Izrael figyelmeztetett, újabb palesztin kórház bombázására készülhetnek

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) a The Spectator Index X-csatorna szerint azt állítják, hogy egy légicsapás következtében megsérült a Szent Porphüriosz-templom egyik fala.

Hozzáteszik, hogy nem a templom volt támadásuk célpontja.

Beni Ganz, a nemzeti vészhelyzeti kormány szűk hadikabinetjébe belépő Nemzeti Tábor centrista párt elnöke szerint hosszú és nehéz háború vár Izraelre –jelentette a helyi média pénteken.

Tudom, hogy a bizalmatlanság és a megtörtség érzése a jellemző. De hiszek az izraeli felébredésben, a hadseregben, a Sin Bet belbiztonsági szolgálatban, a rendőrségben, a Moszadban és az összes vészhelyzeti és segélyszervezetben

− nyilatkozta Ganz a sábát beállta előtt.

Hiszek a hősökben, akik körülvesznek minket, és akiket lassan felfedeznek. Hiszek az izraeli társadalomban. Azt kérem, gondoljunk magunkra, mert a saját érdekünkben indulunk ebbe a háborúba

– hangsúlyozta a közvélemény-kutatások szerint Izrael jelenlegi legnépszerűbb politikusa.

Történelmünk egyik meghatározó eseményének a kezdetén járunk, melyben feltárul az izraeli szolidaritás nagyszerűsége. Kemény és hosszú háború lesz

– zárta szavait Beni Ganz.

Joáv Galant védelmi miniszter pénteken kijelentette, hogy Izraelnek egyik célja a gázai háborúval, hogy véget vessen Izrael felelősségének a palesztin tengerparti sávval kapcsolatban – közölte az MTI.

Izrael az iszlamista Hamász 2007-es erőszakos hatalomátvétele után Egyiptommal közösen blokádot hozott létre az övezettel szemben, átfogó korlátozásokat vezetett be az exportra és az importra, valamint szigorúan korlátozta a személyforgalmat.

Hagyományosan Izrael fedezte Gáza energiaszükségletének nagy részét, de október 7-e után elzárta a csapokat, és megtagadta, hogy vizet vagy gyógyszereket engedjen be a területre. Korábban felügyeletet gyakorolt az export felett, hogy ezzel megakadályozza katonai felszerelések eljutását a Hamászhoz.

Izrael háborúja a Hamász palesztin militáns csoport ellen heves vitát váltott ki a szigorúan ellenőrzött kínai közösségi médiában, éket verve azok közé, akik támogatják Izrael megtorláshoz való jogát, és azok közé, akik különféle palesztinbarát hangot ütnek meg − beleértve az antiszemita nézetek megugrását is.

Kínában sokan követik a közel-keleti fejleményeket, és online közzéteszik véleményüket azóta, hogy a Hamász október 7-én megtámadta Izraelt, több mint

A konfliktus a népszerű Weibo platformon ugyanúgy megosztotta a véleményeket, mint ahogyan Kínán kívül is tette: az Izrael és a Hamász közötti háborúról szóló bejegyzések rendszeresen a top trending listák élén szerepelnek, és több száz milliós nézettséget produkálnak.

Kína nem áll Izrael pártján

Miközben azonban sok, Izraellel szimpatizáló posztot találunk, egyre több kritika éri Izrael palesztinokkal szembeni fellépését, és egyre több a szélsőségesebb, antiszemita nézet − amelyek elterjedését Kína erős online cenzorai lehetővé tették.

Yuval Waks, Izrael pekingi nagykövetségének helyettes misszióvezetője szerint a kínai hangulat „nagyon Izrael-ellenes és sok esetben antiszemita”.

Aggódunk, hogy ez mérgező légkört teremtene, és kritikus veszélybe sodorná a Kínában élő izraelieket és zsidókat

– mondta Waks. 

