Kedves olvasóink!

Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

• Románia beidézte az orosz nagykövetet a területén lévő újabb drónroncsok miatt.
• Ukrajna dróncsapást intézett egy krími város ellen.
• Az ukránok 1,2 milliárd dolláros veszteséget okozhattak Oroszországnak egyetlen különleges művelettel.
• Egy NATO-ország válaszlépést fontolgat az oroszok fekete-tengeri provokációja miatt.
• Kazettás bombákkal támadtak civilekre az ukránok.
• New Yorkban tárgyal majd a lengyel államfővel Zelenszkij az ukrán gabonáról.
• Joe Biden döntött, újabb fontos lépést tett Ukrajna szabadságáért.

Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is!

A belorusz hadsereg ebben a hónapban nagyszabású hadgyakorlatokra készül az országban – közölte a Belarusian Hajun nevű megfigyelőcsoport.

A csoport jelentésében azt írta, hogy a fegyveres erők „a tervek szerint kétoldalú átfogó gyakorlatokat hajtanak végre”.

Jelenleg aktív előkészületek folynak a közelgő hadgyakorlatokra: ellenőrzik a felszerelések, fegyverek és katonai eszközök meglétét és állapotát

– idézte a Sky News a jelentést.

Oroszországban 2023 őszén biztosan nem lesz újabb mozgósítás – mondta Jurij Svetkin, az Állami Duma védelmi bizottságának elnökhelyettese.

A tisztviselő meg van győződve arról, hogy a hadsereg szükségleteit teljes mértékben azok fogják fedezni, akik szerződéses szolgálatot teljesítenek.

Törvényellenesnek és destabilizáló hatásúnak minősíti Kijev az Európai Unió bármely olyan döntését, amely meghosszabbítja az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalára vonatkozó korlátozásokat szeptember 15. után – közölte csütörtökön az ukrán külügyminisztérium.

Meggyőződésünk, hogy bármely összeurópai vagy nemzeti döntés, amely tovább korlátozza az ukrán mezőgazdasági exportot, nemcsak hogy nélkülözni fog minden alapot, és törvényellenes lesz, de ártani fog Ukrajna, az uniós tagállamok és összességében az EU általános gazdasági érdekeinek, valamint destabilizáló hatással lesz a globális élelmiszerpiacra is

– olvasható a közleményben.

Emellett az ukrán külügyi tárca az európai normák megsértését is felrótta az Európai Unió országainak.

„Szeptember 15-én lejár az Európai Bizottság tilalma az ukrán gabonafélék uniós tagállamokba irányuló importjára. Ukrajna arra számít, hogy ezután az európai fél feloldja az ukrán mezőgazdasági termékek importjára vonatkozó összes korlátozást. Ezzel a lépéssel véget lehet vetni az EU–Ukrajna társulási szerződés rendelkezései, valamint az egységes európai piac elvei és szabályai megsértésének” – húzta alá a tárca.

Korábban Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia közösen fordult az EU-hoz azzal a kéréssel, hogy szeptember 15. után hosszabbítsák meg az ukrán gabona behozatalára vonatkozó tilalmat.

Lim Szo Szuk külügyminisztériumi szóvivő szerint az Oroszország és Észak-Korea közötti fegyverüzlet megszegné az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait. Azt is elmondta újságíróknak, hogy Szöul konzultálna az Egyesült Államokkal és más partnerekkel, ha katonai együttműködésre kerülne sor Moszkva és Phenjan között – írja a Sky News.

A miniszter aggodalmát és sajnálatát fejezte ki az Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető találkozója miatt, és azt mondta, Moszkvának fel kellene ismernie, hogy nagyon negatív hatásai lennének a Szöullal való kapcsolataira, ha bármilyen katonai együttműködést folytatna Észak-Koreával.

Mély aggodalmunkat és sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy a nemzetközi közösség ismételt figyelmeztetései ellenére Észak-Korea és Oroszország katonai együttműködési kérdéseket, köztük műholdfejlesztést is megvitattak a csúcstalálkozójukon

– mondta a miniszter.

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) megnyitotta kijevi irodáját, amely a legnagyobb a hágai után – jelentette be csütörtökön Andrij Kosztyin ukrán főügyész az X-en.

A főügyész hangoztatta, hogy „ez döntő szakasza az igazság helyreállítására irányuló törekvésünknek”. Kijevben márciusban jelentették be, hogy az ICC rövidesen irodát nyit Kijevben, „hogy alaposabban vizsgálhassák az Ukrajnában elkövetett nemzetközi bűncselekményeket”.

Ukrajna különbíróságot szeretne felállítani a 2022. február 24-én indított orosz támadás miatt, hogy vádemelés történjen az orosz vezetők ellen.

