Kijev drónnal támadta Oroszország területét, de azt a légvédelem megsemmisítette Belgorod felett – jelentette az orosz védelmi minisztérium.
Szeptember 5-én moszkvai idő szerint 21:00 óra körül meghiúsult a kijevi rezsim azon kísérlete, hogy egy drónnal terrortámadást hajtson végre az Orosz Föderáció területén lévő objektumok ellen
– olvasható a közleményben. Hozzáteszik, a pilóta nélküli légi járművet a légvédelem megsemmisítette.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter közölte, csak megerősíteni tudja a főparancsnok, Vlagyimir Putyin elnöknek a nap folyamán elhangzott kijelentését, miszerint az ukrán ellentámadás kudarcot vallott – adta hírül az MTI.
„Az elmúlt tíz napban (az ukrán egységek) dühödt támadásokat hajtottak végre, nagy erőkkel, nagy reményekkel, szenvedélyes vágyakozással, hogy teljesítsék a parancsokat, amelyek bizonyos települések elérését akarták” – mondta a tárcavezető.
Sojgu azt állította, hogy az ukrán fél veszteségei nagyok, és csak vasárnap hat ukrán harckocsit lőttek ki Robotine településénél, további hatot pedig más térségben. Hozzátette, ezek nem nyugati gyártmányú tankok voltak.
Mint mondta, Oroszország csak az elmúlt öt napban hét ukrán tengeri drónt semmisített meg.
A belga hadsereg vezetése úgy véli, hogy az F–16-os repülőgépek rossz állapotban vannak, ezért nem lehet őket Ukrajnába küldeni.
Nem arról van szó, hogy nem akarjuk, de amikor a repülőgépeink elhasználódnak, kivonják őket a szolgálatból. Ezek a gépek már annyi órát repültek, hogy teljesen elhasználódtak. Nem küldhetünk olyan repülőgépeket Ukrajnába, amelyeket mi magunk sem használnánk
– fogalmazott Frederic Gethink hadnagy.
Alexander De Croo belga miniszterelnök már februárban világossá tette, hogy Brüsszel nem szállít harci repülőgépeket Ukrajnának, és ezt májusban Ludivine Dedonder belga védelmi miniszter is megerősítette.
Míg De Croo hangsúlyozta, hogy a nemzeti hadseregnek és a NATO-nak szüksége van a repülőgépekre, Dedonder azt mondta, hogy az ország nem tudja elküldeni F–16-osait Ukrajnába, mivel azok „életciklusuk végén járnak”, még akkor sem, ha az Egyesült Államok engedélyt ad a szállításra – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Igor Konaszenkov altábornagy, az orosz védelmi tárca szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve elmondta, az orosz hadiflotta repülőgépei partra szállásra készülő, ukrán kommandósokat szállító négy amerikai gyártmányú rohamcsónakot semmisítettek meg – adta hírül az MTI.
Hozzátette, a Fekete-tenger északnyugati részén orosz drónok egy ukrán hajóépítő céget pusztítottak el, amely importált alkatrészekből személyzet nélküli, távirányítású hajókat szerelt össze.
Konaszenkov szerint az ukrán fegyveres erők az elmúlt nap folyamán mintegy 650 katonát veszítettek, a legtöbben, 285-en a Donyeck környékén vívott harcokban estek el.
A tábornok a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek között két rakéta- és lőszerraktárt, egy Mi–8-as helikoptert, négy amerikai gyártmányú M109-es Paladin önjáró löveget és 24 drónt.
Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozhat Kim Dzsongunnal, Észak-Korea vezetőjével, hogy megvitassák a lehetséges fegyverüzletüket, mondta tegnap egy amerikai biztonsági tisztviselő.
Ben Wallace volt brit védelmi miniszter szerint Oroszország könyörög Észak-Koreának, hogy az fegyvereket adjon neki – írja a Sky News.
Az egykor hatalmas Oroszország barátok után kaparászik, és az 1960-as évekből származó fegyverekért könyörög Észak-Koreának
– mondta Wallace.
