Kiutasítottak egy orosz diplomatát, Moszkva „megfelelő válasszal” fenyegetőzött

Berlin és Kijev polgármestere csütörtökön fogja megszilárdítani a két város összekapcsolásáról szóló megállapodást – közölte az al Dzsazíra.

A főváros kormányzó partnerei, a balközép szociáldemokraták és a jobbközép Kereszténydemokrata Unió az év elején kötött koalíciós megállapodásukban vállalták, hogy testvérvárosi kapcsolatot létesítenek Kijevvel.

A kancellária adatai szerint Berlinnek 17 másik testvérvárosa van. A Moszkvával 1991-ben kötött testvérvárosi partnerség az ukrajnai háború miatt szünetel.

Csütörtök hajnalban Oroszország Sahid öngyilkos drónokkal támadta a délkelet-ukrajnai dnyipropetrovszki területet és más régiókat is – írja az Ukrajinszka Pravda.

A portál szerint az ukrán légvédelem három drónt megsemmisített Dnyipropetrovszkban, de ezek maradványai lakóépületekre zuhantak. Egy házban súlyos, hat másik házban pedig kisebb károk keletkeztek. Ezen kívül nyolc másik melléképületben és három autóban is károk keletkeztek, a száraz fű pedig egy helyen kigyulladt, de azóta már eloltották a tüzet.

Az Ukrajinszka Pravda szerint hajnalban több másik, ehhez hasonló csapás is történt a mikolajivi, zaporizzsjai, dnyipropetrovszki és szumi területeken. Összesen 22 drónt vetettek be, amelyek közül 17-et tudott lelőni az ukrán légvédelem. 

Mint megírtuk, szerda hajnalban a krími Szevasztopol kikötője ellen egy ukrán csapás történt, amelyben – az ukránok szerint – egy orosz hajó és egy tengeralattjáró javíthatatlanul megrongálódott.

A csapásról több mém is készült azóta a közösségi médiában. Az egyik ilyennel arra utaltak vissza, hogy a múlt héten készült fotók tanúsága szerint az oroszok gumiborítással igyekeztek védeni a repülőgépeiket a dróncsapások ellen.

Egy másik szerkesztett fotó szintén ezzel viccelődött.

Egy harmadik mém pedig arra utalt, hogy a támadást a gyanú szerint a brit–francia Storm Shadow/SCALP EG rakétával hajthatták végre – és ha ez valóban így van, akkor ezek szerint a fegyver tengeralattjáró ellen is használt. 

Szolyván, még szeptember 11-én temették el Szegedi Ivánt, aki Zaporizzsjában esett el szeptember 5-én – számolt be a kárpátalja.ma az ukrán mukachevo.net alapján.

Az 51 éves elesett katonát szolyvaiak százai, köztük felesége és két fia kísérték el utolsó útjára. A menetről készült fotók szerint többen az utcán térdelve tisztelegtek előtte. 

Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére szerdán az ukrán–magyar határszakaszon 6021 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6224 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 135 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.

Nemrégiben Örményország a Kreml egyik legközelebbi szövetségese volt, most pedig  amerikai katonákkal tart közös gyakorlatokat – írja az Unian.

Oroszország ukrajnai inváziója azt jelenti, hogy Örményország, bármi is történjék, többé nem számíthat úgy a Kremlre, mint korábban. Ezt a kijelentést Nikol Pashinyan örmény miniszterelnök tette.

és egykor dicsért szuperhatalmi státuszából a posztszovjet térségben, amelyet Moszkva egykor hídfőállásának tekintett.

A jereváni csalódás fontos fordulópont lehet a 2,8 millió lakosú ország számára, amely a Szovjetunió összeomlása után a vasút, az energiaszektor és még a határai feletti ellenőrzés nagy részét is Oroszországra bízta.

A Fehér Ház sajtótájékoztatóján John Kirby, a nemzetbiztonsági tanács szóvivője aggodalmát fejezte ki az Oroszország és Észak-Korea közötti tárgyalások miatt – írja a The Guardian.

Továbbra is sürgetjük Észak-Koreát, hogy tegyen eleget nyilvános kötelezettségvállalásainak, miszerint nem támogatja Oroszország ukrajnai háborúját. Ennek minden bizonnyal lesznek következményei

– mondta Kirby.

Arra is kitért, cseppet sem megnyugtató az a tény, hogy Oroszország aktívan elősegítheti Észak-Korea rakétaprogramjának fejlesztését.

„Belarusznak vissza kell térnie Európába, onnan jöttünk és oda is megyünk. Országunk nem lehet újabb orosz gyarmat” – hangsúlyozta Cihanouszkaja, akit távollétében 15 év börtönbüntetésre ítélt egy belorusz bíróság.

A politikus a jövő évi uniós választások előtt memorandum aláírását javasolta az Európai Parlament és a demokratikus Belarusz közötti együttműködés alapjaként.

Fotó: Philipp von Ditfurth / dpa / picture alliance / Getty Images Hungary

Hangsúlyozta, hogy Belarusznak segítségre van szüksége a demokráciáért folytatott harcában, hozzátéve hogy a belorusz vezető, Aljakszandr Lukasenka véleménye szerint, „nem helyet érdemel a nemzetközi közösségben, hanem jegyet a hágai nemzetközi bíróságra”.

Felhívta a figyelmet, hogy a jövőre az emigrációban élő demokratikus belorusz erők saját útlevelet terveznek kibocsátani, amely igazolja állampolgárságukat. Cihanoszkaja azzal a kéréssel fordult az EU felé, hogy ismerje el ennek az új úti okmánynak az érvényességét.

Az EP szerdán új jelentést is elfogadott az EU és Belarusz kapcsolatáról, amely támogatja az ország demokratikus politikai pártjait, és a beloruszok uniós csatlakozási törekvéseit. A képviselők felszólították a belorusz rezsimet, hogy engedje szabadon az összes politikai foglyot, és határozottan elítélték Minszknek az ukrajnai háborúban játszott szerepét. Aggodalmukat fejezték ki továbbá Belarusz Moszkvával szembeni politikai, gazdasági, katonai és kulturális alárendeltsége miatt.

A jelentést megszavazó képviselők szigorúbb uniós szankciókat sürgetnek Belarusszal szemben, ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a Wagner-csoport zsoldosainak közelmúltbeli érkezése új potenciális biztonsági kockázatot jelent Ukrajna, valamint Belarusz uniós szomszédjai és az EU egésze számára.

Kezdődik az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző napi percről percre tudósításunk legfontosabb hírei a következők voltak:

• Orosz támadásra készül a NATO, a hidegháború óta nem látott hadgyakorlat jöhet;
• Súlyos rakétatámadás érte Szevasztopolt, rengeteg a sérült;
• Lezajlott Putyin és Kim Dzsongun tárgyalása, Amerikának is üzent a Kreml;
• Rendkívüli lépésre készül az ukrán elnök, ami megváltoztatja a háború menetét;
• Itt a lista, milyen betegségekkel nem sorozhatnak be embereket Oroszországban.

Tartsanak velünk ezúttal is!