Egy lengyel katonai helikopter megsértette Belarusz légterét – közölte a belorusz állami határbizottság. Közleményük szerint az M1–24-es „rendkívül alacsony magasságban” lépte át a határt, mielőtt visszafordult volna.
A történtek miatt bekérették Lengyelország diplomáciai képviselőjét, Belorusz pedig követelte, hogy az ügyben indítsanak vizsgálatot – számolt be a Sky News.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
Az orosz állampolgárok és vállalkozások körében megugrott a kereslet a kamikazedrón-biztosítások iránt.
Egyes biztosítók terrorizmus elleni csomagokat árulnak, míg mások lezuhanó repülő tárgyak esetén is hajlandóak fizetni.
Az érdeklődések leginkább Nyugat-Oroszországban, amely Ukrajnával határos, és Moszkvában nőttek – írja a Sky News.
Az egyik társaság fizet a balesetekért, de a terrorista cselekmények okozta kárért nem.
Az utóbbi hónapokban egyre gyakoribbá váltak az ukrán dróntámadások Belgorodban, Kurszkban, Moszkvában és más régiókban.
Halálos csapások érték az oroszországi Belgorodi és Kurszki területet kormányzóik szerint.
Az ukrán tüzérség egy civilt megölt, kettőt pedig megsebesített
– közölte Vjacseszlav Gladkov belgorodi kormányzó.
Ukrán drónok csapást mértek a Valujszkij kerületre, megrongálva egy házat.
A szomszédos Kurszkban egy nő megsebesült egy falu támadása közben – közölte Roman Sztarovojt kormányzó.
Ukrajnát hibáztatták a támadásokért, de Ukrajna egyelőre nem közölte, hogy ők indították-e a támadásokat – írja a Sky News.
Egy orosz gyártmányú YAK–130-as harci kiképző repülőgép csatlakozott az iráni légierőhöz – írja a Sky News.
A fejlett harci repülőgép képes kielégíteni a pilóták képzési igényeit, hogy megtanuljanak negyedik generációs vadászgépekkel repülni.
Irán és Oroszország szoros kapcsolatot ápol, különösen a katonai felszerelések terén, és az iráni drónok kulcsfontosságú elemei voltak Oroszország folyamatos ukrajnai háborújának.
Teherán egy sor ellentmondásos magyarázatot adott a drónokkal kapcsolatban, először tagadta, hogy szállított volna Moszkvának, majd azt állította, hogy csak a háború kezdete előtt adott el drónokat.
Júniusban a Fehér Ház azt állította, hogy Irán anyagokat szállított Oroszországnak egy Moszkvától keletre fekvő dróngyártó üzem építéséhez, mivel a Kreml folyamatos fegyverutánpótlásra törekedett.
Ukrajna az igazság helyreállításának nevezte a Nobel Alapítvány döntését, miszerint Oroszország és Belarusz nem vehet részt a stockholmi díjátadó ünnepségen – írja a The Guardian.
Az alapítvány a két ország és Irán meghívását a széles körű kritikák után visszavonta.
Köszönet mindenkinek, aki az igazságosság helyreállítását követelte
– mondta Oleg Nikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője.
Meggyőződésünk, hogy hasonló döntést kell hozni az oslói orosz és belorusz nagykövetekkel kapcsolatban is
– tette hozzá, utalva a svédországi ceremónia után Norvégiában megrendezésre kerülő ünnepségekre.
A Financial Times (FT) szerint aggodalmak merültek fel amiatt, hogy Oroszország megerősödve távozott a múlt heti dél-afrikai BRICS-csúcstalálkozóról, mivel bejelentették, hogy a jövő évi találkozót az oroszországi Kazanyban tartják – írja a The Guardian.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a héten Párizsban járt, és azt állította, hogy Ukrajna felajánlotta az országoknak, választhatnak, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 10 pontos béketervének mely elemeit támogatják.
Ez a rugalmas módszer lehetővé teszi, hogy nagyobb koalíciót alkossunk. Sok munka vár még ránk, és több diplomáciai kapcsolatra lesz szükség. Az ENSZ következő ülésszakát arra fogjuk felhasználni, hogy több kommunikációt szervezzünk afrikai, ázsiai és dél-amerikai országokkal
– mondta Kuleba.
