Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Zelenszkij tanácsadója kemény üzenetet küldött Putyinnak.
• Oroszország Odesszát bombázta az éjjel, a pusztításrólvideók készültek.
• Harkivnál dőlhet el a háború kimenetele, és súlyos vereség fenyegetheti az ukránokat.
• Egyes pletykák szerint Putyint teljesenleterítette egy betegség.
• Több európai állam közelében is orosz bombázók jelentek meg hétfőn.
• Az ukrán elnök a donyecki frontra látogatott, amirőlvideó is készült.

Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!

Kína védelmi minisztere felszólal a moszkvai nemzetközi biztonsági konferencián, amelyet a napokban rendeznek – közölte egy kínai védelmi szóvivő.

Li Csangfu tábornok Fehéroroszországba is ellátogat, ahol állami és katonai vezetőkkel találkozik a ma kezdődött és szombaton véget érő útja során.

Oroszországi tartózkodása során Li tábornok várhatóan találkozik a védelmi tárcák vezetőivel 

– mondta a szóvivő.

Nyugati nemzetek nem kaptak meghívást az eseményre, az ENSZ képviselői azonban igen – közölte a Sky News. A résztvevők többek között megvitatják majd „a konstruktív nemzetközi együttműködés helyreállításának módjait az euroatlanti elitek világuralomra irányuló agresszív követeléseivel összefüggésben” – mondta Alekszej Zajcev, az orosz külügyminisztérium igazgatóhelyettese a hírportál szerint. 

Orosz tisztviselők gyakran próbálták igazolni az ukrajnai háborút azzal, hogy azt úgy állították be, mint az Oroszországnak a Nyugattól általában és különösen az USA-tól mint „egypólusú” világhatalomtól való megvédéséért folytatott harc részét.

A Wagner orosz magánhadsereget népszerűsítő matricák terjesztése miatt két orosz állampolgárt vettek őrizetbe Lengyelországban – közölte hétfőn Mariusz Kaminski lengyel belügyminiszter az MTI szerint. 

A két gyanúsított Krakkóban és Varsóban terjesztette a propagandaanyagokat. Mindkét férfit a többi között kémkedéssel gyanúsították meg, és ideiglenes letartóztatásba helyezték, miután a lengyel Belbiztonsági Ügynökség (ABW) a rendőrséggel együttműködve őrizetbe vette őket – derült ki Kaminski bejegyzéséből a korábban Twitterként ismert X közösségi oldalon.

A belügyminisztérium sajtóosztálya később arról értesítette a PAP lengyel hírügynökséget: a gyanúsítottak, Alexej T. és Andrej G. múlt csütörtökön krakkói, majd pénteken varsói házfalakat plakátoztak ki a Wagner-csoport logóját tartalmazó matricákkal.

A közösségi médiában az előző napokban elérhető információk és fényképek szerint az A5-ös méretű matricákon a logón kívül a „We are here. Join us” (Itt vagyunk. Csatlakozz hozzánk) felirat látható, valamint egy orosz nyelvű honlaphoz vezető QR-kód is.

A belügyminisztériumi közleményben olvasható, hogy a két orosznál összesen háromezer darab ilyen jellegű, Moszkvában beszerzett anyagot találtak, ebből mintegy 300 matricát sikerült kihelyezniük. Tevékenységükről folyamatosan fényképes dokumentációt készítették, ennek alapján akár 500 ezer rubelt (mintegy 1,7 millió forint) kaphattak a közlemény szerint.

Karol Borchólski, a lengyel ügyészség sajtóosztályának munkatársa közölte a sajtóval, hogy a két férfit egyebek között a külföldi hírszerzés javára folytatott kémkedéssel, egy terrorista bűntettek elkövetését célzó, nemzetközi fegyveres bűnszervezetben való részvétellel, valamint tiltott nemzetközi zsoldoscsoportba való verbuválással gyanúsították meg.

Borchólski úgy látja: a gyanúsítottak tevékenysége az Európai Unióval és a NATO-val szemben folytatott hibrid hadviselés egyik elemét képezte. A két orosz feltételezhetően más európai városokban, így Berlinben és Párizsban is hasonló tevékenységet folytatott, és további akciókat terveztek – közölte az ügyész.

Az ukrajnai háborúban bevetett orosz katonai magáncég, a Wagner Fehéroroszországba való áttelepítése miatt Varsó megerősítette a fehérorosz határ védelmét, vezető lengyel politikusok pedig arra figyelmeztettek, hogy a zsoldosokat felhasználhatják a lengyel–fehérorosz határ destabilizálására.

Mint arról beszámoltunk, hétfőn Ukrajnába látogatott a német szövetségi pénzügyminiszter, a szabaddemokrata Christian Lindner.

Lindner több témáról is tárgyalt különböző ukrán politikusokkal Kijevben. Ukrán kollégájával, Szergij Marcsenkóval több dokumentumot is aláírtak, ami a két ország közötti gazdasági együttműködés erősítését célozza – például a pénzügy, a vám vagy a privatizáció kapcsán.

