Az ukrán–román határon, a Duna folyónál található Izmajil gabonakikötőjét dróncsapás érte szerda hajnalban – írja a BBC a helyi kormányzó, Oleh Kiper közlése alapján.
Mint írták, a támadásban legalább egy ember meghalt, valamint a kikötőben és a helyi mezőgazdasági infrastruktúrában károk keletkeztek.
Az orosz kormányzat egyelőre nem számolt be a csapásról. Izmajilt ezen a héten egyszer már érte egy ehhez hasonló támadás, amellyel kapcsolatban az ukrán kormányzat azt állította, hogy az orosz csapás román területet is ért. Ezt a román államfő nemrég cáfolta.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is!
Ukrajnában október 1-től katonai nyilvántartásba veszik az egészségügyi vagy gyógyszerész végzettséggel rendelkező nőket – jelentette be szerdán az ukrán parlament (Verhovna Rada) biztonsági, védelmi és hírszerzési kérdésekkel foglalkozó bizottságának egyik tagja, megerősítve az erre vonatkozó sajtóértesüléseket.
„Ez a megközelítésmód nem számít újdonságnak, hiszen az egykori Szovjetunióban és a nyugati világ országaiban is rendszerint az egészségügyi végzettséggel rendelkező nők hadkötelesnek számítanak, és szerepelnek az ennek megfelelő nyilvántartásokban” – mondta Fegyir Veniszlavszkij ukrán képviselő a Verhovna Rada honlapján közzétett állásfoglalásában.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban rendeletet írt alá a nők önkéntes katonai szolgálatáról. A jogszabály értelmében azok a nők, akiknek a foglalkozása, életkora és egészsége a katonai feltételeknek megfelel, önkéntes alapon kérhetik katonai nyilvántartásba vételüket.
Az egészségügyi vagy gyógyszerész végzettséggel rendelkező nőkre október elsejétől terjesztik ki az eddig csak 18 és 60 év közötti férfiakra vonatkozó kiutazási tilalmat is.
Olekszij Kuleba, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kabinetfőnök-helyettese elmondta, hogy 34-re emelkedett a donyecki régióban lévő Kosztyantyinivka városát ért rakétatámadás sérültjeinek száma – írja a The Guardian.
A rendőrség szerint a kelet-ukrajnai város piacán nagy volt a zsúfoltság, amikor délután 2 óra körül a támadás érte, legalább tizenheten meghaltak, továbbá egy lakóház, egy bank és számos autó is megrongálódott.
Lengyelország nemzeti hatáskörben állítja le az ukrán búza, kukorica, repce és napraforgó behozatalát, amennyiben az Európai Unió nem hosszabbítja meg a behozatali tilalom szeptember 15-éig tartó határidejét – jelentette be Robert Telus lengyel agrárügyi miniszter szerdán a lengyelországi Karpaczban.
A tárcavezető a 32. Nemzetközi Gazdasági Fórumon rendezett sajtókonferencián közölte: a kedden véget ért informális értekezleten Lengyelország részéről megerősítette a négy másik uniós tagállam (Magyarország, Bulgária, Románia és Szlovákia) által is támogatott álláspontot, miszerint az ukrán gabonafélék behozatali tilalmát szeptember 15-e után is fenn kell tartani, az intézkedést meg kellene hosszabbítani az év végéig.
Telus úgy látta, hogy a szeptember 15-i határidőről szóló jelenlegi uniós döntés „semmiképpen sem érdemi, hanem politikai jellegű”. Varsó amellett áll ki, hogy az importtilalom alá vont termékek listája rugalmas legyen – tette hozzá.
Erről „hosszabb vita kerekedett ki” az embargó meghosszabbítását szorgalmazó öt uniós tagállam között, mivel például Bulgária a napraforgó importjában érdekelt a területén működő feldolgozóipar miatt – számolt be a lengyel tárcavezető, aki azt is elmondta, hogy Lengyelország a málnát is a tilalom alá vont termékek közé sorolná.