Elemzők szerint Oroszország egyre inkább Észak-Korea felé fordul nemzetközi elszigeteltsége közepette.
Az Egyesült Államok azzal vádolja Észak-Koreát, hogy fegyvereket szállít Oroszországnak. Mindkét ország tagadta a vádakat, de ígéretet tettek a védelmi együttműködés elmélyítésére.
A megszállt ukrajnai régiókban zajló tisztességtelen választások valószínűleg egy Vlagyimir Putyinhoz kötődő orosz párt elsöprő győzelmét fogják eredményezni – derült ki a brit védelmi minisztérium legfrissebb hírszerzési jelentéséből.
A Kreml felmérései szerint az Egységes Oroszország, amely az orosz parlament 450 képviselői helyéből 321-et birtokol, a szavazatok 80 százalékát fogja megszerezni Donyeckben, Luhanszkban, Zaporizzsjában és Herszonban.
Az 1000 azonosított jelölt közül „hiányoznak” a független jelöltek, csak a Kreml által támogatott pártok tagjai indulnak – teszi hozzá a jelentés.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 05 September 2023.
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) September 5, 2023
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/vj0f0FmYk9
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/xufDvqT7xn
Tavaly ilyenkor mind a négy megszállt régió az Oroszországhoz való csatlakozás mellett szavazott a népszavazásokon, amelyeket James Cleverly brit külügyminiszter „szemfényvesztésnek” minősített.
Az oroszok által beiktatott tisztviselők azt állították, hogy a szavazók 87–99 százaléka döntött az Oroszországhoz való csatlakozás mellett, régiótól függően – írja a Sky News.
Az ukrán könnyűgyalogság előrenyomult a páncéltörő árkok és „sárkányfogak” mögötti állásokba, amelyek az orosz védelem részét képezik a megszállt zaporizzsjai terület nyugati részén, közölte az amerikai Hadtudományi Intézet (ISW), amelyről az Ukrajinszka Pravda adott hírt.
A szakzsargon azokat a piramis alakú betontömböket nevezi „sárkányfogaknak”, amelyeket az előrenyomuló katonai járművek lassítására terveztek.
A szeptember 4-én nyilvánosságra hozott műholdfelvételek szerint az ukrán erők az orosz védelmi rendszertől keletre lévő fák vonalában lévő állásokig nyomultak előre.
A geolokációs adatok azt mutatják, hogy az ukrán könnyűgyalogság két másik irányban is előrenyomult.
Moszkva nagy repülőterei, a Vnukovó, a Seremetyjevó, valamint a Zsukovszkij repülőtér kedden reggel fél 8-tól újraindította a normál üzemelést, miután kora reggel ideiglenesen felfüggesztették a forgalmat – közölte az orosz szövetségi légi közlekedési hivatal.
Korábban az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy erői lelőttek legalább három, Ukrajnából indított drónt, amelyek az ország fővárosát vették célba – írja a The Guardian.
A kijevi rendőrség figyelmeztette a polgárokat, hogy bombariadót rendeltek el a fővárosban található bevásárlóközpontokban – írja a Sky News.
A hatóság nyugalomra szólított fel, és emlékeztették az embereket arra, hogy az iskolai bombariadókról szóló hírek is hamisnak bizonyultak. A városi katonai közigazgatás hétfőn azt közölte, hogy a rendőrség „Kijev összes iskolájába és főiskolájába bombafenyegetésről kapott bejelentést”.
Kubában a hatóságok lecsaptak egy emberkereskedő hálózatra, amely kubai állampolgárokat toborzott Oroszország oldalán az ukrajnai háborúba – derült ki a kubai külügyminisztérium hétfői közleményéből.
A tárca részleteket nem árult el, ám a bejelentésből az derül ki, hogy a hálózat aktív volt mind a karibi országban, mind Oroszországban, a kubai kormány pedig bejelentette: az ügyben már eljárások is indultak.
Bruno Rodríguez kubai külügyminiszter a korábban Twitterként ismert X közösségi oldalon kategorikusan elítélte, hogy Kubából „zsoldosok” mehettek Ukrajnába harcolni, és leszögezte, hogy Kuba nem vesz részt az ukrajnai háborúban.
