Bár Ukrajna csak a saját területén használhat dán F–16-osokat, Oroszország szerint Dánia „eszkalálja a konfliktust” – közölte a Sky News.
Ahogy az várható volt, a dán védelmi miniszter megerősítette, hogy Ukrajna csak az újonnan ígért, Dániából érkező F–16-os vadászgépeket használhatja Ukrajna területén.
Fegyvereket adományozunk azzal a feltétellel, hogy azokat az ellenség kiűzésére használják Ukrajna területéről. És nem tovább
– mondta Jakob Ellemann-Jensen.
Vlagyimir Barbin orosz nagykövet eszkalációnak nevezte a döntést. „Az a tény, hogy Dánia most úgy döntött, F–16-os repülőgépeket adományoz Ukrajnának, a konfliktus eszkalációjához vezet” – mondta a Ritzau hírügynökségnek.
Azzal, hogy egy olyan előfeltevés mögé bújik, hogy Ukrajnának magának kell meghatároznia a béke feltételeit, Dánia tetteivel és szavaival arra törekszik, hogy Ukrajnának ne maradjon más választása, mint hogy folytassa a katonai konfrontációt Oroszországgal
– mondta.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk kedden is. Jó pihenést kívánunk!
Hétfőn egy iráni küldöttség érkezett Moszkvába, hogy megvitassák a kétoldalú katonai együttműködést – közölte az orosz védelmi minisztérium.
A delegációt Kioumars Heydari iráni hadseregfőnök vezette, aki találkozott Oleg Salyukov tábornokkal, az orosz szárazföldi erők parancsnokával.
A találkozón a vezetők megállapodásokat kötöttek a szárazföldi erők közötti együttműködés további fokozásáról különböző területeken – írja a Sky News.
Jelenleg az irániak Shahed 136 típusú drónokat szállítanak az oroszoknak – állítja Michael Clarke védelmi és biztonsági elemző professzor. Ezeken a drónokon kívül az irániak T–72-es harckocsikat és az oroszokhoz hasonló tüzérségi rendszereket üzemeltetnek.
Lehetséges, hogy Irán ballisztikus rakétákat és hagyományos fegyvereket is elkezd szállítani
– mondja Clarke.
Ha az irániak ilyen messzire mennek, akkor igazán nagy kockázatot vállalnak a világ többi részével való kapcsolataik tekintetében
– tette hozzá.
Alekszandar Vucsics szerb elnök közölte, hogy négyszemközti találkozót folytat Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel kedd reggel Athénban – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A szerb államfő elmondása szerint a találkozón arról fog beszélni az ukrán elnökkel, ami az utóbbi időben a Koszovói Köztársaság körül történt, „a területi integritás elismeréséről, valamint el nem ismeréséről és más kérdésekről is” szó esik majd.
Szerinte Szerbia az európai jövőért küzd, de nem adja fel nemzeti érdekeit, ami „egyre nehezebb lesz” az elkövetkező időszakban.
Ez azután történt, hogy számos ország – köztük Litvánia is – lezárta a határátkelőket Belarusszal.
Fontolják meg a távozást a Litvániával és Lettországgal fennmaradó határátkelőkön keresztül vagy repülővel
– írta a nagykövetség.
Figyelmeztették továbbá a polgárokat, hogy ne utazzanak Belaruszba, mivel az ország támogatja Oroszország ukrajnai invázióját, és csak korlátozottan képesek segítséget nyújtani az ott élő vagy oda utazó embereknek.
A közlemény szerint ha valaki úgy dönt, hogy az országba utazik, ne az amerikai kormány segítségére támaszkodjon.
Négy határátkelő továbbra is nyitva marad, a kormány azonban, Lengyelországgal és Lettországgal együtt, közölte, hogy további lezárások lehetségesek.
Dánia és Hollandia F–16-os harci gépeket biztosít Kijevnek, hogy segítse az ukrán védőket. Dánia 19 repülőgép küldését vállalta, míg Hollandia akár 42 gépet is küldhet, de pontos számot még nem közöltek – írja a Sky News.
Korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök parlamenti beszédében köszönetet mondott a dán politikusoknak a segítségnyújtásért.
Oroszország minden szomszédja veszélyben van, ha Ukrajna nem győz. De Ukrajna győzni fog. Azt akarom, hogy lássák, hallják és érezzék
– mondta az ukrán elnök.
Kint, a parlament lépcsőjének alján több ezer éljenzőhöz szólt, akik dán és ukrán zászlókat lengettek.
Az Ír Védelmi Erők mintegy 30 fős személyzete az EU közös biztonság- és védelempolitikai missziója keretében, egy nagyobb európai kiképzőcsapat részeként ukrán katonáknak nyújt majd kiképzést – írja az Ukrinform.
Eredetileg ez az aknamentesítésre, a harcászati orvoslásra és egyéb nem halálos kimenetelű támogatásra vonatkozott volna, az ír védelmi minisztérium azonban most megerősítette, hogy a csapatok fegyveres kiképzésben is részt vesznek majd.
Megjegyzik, hogy a kormányprogrammal összhangban nem szállítanak fegyvereket az ukrán fegyveres erőknek.
Írország katonai semlegességi politikáját az jellemzi, hogy nem veszünk részt katonai szövetségekben vagy közös és kölcsönös védelmi megállapodásokban. A katonák katonai alapkiképzésének biztosítása, beleértve a vezetési és kiképzési oktatást, nem befolyásolja ezt a katonai semlegességi politikát
– tette hozzá az ír védelmi minisztérium.
Azt is elmondták, hogy nagyon alapvető katonai kiképzést nyújtanak, hogy a katonák a civil életből átkerülhessenek az ukrán hadseregbe.
Vlagyimir Putyin találkozott Moszkva regionális kormányzójával, miután a főváros külterületén két ember megsérült egy dróntámadásban – írja a Sky News.
Az orosz elnök állítólag a következő tanévről, a közlekedési és lakhatási kérdésekről tárgyalt Andrej Vorobjovval.
Korábban Moszkva arról számolt be, hogy légvédelme megzavart egy ukrán drónt a fővárostól nyugatra, egy másikat pedig lelőtt a város külterületén.
Két ember megsérült, az egyikük kórházba került, amikor a drón darabjai egy házra hullottak
– mondta Vorobjov.
Folytatódik a civilek evakuálása az észak-ukrajnai Kupjanszk város környékéről az intenzív orosz tüzérségi és légicsapások közepette – írja a CNN.
Az orosz erők már 10 kilométerre megközelítették az ukránok által tavaly szeptemberben visszafoglalt Kupjanszk városát az Oszkil folyó mentén.
Naponta folytatjuk az emberek evakuálását a Kupjanszki járás front menti településeiről az önkéntesek erőteljes támogatásával
– mondta hétfőn Oleh Szinyehubov, a Harkiv megyei katonai közigazgatás vezetője.
A tisztviselő elmondta, hogy az evakuáltaknak szállást és humanitárius ellátást biztosítanak, valamint hozzátette, hogy augusztus 20-án és 21-én 30 embert, köztük öt gyermeket és egy fogyatékkal élő személyt evakuáltak a falvakból a lövések közepette.
Augusztus 9. óta összesen 556 embert evakuáltunk, köztük 148 gyermeket
– közölte Szinyehubov.
Ukrán tisztviselők szerint a védelmi erőknek sikerült megakadályozniuk, hogy az oroszok érdemben előrenyomuljanak Kupjanszktól keletre.
Mint megírtuk, az ukrán erők orosz támadásokat vertek vissza az ország északkeleti részén fekvő Harkiv régióban, a hadsereg az elmúlt héten több négyzetkilométert foglalt vissza a keleti fronton.
Hanna Maliar ukrán védelmiminiszter-helyettes szerint az orosz erők négy helyen is előrenyomultak: Kupjanszkij, Lymanszkij, Avdijivszkij és Marinszkij irányába haladtak előre.