Telus elmondta továbbá: Lengyelország támogatja Janusz Wojciechowski uniós agrárügyi biztos követelményét, hogy uniós eszközökkel támogassák a gabonatranzitot szolgáló szolidaritási folyosókat.
A sajtóértekezletet megelőzően Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az X közösségi oldalon (volt Twitter) közölte: szerdán Janusz Wojciechowskinak bemutatta a lengyel álláspontot alátámasztó érveket, és „nagyon éles, egyértelmű közbenjárását” kérte a gabonaügyben.
A miniszterelnök bejelentette: kormánya nem hagyja magukra a lengyel gazdákat, és egyéb, a lengyel agrárpiacot stabilizáló intézkedésekről is tárgyalni fog.
Szeptember 6-án reggel az orosz erők Iszkander rakétával csapást mértek Zaporizzsjára – írja az Ukrinform.
Erről Jurij Malasko, a Zaporizzsjai Regionális Katonai Igazgatóság vezetője számolt be egy műsorban.
Az ellenség Iszkander rakétával eltalált egy polgári infrastrukturális létesítményt, két ember megsérült. A sérülteket a helyszínen orvosi ellátásban részesítették
– mondta.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Mette Frederiksen dán miniszterelnökkel találkozott néhány órával azután, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel tárgyalt – írja a Sky News.
A páros azért találkozott, hogy megvitassák a nemrégiben bejelentett segélycsomagot, amely döntően az F–16-os vadászgépeket tartalmazza.
Hálás vagyok Dánia katonai segélyéért, különösen az F–16-osokért
– mondta Zelenszkij hozzátéve, hogy egyre közelebb kerülnek ahhoz, hogy az ukrán égbolton lássák őket.
Orosz veteránokat képeznek ki iskolai tanárokká, hogy új biztonsági és védelmi tanfolyamot tartsanak – írja a Sky News.
Moszkva Ukrajna lerohanása óta igyekszik átalakítani tantervét, az új tankönyvek új értelmezést adnak a Szovjetunióról, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnökről és a háború okairól is.
A 16 éven felüli gyerekek katonai alapképzést is kapnak, többek között a Kalasnyikov támadófegyver és különböző kézigránátok kezeléséről, valamint az önvédelemről.
Az ENSZ képviselői Herszonba látogattak, hogy felmérjék a régió szükségleteit, és hogy jobban megértsék a régió jelenlegi humanitárius helyzetét – számolt be Olga Maljarcsuk, a Herszoni Regionális Katonai Adminisztráció helyettese a Telegramon, írja az Ukrinform.
A találkozón megvitatták az ENSZ által a Herszon régió lakosainak már nyújtott humanitárius segélyt, és az árvíz által érintett lakosoknak nyújtott kifizetéseket.
Meghatározták továbbá az orosz agresszió által érintett területek helyreállításának és a régió lakossága számára a lakhatás újjáépítésének módjait.
Négy ukrán támadást vert vissza az orosz hadsereg Verbove és Rabotine környékén, Zaporizzsja megyében az orosz erők taktikai helyzete változatlan maradt – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve.
Konasenkov tábornok szerint az orosz erők az elmúlt napon összesen 17 ukrán rohamot vertek vissza, amelyekben mintegy 660 katona esett el. A legnagyobb veszteséget, mintegy 285 főt az ukrán fél a Donyeck környékén vívott harcokban szenvedte el.
A szóvivő a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között nevezett meg hét harckocsit. Ezek közül öt tank a donyecki régió déli részén vált működésképtelenné.
Mint mondta, az orosz légierő nagy pontosságú fegyverekkel végrehajtott csoportos csapással megsemmisített egy diverzánscsoportok felkészítésére használt tábort. A helyszínt nem nevezte meg.
A híres brit komikus, Stephen Fry megosztotta elméletét, hogy miért szereti Nagy-Britannia annyira Ukrajnát – írja az Unian.
