Az ukrajnai Herszon régiót ért csapásoknak öt halottjuk és tíz sebesültjük van – közölték helyi tisztviselők.
Az orosz támadásokról ma reggel, néhány órával Volodimir Zelenszkij amerikai tisztségviselőkkel való találkozója előtt, Ukrajna-szerte érkeztek jelentések.
Hat hónap óta először az energetikai infrastruktúrát is célba vették – emlékeztetett a Sky News.
Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is. Jó pihenést kívánunk!
Andrzej Duda lengyel elnök azt állította: félreértették a miniszterelnök megjegyzéseit arról, hogy nem fegyverzik tovább Ukrajnát.
Mateusz Morawiecki miniszterelnök szavait a lehető legrosszabb módon értelmezték... Véleményem szerint a miniszterelnök úgy értette, hogy nem fogjuk átadni Ukrajnának azokat az új fegyvereket, amelyeket jelenleg vásárolunk, mivel modernizáljuk a lengyel hadsereget
– mondta Duda az al-Dzsazíra szerint.
Varsó korábban ígéretet tett arra, hogy teljesíti az Ukrajnával már megkötött hadiipari megállapodásokat, miután közölte, hogy a jövőben leállítja a háború sújtotta szomszédjának szánt fegyverszállításokat.
Mintegy 3500 orosz állampolgárt szólítanak fel a héten írásos formában Lettország elhagyására – közölte csütörtökön a rigai bevándorlási hatóság.
A tájékoztatás szerint olyan emberekről van szó, akik nem nyújtottak be kérelmet határozatlan idejű tartózkodási engedély iránt, illetve a szeptember elsejei határidőig nem jelentkeztek lett nyelvvizsgára – írja az MTI.
Ezért tartózkodási engedélyüket lejártnak tekintik, így Lettországot november 30-áig el kell hagyniuk.
Tavaly ősszel a lett parlament megszigorította az orosz állampolgárok tartózkodási engedélyére vonatkozó szabályokat az Ukrajna elleni orosz háború nyomán. Ahhoz, hogy az érintettek továbbra is a balti országban maradhassanak, tartós tartózkodási engedélyért kell folyamodniuk, valamint – kevés kivételtől eltekintve – bizonyos fokú lett nyelvismeretet kell bemutatniuk.
Az új szabályozás miatt, amely hatósági adatok szerint hozzávetőleg 20 ezer embert érint, heves társadalmi vita alakult ki. A parlament ezért a kormány javaslatára további két évet biztosított a nyelvvizsgák letételére. Aki idén szeptember elsejéig nem tudott levizsgázni, két évre szóló tartózkodási engedélyt igényelhet, illetve ez idő alatt újabb vizsgát tehet. Azok viszont, akik egyáltalán nem jelentek meg vizsgára, most levelet kapnak a bevándorlási hatóságtól.
Korábbi értesülések szerint mintegy 13 ezer orosz állampolgár jelentkezett nyelvvizsgára, és 11 ezren teljesítették is a követelményeket.
Szerbia elnöke képmutatással vádolta a Nyugatot, mondván: Koszovó függetlenségének elismerése ugyanolyan indokláson alapult, mint Oroszország Ukrajna elleni háborúja.
Aleksandar Vucsics szerb államfő az ENSZ Közgyűlésében elmondta, hogy a nyugati országok a szuverenitás és az emberi jogok elvére hivatkoztak, amikor jóváhagyták Koszovó független státuszát.
Koszovó 2008-ban nyilvánította ki függetlenségét Szerbiától – közel egy évtizeddel azután, hogy a NATO segített kiszorítani a szerb erőket az egykori tartományból egy véres háború során, amelyben mintegy 13 ezer ember, főként albán nemzetiségűek haltak meg. Az Egyesült Államok és az Európai Unió legtöbb országa elismerte Koszovót – írja az al-Dzsazíra.
Biden elnök hamarosan bejelenti az Ukrajnának szánt újabb katonai segélycsomagot – erősítette meg a hírt a Fehér Ház.
A csomag légvédelmi rendszereket és más fegyvereket tartalmaz majd, hogy segítse Kijevet a kemény tél beállta előtt
– mondta Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó.
Az ATACMS-rakéták átadása még napirenden van, de a tanácsadó nem erősített meg, hogy az újabb csomag tartalmazza őket.