Elmondta, hogy az orosz csapatok „ostromolnak és lőnek” Kupjanszk irányában, bár az ukrán katonák visszaverték a támadásokat, és tartják a határt.
Csapataink jelentős veszteségeket okoztak az ellenségnek a limanszki és kupjanszki irányban. Most az ellenség kénytelen átcsoportosítani és talpra állni, de nem hátrál meg a terveitől
– mondta a szóvivő a Sky News beszámolója szerint.
Marie-Agnes Strack-Zimmermann, a szövetségi parlament (Bundestag) védelmi bizottságának elnöke egy hétfői interjúban azt nyilatkozta, hogy Németországnak Taurus típusú nagy hatótávolságú rakétákkal is támogatnia kell Ukrajnát – adta hírül az MTI.
Strack-Zimmermann kiemelte: örömteli, hogy a dánok és a hollandok is támogatják vadászgépekkel Ukrajnát, és ez szabad utat ad a németeknek is, hogy támogassák a védekező országot.
Beszélt arról is, hogy a Taurusok révén meg lehet szakítani, és fel lehet számolni az orosz utánpótlási útvonalakat a front mögött, ukrán területen.
Ukrajnának nagy szüksége van ezekre a fegyverekre, és Ukrajna megbízható partner
– hangsúlyozta a politikus.
Szerinte szakítani kell az eddigi német gyakorlattal, nem lehet minden egyes támogatási program előtt hónapokig tartó vitát folytatni, hanem be kell látni, hogy Oroszország Ukrajna elleni támadásának csak akkor lehet véget vetni, ha Ukrajna rendelkezik a szükséges katonai eszközökkel.
Ukrajnának 128 nyugati gyártmányú többcélú vadászrepülőgépre van szüksége, hogy előnyre tegyen szert Oroszország ellen a légtérben – mondta Jurij Ignat, az ukrán légierő parancsnokságának szóvivője.
Elmondása szerint a 128 vadászrepülőgép elegendő lenne a jelenlegi flotta lecseréléséhez. A szóvivő elmondta, hogy az F16-oshoz hasonló többfeladatú vadászgépek különböző célpontokat tudnak támadni a szárazföldön, a tengeren és a levegőben – az ellenséges vonalak mögött, az ellenséges drónok és repülőgépek ellen – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.
Peking cáfolta a Kínai Népköztársaság híreszteléseit az Orosz Föderációnak nyújtott katonai támogatásról – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A kínai külügyminisztérium szóvivője, Wang Wenbin elmondta, hogy országa nem exportál fegyverekhez szükséges alkatrészeket Oroszországba. Hozzátette: „ezeket a pletykákat a felelőtlen média terjeszti”.
Kína mindig kiegyensúlyozott és felelősségteljes megközelítést alkalmaz a katonai termékek exportálásával kapcsolatban. Ami az ukrán kérdést illeti, Kína következetesen támogatja a béketárgyalásokat, és továbbra is konstruktív szerepet fog játszani a feszültség enyhítésében
– jelentette ki Wang.
Az orosz védelmi minisztérium jelentése szerint az orosz hadsereg visszavert öt ukrán támadást Zaporizzsja irányában, Rabotino közelében – írja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
Az orosz egységek összehangolt akciói rakétacsapatokkal, tüzérséggel, nehéz lángszóró rendszerekkel és repüléssel támogatva visszaverték a támadó ukránok öt támadását Rabotino település közelében
– áll az összefoglalóban.
Az ukránok veszteségei az oroszok szerint a következők voltak:
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszédet mondott a dán parlamentben, megköszönve a katonai segítséget, és biztosítva Dániát arról, hogy Ukrajna ellenáll az orosz agressziónak.
„Most az orosz gonoszság fájdalommal és halállal sújtja az ukrán városokat és falvakat, és nyíltan kimondja, hogy nem áll meg Ukrajnánál. Hazánk után ezt a szenvedést tovább akarják vinni Európába és a világ többi részébe. Oroszország összes szomszédja veszélyben van, ha Ukrajna nem áll ki ellenük” – mondta beszédében Zelenszkij.