Hölgyeim és uraim, íme az elméletem, miért szereti annyira Nagy-Britannia Ukrajnát: amikor az interneten valamit vásárolni akarunk, rákattintunk egy kis menüre, ott az országra, és egészen a végére kell görgetnünk, ahol az Egyesült Királyságnak (UK) mellett ott van Ukrajna
– mondta a humorista.
Szóval szomszédok vagyunk ott. Az összes ilyen szerencsés ország, mint Albánia, a lista tetején van, nekünk pedig a lista aljára kell lemennünk, szóval ez közös bennünk, és ezért szeretjük egymást
– zárta Fry.
Az orosz–ukrán háború elől Magyarországra menekült gyermekeket segítik azok az eszközök, amelyeket a Bethesda Gyermekkórház szerezhet be a Magyar Református Szeretetszolgálat több mint 2,5 millió forintos támogatásából.
A szeretetszolgálat az MTI-t szerdán arról tájékoztatta, hogy támogatási szerződést írt alá az egészségügyi intézménnyel.
A Magyarországi Református Egyház fenntartásában működő Bethesda Gyermekkórház az orosz–ukrán háború kitörése óta segíti a Magyarországra menekült gyermekeket. A szeretetszolgálat ellátási helyszínein is rendszeresen részt vettek a menekülők helyszíni vizsgálataiban, segítésében, és szükség esetén a gyermekek kórházi ellátásában – írták.
Idézték a közleményben a szeretetszolgálat Juhász Márton ügyvezető igazgatóját, aki azt mondta, a nyár elején már volt egy beszerzés hasonló értékben, amelyekből ambuláns vérnyomásmérő monitorokat, pulzoximétereket és egyéb informatikai eszközöket vásárolhatott a kórház. A mostani megállapodás újabb speciális gyógyászati eszközök beszerzését segítheti.
Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója a közlemény szerint elmondta, hogy a háború kitörése óta 1300 járóbeteget láttak el, valamint száznál több fekvőbetege is volt az intézménynek.
Kollák Zita, a Bethesda Gyermekkórház orvosigazgató-helyettese megemlítette: régi vágyuk volt már annak az aktív, összecsukható kerekesszéknek a beszerzése, mellyel most elsőként egy menekült gyermeket segíthetnek mozgásában. Hozzátette: olyan hiánypótló eszközöket kaptak, melyek a betegek kényelmét és szakszerű ellátását biztosítják.
A most aláírt támogatási szerződésnek köszönhetően tovább bővülhet a gyermekkórház eszközparkja: a speciális kerekesszék mellett egy ultrahangos hólyagtelítettség-mérő készüléket vásárol a gyermekkórház, amely mobil szűrővizsgálatok esetén is hasznosítható a jövőben.
A szeretetszolgálat az anyagi támogatás mellett az ötéves születésnapját ünneplő Mentő Mackó program ikonikus plüssfigurájából 3000-et adott a gyermekkórháznak.
Joe Biden amerikai elnök kormánya a szerdán bejelentett új segélycsomag részeként először küld szegényítetturánium-tartalmú lőszert az Abrams harckocsikhoz Ukrajnának.
A Politico egy névtelenséget kérő, jól értesült amerikai tisztviselőre hivatkozva arról számolt be, hogy a döntés a páncéltörő lövedékekről folytatott több hónapos vita után született. A lövedékek várhatóan rendkívül hatékonyak lesznek az orosz harckocsik ellen.
Míg az Egyesült Királyság már küldött Ukrajnának hasonló lőszert a Challenger 2 harckocsik felfegyverzésére, az Egyesült Államok most először küld ilyen típusú lövedékeket – írja az Unian.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán beszélt arról, óvatosságra inti a Kremlt, hogy Örményország közös hadgyakorlatra készül az Egyesült Államokkal – adta hírül az MTI.