„A bűnöző orosz rendszerrel szemben Ukrajnának nincs mit rejtegetnie” – jelentette ki Andrij Kosztyin. Megígérte, hogy országa lehetővé teszi az ICC szakértői számára „a bűncselekmények színhelyéhez, a bizonyítékokhoz és a tanúvallomásokhoz való hozzáférést”.

„Megteszünk minden tőlünk telhetőt annak érdekében, hogy biztosítsuk: az ICC szakértői saját szemükkel láthassák az agresszor bűntetteinek következményeit, és független következtetéseket vonhassanak le” – szögezte le Kosztyin, hozzátéve: céljuk annak elérése, hogy az agresszort felelősségre vonják az elkövetett bűncselekményekért.

Az ukrán pilóták letesztelhették a svéd Gripen vadászgépeket – számolt be az RBC-Ukraine Paul Johnson svéd védelmi miniszter írásbeli nyilatkozatára hivatkozva.

„Az orientációs képzés befejeződött, és a védelmi erőktől kapott jelentés szerint a kiképzés jól sikerült” – áll a közleményben.

Az orientációs képzés magában foglalja a tesztrepüléseket mind repülőgépeken, mind szimulátorokon, valamint a földi személyzet tájékoztatását is.

„Ahogy korábban is kijelentettük, nem zárjuk ki, hogy Gripeneket küldjünk Ukrajnába, de a képzési program során szerzett tapasztalatoknak most a folyamatban lévő munka alapjává kell válniuk” – mondta Johnson.

Karin Kneissl sokak számára ismert, annak ellenére, hogy mindössze két évig, 2017 és 2019 között töltötte be az osztrák külügyminiszteri posztot, amire az Ibiza-botrányba belebukó egykori FPÖ-vezér, Heinz-Christian Strache kérte még fel a Néppárt–FPÖ-kormányba.

Ugyanakkor Kneissl elsősorban nem diplomáciai készségeivel keltette fel a nemzetközi média figyelmét, hanem azzal, hogy

Az oroszbarát Kneissl emiatt Strache bukása után már nem folytathatta politikai karrierjét, ezért 2020-ban többször is publikált véleménycikkeket a Kreml-párti RT-be, majd 2021-ben az Rosznyeft orosz állami energetikai cégnél kapott állást, ahonnan 2022 májusában, az invázió után lemondott.

Később Libanonban élt, ahova elmondása szerint politikai menekültként érkezett, ugyanakkor most új lakóhelyet talált. A BBC tudósítása szerint

Kneissl a lap kérdéseire nem válaszolt, akkor azonban közösségi oldalán azt írta, hogy a libanoni kitérője csak a túlélése miatt kellett, most pedig Oroszországban a tanításra fog fókuszálni.

Ugyanakkor Putyin egykori táncpartnerének így is kalandos útja volt Oroszországba, ugyanis két pónija is költözik vele, amelyeket Szíriából orosz katonai repülőgépek szállítottak Szentpétervárra.

Az ukrán erők felszabadították a kelet-ukrajnai Andrijivka falut – közölte Hanna Maliar védelmiminiszter-helyettes. 

A helyszíni helyzetről szóló frissítésében Maliar elmondta, hogy a „fő harcok” Andrijivka, Kurdyumivka és Klicsivka irányában folytatódnak.

Az ukrán korrupcióellenes bíróság letartóztatta Makszim Sztepanov volt egészségügyi minisztert – írta a Sky News.

Oleh Novikov ukrán újságíró közölte, a vád szerint Sztepanov több mint 450 millió hrivnyát (több mint 4,2 milliárd forintot) sikkasztott el el az állami tulajdonban lévő Ukrán Nyomda vezetőjeként.

Az ukrán nemzeti korrupcióellenes iroda az év elején jelentette be, hogy vizsgálatot indít Sztepanov ellen.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megköszönte Bulgáriának, hogy nem hosszabbította meg az ukrán gabonára vonatkozó pénteken lejáró tilalmat.

Az X-en, hivatalos nevén Twitteren, Zelenszkij a következőket írta:

Hálás vagyok Bulgáriának azért a döntéséért, hogy nem hosszabbítja meg az ukrán mezőgazdasági exportra vonatkozó korlátozásokat szeptember 15. után. Köszönöm Nikolaj Denkov miniszterelnöknek és csapatának, valamint a bolgár parlamenti képviselőknek, akik támogatták ezt a lépést. Bulgária példát mutat az igazi szolidaritásból.

Kedden Lengyelország közölte, hogy a pénteki határidő ellenére meghosszabbítja az ukrán gabonára vonatkozó tilalmat.

