új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • A Moszkva elleni éjszakai ukrán dróntámadásról szóló jelentések órákkal azután érkeztek, hogy az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy a fekete-tengeri flotta ellen is megkíséreltek támadást intézni – írja a Sky News.

    A minisztérium szerint két orosz hadihajó tegnap este visszavert egy pilóta nélküli hajóval végrehajtott ukrán támadást a Krím közelében.

    A „Pitlivi” és a „Vasili Bikov” járőrhajók állítólag tüzet nyitottak az ukrán hajóra, és megsemmisítették azt.

  • Rendezni lehet Oroszország és Ukrajna viszonyát, bár ez komoly erőfeszítést igényel – jelentette ki Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök Diana Pancsenko ukrán újságírónak adott interjújában.

    Példaként felhozta, hogy „a fasiszták és a kollaboránsaiknak tekintett banderisták” tevékenysége ellenére a Szovjetuniónak a második világháborút követően jó kapcsolatai voltak Németországgal, és később, a Szovjetunió szétesését követően külön-külön Ukrajnának és Belarusznak is.

    Mint mondta, a kapcsolatok kiépítésének első lépése az az, hogy le kell ülni a tárgyalóasztalhoz. Hangsúlyozta, hogy az ukrajnai konfliktus elkerülhető lett volna, és még most sem késő megállítani.

    Lukasenka úgy vélekedett, hogy az orosz „különleges katonai művelet” elérte célját, mert a jövő Ukrajnája már sosem lesz olyan agresszív Oroszországgal szemben, mint korábban. Mint mondta, Ukrajna elvesztheti minden területét, ha folytatja a harci tevékenységet, ezért a kijevi vezetésnek a békére kell törekednie.

  • Mint megírtuk, péntek hajnalban dróntámadás érte az orosz fővárost. A beszámolók szerint az orosz légvédelem lelőtte az ukrán drónt, de annak törmelékei a város Expo Centerére hullottak, amelynek következtében az épület egyik külső fala részben beomlott.

    A Reuters szerint a támadás miatt egy rövid időre Moszkva légi közlekedése is szünetelt, a főváros négy fő repülőtere, a Vnukovo, a Domogyedovo, a Sheremetyevo és Zsukovszkij nem fogadott és indított gépeket. Hét járatot másik repülőterekre irányítottak.

  • Nicolas Sarkozy magyar származású volt francia elnök a Le Figaro-nak adott interjújában arról beszélt az orosz–ukrán konfliktussal kapcsolatban, hogy szerinte az Európai Unió egy olyan háborút finanszíroz, amit végső soron nem neki kellene megvívnia. Mint kifejtette, a békét kizárólag diplomáciai úton, tárgyalások útján lehet elérni. 

    „Brüsszelnek arra kellene törekednie, hogy kompromisszumot kössön Oroszországgal” – vélekedett Sarkozy.

    Kompromisszum nélkül semmi sem lehetséges, és fennáll annak a veszélye, hogy a helyzet bármelyik pillanatban elfajulhat. Ennek a puskaporos hordónak ijesztő következményei lehetnek

    – fogalmazott az egykori francia elnök.

  • Az orosz erők augusztus 17-én hat települést lőttek az ukrajnai szumi terület északkeleti részén, több mint 130 lövést adtak le különböző típusú fegyverekből – jelentette a szumi terület katonai adminisztrációja a Telegramon.

    A bejegyzés szerint az oroszok Krasznopillia, Bilopillia, Seredyna-Buda, Velyka Piszarivka, Szvesy és Nova Sloboda községeket aknavetőkkel és tüzérséggel vették célba.

    Krasznopilliában a támadás megrongált egy magánlakást, egy garázst, egy raktárt, két üzletet, egy autót és egy gázvezetéket. Bilopillia községet aknavetőkkel és páncéltörő ágyúkkal támadták. A támadásban egy lakóház és egy villanyvezeték sérült meg – számolt be a The Kyiv Independent.