Az ukrán elnök háláját fejezte ki Dániának az Ukrajna újjáépítésében nyújtott segítségért is. Dániai látogatásuk részeként Zelenszkij és családja a tervek szerint találkozik a dán királynővel, valamint a trónörökössel és feleségével is – írja az Ukrajinszka Pravda.
156-ra emelkedett a Csernyihivet ért orosz ballisztikus rakétacsapás áldozatainak száma. A mentési művelet befejeződött – írja az Ukrajinszka Pravda.
A 156 sérült közül 41-en kórházban vannak. Mindenki megkapja a szükséges segítséget, de sajnos hét ember meghalt
– írta Olekszij Kuleba, az elnöki adminisztráció helyettes vezetője a Telegramon.
A robbanás összesen 66 lakóépületet, 10 közigazgatási épületet és 67 járművet rongált meg.
Habár Hollandia és Dánia jelentős mennyiségben szállít repülőgépeket Ukrajnának, Svédország kijelentette, nem követi skandináv szomszédai példáját. Az ország miniszterelnöke, Ulf Kristersson ugyanakkor hozzátette, „a jövőben semmi sem kizárt”.
„Mindent megteszünk annak érdekében, hogy repülőgépekkel is támogassuk Ukrajnát. Jelenleg azonban nincs új kötelezettségvállalásunk ez ügyben” – mondta a miniszterelnök.
A SkyNews kiemelte: Ukrajna azt remélte, hogy több országtól kapnak majd repülőgépeket, azonban ez nem így történt.
Az orosz hátországban, többek közt Moszkvában végrehajtott ukrán dróncsapások a fronton harcoló orosz katonák moráljára is hatással lehetnek – írja a washingtoni Institute for the Study of War (ISW).
A kutatóintézet szerint mindez nehezítheti több kritikus frontszakasz védelmét is az oroszok számára, különösen Dél-Ukrajnában, ahol már az utóbbi napokban is szenvedtek kudarcokat az orosz csapatok.
Megjegyezték azt is, hogy a napokban az orosz katonák és hadibloggerek már éles kritikával illeték a védelmi minisztériumot amiatt is, hogy nem tudtak megakadályozni egy ukrán dróncsapást a Novgorodi területen, és a csapásban legalább egy Tu–22M3 típusú szuperszonikus bombázóban komoly károk keletkeztek.
Mindeközben a The Economist arról írt, hogy az ukrán oldalon is kezd megcsappanni a harci morál, az ő esetükben amiatt, hogy a több hónapja tartó ellentámadás eddig nem hozott sikert.
Az ukrán katonák és a civil lakosság körében is nő az elkeseredettség amiatt, hogy Ukrajna nyári ellentámadása csak minimális eredményeket ért el. A részletekről itt írtunk a The Economist alapján.
Az al-Dzsazíra szerint Moldova mintegy 190 ezer dollár értékű konzervet küld Ukrajnának humanitárius segélyként.
Humanitárius segélyként Ukrajnának 190 000 dollár (közel 70 millió forint) értékű anyagi javakat különítenek el az állami tartalékból
– olvasta fel az erről szóló határozattervezetet Adrian Efros belügyminiszter.
Hozzátette azt is, hogy ebből több mint 63 ezer konzerves ételt küldenek majd az ukránoknak. Tavaly Moldova mintegy 1 millió dollár értékben humanitárius segélyt küldött Ukrajnának sátrakban, ágyakban, fűtőtestekben, hálózsákokban és higiéniai készletekben.
Bár Ukrajna csak a saját területén használhat dán F–16-osokat, Oroszország szerint Dánia „eszkalálja a konfliktust” – közölte a Sky News.
Ahogy az várható volt, a dán védelmi miniszter megerősítette, hogy Ukrajna csak az újonnan ígért, Dániából érkező F–16-os vadászgépeket használhatja Ukrajna területén.
Fegyvereket adományozunk azzal a feltétellel, hogy azokat az ellenség kiűzésére használják Ukrajna területéről. És nem tovább
– mondta Jakob Ellemann-Jensen.
