Orosz fenyegetés: Ukrajna vagy kapitulál, vagy megszűnik létezni

Kedves olvasóink!

Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

• Zelenszkij kiadott egy új parancsot az ukrán ellentámadással kapcsolatban;
• Orosz dróncsapás érte Dél-Ukrajnát;
• Mindeközben az oroszok állítólag legalább nyolc ukrán drónt lőttek le Oroszország felett;
• Megérkeztek az első modern amerikai harckocsik Ukrajnába;
• Újabb híresztelés látott napvilágot Vlagyimir Putyin állapotáról;
• Az ukrán hadsereg szerint megölték a orosz Fekete-tengeri Flotta főparancsnokát;
• Az orosz házelnök pedig azzal fenyegetőzött: Ukrajna vagy kapitulál, vagy megszűnik létezni.

Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk kedden is!

Németország azt tervezi, hogy jövőre a felére csökkenti a szövetségi támogatást, amelyet a menekültek befogadásával és integrációjával kapcsolatos költségek fedezésére nyújt a tartományoknak. Az intézkedést a költségvetési megszorítások részeként, az évek óta tartó bőkezű kiadások után az infláció emelkedése közepette hozzák – közölték német kormányzati tisztviselők a Reuters hírügynökséggel.

Több mint 1 millió ember keresett menedéket Németországban Moszkva ukrajnai inváziója után, és támogatásuk megterhelte az ország városait és önkormányzatait, így az ország 16 tartománya több szövetségi forrást követel a menekültek jövő évi költségeinek fedezésére.

Berlin hétfőn tájékoztatta a szövetségi államokat, hogy 2024-ben legfeljebb 1,7 milliárd eurót biztosít a menekültek kiadásainak támogatására, szemben az idei 3,75 milliárd euróval – közölte két kormányzati forrás, akik a találkozó bizalmas jellege miatt nem kívánták nevüket megadni.

A pénzügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy a szövetségi és a tartományi kormányok hétfői, a kérdésekről tartott találkozója nem hozott eredményt a kancellárral novemberre tervezett konzultáció előtt.

Legalább két halálos áldozata van az Odesszában történt csapásnak. Eközben két herszoni csapásban is nőtt az áldozatok száma.

Az Ukrajinszka Pravda szerint Odesszában 2 holttestet találtak egy raktárépület romjai alatt. A várost ért csapásról korábban már írtunk.

Mindeközben a CNN a Herszoni terület kormányzójára, Olekszandr Produkinra hivatkozva azt írta, hogy kettőről háromra nőtt a halálos áldozatok száma Beriszláv városában, amelyet korábban légicsapás ért. Az újabb áldozat egy 55 éves férfi volt, akiért sokáig küzdöttek az orvosok, de nem tudták megmenteni. 

Ezen kívül Herszon városában is történt egy csapás az Ukrajinszka Pravda szerint, amelynek ugyancsak három halálos áldozatot követelt, és három további sérültje is volt. 

Egyre több bizonyíték van arra, hogy az orosz hadsereg halálra kínozza az ukrán informátornak tartott személyeket – jelentette hétfőn Genfben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának a világszervezet egyik vizsgálóbizottsága az MTI szerint. 

Folyamatosan kerülnek elő bizonyítékok arról, hogy az orosz fegyveres erők háborús bűncselekményeket követnek el Ukrajnában

– áll a bizottság jelentésében, amelynek megállapításai szerint az orosz hadsereg széles körben és módszeresen alkalmaz kínzást olyan emberekkel szemben, akiket azzal gyanúsít, hogy az ukrán hadsereg informátorai.

Egyes esetekben a kínvallatást olyan brutalitással alkalmazták, hogy az áldozat meghalt

– tették hozzá.

A bizottság a továbbiakban arra fog törekedni, hogy megállapítsa:, a kínzások és az ukrán infrastruktúra elleni támadások emberiesség elleni bűncselekményeknek számítanak-e.

A bizottság elítéli, hogy továbbra is történnek támadások védett státuszt élvező civilek és egészségügyi létesítmények ellen

– hangsúlyozta a testület.

A bizottság emellett arról számolt be, hogy Herszon régióban orosz katonák jelentések szerint 19 és 83 év közötti nőket zaklattak, illetve erőszakoskodtak velük. Ukrajnát is felszólította a bizottság, hogy tisztázza az orosz hadifoglyok gyanú szerinti bántalmazásának eseteit. A vizsgálóbizottság eddig tíz alkalommal látogatott Ukrajnába, bár orosz forrásokhoz többszöri megkeresés ellenére sem fért hozzá.