Néhány feltörekvő ország, például India és Brazília nem ítélte el Oroszországot az ukrajnai háború miatt, mivel fenntartják, hogy a konfliktus nem érinti őket.
Olekszij Haran politikatudományi professzor az FT-nek elmondta, hogy az ukrán diplomáciai kapcsolatfelvétel a globális déli országokkal egyre aktívabbá és professzionálisabbá válik.
Oroszország megsemmisített három ukrán drónt, amelyet a kercsi híd megtámadására használtak – közölte az orosz védelmi minisztérium.
Egy drónt pénteken késő este, két másikat pedig szombaton semmisítettek meg a minisztérium szerint. A kercsi hidat, amely a Kreml erőinek kulcsfontosságú utánpótlási útvonala az Ukrajnával vívott háborúban, Oroszország teljes körű inváziója óta többször is támadás érte – írja a Sky News.
Egy októberi robbanás, amelyet az orosz hatóságok szerint teherautó-bomba okozott, három halálos áldozatot követelt.
Egy másik, júliusi támadásban meghalt egy házaspár, és súlyosan megsebesült a lányuk.
A Krímet és Oroszországot összekötő híd logisztikai és pszichológiai szempontból is komoly jelentőséggel bír Moszkva számára, mivel a katonai és polgári szállítmányok kulcsfontosságú ütőerét jelenti, és a 2014-ben elcsatolt félsziget Kreml általi ellenőrzésének megerősítését.
Krausz Tamás történész volt az ATV-s Két tűz között című műsor legutóbbi adásának vendége, aki többek között Prigozsin haláláról is beszélt.
A szakértő szerint pontosan ugyanannyit lehet tudni a Wagner-csoport vezetőjének a haláláról most, mint néhány órával a repülő lezuhanását követően. Nincs szerinte egyértelmű magyarázat a történtekre, nem tudni, mi történhetett.
Szerinte a legjobb, ha az elemzők érdekeket vizsgálnak. A történész először azt gondolta, az orosz központi hatalom érdekében állhatott a korábbi lázadás miatt.
Azonban rámutatott: „nem csak ezek a helyi orosz szálak vannak. Van az afrikai szál” – mondta Krausz Tamás.
bárkinek érdekében lehetett innen, a nemzetközi szálat tekintve, talán csak Putyin szempontjából nem
– jelentette ki.
„Miért jó neki meggyengíteni az afrikai szálat? Az orosz külpolitikában ez egy rendkívül fontos elem” – tette fel a kérdést.
Az ukrán emberi jogi ombudsman, Dmitro Lubinyec azt állította, hogy a Krímben a diákok katonai kiképzést kapnak az elcsatolt régió militarizálására irányuló orosz tervek szerint.
Lubinyec a Telegramon tett nyilatkozatában azt írta:
Mától a krími iskolások az ötödiktől a kilencedik osztályig tanórán kívüli elfoglaltságokon vesznek részt, mint például a katonai kiképzés alapjai.
Ennek érdekében 25 krími tanár már elvégezte a katonai kiképzés, a taktikai orvoslás, az automata fegyverek összeszerelése és szétszerelése, a tábori élet megszervezése, az egyéni védőfelszerelések kezelése, valamint a radiológiai, vegyi és biológiai védelem tanfolyamait – közölte a The Guardian.
Michael McFaul, az Egyesült Államok korábbi oroszországi nagykövete a Kína és Oroszország közötti kapcsolatról beszélt az Espressónak adott interjújában – írja az Unian.
Putyin és Hszi Csin-ping már hosszú ideje kapcsolatban állnak egymással. Ez egy autokratikus szövetség a demokratikus világgal szemben
– mondta McFaul.
Hozzátette, hogy ez nem formális szövetség, hanem egy olyan partnerség, amelyet elsősorban az Egyesült Államokkal szembeni antagonizmus táplál.
Mindezek ellenére csodálkozom, hogy Kína milyen mérsékelten támogatja Oroszországot. Hszi Csin-ping nem támogatja a háborút. Csak hat vagy hét ország támogatta Putyint és Oroszországot az ENSZ-közgyűlésen, és Kína nem volt köztük
– jegyezte meg.
