisztérium írásbeli nyilatkozatában.

A vasárnap véget ért dzsiddai tárgyalásokon több mint 40 ország – köztük Kína, India, az Egyesült Államok és több európai ország is részt vett, Oroszország kivételével.

Ukrajna újabb 22 katonát szállított haza Oroszországból, ahol hadifogolyként tartották őket fogva. Erről Andrij Jermak, az elnöki hivatal vezetője írt a Telegramon – számol be az Ukrinform.

Ma újabb 22 ukrán katona tért haza a fogságból. Ők a fegyveres erők katonái, közülük ketten tisztek, a többiek sorkatonák és altisztek

– írta Jermak.

A legidősebb a szabadon engedett katonák közül 54 éves, a legfiatalabb pedig 23 éves.

Mindazok, akiket szabadon engedtek, fizikai és pszichológiai rehabilitáción, reintegrációs képzésen vesznek részt, és szakorvos támogatásával megkapják a szükséges kezelést

– mondta az elnöki hivatal vezetője.

Megköszönte a koordinációs személyzetnek a hadifoglyokkal kapcsolatos erőfeszítéseiket, továbbá hangsúlyozta, hogy minden emberüket haza kell juttatni.

Helyi sajtóhírek szerint augusztus 7-én szállítják haza Szerhij Szlabenko volt ukrán parlamenti képviselő holttestét, akit pénteken öltek meg a zaporizzsjai frontvonalon – írja a The Telegraph.

A The Independent beszámolója szerint Szerhij Szlabenko, aki 2002 és 2006 között volt a parlament tagja, majd a Voliny megyei tanács képviselője, augusztus 4-én vesztette életét a harcokban.

Ukrajna déli részén még mindig heves harcok dúlnak, az ukrán hadsereg legfontosabb feladata pedig továbbra is az ellenség meggyengítése – mondta Hanna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes.

Eközben Kelet-Ukrajnában az orosz hadsereg megpróbálja visszaszerezni az elvesztett területeket, tette hozzá.

„Az ellenség kétségbeesetten próbálja bekeríteni Avgyijivkát. Nem kockáztatnak, ezért ők sem tudnak előrenyomulni. Marjinka felett is szeretnék átvenni az irányítást, de ez idáig nem jártak sikerrel” – mondta Maljar.

A jelentések szerint két ember meghalt egy ukrán falut ért ágyúzásban – írja a Sky News.

Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatalának vezetője egy Telegram-posztban közölte, hogy támadás ért egy házat Kucserivka faluban. A részletek egyelőre nem ismertek, de Jermak szerint három ember is megsérült.

Kucserivka egy kis falu az északkeleti Kupjanszk városának külterületén, amely nem messze fekszik Oroszországtól.

Nem ez az első alkalom, hogy a falut orosz lövések érik. A legutóbbi, május végi támadás során egy 74 éves asszony repeszsérüléseket szenvedett.

Vasárnap este befejeződött a háború lezárását célzó tárgyalások második fordulója Dzsiddában.

Fotó: AFP

Bár nem született konkrét terv, Ukrajna szerint a csúcstalálkozó előrelépés volt – annak ellenére, hogy Oroszországot nem hívták meg – írja a Sky News.

Az egyik résztvevő Kína volt, amely állítólag támogatja a harmadik csúcstalálkozót. A The Guardian egy uniós forrást idézve azt írja, hogy Kína „aktívan részt vett, és pozitívan állt a béketárgyalások harmadik fordulójához”.

A múlt héten Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, reméli, hogy a szaúd-arábiai megbeszélések ugródeszkát jelentenek az ősszel esedékes hivatalos orosz–ukrán béketárgyalások előremozdításában.

Peking hangsúlyozta, hogy Ukrajna területi integritását tiszteletben kell tartani, ugyanakkor nem ítélte el az inváziót, tartózkodott a háborúról szóló ENSZ-szavazásokon, és bírálta a nyugati szankciókat.

Az oroszok „iskolákat hoztak létre a fiatal választók számára” a Herszoni terület megszállt területein – jelentette a Nemzeti Ellenállási Központ augusztus 6-án.

Az iskolák kimondott célja, hogy a középiskolásokat felkészítsék az orosz elnöki „választásokra”. A központ szerint a képzési program szeptemberben kezdődik és 2024 márciusáig tart.

Meg kell jegyezni, hogy Oroszországban nem léteznek választások

– közölte a központ.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzetközi megfigyelői „túlzottan ellenőrzöttnek” minősítették Oroszország előző, 2018-ban tartott elnökválasztását – számolt be a The Kyiv Independent.

Oroszország tavaly február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 250 240 orosz katona esett el, az elmúlt napon 540 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

A vezérkar beszámolója szerint

• 4244 tankot,
• 8270 páncélozott harcjárművet,
• 4977 tüzérségi rendszert,
• 709 rakétavetőt,
• 467 légvédelmi berendezést,
• 315 repülőgépet,
• 311 helikoptert és
• 7451 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

Ezenkívül 18 orosz hajót, 4154 hadműveleti és taktikai drónt, 735 egység speciális felszerelést és 1377 cirkálórakétát számoltak fel.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Ukrajna jelentős eredményeket ért el az amerikai és német légvédelmi rendszerek segítségével – írja a Sky News.

Az ukrán elnök megjegyzése annak ellenére hangzott el, hogy a hétvégén orosz légitámadások hullámai civileket öltek meg és lakóházakat romboltak le. 

Éjszakai videóbeszédében azt mondta, a fejlett légvédelmi rendszerek, köztük az amerikai Patriot és a német IRIS-T, rendkívül hatékonynak bizonyultak, és jelentős eredményeket hoztak. 

Ukrajna az elmúlt héten lelőtte az orosz rakéták és drónok jelentős részét

– mondta Zelenkszkij.

Két idős nőt (73 és 77 évesek) szállítottak kórházba az orosz ágyúzás után Herszon régióban – közölte a terület katonai adminisztrációja.

Végtagsérüléseik és egyéb akut sérüléseik vannak, kórházban ápolják őket

– áll a közleményben.

Azután sérültek meg, hogy az orosz lövedékek eltalálták egy falu ingatlanának udvarát – írja a Sky News.