Bulgária azt fontolgatja, hogy a NATO más országaival együtt, vagy akár csak saját hatáskörében, válaszlépést ad arra, hogy az oroszok lezárták a Fekete-tenger egy részét – közölte Todor Tagarev bolgár védelmi miniszter az Euractiv hírportállal.
Mint mondta, Bulgária jelenleg is tárgyal arról a NATO-beli szövetségesekkel, hogy milyen választ adjanak. Elmondása szerint a fekete-tengeri orosz provokációk közül elsősorban azt sérelmezik, hogy Oroszország szeptember végéig blokád alá vonta Bulgária kizárólagos fekete-tengeri gazdasági övezetének egy részét is.
Arra a kérdésre, hogy van-e forgatókönyvük egy válaszcsapásra arra az esetre, ha egy Ukrajnából érkező, de már a bolgár zónában lévő kereskedőhajót támadás érne, a védelmi miniszter azt mondta: egyelőre nincs, mert nem látják úgy, hogy fennállna a közvetlen veszélye annak, hogy Oroszország egy NATO-ország vizén hajtson végre egy ilyen csapást, mivel ez Bulgária és a NATO egésze elleni akciónak minősülne.
Az oroszok hetekkel ezelőtt közölték, hogy blokád alá vonják Ukrajna fekete-tengeri kikötőit. Voltak olyan hajók, amelyek átjutottak a blokádon, de olyanok is, amelyeket valóban megállítottak. Ukrajna azóta bejelentette, hogy találtak egy kerülőutat.
A Generall SZVR nevű Telegram-csatorna – amely gyakran oszt meg nehezen ellenőrizhető információkat az orosz elnökről és köréről – egy bejegyzésben azt írta, hogy csak Putyin dublőre volt az, aki Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel találkozott a minap.
Az oldal szerint a „Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz hasonlatos ember” szívélyesen viselkedett az észak-koreai vezetővel, és Kim Dzsongunnak nem is mondták el azt, hogy csak egy dublőrrel találkozott. Az SZVR szerint az ál-Putyin ezenkívül hosszasan győzködte az észak-koreai vezetőt, hogy adjon fegyvereket az ukrajnai háborúhoz, és bizonyos részeredményeket sikerült is elérnie.
A Telegram-csatorna szerint Kim nagyon élvezte a látogatást és a vacsorát, Szergej Sojgu védelmi miniszter azonban csalódott volt, mert nagyobb segítségre számított volna Észak-Koreától.
A Generall SZVR állításait más forrásból nem tudtuk megerősíteni, ellenőrizni. Az viszont már számos alkalommal felvetődött, hogy az orosz elnöknek több dublőre is lehet.
Berlin és Kijev polgármestere csütörtökön fogja megszilárdítani a két város összekapcsolásáról szóló megállapodást – közölte az al Dzsazíra.
Kai Wegner, Berlin polgármestere csütörtök délután a Brandenburgi kapunál fogadja Vitalij Klicskót, mielőtt a Rotes Rathausba, azaz a Vörös Városházára mennek.
A főváros kormányzó partnerei, a balközép szociáldemokraták és a jobbközép Kereszténydemokrata Unió az év elején kötött koalíciós megállapodásukban vállalták, hogy testvérvárosi kapcsolatot létesítenek Kijevvel.
A kancellária adatai szerint Berlinnek 17 másik testvérvárosa van. A Moszkvával 1991-ben kötött testvérvárosi partnerség az ukrajnai háború miatt szünetel.
Csütörtök hajnalban Oroszország Sahid öngyilkos drónokkal támadta a délkelet-ukrajnai dnyipropetrovszki területet és más régiókat is – írja az Ukrajinszka Pravda.
A portál szerint az ukrán légvédelem három drónt megsemmisített Dnyipropetrovszkban, de ezek maradványai lakóépületekre zuhantak. Egy házban súlyos, hat másik házban pedig kisebb károk keletkeztek. Ezen kívül nyolc másik melléképületben és három autóban is károk keletkeztek, a száraz fű pedig egy helyen kigyulladt, de azóta már eloltották a tüzet.