Galia Lavi, az izraeli Diane & Guilford Glazer Izrael–Kína Politikai Központ igazgatóhelyettese szerint az, hogy a hatóságok nem reagálnak az online antiszemita üzenetekre, „különösen, ha ilyen hatékony cenzúrarendszerrel rendelkeznek”, hallgatólagos jóváhagyásként hat arról, hogy

− írja a CNN.

Bár Kína az utóbbi években szoros gazdasági kapcsolatokat alakított ki Izraellel, Palesztina támogatása évtizedekre nyúlik vissza, egészen a Mao-korszakig. Peking volt az egyik első ország, amely elismerte a Palesztin Hatóságot, és többször támogatta a palesztinokat az ENSZ-ben tartott szavazásokon.

„A Weibón (kínai közösségi oldal) megosztott nézetek egy része az uralkodó Amerika-ellenes érzelmeknek és Kína régóta tartó támogatásának tulajdonítható a palesztin ügy iránt” − fogalmazott Wendy Zhou, a Georgiai Állami Egyetem doktori kutatója, aki a kínai internetet tanulmányozza.

Sok hozzászólás kiemeli Kína béketeremtő erőfeszítéseit is, és párhuzamot von a palesztin nép szenvedése és Kína saját történelmi tapasztalatai között a gyarmatosítással kapcsolatban

– zárta mondandóját.

Emmanuel Macron francia államfő pénteken megígérte a Hamász iszlamista palesztin szervezet által október 7-én Izraelben elrabolt és a Gázai övezetbe hurcolt francia túszok hozzátartozóinak, hogy Franciaország mindent megtesz „a Franciaországba való biztonságos visszatérésük érdekében” – közölte a francia elnöki hivatal.

Itt most mindenkinek elmondom: Franciaország nem hagyja cserben a sajátjait. Mindent megteszünk, amit csak lehet, honfitársaink szabadon bocsátása és hazatérése érdekében. A nemzet mellettük áll

– írta az államfő az X üzenőplatformon az érintett családokkal folytatott videókonferenciát követően. Az elnöki hivatal tájékoztatása szerint az elnök „biztosította őket a saját és az állam valamennyi szervének teljes elkötelezettségéről a kiszabadításuk érdekében”.     

A videókonferencián Emmanuel Macron mellett jelen volt Catherine Colonna külügyminiszter, Alexis Kohler, az elnöki hivatal vezetője, valamint az államfő diplomáciai tanácsadója, Emmanuel Bonne – közölte az MTI.

Catherine Colonna vasárnap Tel-Avivban személyesen találkozott a Hamász Izrael ellen október 7-én elkövetett terrortámadása francia áldozatainak családtagjaival. A merényletsorozatban 28 francia vesztette életét, hét ember eltűnt, egy részüket feltételezhetően a Gázai övezetbe hurcolták. 
   

Oroszország kapcsolatban áll a Hamász palesztin mozgalom képviselőivel a fegyveresek által ejtett túszok megmentése ügyében. Ezt Anatolij Viktorov izraeli orosz nagykövet közölte az Izvesztyijának adott tájékoztatásában.

Természetesen kapcsolatban állunk a Hamász képviselőivel, és erőfeszítéseink mindenekelőtt arra irányulnak, hogy kiszabadítsuk a túszokat, akiket a Hamász fegyveresei fogtak el a terrortámadás első napján

– mondta.

Az izraeli hadsereg megerősítette, hogy a Hamász által a Gázai övezetben fogva tartott túszok száma 203 fő.

Pénteken az izraeli orosz nagykövetség arról tájékoztatta az orosz állami TASZSZ hírügynökséget, hogy a foglyok között legalább két orosz állampolgár van.

Izrael offenzívája a Gázai övezet ellen egyre fokozódik. Miután a Hamász palesztin terrorista csoport október 7-én brutális támadást intézett Izrael ellen a Gázai övezetből, az enklávé ostrom alatt áll. Izrael leállította az áram-, víz-, üzemanyag- és élelmiszer-szállítást. De mi jöhet a Hamász után?

Ebben a cikkünkben olvashat róla részletesebben.