A csomag értékét és teljes tartalmát még nem tették közzé – írja a Sky News.
Az ukrajnai Herszon régiót ért csapásoknak öt halottjuk és tíz sebesültjük van – közölték helyi tisztviselők.
Az orosz támadásokról ma reggel, néhány órával Volodimir Zelenszkij amerikai tisztségviselőkkel való találkozója előtt, Ukrajna-szerte érkeztek jelentések.
Hat hónap óta először az energetikai infrastruktúrát is célba vették – emlékeztetett a Sky News.
Ukrajna arra figyelmeztetett, hogy nehéz téli hónapok állnak előttük, miután egy hatalmas orosz rakétatámadás polgári infrastruktúrát vett célba – írja az al-Dzsazíra.
Nehéz hónapok állnak előttünk: Oroszország energetikai és kritikusan fontos létesítményeket fog támadni
– mondta Olekszij Kuleba, a kijevi elnöki hivatal helyettes vezetője.
A tél, amely Ukrajna egyes részein kemény lehet, hetek múlva beköszönt. Az Ukrenergo ukrán energiaszolgáltató szerint 398 településen nincs áram, mivel a támadások országszerte megrongálták az energetikai létesítményeket.
Hozzátette azonban: túl korai lenne megmondani, hogy Oroszország újabb hadjáratot indított-e Ukrajna energetikai telephelyei ellen.
Anatolij Matvijcsuk orosz katonai szakértő és nyugalmazott hírszerző tiszt szerint a Nyugatban már senkinek sem felel meg Volodimir Zelenszkij személye. Ezt azzal magyarázta, hogy az ukrán elnök „mindenki számára meglehetősen mérgezővé vált”.
A szakértő szerint a Nyugatnak most fájhat a feje több más dolog miatt is. „Jön a tél, és Európa számos belföldi gazdasági problémával küzd. Az Amerikai Egyesült Államokban választások közelednek” – vélekedett.
Zelenszkij most nagyon fél. És egy dologtól fél – a békétől. Mert számára az a halál. Egyrészt az ukránok soha nem fogják neki megbocsátani a hatalmas elvesztegetett áldozatokat. Emberek százezrei haltak meg. De miért? Másrészt a nacionalista radikálisok egyszerűen megeszik Zelenszkijt, amiért lecsapolta Ukrajna érdekeit
– fogalmazott.
A szakértő azt is elmondta, hogy ki az, akire szerinte szívesen lecserélnék az ukrán elnököt. Ő nem más, mint Valerij Zaluzsnyij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka, de úgy véli, bármelyik többé-kevésbé intelligens üzletember is megfelelő lehet számukra.
Matvijcsuk azt is elmondta, hogy szerinte Zelenszkij „sokat fosztogatott hivatali ideje alatt” a támogatásokból. „Zelenszkijt le fogják tartóztatni, hogy kiderüljön, honnan származik ez a pénz, és miért nem a háborúra költötték” – vélekedett.
Megérkezett Ukrajnába a Leopard 2A5 harckocsik tíz svéd változata, a Stridsvagn 122-es harckocsi.
A harckocsikat Svédországban kiképzett ukrán legénységgel látják el.
Mats Ludvig, a svéd hadsereg vezérkarának műveleti parancsnoka azt mondta, mindent megadtak Ukrajnának, tudást és hadianyagot.
Svédország februárban jelentette be, hogy tankokat ad át Ukrajnának.
Chuck Schumer szenátor a Volodimir Zelenszkij elnökkel folytatott szenátusi megbeszélése után tájékoztatta a sajtót és elmondta, Zelenszkij szerint a háború kimenetele múlik azon, hogy segít-e az Egyesült Államok.
A szenátus többségi vezetője elmondta, hogy a zárt körű találkozón Zelenszkij egy mondatban foglalta össze Ukrajna üzenetét:
Ha nem kapunk segélyt, elveszítjük a háborút.
Ez egy olyan kemény üzenet, amely az elméket összpontosítja. A háború helyzetét tükrözi, és azt, hogy Ukrajna szerint mi forog kockán – írja a Sky News.
Illja Jevlas, az ukrán keleti haderőcsoport szóvivője egy tévéműsorban arról számolt be, hogy a Donyecki területen a Bahmut és Horlivka közötti autópályát már az ukrán erők tartják tűzellenőrzés alatt, így az orosz egységek ellátása ebben az irányban jelentősen megnehezült.