Az Ukrajinszka Pravda szerint hajnalban több másik, ehhez hasonló csapás is történt a mikolajivi, zaporizzsjai, dnyipropetrovszki és szumi területeken. Összesen 22 drónt vetettek be, amelyek közül 17-et tudott lelőni az ukrán légvédelem.
Az ukrán hadsereg csütörtök hajnalban csapást hajtott végre a Krím félszigeten található Jevpatorija ellen. Minderről több fotó és videó is napvilágot látott a helyi közösségi médiában.
⚡️At night, 🇺🇦Ukrainian drones attacked military facilities near Yevpatoria in the temporarily occupied Crimea.
— 🇺🇦Ukrainian Front (@front_ukrainian) September 14, 2023
Judging by the explosion, the 🇷🇺Russian air defense system was probably destroyed pic.twitter.com/vuJzVNj5tH
Az Ukrajinszka Pravda szerint az orosz védelmi minisztérium azt írta, hogy a támadás célpontja az orosz flotta Szergej Kotov nevű járőrhajója lehetett. A minisztérium szerint
16 ukrán drón támadta a várost.
Ezek közül 11 „sima” drón, a másik 5 viszont tengeri drón (vagy más néven: drónhajó) volt közlésük szerint. Az egyik krími Telegram-csatorna azt írta, hogy legalább 4 hangos robbanást lehetett hallani. Ebből, illetve a felvételekből egyesek arra következtettek, hogy a drónok egy része célba érhetett, eltalálhatott valamit (a feltételezések szerint egy légvédelmi eszközt).
Natalja Humenyuk, a déli ukrán hadseregcsoport szóvivője azt mondta, hogy a támadás katonai célpontok mellett irányult, utalva arra, hogy a várostól nem messze egy légibázis is található.
Mint megírtuk, szerda hajnalban a krími Szevasztopol kikötője ellen egy ukrán csapás történt, amelyben – az ukránok szerint – egy orosz hajó és egy tengeralattjáró javíthatatlanul megrongálódott.
A csapásról több mém is készült azóta a közösségi médiában. Az egyik ilyennel arra utaltak vissza, hogy a múlt héten készült fotók tanúsága szerint az oroszok gumiborítással igyekeztek védeni a repülőgépeiket a dróncsapások ellen.
Have improved submarine anti missile defences.. pic.twitter.com/RHdSmJUQcp
— Darth Putin (@DarthPutinKGB) September 14, 2023
Egy másik szerkesztett fotó szintén ezzel viccelődött.
New Russian submarine with anti-missile protection.
— ZEUS O. (@ZEUSO19) September 14, 2023
From TCM Clips, YouTube pic.twitter.com/9ZWFGTa0Oz
Egy harmadik mém pedig arra utalt, hogy a támadást a gyanú szerint a brit–francia Storm Shadow/SCALP EG rakétával hajthatták végre – és ha ez valóban így van, akkor ezek szerint a fegyver tengeralattjáró ellen is használt.
MBDA marketing guys carefully adding "Anti-submarine capability" to the Storm Shadow product page in time for the 2nd day of DSEI pic.twitter.com/0TRqrGgvZC
— Cᴀʟɪʙʀᴇ Oʙsᴄᴜʀᴀ (@CalibreObscura) September 13, 2023
Szolyván, még szeptember 11-én temették el Szegedi Ivánt, aki Zaporizzsjában esett el szeptember 5-én – számolt be a kárpátalja.ma az ukrán mukachevo.net alapján.
Az 51 éves elesett katonát szolyvaiak százai, köztük felesége és két fia kísérték el utolsó útjára. A menetről készült fotók szerint többen az utcán térdelve tisztelegtek előtte.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére szerdán az ukrán–magyar határszakaszon 6021 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6224 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 135 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Románia beidézte az orosz nagykövetet a területén lévő újabb drónroncsok miatt, amelyek állítólag orosz drónokról származnak – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán külügy határozott tiltakozását fejezte ki a történtek miatt és a román légtér ismételt megsértése miatt.
Emellett felszólították Oroszországot az ukrán lakosság és polgári infrastruktúra elleni rendszeres támadások leállítására.
Nemrégiben Örményország a Kreml egyik legközelebbi szövetségese volt, most pedig amerikai katonákkal tart közös gyakorlatokat – írja az Unian.