A német külügyminiszter pénteken Jeruzsálemben óva intette az Irán által támogatott csoportokat a gázai háborúba való belépéstől. Annalena Baerbock a Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-i támadása óta másodszor jár szolidaritási látogatáson Izraelben – jelentette a helyi sajtó.

A Jediót Ahronót című újság hírportálja, a Ynet értesülése szerint Baerbock és izraeli hivatali kollégája, Eli Cohen ezúttal a Gázai övezetbe elhurcoltak kérdéséről és arról tárgyalt, hogy meg kell akadályozni egy második, északi – a libanoni határ menti – front megnyílását. Ennek kapcsán mondta Baerbock, hogy

figyelmeztetem Iránt, a libanoni síita Hezbollahot, az iraki síita milíciákat, a jemeni húszikat, hogy ne fenekedjenek, ne csatlakozzanak a terrorhoz.

A külügyminiszterek tárgyalásán részt vett Beni Ganz ellenzéki izraeli politikus is, aki tagja lett a háború kitörése után megalakult nemzeti vészhelyzeti egységkormánynak.     

Baerbock azzal vádolta a Hezbollahot, hogy be akarja rántani Libanont a konfliktusba, amelyet a Gázai övezetet uraló Hamász váratlan terrortámadása indított el október 7-én, és amelyben több mint 1400 izraelit gyilkoltak meg iszlamista terroristák.     

Baerbock bírálta az övezet izraeli blokádját is, azt, hogy a Gázai övezet nem kap áram-, víz-, élelmiszer- és üzemanyag-utánpótlást, miközben az izraeli hadsereg folyamatosan támadja a Hamász hadállásait, és ezek során már több ezer palesztin vesztette életét.
  

Izraeli repülőgépek csapást mértek három Hezbollah-ügynökre a libanoni határ térségében – közölte az izraeli hadsereg.

Emellett izraeli mesterlövészek tüzet nyitottak a határvidéken lévő fegyveresekre – írta meg a Bloomberg hírügynökség. 

Izrael pénteken bejelentette egy, a libanoni határhoz közeli város kiürítését – írta meg a The Washington Post.

A védelmi minisztérium és az Izraeli Védelmi Erők egy tweetben közölték, hogy a határtól alig több mint egy mérföldre fekvő Kiryat Shemona lakóit államilag támogatott vendégházakba költöztetik. A városban több mint 25 ezer ember él.

Izrael és az Irán által támogatott libanoni Hezbollah militáns csoport fegyveresei többször is tüzet nyitottak egymásra a határon keresztül a Hamász október 7-i, Izraelen belüli támadásai óta. A hét elején az izraeli hadsereg bejelentette, hogy tervezi a civilek evakuálását 28 településről, amelyek a két ország között, az ENSZ által őrzött határ két kilométeres ütközőzónáján belül vannak.

Több mint száz humanitárius segélyszállító teherautó rekedt a Gázai övezet határának egyiptomi oldalán – közölte az Egyiptomi Vörös Félhold, miután ideiglenes megállapodás született a segélyek bejuttatásáról az övezetbe.

Joe Biden amerikai elnök biztosítékot kapott Izraeltől, hogy erői nem veszik célba az enklávéba tartó nemzetközi segélykonvojokat. Egyiptom még mindig siet a rafahi határátkelő közelében lévő út helyreállításával, miután az az izraeli légicsapásokban megsérült – közölte a The Wall Street Journal. 

Fotó: AP / Planet Labs PBC / MTI

A palesztin hatóságok szerint a Gázai övezetben az Izrael és Hamász terrorszervezet között zajló háborúban 4127-en vesztették életüket, közülük 1661 gyermek. 

Gázában a kórházak az összeomlás szélén állnak az energia, a gyógyszerek, a felszerelés és a személyzet hiánya miatt – figyelmeztetett az ENSZ 

A legfontosabb a biztonság, amelyet csak a békén keresztül lehet szavatolni, ezért Magyarország számára a legfontosabb a béke megteremtése – jelentette Tuzson Bence igazságügyi miniszter Luxembourgban.