Vlagyimir Barbin orosz nagykövet eszkalációnak nevezte a döntést. „Az a tény, hogy Dánia most úgy döntött, F–16-os repülőgépeket adományoz Ukrajnának, a konfliktus eszkalációjához vezet” – mondta a Ritzau hírügynökségnek.
Azzal, hogy egy olyan előfeltevés mögé bújik, hogy Ukrajnának magának kell meghatároznia a béke feltételeit, Dánia tetteivel és szavaival arra törekszik, hogy Ukrajnának ne maradjon más választása, mint hogy folytassa a katonai konfrontációt Oroszországgal
– mondta.
Az ukrán erők orosz támadásokat vertek vissza az ország északkeleti részén fekvő Harkiv régióban, a hadsereg az elmúlt héten több négyzetkilométert foglalt vissza a keleti fronton – számolt be hétfőn az ukrán védelmi miniszter helyettese.
A helyzet Kupjanszk irányában nehéz. Az ellenség nem adja fel előrenyomulási terveit, további erőket vonultat fel
– mondta Hanna Maljar az állami televízióban. Tájékoztatása szerint Oroszország a Harkiv környéki Kupjanszk város felé támad.
Hozzátette, hogy az ukrán erők Bahmut városától délre törnek előre, amit az orosz hadsereg májusban, hónapokig tartó véres küzdelem után foglalt el. A településnél az ukránok az elmúlt héten újabb három négyzetkilométernyi területet szabadítottak fel.
Maljar szerint nem történt jelentős változás a déli térség helyzetében, ahol az ukrán erők megpróbálják megosztani az orosz erőket és elérni az Azovi-tengert. Az ukrán hadsereg korábban azt közölte, hogy győzelmet aratott a délkeleti fronton, előrenyomulva a nemrég felszabadított Urozsajne faluból – adta hírül az MTI.
A RIA Novosztyinak a török elnök egyik munkatársa beszélt arról, hogy jelenleg is tárgyalnak Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök találkozójáról.
Közlése szerint a török kormány arra számít, hogy a két vezető Ankarában fog találkozni. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az időpont és a konkrét helyszín most még megbeszélés tárgyát képezi.
Már hetek óta jelennek meg sajtóhírek arról, hogy Putyin Törökországba utazhat. Eredetileg úgy volt, hogy a találkozóra még augusztusban sor kerülhet, azonban ez kezd kétségessé válni.
Putyin katonai vezetőkkel folytatott megbeszéléseket a rosztovi hadsereg főhadiszállásán – közölték a Kreml honlapján.
A közlemény szerint az elnök meghallgatta Valerij Geraszimovtól, a hadseregek vezetőjétől és számos más magas rangú katonai vezetőtől a frontvonalról érkező jelentéseket – közölte a Sky News.
Oroszországban Putyin elnök találkozót tartott a Don menti Rosztovban, ahol a különleges katonai művelet főhadiszállása található
– írták. A megbeszélésről már a hétvégén is megjelent egy videó.
Az ukrán hadsereg déli hadparancsnoksága még vasárnap éjjel közölte, hogy az orosz hadsereg egy rakétahordozó tengeralattjárót bocsátott a Fekete-tengerre.
Az rbc.ua szerint azt mondták, hogy a hajón 4 Kalibr típusú rakéta lehet. Megjegyezték azt is, hogy Oroszországnak összesen 10 ehhez hasonló eszköze van harckészültségben a fekete-tengeri kikötőkben.
A hadparancsnokság azt is leszögezte: ha a tengeren lévő hajó kilőné a rakétáit, akkor azonnal megteszik a szükséges lépéseket, elrendelik a légiriadót.
Két ember megsérült, miután dróntörmelék csapódott egy házba Moszkva közelében – közölte a régió kormányzója.
Korábban már beszámoltunk arról, hogy egy drónt lelőttek a főváros felé közeledve, de a kormányzó most megerősítette, hogy két külön drónt fogtak el.