A hadműveletek típusai eltérőek: Kupjanszk és Liman irányában védekezünk, próbáljuk megfékezni az ellenség invázióját, Bahmutnál viszont sikereket könyvelhetünk el, és folytatjuk az előrenyomulást
– mondta a szóvivő, hozzátéve, hogy Bahmutnál az orosz erők most intenzíven igyekeznek visszaszerezni elvesztett pozícióikat az ukrán csapatok által visszafoglalt Andrijivkában és Kliscsijivkában, mert ezek kulcsfontosságú települések a Bahmut fölötti ellenőrzés szempontjából.
Kliscsijivka Bahmuttól hét kilométerre fekszik. Ez a szárny lehetőséget ad nekünk arra, hogy több tüzérségi csapást hajtsunk végre ellenséges haderő-összpontosulásokra, parancsnoki állásokra és felszerelésekre. Az Andrijivka és Kliscsijivka melletti kijárat pedig lehetőséget ad arra, hogy közelebb kerüljünk a Bahmut-Horlivka autópályához, amely már a tűzellenőrzésünk alatt áll. Az aknavető és a páncéltörő alakulatok már odaértek, így az ellenség ellátása ebben az irányban lényegesen bonyolultabbá vált, és a jövőben még bonyolultabb lesz
– magyarázta Jevlas.
Egy orosz tisztviselő azt állította, az orosz erők lelőtték az összes ukrán rakétát, amelyet a krími szaki légibázisra lőttek ki – írja a Sky News.
Az ukrán hadsereg korábban azt mondta, az éjszaka folyamán csapást mértek a helyszínre, egy ukrán hírszerzési forrás szerint az SZBU biztonsági szolgálat és a haditengerészet által drónokkal és Neptun cirkálórakétákkal végrehajtott támadás „súlyos károkat” okozott.
Oleg Krjucskov, az oroszok által beiktatott helyi közigazgatás vezetőjének, Szergej Akszjonovnak a tanácsadója azonban azt mondta, hogy az összes rakétát lelőtték.
Lengyelország és Ukrajna közötti diplomáciai nézeteltérés lépett fel. Donald Tusk, az Európai Tanács volt elnöke ma azzal vádolta a Jog és Igazságosság kormányát, hogy „politikai kést döf Ukrajna hátába”, mert ez előnyös számukra az október 15-i parlamenti választások előtti kampányban – írja a Sky News.
Tusk, a lengyel polgári koalíció vezetője Kaliszban tartott sajtótájékoztatón beszélt, ahol Mateusz Morawiecki miniszterelnök nyilatkozatára utalt, aki tegnap este azt mondta, hogy Lengyelország most nem ad át fegyvereket Ukrajnának, mert most „mi fogunk a legmodernebb módon felfegyverkezni”.
Tusk azt mondta, az ukrán kormány „veszélyezteti az érdekeinket, szinte minden olyan fegyvert elajándékoztak, amely hasznos lehet a fronton, és végül tönkreteszik a [lengyel–ukrán] kapcsolatokba való befektetést. Ez teljesen elfogadhatatlan”.
A legrosszabb az, hogy ma az eszkaláció miatt, ha folytatódik, mindkét fél – Kijev és Varsó – közel áll ahhoz, hogy elszalassza azt, ami az egész régió, Lengyelország és Ukrajna számára egy nagyszerű lehetőség volt: lengyel–ukrán szolidaritás az orosz agresszióval szemben, segítség Ukrajnának az Oroszországgal szembeni háború megnyeréséhez, lengyel–ukrán barátság és racionális, határozott politika, amikor az általunk viselt terhekről van szó
— tette hozzá.
Az öt személyt – mindannyian bolgár állampolgárok – kémkedésre irányuló összeesküvéssel vádolják – közölte a Sky News.
Három férfi és két nő van köztük: Orlin Roussev, 45 éves, Bizer Dzsambazov, 41 éves, Katrin Ivanova, 31 éves, Ivan Stoyanov, 31 éves és Vanya Gaberova, 29 éves.
Nick Price, a CPS különleges bűnügyi és terrorizmusellenes osztályának vezetője elmondta, hogy „a 2020. augusztus 30. és 2023. február 8. közötti időszakban az állam biztonságát és érdekeit sértő céllal az ellenség számára közvetlenül vagy közvetve hasznos információgyűjtésre irányuló összeesküvés” miatt emelnek vádat ellenük.