Ugyanakkor a német Der Spiegel arról számol be, hogy a Kijev által régóta kért, közel 500 kilométeres hatótávolságú Taurus rakétákról is szó esett a pénzügyminiszter látogatásán.

Mint mondta, Németország ilyenkor minden esetben megvitatja szövetségeseivel, hogy milyen támogatásra lehet szüksége Ukrajnának, és ebből mi a lehetséges, és ez időbe telik – erről beszélt egyébként vasárnap esti interjújában Olaf Scholz német kancellár is, aki nem zárkózott el attól, hogy Berlin teljesítse Kijev kérését, de még zöld utat sem adott neki.

Lindner emellett kijelentette, hogy Ukrajna továbbra is számíthat Németország segítségére.

Tudjuk, hogy Ukrajna megvédi az értékeinket és vele együtt az európai béke és szabadság rendjét. Ezért Ukrajna továbbra is számíthat Németország támogatására nemcsak a nemzetközi porondon, de a kétoldalú kapcsolatokban is

– fogalmazott a német pénzügyminiszter.

Kijevben kórházba vitték és szívműtétet hajtottak végre a moszkvai alárendeltségben működő ukrán ortodox egyház metropolitáját, Pavelt.

A hírt a férfi ügyvédje közölte. Az Ukrajinszka Pravda szerint Pavelt korábban azzal vádolták, hogy az oroszok háborús erőfeszítéseit segíti, és emiatt el is fogták. Csak augusztus 7-én, 33 millió hrivnyát (kb. 300 millió forint) kitevő óvadék fejében engedték ki a letartóztatásból (ügyvédje szerint a pénzt több mint 1000 ember gyűjtötte össze ehhez). 

Az ukrán belbiztonsági mindemellett közölte, hogy a mozgását továbbra is korlátozzák: elektromos nyomkövetőt kapott, és nem hagyhatja el a Kijevi területen található Voronkiv nevű falut (leszámítva persze a mostanihoz hasonló esetet, amikor életveszély miatt kellett kórházba szállítani).

További 200 millió dollárnyi támogatást kap Ukrajna az Egyesült Államoktól. Mindezt Antony Blinken amerikai külügyminiszter jelentette be – számolt be a Reuters hírügynökség.

Az amerikai külügyminisztérium által kiadott közlemény szerint légvédelmi lőszert, tüzérségi lövedéket, páncélelhárítókat és aknamentesítő berendezéseket tartalmaz.

Mint az Indexen beszámoltunk, hétfőn két alkalommal is orosz bombázógépek jelentek meg NATO-tagállamok légtereinek közelében: kettő bombázót Hollandia előtt fogott el a dán légierő, míg kettőt az Egyesült Királysághoz tartozó Skócia legészakibb szigeténél a brit királyi légierő.

Az esetekről a Sky News Michael Clarke biztonságpolitikai szakértőt kérdezte, aki szerint a mostani incidenseket nem biztos, hogy koherens stratégia köti össze, de ha igen, akkor Oroszország célja az lehetett, hogy mindenkit idegesítsen egy kicsit – szerinte emellett azt kívánta üzenni Ukrajna szövetségeseinek, hogy a háború kicsúszik az ellenőrzés alól.

Az ukrajnai háború természete az, hogy az oroszok úgy akarnak tenni, mintha a háború kicsúszna az ellenőrzés alól, és a Nyugat Ukrajna segítésével a tűzzel játszik

– foglalta össze véleményét a szakértő.

A Zaporizzsjai területen az ukrán hadsereg M2A2 Bradley páncélozott járműve nem várt ellenállásba ütközött egy faluban: egy tehéncsorda állta el az útjukat, amiről videó is készült.

Olekszandr Szevcsenko örményországi ukrán nagykövet a Szeván-tónál vesztette életét, vélhetően a vasárnap esti órákban – írja a kárpátalja.ma.

A helyi sajtó szerint a tó egyik strandján a mentőszolgálat munkatársai augusztus 13-án, az esti órákban vették észre, hogy úszás közben elmerült a férfi.

A vízimentők másfél méteres mélységből hozták a felszínre az országban működő ukrán diplomáciai testület vezetőjének testét, és motorcsónakkal vitték ki a partra 25 méternyi távolságból. 

A helyszínre érkező orvos már csak a férfi halálát állapította meg, nem tudta megmenteni az életét. A helyi média közölte, hogy Szevcsenko csak ideiglenesen töltötte be pozícióját.

Az ukrán biztonsági szolgálatok az év eleje óta közel 1000 terrorellenes műveletet hajtottak végre – állítják jelentésükben. 

A műveletek eredményeként több mint egymillió embert ellenőriztek valamilyen minőségben, és 578 esetben indítottak büntetőeljárást – írja a Sky News. 

A hivatal egy olyan eszköz, ami élen jár Volodimir Zelenszkij kampányában, amelynek célja, hogy erőszakkal kiszorítsa Ukrajnából a korrupciót, amely évek óta kísérti az országot.

Huszonkét orosz diplomata távozott a moldovai fővárosból, Chisinauból, mivel az ukrajnai háború miatt megromlott a két ország közötti viszony – közölte az al-Dzsazíra.