Óvatosságra intenek az ilyen hírek, különösen a jelenlegi helyzetben. Alaposan elemezni fogjuk az erre vonatkozó információkat
– mondta a Kreml szóvivője.
Dmitrij Peszkov kedden egyet nem értésének adott hangot Nikol Pasinján örmény miniszterelnöknek azzal az állításával kapcsolatban, miszerint Oroszország visszavonult volna az örmény–azeri konfliktus rendezéséből, sőt, önként ki kíván vonulni a transzkaukázusi térségből.
Az örmény védelmi minisztérium szerdán közölte, hogy hétfőtől szeptember 20-ig örmény–amerikai közös hadgyakorlatot tartanak Örményország területén a NATO békepartnerségi programjának keretében.
Pasinján kormányfő januárban kijelentette, Örményország nem tartja célszerűnek, hogy 2023-ban a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének keretében hadgyakorlatot tartsanak az ország területén.
Németország azt tervezi, hogy 2024-ben jelentősen növeli a lőszerbeszerzéseket – közölte Boris Pistorius védelmi miniszter, mivel Berlin az Ukrajnának adott adományok miatt kimerült készletek feltöltésére törekszik.
Célunk, hogy 2024-ben több mint háromszorosára növeljük a lőszerbeszerzésekre fordított kiadásainkat
– mondta a törvényhozóknak a parlamentben tartott beszédében anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna.
Mivel az ukrajnai konfliktus kimerítő háborúvá vált, és mindkét fél naponta több ezer tüzérségi lövedéket lő ki, ez azt eredményezte, hogy a készletek Nyugaton mindenütt lecsökkentek. Ugyanakkor a NATO-szövetségesek is igyekeznek feltölteni saját hadseregeik készleteit.
Februárban a katonai szövetség közölte, hogy emelni fogja a lőszerraktárak növelésére vonatkozó célokat, mivel Kijev sokkal gyorsabban égeti el a lövedékeket, mint ahogy a nyugati országok elő tudják állítani azokat – számolt be az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.
Az ukrán parlament szerdán jóváhagyta Rusztem Umerov védelmi miniszter kinevezését – adta hírül az MTI.
„Az Oroszországgal vívott teljes körű háború alatt óriási felelősség a védelmi intézmény vezetése” – mondta Denisz Smihal ukrán miniszterelnök Umerov, és hozzátette: arra számítanak, hogy az új miniszter gyorsan hozzálát feladataihoz, és folytatja a védelmi rendszer reformját.
Umerov Olekszij Reznyikovot váltja az Oroszország indította háború miatt kiemelten fontos pozícióban, Volodimir Zelenszkij elnök javaslatára. Kinevezését a törvényhozás védelmi bizottsága már kedden megszavazta. Zelenszkij vasárnap jelentette be Reznyikov felmentését, helyére azonnal Umerovot ajánlva.
A 41 éves Umerov 2022 szeptembere óta az ukrajnai Állami Vagyonalapot vezette, és jelentős szerepet játszott kényes háborús tárgyalásokon is, mint például az ENSZ és Törökország közvetítésével megkötött fekete-tengeri gabonaszállítási megállapodás.
Új, az eddigieknél is fontosabb kihívások várnak ránk. A lehető leghatékonyabban kell működnünk, mert minden órányi késlekedés védelmezőink életébe kerül
– írta a Facebookra feltöltött bejegyzésében, amelyben köszönetét fejezte ki támogatóinak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a támadásért Oroszországot hibáztatta, és azt mondta, hogy az oroszok „olyan embereket öltek meg, akik nem tettek semmi rosszat”. Arra is figyelmeztetett, hogy a halálos áldozatok száma várhatóan emelkedni fog.
Az ukrán miniszterelnök, Denisz Szmihal által közölt információk szerint a donyecki régióban lévő Kosztyantyinivka városát ért rakétatámadásban 16-an meghaltak, köztük egy gyermek is.
A BBC beszámolója szerint a támadásban egy piac, üzletek és egy gyógyszertár is érintett.