Roussev, Dzsambazov és Ivanova ellen korábban februárban emeltek vádat hamis személyazonossági okmányok illetéktelen birtoklása miatt.
Folytatódnak a kijevi-varsói tárgyalások a kereskedelmi vita megoldására irányuló törekvésekről– írja a The Guardian.
Az ukrán mezőgazdasági miniszter lengyel kollégájával folytatott telefonbeszélgetésében megállapodott abban, hogy mindkét ország érdekeit szolgáló megoldást dolgoznak ki a kereskedelmi vitára – közölte csütörtökön az ukrán mezőgazdasági minisztérium.
A minisztérium közleményében azt írta, hogy a két fél megerősítette szoros és konstruktív kapcsolataikat, és megállapodtak abban, hogy a közeljövőben kidolgozzák az exportkérdésekben való együttműködés lehetőségét.
Lengyelország pénteken korlátozásokat jelentett be az ukrán gabonaimportra, miután az Európai Bizottság úgy döntött, hogy nem hosszabbítja meg az Ukrajna öt uniós szomszédjával szemben elrendelt behozatali tilalmat.
Németország nem támogatja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kezdeményezését, hogy megfossza Oroszországot vétójogától az ENSZ Biztonsági Tanácsában, és nem támogatnak mindent, amit Ukrajna kitalál – jelentette ki Annalena Baerbock német külügyminiszter szerdán egy német televízió adásában.
Nem, ezt nem támogatjuk, és ezt már számos alkalommal elmondtam ukrán partnereimnek. Nem támogatunk mindent, amit Ukrajna kér a kormányunktól
– mondta Baerbock.
Azt is hangsúlyozta, hogy meg kell védeni az ENSZ Alapokmányát, és fontolóra kell venni a szervezet korszerűsítésének lehetőségeit.
Zelenszkij szerdán az ENSZ Biztonsági Tanácsához intézett beszédében azt mondta, hogy az ENSZ „zsákutcába” került, amiért Oroszországnak vétójoga van a szervezetben. Emiatt az ENSZ reformját követelte – beleértve a vétóhatalmi mechanizmust is –, mondván, az ENSZ-közgyűlésnek lehetővé kell tenni, hogy kétharmados többséggel felülbírálja a vétót – írja a Sputnik News.
Korábban már beszámoltunk arról, hogy súlyos károkat szenvedett a krími orosz légibázis az ukrán támadás után – írja a Sky News.
Egy ukrán hírszerzési forrás korábban azt nyilatkozta, hogy az ukrán biztonsági szolgálat és a haditengerészet az éjszaka folyamán csapást mért a szakiji légi bázisra.
Most az ukrán hadsereg hivatalosan is megerősítette, hogy a fegyveres erők álltak a támadás mögött.
A moldovai parlament a kormányzó Cselekvés és Szolidaritás Pártja szavazataival október 2-tól kezdve 60 nappal meghosszabbította a szükségállapotot az ukrajnai helyzettel kapcsolatos kockázatok miatt.
A kormány javaslatáról szóló állásfoglalást, amelyet Adrian Efros, a Belügyminisztérium vezetője terjesztett elő, egy ülésen fogadták el, amelyet a törvényhozás sajtószolgálata közvetített – írja a TASZSZ orosz hírügynökség.
A határozatot a kormányzó párt képviselőinek 56 szavazatával hagyták jóvá. Az ellenzéki Kommunisták és Szocialisták Blokkja és a Szor Párt képviselői tiltakozásul elhagyták az üléstermet.
Moldovában a szükségállapot 2021 vége óta van érvényben. Először a gázellátás esetleges megszakításai miatt vezették be, majd az orosz–ukrán háborús helyzet miatt meghosszabbították.
A szükségállapot ideje alatt a rendkívüli helyzetek bizottsága olyan rendeleteket adhat ki, amelyek kötelezőek az állami és magánvállalatokra, valamint az országban tartózkodó magánszemélyekre is.