Négyre csökkent azon uniós tagállamok száma, akik továbbra is azt szeretnék elérni, hogy fennmaradjon az ukrán gabona behozatalára vonatkozó uniós korlátozás, miután a Bolgár Nemzeti Tanács megszavazta a GERB–PP-kormány erről szóló javaslatát – tudósít róla a BTA bolgár hírügynökség.

A javaslatot 124 igen, 69 nem és 8 tartózkodás mellett elfogadták,

Ezzel négy tagállam maradt, ami továbbra is szeretné meghosszabbítani a lejáró megállapodást: az eddigi vétózókat vezető Lengyelország mellett Magyarország, Románia és Szlovákia.

Bulgária kiválása nagy csapásként érheti e négy országot, akiknek eleve nincs túl nagy esélye, hogy a korlátozást meghosszabbítsák. Mint korábban beszámoltunk róla, a többi 22 tagállam azt szeretné, ha megszűnne az ukrán gabona behozatalát ellehetetlenítő gyakorlat – most hozzájuk csatlakozott Bulgária is.

A moszkvai védelmi minisztérium közölte, megsemmisített egy személyzet nélküli ukrán hajót a Fekete-tengeren – írta a Skynews.

Az orosz tájékoztatás szerint az ukrán erők rendszeresen támadják meg és semmisítik meg az orosz hajókat a térségben.

A védelmi minisztérium közleményét más források nem erősítették meg.

Az Egyesült Államok mintegy 1,25 milliárd dollárt (több mint 446 milliárd forintot) ad Kijevnek a Világbank PEACE in Ukraine projektjének részeként – írta a The Guardian.

Az ukrán pénzügyminisztérium közölte, a pénzt a kiszolgáltatott csoportok megsegítésére és a kulcsfontosságú közszolgáltatások fenntartására fordítják.

Az orosz oligarchák legalább 50 milliárd dollárnyi érdekeltségüket már visszamenekítették Oroszországba és más baráti országokba – írja a Bloomberg.

Az amerikai hírügynökség szerint a milliárdosok nemcsak a nyugati szankciók miatt kényszerültek erre, hanem Vlagyimir Putyin orosz elnök is nyomást helyez rájuk annak érdekében, hogy vigyék vissza érdekeltségeiket Oroszországba.

Mindez azt jelenti, hogy a milliárdosoknak kevesebb lehetősége nyílik arra, hogy befektetőbarát, alacsony adóterheket megkövetelő országokban tartsák vagyonukat, és külföldi valutában vegyék fel az osztalékot, ahogy azt az utóbbi évtizedekben tették.

Ukrajna azt állítja, hogy megsemmisített egy orosz légvédelmi rendszert Jevpatorija város közelében a Krím félszigeten – írta a The Guardian. Mint írták, a rendszert az ukrán biztonsági szolgálat és a haditengerészet semmisítette meg egy drón- és rakétatámadásban csütörtök reggel.

Oroszország korábban közölte, hogy légvédelme 11 katonai repülőgépet lőtt le egyik napról a másikra a Krím felett.

Ukrán források a közösségi médiában osztottak meg felvételt a robbantásról, amely állításuk szerint megerősíti a légvédelem kiiktatását.

Vlagyimir Putyin állítólag elfogadta a meghívást, hogy látogasson el Észak-Koreába a Kim Dzsongunnal való találkozója után – írja a Sky News.

Az észak-koreai hírügynökség, a KCNA szerint Kim Dzsongun a megbeszélésük után meghívta Putyint, hogy egy megfelelő időpontban látogasson el az országába.

Érdemes megjegyezni, hogy az Észak-Koreából származó információkat nehéz ellenőrizni, és a Kremlből nem érkezett azonnali megerősítés.

Egy hatéves kisfiú életét vesztette és négy további ember megsérült a Herszon megyei Novodmitrivka falut ért orosz tüzérségi támadásban – közölte csütörtökön az ukrán főügyészség a Telegram üzenetküldő szolgáltatáson.

Az ukrán légierő csütörtökön arról számolt be, hogy az éjszakai órákban egészen hajnali fél háromig három irányból támadtak az ország déli és északi térségében Sahed–136/131 típusú drónokkal az orosz erők.

A közlés szerint az ukrán légierő a 22 orosz drónból 17-et megsemmisített – írja az MTI.

Három drón a dnyipropetrovszki régiót támadta, és Szerhij Liszak kormányzó szerint számos épületben kárt tettek. A kormányzó hozzátette, hogy éjszaka az orosz tüzérség is lőtte a régiót.

Aljakszandr Lukasenka belorusz államfő a hírek szerint pénteken Oroszországba látogat, és találkozik Vlagyimir Putyinnal – közölte a Sky News.

A Belta belorusz állami hírügynökség szerint a fő napirendi pontok a nemzetközi ügyek és a regionális kérdések lesznek.