Moldovai tisztviselők közölték, hogy a 80-ról 25-re csökkentett létszám megegyezik Moldova moszkvai nagykövetségének létszámával.

A chisinaui repülőtér egyik forrása a Reuters hírügynökségnek elmondta, hogy a nagykövetség személyzetét szállító repülőgép az oroszországi Szocsiba indult, ahonnan továbbrepül Moszkvába.

A moldovai külügyminisztérium szerint keddtől legfeljebb 10 orosz diplomata és 15 támogató személyzet maradhat Chisinauban.

Románia megduplázza havi tranzitkapacitását a gabonaexportra – ez azt jelenti, hogy Ukrajna kétszer annyi gabonát tud majd küldeni, mint amennyit Romániának tud adni, különösen a Dunán keresztül. 

A konstancai fekete-tengeri kikötő gabonakapacitása négymillió tonnával nő a következő hónapokban

– közölte Sorin Grindeanu közlekedési miniszter.

A Duna a kevés biztonságosabb hajóútvonal egyike a térségben, amióta Oroszország júliusban kiszállt a fekete-tengeri gabonakereskedelemből, azonban a meglévő infrastruktúra korlátozza azt a mennyiséget, amelyet Ukrajna a folyón keresztül akar szállítani, bár a dunai belvízi kikötőket, Renit és Izmailt az utóbbi időben célba vették – írja a Sky News.

Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre, és Oroszország támadja mezőgazdasági és kikötői infrastruktúráját, miután nem volt hajlandó meghosszabbítani az egy éve kötött biztonságos átkelési megállapodást.

Az ukrán hírszerzés egyik magas rangú tisztviselőjét, tábornokát 12 év börtönbüntetésre ítélték, miután bűnösnek találták abban, hogy Oroszországnak kémkedett – közölte a főügyészség.

Valerij Shaitanovot 2022 áprilisában tartóztatták le, miután „vitathatatlan bizonyítékot” találtak arra, hogy 200 ezer dollárért és egy orosz útlevélért cserébe terrorcselekményeket tervezett Ukrajnában – közölte a Sky News.

A jelentések szerint azonban Shaitanov már 30 éve információkat továbbított Oroszországnak. 

Az SBU volt vezérőrnagyát 12 év börtönbüntetésre ítélték hazaárulásért és Oroszország ellen elkövetett terrorcselekmény kísérletéért

– áll a közleményben. 

A hivatal a továbbiakban azt írja, a bíróságon bebizonyosodott, hogy a tábornok információkat adott át az orosz biztonsági szolgálatoknak, és segített nekik felkutatni az ukrán hírszerzésen belüli potenciális kettős ügynököket.

A dán légierő elfogott két orosz bombázót, amelyeket Dánia felett azonosítottak, és amelyek a Hollandia által a NATO katonai szövetség számára felügyelt terület felé repültek – közölte a holland királyi légierő hétfőn.

További részleteket itt olvashat.

A német kancellár szerint az ukrajnai háború békés lezárását célzó szaúdi békekonferencia egy jelentős lépés volt, ugyanakkor sajnálatára még csak a tárgyalások elején járunk.

A további részleteket itt olvashatja.

A Sky News beszámolójából kiderült, hogy Ukrajna – állítása szerint – megsemmisített egy orosz Ka–52-es támadóhelikoptert.

A helikoptert hajnali ötkor lőtték le Bahmut térségében.

A portál emlékeztet, hogy Oroszország „a világ legjobb helikopterének” nevezte ezt a járművet.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter hétfőn azt mondta, Ukrajnában bebizonyosodott az orosz fegyverek hatékonysága – írja a The Guardian.

Az állami televízióban sugárzott beszélgetésben úgy fogalmazott, „a sokat hangoztatott nyugati fegyverek az ukrajnai harcok alatt messze nem bizonyultak tökéletesnek”.

A nyugati országok azt szeretnék, ha Ukrajnának új védelmi minisztere lenne – írja az nsn.fm. A portál politikai körökben keringő pletykákra hivatkozik.

Megjegyzik, hogy a miniszter leváltása igen valószínűnek tűnik az ukrán hadsereg folyamatos korrupciós botrányai és a beszerzési kudarcok miatt.

Reznyikov helyére lehetséges jelöltek lehetnek Marija Berlinszkaja önkéntes, Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes és Darja Kalenjuk, a Korrupcióellenes Központ igazgatója.

Korábban egy parlamenti képviselő azt mondta, hogy az új ukrán védelmi miniszter egyben a londoni nagykövet is lesz.

Aljakszandr Lukasenka megkezdte találkozóját Dmitrij Rogozinnal. A Roszkoszmosz volt vezetője rövid munkalátogatásra érkezett Minszkbe. A belorusz fővárosban számos projektről fog tárgyalni, amelyek „elsősorban tudományos és műszaki központunk munkájához kapcsolódnak”.

Tevékenységéről Rogozin azt mondta, hogy „ahogy korábban dolgozott, úgy dolgozik most is”.

Más minőségben, de a lehetőségek sokkal nagyobb potenciáljával, és figyelembe véve a technológia világában zajló kolosszális változásokat

– fűzte hozzá.