‼️ The moment of the Russian strike on the market in #Kostyantynivka. pic.twitter.com/6QutxR3ybs
— NEXTA (@nexta_tv) September 6, 2023
A közösségi oldalakra feltöltött videókból látszik, hogy a robbanás egy forgalmas utcán történt. A Nexta azt írja, hogy a támadásban legalább harmincegy ember sérült meg. A robbanás következtében több autó és nyolc üzlet is porig égett. A keresési és mentési munkálatok még folytatódnak.
The number of injured in #Kostyantynivka increased to 31 people
— NEXTA (@nexta_tv) September 6, 2023
Preliminarily, 20 stores, power lines, an administrative building and the 5th floor of a residential building were damaged. Cars and 8 commercial objects were burned to the ground.
Search and rescue operation… pic.twitter.com/4tG14n6WmI
Oroszország 2022. február 24-én indított Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 266 290 orosz katona esett el, az elmúlt napon 610 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 18 orosz hajót, 4519 hadműveleti és taktikai drónt, 852 egység speciális felszerelést és 1447 cirkálórakétát számoltak fel.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán Kijevbe érkezett, ahol találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel, majd várhatóan több mint 1 milliárd dolláros segélyt jelent be Ukrajnának – írja az Unian.
Blinkennek ez a harmadik látogatása az ukrán fővárosban azóta, hogy Oroszország megszállta Ukrajnát. Most ukrán tisztviselőkkel fog tárgyalni Ukrajna energetikai, biztonsági és humanitárius szükségleteiről, valamint arról, hogy az Egyesült Államok hogyan tudja továbbra is támogatni Ukrajnát ezeken a területeken.
Blinken a tervek szerint találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, akitől közvetlen tájékoztatást vár a Bahmut városa körüli területek felszabadításában elért ukrán sikerekről.
Az amerikai külügyminiszter ukrajnai látogatása 2 napig fog tartani.
Több áldozatról is beszámoltak, miután egy orosz rakéta csapódott be a donyecki régió egyik városának, Kosztyantinivkának a központjába – írja a CNN.
A helyszínről érkezett jelentések szerint a történteknek több halálos áldozata és sebesültje is van, az áldozatok számáról ugyanakkor egyelőre nem érkezett hivatalos közlés.
A városközpont közel van a Bahmut körüli frontvonalakhoz, és gyakran van tele katonával.
A brit védelmi minisztérium elismerte, hogy Ukrajna elveszítette az első Challenger 2-es harckocsiját.
Erről Grant Shapps, a nemrég kinevezett brit védelmi miniszter beszélt a Sky News-nak. Elmondása szerint a járművet egy tüzérségi csapás semmisítette meg, de a hatfős ukrán személyzet sikeresen kimenekült belőle.
Hozzátette azt is, hogy egy fegyveres konfliktusban óhatatlanul vannak veszteségek, és bár ehelyett az elveszített harckocsi helyett nem küldenek újat, más eszközökkel továbbra is támogatni fogják Ukrajnát.
A Kreml közölte: a Wagner-csoport nem létezik legálisan. Az orosz elnöki hivatal arra reagált ezzel a nyilatkozattal, hogy a britek terrorszervezetté nyilvánították a csoportot – írja az al-Dzsazíra.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak nyilatkozott:
Nincs mit kommentálni. Talán csak annyit lehet hozzátenni, hogy jogi értelemben nincs ilyen csoport.
Suella Braverman brit belügyminiszter erőszakosnak és rombolónak nevezte a Wagner nevű magánmilíciát, amelyet korábban Jevgenyij Prigozsin vezetett, és azt mondta, hogy az Vlagyimir Putyin Oroszországának katonai eszközeként működik a tengerentúlon.
A Wagner Szíriában, Líbiában és Afrika számos országában tevékenykedett. Több ezer elítéltet toborzott orosz börtönökből, hogy Ukrajnában harcoljanak, és a Bahmutért folytatott harc fő harci erejévé vált.