A Bizottság a költségvetésből is elkülöníthet pénzeszközöket, koordinálhatja a média munkáját és egyéb sürgősségi intézkedéseket is hozhat a szükségállapot értelmében.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szeptember 21-én Washingtonba utazott. Az államfő fontos tárgyalásokat folytat majd az amerikai fővárosban. Zelenszkij megjegyezte, ahhoz, hogy megnyerje a háborút Oroszországgal szemben, Ukrajnának még több fegyverre és még több oroszellenes szankcióra van szüksége.
„Hálás vagyok minden országnak, amely máris rakétaelhárító rendszereket bocsátott Ukrajna rendelkezésére. Azon dolgozunk, hogy Oroszországot teljesen megfosszuk a támadó potenciáljától. Ezt az eredményt el kell érnünk” – tette hozzá.
Varsó ígéretet tett arra, hogy teljesíti az Ukrajnával már megkötött hadiipari megállapodásokat, miután közölte, hogy a jövőben leállítja a háború sújtotta szomszédjának szánt fegyverszállításokat.
„Lengyelország csak a korábban megállapodott lőszer- és fegyverzetszállításokat teljesíti. Beleértve azokat is, amelyek az Ukrajnával kötött szerződésekből származnak” – mondta Piotr Muller lengyel kormányszóvivő, írja a The Telegraph.
Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője elárulta, hogy az orosz megszállók elkezdtek „vadászni” Ukrajna energetikai infrastruktúrájára – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A kremencsuki olajfinomítót szeptember 20-án támadták meg. Az energetikai létesítmények olyan állomások, amelyek biztosítják a hőerőművek működését. Ezért az oroszoknak nyilvánvalóan az lesz a célja, hogy levadássza az ilyen célpontokat – mondta a Radio NV műsorában Ignat.
A szóvivő szerint az oroszoknak most kevesebb cirkálórakétájuk van, mint tavaly, ugyanakkor megnövelték a támadó drónok számát, amelyeket aktívan használnak Ukrajna elleni támadásaikhoz.
„Reagálunk az ilyen fenyegetésekre” – jelentette ki az ukrán fegyveres erők szóvivője.
A mariupoli kórházak nagyszámú sebesült orosz katonát fogadtak, ami miatt a kórház már nem lát el civileket – állítja Pjotr Andriuscsenko, a város polgármesterének tanácsadója.
Szerinte az embereket „tablettákkal, fájdalomcsillapítókkal pumpálják tele, és hazaküldik”. Ennek következtében Mariupolban továbbra is nagyon magas a halálozási arány: hetente 300-400 mariupoli lakos hal meg az elégtelen kezelés miatt.
Alexander De Croo belga miniszterelnök szerint országa fontolgatja, hogy F–16-os vadászrepülőgépeket szállít Ukrajnának. A belga légierő 45 ilyen repülőgépet tart szolgálatban, és az elkövetkező 5-6 évben mindegyik elérheti élettartamának végét.
A jövő évtől kezdve a belga légierő évente négy-öt új F–35-ös vadászbombázót kap, amelyek fokozatosan váltják majd fel az F–16-osokat.
Egy ukrán hírszerzési forrás szerint az ukránok biztonsági szolgálata és haditengerészete szerda éjszaka csapást mért az oroszok által megszállt Krímben lévő légi támaszpontra, ezzel súlyos károkat okozva – írja a Sky News.
Az orosz hadsereg közölte, hogy 19 ukrán drónt semmisített meg a Krím és a Fekete-tenger felett, de nem közölt részleteket az áldozatokról és a károkról.
Mint arról korábban beszámoltunk, Lengyelország leállítja fegyverszállításait Ukrajnába, mivel saját maga felfegyverzésére kíván összpontosítani.
Azonban most kiderült, van némi remény arra, hogy Lengyelország döntése visszavonásra kerül, és az országok megoldhatják vitájukat. Mindez egyesek szerint a varsói belpolitikai nyomás eredménye lehet – írja a Sky News.
Bár messze nem végleges, a lengyel kormány egyik tagjának ma reggeli új megjegyzései bizonyítékként tekinthetők arra, hogy a megállapodás létrejöhet.
Jacek Sasin miniszter megerősítette, hogy Lengyelország jelenleg nem szállít fegyvereket Ukrajnának, de jelezte, hogy nem zárja ki az irányváltás lehetőségét.
Jelenleg úgy van, ahogy a miniszterelnök mondta: majd meglátjuk
– fogalmazott.