Tuzson az uniós tagországok igazságügyi minisztereinek tanácskozása szünetében magyar újságíróknak nyilatkozva közölte: Magyarország kiáll mindazok mellett, akiket a közelmúltban fellángolt terrorizmus érintett.

Magyarország fontosnak tartja, hogy minden területen küzdjünk a terrorizmus ellen, ideértve az Európában fellángolt terrorizmust is

– mondta a miniszter.

Az ENSZ főtitkára, António Guterres pénteken az egyiptomi Sínai-félszigetre utazott, ahol azt szorgalmazta, hogy a nemzetközi humanitárius segítség minél előbb bejuthasson a Gázai övezetbe.

A háború kitörése előtt naponta 450 teherautó érkezett a Gázai övezetbe. Az ENSZ szerint most vagy 200 teherautó áll készen, hogy a félszigetről az övezetbe jusson.

A külföldi útlevéllel rendelkezők evakuálása és a segélyszállítmány átvizsgálásának metódusáról való egyetértés hiánya csak még bonyolultabbá tette a segélyek bejutását, valamint az utak is megrongálódtak az övezetben folyó harcok miatt. A rafahi átkelő az egyetlen belépési pont a területre, amelyet nem Izrael ellenőriz.

Martin Griffiths, az ENSZ vészhelyzeti koordinátora szerint a segélyek leghamarabb szombaton juthatnak be az övezetbe. A világszervezet humanitárius ügyeket koordináló hivatala (OCHA) szóvivője Genfben azt mondta, hogy mélyreható és előrehaladott tárgyalások folynak a segélyekről.

Az izraeli biztonsági erők 60 palesztint tartóztattak le péntekre virradó éjszaka Ciszjordániában, akiket terrorista tevékenységben való részvétellel gyanúsítanak – közölte az izraeli hadsereg, hozzátéve, hogy 47-en közülük a Hamász emberei voltak.

Az izraeli biztonsági erők közölték, hogy több mint 20 körözött személyt tartóztattak le, több mint 12 palesztint megöltek, és több robbanóanyag-gyártó telepet semmisítettek meg a Nur al-Shams menekülttáborban csütörtökön végrehajtott hadműveletben.

Az izraeli hadsereg jelentette, hogy Ciszjordániában eddig 584 gyanúsítottat tartóztattak le, közülük több mint 375-en a Hamász szervezethez tartoznak.

Katasztrofális következménye lesz a Gázai övezeti lakosokra nézve, ha az izraeli hadsereg elindítja tervezett szárazföldi hadműveletét az övezet ellen – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Tokióban Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa.

Állíthatom, hogy bármilyen további eszkaláció vagy csak az eddigi műveletek folytatása egyszerűen katasztrofális lesz a gázai lakosság számára

– mondta, kiemelve, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) nincs hivatalos mandátuma a palesztin területeken vagy Izraelben. Hozzátette viszont, hogy osztja azokat a rendkívüli aggodalmakat, amelyet sok kollégája, köztük az ENSZ főtitkára hangoztat a konfliktus miatt. Azt is mondta, hogy amennyiben a konfliktus Libanonra és más országokra is átterjed, annak következményei beláthatatlanok lesznek.

A gázai kormány hivatala szerint 18 keresztény palesztin halt meg a Gázai övezetben található Szent Porphyrus-templomot ért éjszakai légicsapásban – írja a The Guardian.

A polgári védelem egyik munkatársa szerint a felsőbb emeleteken tartózkodó két ember túlélte a katasztrófát. Az alsóbb emeleteken lévők meghaltak, és még mindig a romok között vannak – tette hozzá.

Gázai egészségügyi tisztviselők szerint legalább 500 muszlim és keresztény keresett menedéket a templomban az izraeli bombázások elől.

A 2,3 millió lakosú Gázában becslések szerint 1000 keresztény él, akiknek többsége görög ortodox.