McFaul emlékeztetett arra, hogy Kína nem nyújt katonai segítséget Oroszországnak, és nagyon ügyel arra, hogy elkerülje a szankciókat. Ugyanakkor meggyőződése, hogy Kína nem fogja elítélni ezt a háborút, és támogatni fogja a Nyugatot.
Nagyon örülnék, ha Kína támogatná a Nyugatot, és elítélné ezt a háborút. De nem hiszem, hogy ez meg fog történni. Kína semlegességének fenntartása azonban nagyon is méltó cél, amit az ukrán diplomáciának sikerült elérnie
– zárta a diplomata.
Az orosz önkéntes formációk képviselői, köztük az ukrán fegyveres erőkben harcoló Oroszország Szabadsága légió képviselői szombaton az Élni akarok állami megadási projekt képviselőivel megvitatták az orosz partizánok, az Ukrajnával folytatott háborút ellenző és a Putyin-rezsim által üldözött politikai foglyok ukrán kollaboránsokra való cseréjének lehetőségét.
Az Oroszország Szabadsága katonai-polgári együttműködésért felelős, Cézár hívójelű légió parancsnokhelyettese átadott az Élni akarok projektnek egy 300 nevet tartalmazó listát.
Ilja Ponomarjov, az orosz Állami Duma volt képviselője, aki a Krím annektálása ellen szavazott, és ukrán állampolgárságot kapott, miután találkozott az Élni akarok projekt képviselőivel, az UNIAN tudósítójának elmondta, hogy a listán a „nem jó oroszok” szerepelnek, vagyis azok, akik Oroszországban háborúellenes akciókat hajtottak végre az Ukrajnával háborút indító Putyin-rezsim ellen.
Hangsúlyozta, hogy a listán 166 olyan ember szerepel, aki fegyverrel tiltakozott Oroszországban, a terrorizmussal vádolt partizánmozgalomhoz kapcsolódik az Oroszország Szabadsága légióval együttműködve.
Elmondása szerint a listán sokan vannak, akik Oroszországban megtámadtak infrastrukturális létesítményeket, felgyújtották a vasútvonalon lévő relészekrényeket, fegyveres támadásokat hajtottak végre olyan gyárak ellen, amelyek a katonai termeléssel és az orosz hadsereg fegyverellátásával voltak kapcsolatban, hogy megállítsák a háborút.
A vezető szerint egy ilyen csere megértetné az oroszokkal, hogy harcolniuk kell, és nem kell félniük a 25 éves börtönbüntetéstől, hiszen lesz lehetőség a szabadulásra.
Bergyanszk lakói arról számoltak be, hogy nagyon erős robbanás hallatszott, amelyet a város minden szegletében hallottak – írja az Ukrajinszka Pravda.
Arról nincsenek részletek, hogy légitámadásról vagy légvédelemről volt-e szó.
Az információk tisztázása jelenleg folyamatban van.
Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara a Facebookon közölte, hogy védelmi erőik 2022. február 24. és 2023. szeptember 2. között megsemmisítettek megközelítőleg
A háború kezdete óta eddig 264 060 orosz katona vesztette életét, 570 az elmúlt napon – tette hozzá a vezérkar.
Az orosz védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy erői három ukrán drónt lőttek le a Belgorodi terület felett – írja a The Guardian.
Közben a területi kormányzó közölte, hogy egy ember meghalt egy határhoz közeli falut ért ukrán rakétacsapásban.
A közeli határ menti Brjanszk és Kurszk régiók kormányzója külön-külön közölte, hogy határ menti falvak sorát érte ukrán tűz, Kurszk térségében pedig egy nő megsebesült.
Az elmúlt hetekben felerősödtek az orosz területet ért ukrán dróntámadások, egyes napokon többtucatnyi drón csapott le egyszerre Oroszországra.
Mint ahogy arról korábban beszámoltunk, Oroszországot és Belaruszt ismét meghívták a Nobel-díj bankettjére, miután tavaly kitiltották őket Ukrajna megszállása miatt.
Az alapítvány csütörtökön közölte, hogy meghívja őket, valamint Irán nagykövetét az idei, decemberi díjátadó ünnepségre, megjegyezve, hogy igyekszik azokat is bevonni, akik nem osztják a Nobel-díj értékeit.