Howard Buffett amerikai üzletember és filantróp szerint a nyugati közvélemény érdeklődése az ukrajnai háború iránt az elkövetkező évben csökkenhet, és ő maga is fokozhatja Ukrajnának nyújtott támogatását, hogy példát mutasson – írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.
Buffett, akinek alapítványa több száz millió dollárt adományozott Ukrajnának az orosz invázió óta, és aki a milliárdos befektető, Warren Buffett fia, az amerikai elnökválasztási kampányt említette az egyik lehetséges okként, ami miatt a közérdeklődés lanyhulhat.
Vannak aggályaim azzal kapcsolatban, hogy az emberek fenn tudják-e tartani az érdeklődés szintjét Ukrajna iránt. Különösen az Egyesült Államokban az egyik hátulütője a politikai kampány lesz, amelybe belemegyünk
– mondta.
Az Egyesült Államokban 2024 novemberében tartanak elnökválasztást, és több republikánus jelölt megkérdőjelezte a Kijevnek nyújtott hatalmas katonai és pénzügyi támogatást, ami megkérdőjelezi Washington jövőbeli álláspontját.
Buffett szerint az a gondolat, hogy a nyugati közvéleményben Ukrajna elfáradhat, azt mutatja, hogy Kijev szövetségeseinek meg kellene duplázniuk támogatásukat.
Felfüggesztették Sarah Ashton-Cirillót az ukrán hadsereg szóvivői pozíciójából, miután az oroszok „levadászásával” fenyegetőzött egy videóban – írja a Daily Mail.
Az ukrán hadsereg nem hagyta jóvá a transznemű szóvivő kijelentéseit, azonban azt nem indokolták, hogy mely kifejezések miatt. A védelmi minisztérium pedig a felfüggesztés mellett döntött. Az ügyben vizsgálat indult.
After being swamped with Russian lies, a sitting US Senator questioned my role in Ukraine.
— Sarah Ashton-Cirillo (Ukrainian TDF Media) (@SarahAshtonLV) September 18, 2023
Below is my response.
First though, I asked for the expedited delivery of ATACMS from the United States.
Watch below:
pic.twitter.com/L6KuHgfyC5
Egy civil férfi megsérült a Kijev régiót ért orosz rakétatámadásban, valamint lakóházak és egy kórház is megrongálódott – számolt be az Ukrinform.
A nyomozás adatai szerint 2023. szeptember 21-én reggel Oroszország rakétákkal támadta a kijevi régiót. Egy férfi repeszsérüléseket szenvedett a lábán.
Egyes körzetekben családi házak és gazdasági épületek, valamint gépjárművek rongálódtak meg. Egy kórházat is találat ért. Az orosz rakéták szilánkjai egy vállalkozás területére zuhantak, ott tűz ütött ki.
Az orosz támadások által érintett objektumok egyike sem volt katonai célpont.
Ügyészek, szakértők és nyomozók dokumentálják az orosz éjszakai támadás következményeit. A Kijevi Ügyészség eljárási útmutatása alapján előzetes vizsgálatot indítottak a háborús törvények és szokások megsértése miatt.
Nagyfokú riadókészültség van Ukrajnában, mivel az oroszok cirkálórakétákat lőttek ki Tu–95MS-ekből – írja az Unian.
Az égen 8 Tu–95MS típusú repülőgép van. Rakétakilövésekkel fenyegetnek
– figyelmeztetett az Ukrán Fegyveres Erők légiereje.
Hangsúlyozták, hogy senki se hagyja figyelmen kívül a riasztást.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke részt vett az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén, ahol felszólította Kínát, hogy győzze meg Oroszországot az Ukrajna elleni háború befejezéséről – írja az eurointegracion.com.
Michel azt javasolta, hogy Kína egyesítse erőit, hogy rávegye Oroszországot a sokakat sújtó háború befejezésére, valamint arra, hogy az ENSZ Alapokmányában foglalt elveket tiszteletben tartsa.
Egy tragikus bűncselekmény bontakozik ki a szemünk előtt. És mi mindannyian szemtanúk vagyunk. Határozottan a megtámadottak mellé kell állnunk, különösen itt a Biztonsági Tanácsban
– mondta az Európai Tanács elnöke.
Azért vagyunk ma itt, hogy nemet mondjunk az agresszióra. Hogy megvédjük a békét, a biztonságot és az emberek közötti és az országaink közötti együttműködést
– összegezte Michel.