Az Ukrajna, Moldova és Románia között létrejött együttműködés révén az Európai Unió növeli az ukrán gabona szállítását lehetővé tévő szolidaritási folyosók kapacitását, és ösztönzi a beruházásokat a vonatkozó közlekedési infrastruktúrába – jelentette ki Adina Valean közlekedésért felelős uniós biztos Brüsszelben hétfőn az MTI szerint.

Adina Valean – aki Olekszandr Kubrakov ukrán infrastrukturális miniszterrel folytatott brüsszeli megbeszélését követően tartott sajtótájékoztatót – emlékeztetett: az Európai Unió tavaly májusban hozta létre az úgynevezett szolidaritási folyosókat azzal a céllal, hogy alternatív szállítási lehetőséget biztosítson Ukrajna mezőgazdasági exportja számára.

Elmondta: 2022 májusa és 2023 augusztusa között az uniós szolidaritás lehetővé tette Ukrajna számára, hogy több mint 53 millió tonna mezőgazdasági terméket exportáljon, köztük mintegy 48 millió tonna gabonát, olajos magvakat és egyéb termékeket. Mindez mintegy 38 milliárd euró bevételt jelentett Ukrajna számára – mondta. Ezzel egy időben Kijev közel 34 millió tonna árut importált a szolidaritási útvonalakon keresztül mintegy 70 milliárd euró értékben – tette hozzá.

Közölte továbbá, hogy az európai szabvány szerinti nyomtáv létrehozásával a brüsszeli testület biztosítani akarja Ukrajna vasúti rendszereinek integrációját az EU közlekedési rendszerébe. Célja, hogy zökkenőmentes vasúti összeköttetés jöjjön létére Ukrajna és az uniós országok között, segítve ezzel az ország integrációját az EU egységes piacába – emelte ki.

Az uniós biztos végezetül arról tájékoztatott, hogy az Európai Bizottság kedden új pályázati felhívást tesz közzé az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében. Ukrajna és Moldova – az uniós tagországokkal azonos feltételek mellett – most először pályázhat a szolidaritási útvonalak mentén megvalósuló infrastrukturális projektek finanszírozására anélkül, hogy uniós partnerekre lenne szüksége.

Külföldi  „zsoldosok” ideiglenes állomáshelyeire és ukrán diverzánscsoportok kiképzőközpontjaira mértek csoportos csapást az orosz fegyveres erők nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel és drónokkal – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium az MTI szerint. 

Az orosz hadijelentés szerint minden célpontot eltaláltak. Orosz sajtójelentések azt állítják, hogy az egyik ilyen, külföldi tanácsadókat elszállásoló hotel Odesszában volt, amelyet nemrég valóban csapás ért.

Az orosz hadsereg a tárca tájékoztatása szerint Donyeck térségében hét támadást vert vissza, az ottani frontszakaszon az ukrán fél vesztesége 445 halott és sebesült. A meghiúsított ukrán támadások számát az egész frontvonal mentén az összesítés 11-ben, az ukrán veszteséget pedig mintegy 840 főben adta meg.

A moszkvai katonai tárca az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg két vezetési és megfigyelőpontot, két lőszerraktárat, egy MiG-29-es repülőgépet, négy harckocsit, hét pácélozott harcjárművet, HIMARS-rakétákat és 33 drónt.

Ezen információkat más forrásból nem lehet megerősíteni, és az oroszok által közölt veszteséglista – az ukránokéhoz hasonlóan – túlzó, hamis lehet. 

Az orosz belügyminisztérium felvette az ország körözési listájára a Nemzetközi Büntetőbíróság elnökét, Peter Hofmanskit, valamint helyettesét, Luz del Carmen Ibánez Carranzát és Bertram Schmitt bírót,.

A Nemzetközi Büntetőbíróság tisztviselőit érintő büntetőügyek részleteit egyelőre nem hozták nyilvánosságra – írja az al-Dzsazíra a MediaZona független orosz hírportál jelentése alapján. 

Amint arról már az Index is beszámolt, a Nemzetközi Büntetőbíróság háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen. Az ICC közleménye szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság kérelmet elbíráló bírói tanácsa az orosz elnökkel szemben azért adott ki elfogatóparancsot, mert megalapozott a gyanú, hogy személyesen felelős ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba. 

Oroszország már korábban is foganatosított néhány büntetőintézkedést a Putyin ellen fellépő nemzetközi szervezettel szemben.