Ez a bejelentés több svéd politikai párt vezetőjét arra késztette, hogy közöljék: bojkottálni fogják a díjátadó ünnepséget.
A Nobel Alapítvány szombaton közölte, hogy megváltoztatja döntését, és mégsem hívja meg Oroszország, Belarusz és Irán nagykövetét az idei stockholmi Nobel-díj-átadó ünnepségre – írja a Sky News.
Tudomásul vesszük a heves svédországi reakciókat. Ezért úgy döntünk, nem hívjuk meg Oroszország, Belarusz és Irán nagykövetét
– áll az alapítvány közleményében.
A brit védelmi minisztérium (MoD) közzétette az ukrajnai válságról szóló legfrissebb hírszerzési jelentését, miszerint az ukrán erők továbbra is támadó tevékenységet folytatnak Dél-Ukrajnában, és az egységek elérték az első orosz fő védelmi vonalat – írja a Sky News.
Az orosz erők azonban igyekeznek megállítani az ukrán ellentámadást, miközben fenntartják saját offenzívájukat az északkeleti régióban lévő Kupjanszk körül.
Tekintettel arra, hogy Oroszország június óta szerény előnyöket ért el Kupjanszk közelében, nagy valószínűséggel igyekeznek ezeket kihasználni
– teszi hozzá a minisztérium.
Oroszország azonban „azt kockáztatja, hogy megosztja erőit, miközben megpróbálja megakadályozni az ukrán áttörést”.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 02 September 2023
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) September 2, 2023
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/nn0rHmtwtn
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/2fmbkCBLNs
A kegyhely területére olyan emberek érkeztek, akik furcsán viselkedtek mind az istentiszteleteken, mind a találkozókon – jegyezte meg Abrahamij archimandrita az Unian híradása szerint.
A Kijevi Pecserszka lavra megbízott vikáriusa, Abrahamij archimandrita felvetette, hogy a kegyhely területén mindig is orosz ügynökök tevékenykedhettek.
A kolostori főnök egy interjújában elmondta, látott a lavra területén olyan embereket, akik furcsán viselkedtek és beszéltek a papokkal. Felvetette, valószínűleg az orosz biztonsági szolgálatok képviselői, ügynökei voltak.
A moszkvai patriarkátus vezetése hallgat erről. De a lavra területén a teljes körű invázió során nagyon gyakran lehetett látni olyan embereket, akik nagyon furcsán viselkedtek mind az istentiszteleteken, mind a találkozókon
– jegyezte meg az archimandrita.
Az orosz hadsereg egy újonnan létrehozott „tartalékhadsereg” elemeit vetette be, hogy a jelenleg a keleti Luhanszki területen a frontvonalon lévő egységek oldalirányban átcsoportosíthassanak a déli ukrán ellentámadás elleni védelemre. Ez derült ki a Háborús Tanulmányozó Intézet (ISW) közleményéből, amely egy ukrán tisztviselőre hivatkozik – írja a Sky News.
Az ISW publikációja szerint Ukrajna fő katonai hírszerzési vezetője, Kirilo Budanov kijelentette:
az orosz hadsereg a 41. egységet telepítette, egy meg nem határozott dél-ukrajnai területre.
Ezek az egységek valószínűleg leépítettek, dandár- és ezredszintű rotáció nélkül működtek, mint sok frontvonalbeli orosz egység – jegyezte meg az ISW.
Az ISW korábbi értékelésében azt írta: a műveleti tartalékok hiánya arra kényszeríti az orosz parancsnokságot, hogy további oldalirányú átcsoportosításokat hajtson végre, és nehéz döntéseket hozzon arról, hogy a front mely szektorait helyezze előtérbe.
A további oldalirányú orosz átcsoportosítások és a tervezett műveleti tartalékok azonnali lekötése arra utal, hogy a rövid távú megerősítési igények akadályozzák a tervezett hosszú távú helyreállítási erőfeszítéseket
– tette hozzá az amerikai think thank.
Oroszország katonai kiképző tanfolyamokat készül bevezetni a krími diákok számára – közölte Dmitro Lubinyec ukrán ombudsman a Sky News híradása szerint.