A hálózatot Oroszországból irányították, és elsődleges célja az ott élő kubaiak toborzása volt – tette hozzá Havanna. A közleményt az orosz kormány egyelőre nem kommentálta.
Moszkva tavaly jelentette be, hogy több mint 30 százalékkal növeli a hadsereg létszámát, azaz másfél millió emberrel bővítené az állományt. Májusban egy rjazanyi lap azt jelentette, hogy több kubai állampolgár kötött szerződést az Orosz Fegyveres Erőkkel és – orosz állampolgárságért cserébe – Ukrajnába indult – számolt be az MTI.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, az orosz belügyminisztérium segítségével Zaporizzsja megyében őrizetbe vett egy férfit, aki robbanószerkezeteket készített egy ukrán diverzánscsoport számára.
Az MTI híradása szerint a pokolgépeket felrobbantották. Az FSZB közleménye alapján a csoport tagjait elfogták.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kijelentette, hogy Oroszország feltételei a fekete-tengeri gabonaüzlet felélesztésére zsarolásnak minősülnek – írj a CNN.
A megállapodást vissza kell állítani, de nem zsarolás és Oroszország szeszélyeinek teljesítése árán
– mondta.
Oroszország júliusban lépett ki a kezdeményezésből, közel egy évvel azután, hogy Törökország és az ENSZ garantálta az ukrán gabona biztonságos áthaladását a Fekete-tengeren, hogy elősegítse az orosz gabona- és műtrágyaexportot.
Hétfőn Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte török kollégájával, hogy Moszkva kész megfontolni a megállapodáshoz való újbóli csatlakozást, amint az orosz mezőgazdasági termékek exportjára vonatkozó korlátozások feloldásáról szóló összes megállapodást teljes mértékben végrehajtják.
Az Ukrinformnak adott hétfői interjújában Kuleba azt mondta, hogy az oroszok számára nem volt sem jogi, sem politikai alapja annak, hogy visszalépjenek a megállapodástól, hozzátéve, hogy ha Ukrajna most engedményeket tesz.
Ez egy klasszikus zsarolás
– mondta.
Kuleba azt állította, hogy Oroszországban nem lehet megbízni, ezért alternatív tengeri kiviteli útvonalakat kell kialakítani, amit Ukrajna megerősített biztonsággal tud megvalósítani.
Magyarország területére 2023. szeptember 4-én az ukrán–magyar határszakaszon 5877 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6899 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 97 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az Ukrán Fegyveres Erők légiereje szeptember 4-én 11 csapást mért a személyzet, a fegyverek és a katonai felszerelés koncentrációs területeire, kettőt pedig az orosz hadsereg légvédelmi rakétarendszereire – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Amint arról a vezérkar reggeli közleményében beszámolt, a rakétacsapatok és a tüzérség vadászgépei 11 ellenséges tüzérségi lőállást és az oroszok 4 ellenőrző pontját találták el.
Ugyanakkor az oroszok 6 rakéta- és 76 légicsapást, valamint 60 lövést hajtottak végre több rakétavetőből az ukrán csapatok állásaira és lakott területekre.
Az orosz terrortámadások következtében sajnos a civil lakosság körében is vannak halottak és sebesültek. Lakóházak és más polgári infrastruktúra megsemmisült. A rakéta- és légicsapások valószínűsége Ukrajna egész területén továbbra is magas
– zárta a minisztérium a kommünikét.
Kedd hajnalban az Orosz Légvédelmi Erők megsemmisítették a levegőben a Moszkva irányába repülő ukrán támadó drónokat – írta Szergej Szobjanyin polgármester a Telegram-csatornáján.
„A légvédelmi erők kedden kora reggel megsemmisítették a támadó drónokat, amelyek Moszkvát vették célba” – közölte a polgármester a TASZSZ orosz állami hírügynökség beszámolója szerint.
A moszkvai polgármester hozzátette, hogy sebesültekről vagy az infrastruktúrában keletkezett károkról azonnali jelentés nem érkezett.