Két drónt fogtak el a légvédelmi erők Moszkva régió nyugati és északnyugati részén. Az egyik esetben a roncsok egy kertes házra zuhantak Dorozsnyikban, Isztra járásban
– közölte Andrej Vorobjov a Telegramban.
Moszkva polgármesterének korábbi jelentései szerint nem keletkezett kár és nem voltak sérültek. Vorobjov szerint azonban két ember megsérült, köztük egy férfi, aki kórházba került – közölte a Sky News.
A brit katonai hírszerzés szerint Oroszország bővíti katonai struktúráit, mivel az ukrajnai háború továbbra is elhúzódik.
A minisztérium állítása szerint Oroszország egy új alakulatot, a 18. Összevont Fegyveres Hadsereget hozza létre, válaszul a „háborús realitásokra”.
Mint írják, a hadseregben számos, jelenleg Herszonban állomásozó egysége egyesül, és valószínűleg főként mozgósított személyzetből fog állni, és a dél-ukrajnai védelmi műveletekre fog összpontosítani.
A védelmi minisztérium értesülései szerint Oroszország célja valószínűleg az, hogy felszabadítsa a tapasztaltabb egységeket a kulcsfontosságú területeken való harcra. Reális a lehetősége annak, hogy ez vezetett a légi erők közelmúltbeli átcsoportosításához Herszonból az erősen vitatott Orihiv szektorba – közölte a Sky News.
Hétfő reggel részlegesen lezárták a vnukovói nemzetközi repteret Moszkvában egy ukrán dróntámadás miatt – írja a RIA Novosztyi.
Két moszkvai repteret már vasárnap is le kellett zárni hasonló okból. Most a védelmi minisztérium azt közölte, hogy a Moszkvai területhez tartozó Ruzai járásban semmisítettek meg egy drónt.
Közleményük szerint az eset moszkvai idő szerint 6.50-kor történt. A drónt elektronikus eszközökkel hatástalanították, de így is becsapódott Pokrovszkoje településen. Sérülést viszont nem okozott.
Utóbb azt is közölték, hogy egy második drón is érkezett, amely Moszkva városa felé tartott, és reggel 8.16-kor semlegesítették. Az a drón az isztrai járásban zuhant le, nem okozott sérülést vagy kárt.
Magyarország területére 7292 fő lépett be vasárnap az ukrán–magyar határszakaszon. A román–magyar határszakaszon belépők közül 12 486 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 158 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy sajtótájékoztatón viccelődött azzal, hogy nemrég a NATO egyik tisztviselője felvetette: Ukrajnának le kellene mondania bizonyos területekről a NATO-tagságért cserébe.
Zelenszkij Mette Frederiksen dán miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatót vasárnap este, amiről itt már írtunk. Az Ukrajinszka Pravda szerint az eseményen egy újságíró megkérdezte az ukrán elnöktől, hogy mit gondol a területek feladásáról, mire Zelenszkij azt mondta:
Területcsere? Hajlandóak vagyunk elcserélni Belgorodot a NATO-tagságért.
A Belgorodi terület Oroszország Ukrajnával határos régiója, ahova az ukrán oldalon harcoló orosz önkéntesek többször is betörtek már.
Olaf Scholz német kancellár egy hétvégi rendezvényen kijelentette: a Nyugatnak nem célja az, hogy megbuktassák Vlagyimir Putyin kormányát – írja az Ukrajinszka Pravda.
Mint monda, a Nyugat nem azon dolgozik, hogy rezsimváltást érjen el Oroszországban, még akkor se, ha Vlagyimir Putyin meg van győződve arról, hogy ez a tervük.
Nem mi döntjük el, hogy ki üljön ott az elnöki székben. Nem akarjuk megváltoztatni a rendszert.
Olaf Scholz azt is megjegyezte: az orosz elnöknek ezzel együtt el kell fogadnia azt, hogy az Európai Unió – amely, mint mondta, nyílt társadalmakból, liberális demokráciákból áll – a szomszédja, és reménykednie kell abban, hogy „a szabadság nem terjed vírusként”.