  • Magyarország területére 2023. augusztus 17-én az ukrán–magyar határszakaszon 7910 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 8601 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

    A beléptetettek közül a rendőrség 191 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

  • A török hatóságok figyelmeztették orosz kollégáikat egy fekete-tengeri teherhajó-incidens után, amely nemzetközi vizeken történt – közölte a török elnökség.

    A hajóval történt incidenst követően az orosz kollégákat megfelelő módon figyelmeztették, hogy kerüljék az ilyen jellegű kísérleteket, amelyek a Fekete-tengeren a feszültséget fokozzák

    – közölte az elnökség csütörtökön az X-en, korábbi nevén Twitteren közzétett bejegyzésében.

    Vasárnap Oroszország közleményben közölte, hogy Vaszilij Bykov járőrhajója automata fegyverekkel lőtt a palaói zászló alatt közlekedő Sukru Okan hajóra, miután a hajó kapitánya nem reagált a felszólításra, hogy álljon meg ellenőrzés céljából – írja az al Dzsazíra.

  • Oroszország tavaly február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 256 510 orosz katona esett el, az elmúlt napon 460 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

    A vezérkar beszámolója szerint

    • 4332 tankot,
    • 8410 páncélozott harcjárművet,
    • 5193 tüzérségi rendszert,
    • 714 rakétavetőt,
    • 486 légvédelmi berendezést,
    • 315 repülőgépet,
    • 316 helikoptert és
    • 7658 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

    Ezenkívül 18 orosz hajót, 4276 hadműveleti és taktikai drónt, 786 egység speciális felszerelést és 1406 cirkálórakétát számoltak fel.

  • A dél-ukrajnai frontra látogatott a NATO-tagállam Szlovákia hadseregének vezérkari főnöke – közölte csütörtökön az ukrán hadsereg. Az ukrán vezérkar közlése szerint Daniel Zmeko tábornok a dél-ukrajnai Zaporizzsja megyében és a kelet-ukrajnai Donyeck megye déli részében harcoló Tavrija stratégiai műveleti csoporthoz látogatott el.

    Ebből az alkalomból „az ukrán fél köszönetet mondott Szlovákiának a Kijevnek nyújtott pénzügyi és műszaki segítségért” – írta a vezérkar a Facebook-oldalán. Daniel Zmeko a múlt héten találkozott Valerij Zsaluznij tábornokkal, az ukrán hadsereg vezérkari főnökével is, és az ukrán tábornok köszönetet mondott Pozsonynak a támogatásáért.

    Szlovákia mind humanitárius segítséget, mind katonai támogatást nyújtott Ukrajnának 2022 februárja óta, egyebek mellett tüzérségi eszközöket, páncélozott járműveket, légvédelmi eszközöket és tizenhárom szovjet gyártmányú, MiG–29 típusú, korábban a szlovák légierő által használt vadászgépet szállítottak le. 

    Az ukrán hadsereg vezérkara által közzétett felvételeken a szlovák tábornok katonákkal tárgyal egy hangárban, amelyben fegyvereket tárolnak.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a tengeri drónokat Ukrajna „szemének és védelmének” nevezte, és azt állította, hogy több sikeres csapást mértek a Fekete-tengeren lévő orosz hajókra, valamint egy kulcsfontosságú krími hídra.

    Ezek a távirányítású eszközök egyre fontosabb szerepet játszanak a háborúban, hiszen mindkét fél fokozza azok használatát a támadásokhoz és a felderítésekhez. A BBC biztonsági szakértőjének riportja szerint eddig az orosz haditengerészet uralta a Fekete-tengert, Ukrajna azonban egyre hatékonyabban vág vissza a tengeri drónok segítségével.

    Az ukránok által használt tengeri drón, a Magure V5 öt és fél méter hosszú, és a gyártók szerint körülbelül 500 kilométeres hatótávolsággal rendelkezik, legalább 300 kilogrammos robbanófejjel.

    Ezek azonban nem mindig érnek célba, Oroszország ugyanis már többször is elfogta ezeket. Egy felvétel szerint azonban augusztus 4-én eltalált egy orosz partra szálló hajót Novorosszijszk kikötőjében.