Román területre zuhantak egy orosz drón részei – közölte szerdán Angel Tilvar román védelmi miniszter a HotNews román portállal.
Hétfőn Kijev azt állította, hogy orosz drónok robbantak román területen, amit Bukarest akkor tagadott. De aztán a mai nap elején a román elnök arra figyelmeztetett, hogy hétfőn „nagyon-nagyon” közel volt egy újabb csapássorozat.
Most pedig a román védelmi miniszter elismerte, hogy az egyik drón néhány darabja valóban román területre zuhant.
Ukrajna a háború alatt többször is jelentette, hogy feltételezhetően orosz fegyverek repültek át szomszédai, köztük NATO-tagországok felett, vagy zuhantak le rájuk –emlékeztetett a Sky News.
A legdrámaibb incidensben tavaly novemberben két ember halt meg Lengyelországban egy, a határ közelében lezuhant rakéta miatt (amely feltételezhetően egy ukrán légvédelmi rakéta lehetett).
Lengyelország és a NATO-szövetségesek később azt mondták, hogy egy félresikerült ukrán légvédelmi rakéta volt. Románia tagja a NATO-nak, és a védelmi szövetség az egyik tag elleni támadást az összes tag elleni támadásnak tekinti.
Mette Frederiksen, Dánia miniszterelnöke is Ukrajnába érkezett szerdán. A politikus már az ukrán parlamentben is felszólalt.
Prime Minister of Denmark Mette Frederiksen has arrived in Kyiv on an official visit. She has given a speech in the Ukrainian Parliament.
— UkraineWorld (@ukraine_world) September 6, 2023
Source: Ukrinform pic.twitter.com/SmEIkcv2Rh
Mindeközben, mint írtuk, Antony Blinken amerikai külügyminiszter is az ukrán fővárosba érkezett szerdán, és hamarosan személyesen az ukrán elnökkel fog tárgyalni.
Antony Blinken, az Egyesült államok külügyminisztere találkozott Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel Kijevben.
A CNN szerint Blinken azt mondta:
Komoly előrehaladást láttunk az offenzívában, ami nagyon megnyugtató.
Hozzátette: mindent megtesznek azért, hogy Ukrajna minden szükséges eszközt megkapjon, valamint dolgoznak azon, hogy egy erős gazdaságot és demokráciát építsenek ki az országban.
Előzőleg írtunk arról, hogy az Egyesült Államok külügyminisztere, Antony Blinken Kijevbe érkezett, és várhatóan egy nagy bejelentést tesz majd. A CNN azóta újabb részleteket osztott meg arról, hogy mi lehet a látogatás célja.
Mint írták, Blinken szerda délelőtt először egy katonai temetőben tisztelgett a háborúban elesett ukrán katonák előtt, és ezt követően fog találkozni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel,
akitől első kézből kap majd információkat arról, hogy hogyan áll jelenleg a harci helyzet Bahmut térségében.
Zelenszkij ugyanis kedden tért vissza a térségből. Ezenkívül a két vezető az ENSZ közelgő általános közgyűlésére felkészülve is egyeztetheti majd az amerikai és az ukrán álláspontot – mondta az amerikai külügyminisztérium egyik tisztviselője újságíróknak.
Hangsúlyozta, Ukrajnának fontos küldetése lesz a New York-i közgyűlésen az, hogy elmagyarázzák a világnak, miért van szükségük további támogatásokra, és ebben az Egyesült Államok is segíti őket. A tisztviselő végül arra is kitért: a látogatás jó alkalmat ad arra, hogy kiértékeljék Ukrajna nyári ellentámadását.
Látni és hallani akarjuk, hogy miként akarnak előrenyomulni a következő hetekben
– mondta a tisztviselő, aki szerint az Egyesült Államok Dél-Ukrajnában, valamint keleten is megfigyelt néhány figyelemre méltó területszerzést az utóbbi hetekben.
Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere várhatóan egy újabb, több mint 1 milliárd dollár összértékű katonai támogatást jelenthet be Kijevben – írja a CNN.
Előzőleg írtunk arról, hogy az amerikai külügyminiszter az ukrán fővárosba érkezett. A CNN szerint Blinken többek közt találkozni fog Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, valamint Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel is.
A CNN azt is megjegyezte, hogy Blinken Lengyelországból érkezett Ukrajnába vonattal, a többi magas rangú külföldi vezetőhöz hasonlóan. Az érkezése előtt nem sokkal még egy rakétatámadás is volt Kijevben.
Az orosz elnök egy rövid interjúban beszélt az ukrán elnök zsidóságáról. Vlagyimir Putyin azt mondta: szerinte a nyugati vezetők direkt helyeztek egy zsidó embert Ukrajna élére.
A Jerusalem Post szerint Putyin Pavel Zarubin orosz riporternek nyilatkozva azt mondta, hogy az „etnikailag zsidó” Volodimir Zelenszkijt azért helyezték Ukrajna élére, hogy segítsen elrejteni az ukrán állam „embertelen” tetteit.
Egy etnikailag zsidó ember mosdatja a nácizmus dicsőítését és azokat, akik egykor a Holokausztot végrehajtották Ukrajnában, és másfél millió embert öltek meg
– mondta Putyin a II. világháborúra visszautalva.
Zelenszkij korábban beszélt arról, hogy nagyapjának testvérei is meghaltak a Holokausztban, és többször is visszautasította azt a vádat, hogy neonácikat támogat Ukrajnában. A mostani Putyin-nyilatkozatra Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó azt válaszolta, hogy az orosz elnök ismét egy hazugsággal próbálta igazolni azokat a bűncselekményeket, amelyeket Ukrajnában elkövetett.
A Hetek csoportja (G7) és szövetségesei leállították az orosz olajárplafon rendszer rendszeres felülvizsgálatát – közölték az ügyet ismerő személyek a Reuters hírügynökséggel.
Az orosz olajra tavaly decemberben vezettek be ársapka-mechanizmust, amelyet februárban az üzemanyagra vonatkozó plafon követett. Eredetileg az uniós országok megállapodtak abban, hogy kéthavonta felülvizsgálják az árplafont, és szükség esetén kiigazítják, míg a G7 szükség szerint felülvizsgálja, beleértve a végrehajtást és a betartást.
A G7 azonban március óta nem vizsgálta felül a plafont. A forrás szerint bár néhány uniós ország felülvizsgálatot akart, az Egyesült Államok és a G7-tagok részéről nem sok kedv mutatkozott a változtatásra.
A brit hírszerzés szerint Vlagyimir Putyin személyesen tartott órát egy orosz iskolában, ahol a fegyverekről és a „különleges katonai műveletről” beszélt – írta a Sky News.
A brit védelmi minisztérium szerint Putyin az új, az úgynevezett Biztonságos élet alapjai című tárgyat szemléltette, amely a Kreml új tantervének része.
A tárgy keretében minden diák megismerkedik a Kalasnyikov, a gránát és a drón működésével.
A minisztérium szerint az új tantervben a történelemórák kötelező anyaga „a Krím és Oroszország egyesítésének szükségessége”, valamint az orosz–ukrán konfliktus témája is. Utóbbiból külön kell vizsgázniuk a diákoknak.
Moszkva elismerte, hogy csapatai kivonultak a Zaporizzsja régióban található faluból, Robotinéből – írta a Sky News.
„Az orosz hadsereg – taktikailag – elhagyta ezt a települést, mert olyan területen maradni, ahol nincs lehetőség a teljes beásásra, annak általában nincs értelme” – mondta Jevgenyij Balickij, a régió Moszkvába telepített tisztviselője, aki hozzátette, hogy az orosz hadsereg elvonult a dombok közé.
Tegnap az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy visszavert két ukrán támadást Robotine közelében.