Oroszország ukrajnai inváziója azt jelenti, hogy Örményország, bármi is történjék, többé nem számíthat úgy a Kremlre, mint korábban. Ezt a kijelentést Nikol Pashinyan örmény miniszterelnök tette.
Pashinyan szokatlanul kemény kritikája Moszkvával szemben tovább erősíti azt az érzést, hogy a Kreml veszít befolyásából
és egykor dicsért szuperhatalmi státuszából a posztszovjet térségben, amelyet Moszkva egykor hídfőállásának tekintett.
A jereváni csalódás fontos fordulópont lehet a 2,8 millió lakosú ország számára, amely a Szovjetunió összeomlása után a vasút, az energiaszektor és még a határai feletti ellenőrzés nagy részét is Oroszországra bízta.
A Fehér Ház sajtótájékoztatóján John Kirby, a nemzetbiztonsági tanács szóvivője aggodalmát fejezte ki az Oroszország és Észak-Korea közötti tárgyalások miatt – írja a The Guardian.
Továbbra is sürgetjük Észak-Koreát, hogy tegyen eleget nyilvános kötelezettségvállalásainak, miszerint nem támogatja Oroszország ukrajnai háborúját. Ennek minden bizonnyal lesznek következményei
– mondta Kirby.
Arra is kitért, cseppet sem megnyugtató az a tény, hogy Oroszország aktívan elősegítheti Észak-Korea rakétaprogramjának fejlesztését.
„Belarusznak vissza kell térnie Európába, onnan jöttünk és oda is megyünk. Országunk nem lehet újabb orosz gyarmat” – hangsúlyozta Cihanouszkaja, akit távollétében 15 év börtönbüntetésre ítélt egy belorusz bíróság.
A politikus a jövő évi uniós választások előtt memorandum aláírását javasolta az Európai Parlament és a demokratikus Belarusz közötti együttműködés alapjaként.
Hangsúlyozta, hogy Belarusznak segítségre van szüksége a demokráciáért folytatott harcában, hozzátéve hogy a belorusz vezető, Aljakszandr Lukasenka véleménye szerint, „nem helyet érdemel a nemzetközi közösségben, hanem jegyet a hágai nemzetközi bíróságra”.
Felhívta a figyelmet, hogy a jövőre az emigrációban élő demokratikus belorusz erők saját útlevelet terveznek kibocsátani, amely igazolja állampolgárságukat. Cihanoszkaja azzal a kéréssel fordult az EU felé, hogy ismerje el ennek az új úti okmánynak az érvényességét.
Az EP szerdán új jelentést is elfogadott az EU és Belarusz kapcsolatáról, amely támogatja az ország demokratikus politikai pártjait, és a beloruszok uniós csatlakozási törekvéseit. A képviselők felszólították a belorusz rezsimet, hogy engedje szabadon az összes politikai foglyot, és határozottan elítélték Minszknek az ukrajnai háborúban játszott szerepét. Aggodalmukat fejezték ki továbbá Belarusz Moszkvával szembeni politikai, gazdasági, katonai és kulturális alárendeltsége miatt.
A jelentést megszavazó képviselők szigorúbb uniós szankciókat sürgetnek Belarusszal szemben, ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a Wagner-csoport zsoldosainak közelmúltbeli érkezése új potenciális biztonsági kockázatot jelent Ukrajna, valamint Belarusz uniós szomszédjai és az EU egésze számára.
Hanna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes elmondta, hogy a donyecki területen lévő Marjinka és Avdijivka településeken eszkalálódott a helyzet, az oroszok fokozták a támadások és a lövések számát.
Ha már a keletről beszélünk, a helyzet Marjinka és Avdijivka térségében eszkalálódott. Az oroszok megnövelték az ottani csapások számát. Sőt támadásokat is indítottak
– idézi Maljart az Ukrajinszka Pravda.
A védelmiminiszter-helyettes szerint Oroszország az Ukrán Fegyveres Erők állásait kezdte el ostromolni, ami azt jelenti, hogy nem mondanak le azon tervükről, hogy visszaszerezzék az említett városokat. A kupjanszki és a limani szektorban viszont az orosz tevékenység enyhülését tapasztalták.
Kezdődik az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző napi percről percre tudósításunk legfontosabb hírei a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!