Az orosz állami média azt állítja, hogy az ukrán erőket kiűzték a Bahmuttól északra fekvő Orehovó-Vasziljevka faluból – írja a Sky News.

Vlagyimir Rogov, a térségben működő oroszbarát szeparatista mozgalom elnöke a Telegramon tette ezt az állítást a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.

Az Artyomovszki [Bahmut orosz neve – a szerk.] irány északi szárnyán az orosz katonák kiütötték az Ukrán Fegyveres Erők harcosait Orehovó-Vasziljevka faluból. A támadást végrehajtva a mieink meglepték a nácikat – nem számítottak a támadásra, és menekülni kényszerültek

– közölték.

Oroszország külügyminisztériuma beidézte Bulgária nagykövetét, Atanasz Krisztint  hogy tiltakozzon egy orosz ortodox lelkész múlt heti kiutasítása miatt – közölte a minisztérium közleményében.

Bulgária egy orosz és két belorusz papot utasított ki, mert »az ország nemzetbiztonsága és érdekei ellen irányuló tevékenységet« folytattak.

Bulgária a NATO és az Európai Unió tagja. Az Oroszországhoz fűződő, történelmileg bensőséges kapcsolatok az elmúlt években feszülté váltak, különösen azóta, hogy Moszkva több tízezer katonát küldött Ukrajnába – emlékeztetett az al-Dzsazíra.

Krisztint 2020 végén Oroszország egyszer már kiutasította egy másik diplomáciai botrány miatt.

Az Egyesült Királyság katonai hírszerzése szerint Oroszország „továbbra is csak minimális támadó képességeket mutat” Ukrajnában.

A brit katonai hírszerzés információi szerint az elmúlt kilenc hónapban az Ukrajnában lévő orosz haderő bebizonyította, hogy képes kitartó védelmi műveletek végrehajtására.

Azonban támadásban továbbra is csak minimális képességet mutat. A parancsnokok küzdenek azzal, hogy összehangolt hadműveleteket hajtsanak végre, elegendő tüzérségi lőszert gyűjtsenek össze, valamint hogy fenntartsák a morált és a támadószellemet

– írta a brit védelmi minisztérium az X-en (korábbi nevén Twitter) a hírszerzés jelentéséről. 

Magyarország semmilyen kérdésben sem támogatja Ukrajnát a nemzetközi életben, amíg vissza nem állítják azokat a korábbi törvényeket, amelyek garantálták a kárpátaljai magyarok jogait – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.

A kormányfő emlékeztetett: a tanévkezdéskor a kárpátaljai munkácsi magyar középiskola új ukrán vezetése megtiltotta, hogy az iskolai eseményeken a magyar himnuszt énekeljék és a magyar nemzeti színeket viseljék.

Az ukránok évek óta sanyargatják a magyar iskolákat, ukrán iskolákká akarják azokat alakítani, és ha ez nem megy, be akarják őket zárni 

– fogalmazott Orbán Viktor.

Hangsúlyozta: a magyar kormány minden nemzetközi fórumon harcol a kárpátaljai magyarok, különösen a magyar gyerekek jogaiért.

A Kreml reagált arra, hogy a múlt héten hősként mutattak be a kanadai parlamentben egy ukrán férfit, aki egy SS-egységben szolgált a második világháború idején. A kanadai alsóház elnöke, Anthony Rota bocsánatot kért a 98 éves Jaroszlav Hunka méltatásáért.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint az eset a történelmi igazság gondatlan figyelmen kívül hagyásáról tanúskodik, miközben a náci bűnök emlékét meg kell őrizni.

A történelmi emlékezet ehhez hasonló hanyagsága felháborító. Sok nyugati ország, köztük Kanada is, felnevelt egy olyan generációt, amely nem tudja, ki harcolt ki ellen, vagy mi történt a második világháborúban, és semmit sem tudnak a fasizmus fenyegetéséről

– mondta Peszkov.

Csaknem 1000 tonna gabonát tároltak az Oroszország által az éjszaka megtámadott létesítményekben a dél-ukrajnai Odessza régióban – közölte a régió kormányzója.

A rakéta- és dróntámadásban egy nő megsérült, a kikötői infrastruktúra pedig megrongálódott.

A támadás következtében tűz ütött ki egy nem lakóépületben Odessza városában, a régió közigazgatási központjában.

A tüzet azonnal eloltották – írja a Sky News.

A közelmúltban kirobbant korrupciós botrányt követően, amely Olekszij Reznyikov védelmi miniszter menesztéséhez vezetett, Ukrajna hat védelmiminiszter-helyettest távolított el tisztségéből – írja az AP. 