Később azonban hozzátette, hogy az egyik lezuhant drón törmelékei miatt károk keletkeztek egy orosz háztartásban.
Viktor Szobolev altábornagy, az Állami Duma védelmi bizottságának tagja közölte, komoly átszervezés folyik az Orosz Fegyveres Erőkben.
„A fegyveres erők komoly átszervezésén megyünk keresztül, és most minden erőfeszítés erre irányul” – mondta Szobolev az mk.ru szerint.
Az altábornagy emlékeztetett, Oroszország célja, hogy az év végéig másfél millió főre növelje a fegyveres erők létszámát. Az altábornagy hozzátette, a katonai műveletekhez a csapatok szisztematikus kiképzése is szükséges.
Ukrajna megnevezte azt az orosz helikopterpilótát, aki – állítása szerint – disszidált, mert ellenezte Moszkva invázióját, miután egy Kijev által vezetett „hosszú távú különleges műveletben” átrepült a határon.
Az ukrán védelmi minisztérium a 28 éves Maxim Kuzminovként azonosította a pilótát, aki az oroszországi távol-keleti Primorje régióban állomásozó „319. különálló helikopterezredben” szolgált – írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.
A minisztérium közleményében leírta, hogyan vezette a műveletet „maximális titoktartás mellett”, úgy, hogy először a pilótát szervezte be, miután azonosította, hogy ellenzi a Kreml invázióját.
Elmondta, hogy segített a pilótának Ukrajnába repülni, és hogy a helikopter személyzetének két tagját – akik nem tudtak Kuzminov ukrajnai tervéről és a disszidálásról – a megérkezéskor megölték, miután megtagadták a megadást.
Annalena Baerbock német külügyminiszter élesen bírálta Vlagyimir Putyin orosz elnököt a gabonamegállapodás megújításának elutasítása és az ukrán kikötői infrastruktúra elleni folyamatos támadások miatt. A Bild szerint Baerbock ezt azután mondta, hogy Berlinben találkozott Luminica Odobescu román külügyminiszterrel.
Vlagyimir Putyin cinikus játékot űz a gabonaegyezménnyel
– mondta.
A német külügyminiszter fontosnak nevezte Recep Tayyip Erdogan török elnök erőfeszítéseit a gabonamegállapodás megújítására, és azzal vádolta Oroszországot, hogy súlyosbítja az élelmezési helyzetet a világban.
Csak Putyin miatt a teherhajóknak ismét nincs szabad áthaladásuk a Fekete-tengeren. Így Oroszország súlyosbítja a globális éhezést
– mondta Baerbock.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és török kollégája, Recep Tayyip Erdogan – aki nemrég Budapesten is járt – tárgyalása Szocsiban véget ért hétfőn. A találkozót követő sajtótájékoztatón az orosz vezető megjegyezte, hogy nagy figyelmet fordítottak az ukrajnai helyzetre és a gabonaüzlet felmondására. Az erről szóló cikkünket itt találja.
A Kommerszant című lap riportere arról kérdezte Szergej Sojgu orosz védelmi minisztert, hogy folyik-e vizsgálat Szergej Szurovikin tábornok ellen – írta az MTI.
A Kommerszant egy Kszenyija Szobcsak médiaszemélyiséggel és volt elnökjelölttel összefüggésbe hozott Telegram-csatornát idézett, amely hétfőn fotót jelentetett meg a tábornokról, amely civilben ábrázolja őt. A kísérőszöveg szerint Szurovikin „kijött”, él, egészséges, és a családja körében van Moszkvában.
Szurovikin tábornokot tavaly októberben nevezték ki az Ukrajnában harcoló orosz erők parancsnokává, majd idén januárban, amikor a „különleges hadművelet” irányítását Valerij Geraszimov, az Orosz Fegyveres Erők vezérkari főnöke vette át, ő lett az egyik helyettese a háború irányításában. Szurovikin a Wagner zsoldoscsoport Jevgenyij Prigozsin vezette zendülése óta nem mutatkozott a nyilvánosság előtt.
Köszöntjük olvasóinkat!
Kezdődik az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A hétfői percről percre tudósításunk legfontosabb hírei a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!