Lubinyec nyilatkozatában elmondta, hogy legalább 25 krími tanár már elvégezte a tanfolyamokat, amelyek a lőfegyverek taktikai összeszerelését és szétszerelését, táborok szervezését és egyéni védőfelszerelések kezelését foglalják magukban.
A tanulók Most az ötödiktől a kilencedik osztályig vesznek részt a tanórán kívüli foglalkozásokon.
Ezen a héten a gyerekek Oroszország-szerte visszatértek az iskolákba, ahol a Kremlnek az ukrajnai háborúról és a Nyugattal való konfrontációról szóló narratívái a korábbinál is hangsúlyosabb helyet kaptak.
A diákoknak minden héten meg kell hallgatniuk Oroszország nemzeti himnuszát, és végig kell nézniük az ország zászlajának felvonását.
Az elmúlt években a média gyakran számolt be arról, hogy a tanárok kiabáltak vagy rendőrt hívtak az ellenzéket támogató vagy kormányellenes nézeteket hangoztató diákokra.
Tűzvészről érkezett bejelentés Szentpétervárról. A Visegrád 24 európai hírcsoport által megosztott felvételeken látható, ahogy füstfelhők emelkednek a város fölé – írja a Sky News.
Azt egyelőre nem tudni, mi okozta a tüzet. Pénteken egy magas rangú ukrán tisztviselő azt mondta: az orosz földön végrehajtott dróncsapások száma növekedni fog, a közelmúltbeli hasonló támadások pedig azt mutatják, hogy az ukrajnai háború fokozatosan Oroszországra tevődik át.
Massive fire in St Petersburg today.
— Visegrád 24 (@visegrad24) September 2, 2023
More fires are expected in Russia in the coming months as Ukraine ramps up its production of long-range suicide drones.
pic.twitter.com/1PLRuA5CAN
A „patkánylázként” ismert leptospirózisfertőzés kitörését azonosították Kárpátalján –közölte a KárpátHír a Mukachevo.net híre alapján. A betegségben egy ember halt meg a Perecsenyi kistérségben.
Ivan Pohorikjak, Perecseny polgármestere csütörtökön arra kérte az embereket, hogy tartsák be a higiéniai szabályokat.
Mint írták, a leptospirózis egy bakteriális fertőzés, amelyet főként rágcsálók és kutyák terjesztenek. A kórokozó vizes helyeken horzsolások és sebek útján juthat be az ember szervezetébe. A betegség az esetek 10 százalékában válik súlyossá, a fertőzés antibiotikumokkal kezelhető – tették hozzá.
Rögtönzött emlékmű jelent meg Jevgenyij Prigozsin magánrepülőgépe lezuhanásának helyszínén, a Tveri területen – írja az mk.ru.
A beszámoló szerint a Wagner-csoport zászlaját is kitűzték a helyszínen. Zászlórúdként egy közönséges botot használnak, az alapot egy macskaköves domb képezi. A zászló mellett egy másik kőhalom van, ahová virágokat helyeztek.
Korábban arról számoltak be, hogy a repülőgép lezuhanásának helyszínén eltávolították az összes törmeléket és a kordonokat.
Az oroszok szeptember 2-án éjjel ismét Herszont bombázták – közölte az Ukrajinszka Pravda.
A támadásban egy 69 éves nő súlyosan megsérült, egy 49 éves férfit pedig aknarobbanásos sérüléssel szállítottak kórházba.
❗️The Russians continue to shell #Kherson. Two people were injured. Power lines and residential buildings were damaged, the Regional Military Administration said.
— KyivPost (@KyivPost) September 2, 2023
📷: Kherson Regional Prosecutor's Office pic.twitter.com/8AiQj7qb8W
A Fehér Ház illetékese a korrupcióellenes erőfeszítésekről tárgyalt Ukrajna delegációjával – közölte a Sky News.
Jake Sullivan, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója pénteken találkozott az ukrán korrupcióellenes intézmények vezetőiből álló delegációval. Megerősítette, hogy az Egyesült Államok támogatja az ukrajnai korrupcióellenes reformokat.
A korrupció felszámolása kulcsfontosságú lépés ahhoz, hogy Ukrajna a jövőben az Európai Unió tagja legyen – tették hozzá.