Nem közölték, hogy milyen konkrét okok vezettek az elbocsátásokhoz. Rusztem Umerov krími tatár politikust Reznyikov távozását követően nevezték ki védelmi miniszternek. Egyelőre nem reagált a friss fejleményekre.

A szevasztopoli lakosoknak azt mondták, hogy „ne aggódjanak”, ha a hétvégi ukrajnai támadást követően zajokat hallanak a városközpontból – írja a Sky News.

Mihail Razvozajev, Szevasztopol kormányzója közölte, hogy a ma hallható tompa hangok a fekete-tengeri flotta főhadiszállásán lévő szerkezetek ellenőrzött robbantásának eredményei lesznek.

A lakosságtól azt kérte, hogy ne aggódjanak, ellenőrzés alatt tartják a helyzetet.

Egy odesszai szállodáról készült képek hűen mutatják be, hogy milyen pusztítást végzett az éjszakai orosz rakétacsapás.

A csapásokban legalább egy ember megsérült, a kikötői infrastruktúrában pedig jelentős károk keletkeztek.

Az orosz légierő ma reggel négy légibombát dobott le a Herszon régióban található Beriszlávra – jelentette a helyi katonai közigazgatás. Az egyik egy lakóépületet és egy karbantartó iroda épületét találta el, egy ember meghalt, többen megsebesültek.

Egy másik légibomba egy lakóépületet semmisített meg. Az onnan származó információk tisztázása még folyamatban van.

Az utóbbi időben drámaian megnőtt a légibombás csapások száma a területen.

Az orosz légvédelmi rendszer nyolc ukrán drónt semmisített meg – közölte az orosz védelmi minisztérium. A Kreml szerint a kijevi vezetés drónokkal próbált terrortámadásokat végrehajtani az ország területén.

A minisztérium közlése szerint szeptember 25-én éjjel a légvédelmi eszközök lelőtték a drónokat a Fekete-tenger térségének északnyugati része, a Krím, valamint a Kurszki és a Brjanszki terület felett.

Ötvenéves korában meghalt Andrij Ivancsuk, a Verhovna Rada képviselője – közölte Ruszlan Sztefancsuk, Ukrajna legfőbb tanácsának elnöke.

Azt egyelőre nem lehet tudni, miben halt meg a képviselő.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap esti, Telegramon közzétett videójában történelminek nevezte az Egyesült Államok döntését a fegyverek és védelmi rendszerek Ukrajnával való közös gyártásáról.

Amerika történelmi döntést hozott a fegyverek és védelmi rendszerek – beleértve a légvédelmet – közös gyártásáról. Ez olyasmi, ami egész eddig abszolút elképzelhetetlen volt, és most mégis valósággá válik. Valóra fogjuk váltani

– mondta az elnök az Ukrajinszka Pravda szerint.

„Hálás vagyok Biden elnöknek, az egész csapatának és mindenkinek Amerikában, aki értékeli a szabadságot és támogatja Ukrajnát” – zárta beszédét Zelenszkij.

Mint korábban megírtuk, Ukrajna és az Egyesült Államok pénteken, Zelenszkij washingtoni látogatásakor megállapodott abban, hogy közös fegyvergyártást indítanak.

A Reuters szerint az ukrán elnök akkor azt is elmondta, hogy az ukrajnai fegyvergyártást felügyelő stratégiai iparágakért felelős minisztérium együttműködési megállapodást írt alá három szövetséggel, amelyek több mint kétezer amerikai védelmi vállalatot egyesítenek az Ukrajnában teljesítendő feladatok elvégzésére.

Az MBDA német hadiipari vállalat, a Taurus nagy hatótávolságú cirkálórakéták gyártója úgy véli, hogy az ukrán hadsereg kiképzése a fegyverrendszer kezelésére körülbelül három hónapot fog igénybe venni – írja a Bild am Sonntag információi alapján a TASZSZ.

A kiadvány szerint ha a közeljövőben Taurus rakétákat szállítanak Kijevbe, probléma lesz az ukrán katonák hosszú kiképzési idejével.

Az újság hangsúlyozza, hogy mivel a cirkálórakéták célzott programozását Ukrajnában kell végrehajtani – és politikai okokból nem valószínű, hogy ezt a német haderő katonái megtennék –, valószínűleg még ennél is tovább tart, amíg az Ukrán Fegyveres Erők képesek lesznek használni a Taurust.