    Ukrajna viszont sok segítséget kap nyugati szövetségeseitől: az Egyesült Államok megfigyelődrónjai nemrégiben egy olasz légibázisról repültek egészen a Fekete-tengerig, hogy az orosz tengeri tevékenységet kémleljék.

    A riport szerint az ukrán tengeri drónok segítenek kiszorítani az orosz haditengerészetet a partoktól, és egy rendkívül költséghatékony módja annak, hogy visszavágjanak Oroszországnak.

  • Ahogy arról már beszámoltunk hajnalban dróntámadás érte az orosz fővárost. 

    Egészen az év elejéig Moszkva érintetlen maradt az ukrajnai háborúban, az elmúlt hónapokban azonban szaporodnak a dróntámadások Európa legnagyobb és legnépesebb városa ellen. 

    Május 30-án több épület is megsérült egy támadásban. Július 30-án és 31-én két különálló drón csapódott egy felhőkarcoló üveghomlokzatába, alig néhány száz méterre az Expo Centertől.

    Ez utóbbi támadás után Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy 

    a háború visszatér Oroszország területére, és ez „elkerülhetetlen, természetes és abszolút igazságos folyamat”.

  • Ukrán dróntámadás ért egy épületet Moszkvában, amely a város üzleti negyedében robbanást okozott – közölték orosz tisztviselők. Szergej Szobjanyin polgármester elmondta, hogy a légvédelem lelőtte a drónt, amelynek törmelékei a város Expo Centerére hullottak.

    Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint a város légvédelmi rendszereinek aktiválása után a drón „megváltoztatta repülési útvonalát”, és a Krasznopreszenszkaja rakparton egy épületre zuhant. Az elsődleges információk szerint a támadásban senki nem sérült meg.

    A BBC beszámolója szerint az Expo Center egy nagy kiállítótér, amelyet konferenciák és kongresszusok rendezésére használnak, és kevesebb mint 5 kilométerre található a Kremltől.

    Egy szemtanú, aki a környéken tartózkodott, a Reuters hírügynökségnek elmondta, hogy a támadás „hatalmas robbanást” okozott. Az orosz védelmi minisztérium szerint a törmelék nem okozott tüzet, Szobjanyin pedig azt mondta, hogy a drón nem okozott jelentős károkat az épületben.

  • Az ENSZ legfrissebb adatai szerint az ukránok többsége vissza szeretne térni hazájába.

    ASkyNews kiemelte, az orosz–ukrán háború kirobbanása óta legalább 8,25 millióan menekültek el Ukrajnából.A Nemzetközi Migrációs Szervezet adataiból kiderült, a menekültek fele már visszatért az országba, ráadásul még sokan követnék példájukat.

    A felmérés szerint a külföldön élő ukrán menekültek 76 százaléka vissza akar térni Ukrajnába, a megkérdezettek 15 százaléka pedig úgy nyilatkozott, hogy már a következő három hónapon belül hazatér.

  • Köszöntjük olvasóinkat!

    Kezdődik az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A csütörtöki percről percre cikkünk legfontosabb hírei a következők voltak:

    Tartsanak velünk ezúttal is!

  • Valerij Zaluzsnij, az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka és amerikai kollégája, Mark Milley tábornok csütörtökön telefonbeszélgetés során megvitatták a frontvonalak mentén kialakult helyzetet – közölte Zaluzsnij egy Facebook-bejegyzésben – közölte a CNN

    Ketten „a közeli, a középtávú és a távolabbi kilátásokkal kapcsolatos tervekről” beszéltek – közölte Zaluzsnij. Megemlítette azt is, hogy megvitatták az orosz erők ukrajnai akcióit.

    Megvitattuk az ukrán hadsereg releváns igényeit lőszerek, fegyverek, aknamentesítési eszközök terén. Megköszöntem a szövetségeseknek az anyagi és technikai segítséget, amelyet már megadtak

    – mondta.