Az Európai Bizottság tanulmánya szerint Elon Musk új Twitter-politikája nem tudta kezelni az orosz propagandát – írja a Sky News.
Az Európai Unió vezető testülete jelentésében azt írta, hogy hiába vállalták fellépést az orosz propaganda ellen, az X-en (korábbi nevén Twitteren) így is megnőtt az orosz dezinformáció.
Augusztus 25-én az EU új digitális szabályokat tett közzé a legnagyobb közösségi médiaplatformokra vonatkozóan, amely a Digital Services Act (DSA) nevet viseli.
Az X nem alkalmazta a DSA-szabványokat, ezért az elemzők úgy látják, hogy a platformon megnőtt a Kreml által támogatott tartalom.
Az ENSZ nem tudja megállapítani az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) erődjében történt kivégzés körülményeit – írja az mk.ru.
Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala (OHCHR) nem tudta megállapítani a videóból, hogy az ukrán katonák milyen körülmények között fejezhették le az orosz fegyveres erők egyik állítólagos tengerészgyalogosát.
Korábban a Readovka távirati csatorna közzétett egy videót,
amelyen orosz katonák egy kínzókamrát találtak egy elfoglalt AFU-erődben.
Állításuk szerint itt az AFU katonái megkínozták a 155. tengerészgyalogos dandár egyik elfogott katonáját, majd levágták a fejét. Az orosz védelmi minisztérium nem erősítette meg és nem is kommentálta ezt az információt.
Marta Hurtado, az ENSZ illetékes hivatalának szóvivője elmondta, hogy a szervezet megvizsgálta a videót, amit nyugtalanítónak talált. A hivatal azonban pusztán a felvétel alapján nem tudja megállapítani, hogy valójában mi történt.
Mint azt korábban írtuk, a belorusz állami határbizottság szerint péntek este egy lengyel katonai helikopter sértette meg Belarusz légterét. Az M1–24-es „rendkívül alacsony magasságban” lépte át a határt, mielőtt visszafordult volna.
Belarusz külügyminisztériuma ezért beidézett egy lengyel diplomatát és nyomozást követelt – közölte a Sky News.
Jacek Goryszewski alezredes, a lengyel katonai hadműveleti parancsnokság szóvivője határozottan cáfolta a belorusz vádat. Elmondása szerint nem történt határátlépés.
Nem vehetnek részt Oroszország és Belarusz sportolói a Hangcsouban zajló Ázsiai Játékokon – közölte az Ukrajinszka Pravda.
Mint írták, ha az oroszokat és a beloruszokat beengedik a 2023-as Ázsiai Játékokra, akkor kvalifikálhatják magukat a 2024-es párizsi olimpiára.
Sajtóértesülések szerint a végső döntést a Nemzetközi Olimpiai Bizottság hozta meg.
Tizenegy gyermeket küldtek vissza Ukrajnába, miután az oroszok „illegálisan deportálták” őket, állítják az ország hatóságai – írja a Sky News.
A gyermekeket, akik közül néhányan mindössze kétévesek voltak, az orosz megszállás alatt álló Herszon városában illegálisan fogva tartották
– közölte az ukrán Verhovna Rada, vagyis az Ukrán Legfelsőbb Tanács. Mint írják, öt gyermeknek van családja, akikhez visszatérhetnek
„Ma megkezdődött a tanítás, és további 11 gyermek tanulhat Ukrajna oktatási intézményeiben” – olvasható a testület Facebook-bejegyzésében.
Oroszország ukrán gyerekekkel való bánásmódját régóta vizsgálják, a Nemzetközi Büntetőbíróság korábban elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova orosz tisztviselő ellen is.
Oroszország több ukrán dróntámadást hiúsított meg az elmúlt órákban az orosz szárazföldet a Krím félszigettel összekötő híd ellen – adta hírül az MTI.
Az orosz védelmi minisztérium a Telegramnak küldött üzenetekben azt írta, hogy a Fekete-tengeren megsemmisült három, félig merülő, pilóta nélküli csónak. A minisztérium szerint két támadás indult a híd ellen: pénteken késő este egy, szombaton hajnalban további két, robbanóanyaggal megrakott csónakkal.
A 2018-ban elkészült híd az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta kiemelt célponttá vált.