Katalin
EUR 411,18 Ft USD 392,91 Ft GBP 494,46 Ft BUX 79 552
-2 °C
6 °C
Közvetítés
  • Közvetítés
  • Kapcsolódók
Ez a poszt a következő Percről percre része:

Izrael figyelmeztetett, újabb palesztin kórház bombázására készülhetnek

Vissza a közvetítéshez
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Balizs Benedek

    Kedves olvasóink!

    Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az izraeli–palesztin konfliktus eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

    Köszönjük kitartó figyelmüket, jó pihenést kívánunk!

  • Balizs Benedek

    Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) a The Spectator Index X-csatorna szerint azt állítják, hogy egy légicsapás következtében megsérült a Szent Porphüriosz-templom egyik fala.

    Hozzáteszik, hogy nem a templom volt támadásuk célpontja.

  • Kovács Ferenc

    Az izraeli hadsereg pénteken folytatta a Hamász által uralt Gázai övezetben várható szárazföldi támadás előkészítését, és többosztagnyi katonát vont össze az enklávé határához közeli állomáshelyeken, bár a hadművelet következő szakaszának időzítése továbbra is kétséges – közölte a The New York Times. 

    A parancs meg fog érkezni. Azok, akik most távolról látják Gázát, belülről fogják látni

    – mondta Joav Gallant izraeli védelmi miniszter a gyalogsági katonáknak egy, a hivatala által csütörtökön terjesztett videóban. 

    Az izraeli hatóságok hivatalosan még nem ismertették a szárazföldi invázióra vonatkozó terveiket. A tisztviselők azonban folyamatosan jelezték, hogy egy támadás tervben van, és a legtöbb elemző szerint Izraelnek kevés más módja van arra, hogy teljesítse a Hamász elleni céljait.

  • Balizs Benedek

    A Palesztin Vörös Félhold Társaság nemrég kapott fenyegetést az izraeli hatóságoktól, hogy bombázni fogják az Al-Quds Kórházat, és követelték annak azonnali kiürítését.

    A kórházban jelenleg az egészségügyi személyzet mellett több mint 400 beteg és mintegy 12 ezer kitelepített civil él, akik menedéket kerestek ott.

    A Palesztin Vörös Félhold Társaság közösségimédia-bejegyzésében felszólítja a nemzetközi közösséget, hogy tegyen azonnali és sürgős lépéseket az Al-Ahli Baptista Kórházban történtekhez hasonló újabb mészárlás megakadályozására.

  • Kovács Ferenc

    Az izraeli kabinet jóváhagyta azokat a sürgősségi rendeleteket, amelyek lehetővé teszik a kormány számára, hogy a háború alatt leállítsa azokat a külföldi műsorszolgáltatókat, amelyekről úgy ítéli meg, hogy ártanak az állam biztonságának, beleértve a berendezések elkobzását és az újságírói megbízások visszavonását – írta meg a Bloomberg hírügynökség.

    Az Al Jazeera bezárására vonatkozó javaslatot várhatóan a kabinet következő ülésén hagyják jóvá

    – közölte a kommunikációs minisztérium. A katari székhelyű Al Jazeera a Hamász szolgálatában álló propagandát sugároz arab és angol nyelven a világ minden táján élő nézőknek, és érzékeny információkat is továbbít az ellenségnek – közölte a minisztérium.

  • Balizs Benedek

    A Hamász militáns szárnya, az Izzeddin al-Kasszám Brigádok szabadon engedett két amerikai állampolgárt, akit egy Izrael elleni támadás során ejtettek túszul – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

    Katar erőfeszítéseire válaszul az al-Kasszám Brigádok szabadon engedtek két amerikai állampolgárt, egy anyát és lányát. Ez humanitárius okokból történt, hogy bebizonyítsuk az amerikai népnek és a világnak, hogy Biden és fasiszta kormányának kijelentései hamisak és alaptalanok

    – áll a Hamásznak a mozgalom Telegram-csatornáján közzétett közleményében.

    Az izraeli hadsereg szerint a Hamász által a Gázai övezetben fogva tartott túszok megerősített száma 203 fő.

    A TASZSZ információit a Bild és a CNN is megerősíti.

  • Kovács Ferenc

    Beni Ganz, a nemzeti vészhelyzeti kormány szűk hadikabinetjébe belépő Nemzeti Tábor centrista párt elnöke szerint hosszú és nehéz háború vár Izraelre –jelentette a helyi média pénteken.

    Tudom, hogy a bizalmatlanság és a megtörtség érzése a jellemző. De hiszek az izraeli felébredésben, a hadseregben, a Sin Bet belbiztonsági szolgálatban, a rendőrségben, a Moszadban és az összes vészhelyzeti és segélyszervezetben

    − nyilatkozta Ganz a sábát beállta előtt.

    Hiszek a hősökben, akik körülvesznek minket, és akiket lassan felfedeznek. Hiszek az izraeli társadalomban. Azt kérem, gondoljunk magunkra, mert a saját érdekünkben indulunk ebbe a háborúba

    – hangsúlyozta a közvélemény-kutatások szerint Izrael jelenlegi legnépszerűbb politikusa.

    Történelmünk egyik meghatározó eseményének a kezdetén járunk, melyben feltárul az izraeli szolidaritás nagyszerűsége. Kemény és hosszú háború lesz

    – zárta szavait Beni Ganz.

    Joáv Galant védelmi miniszter pénteken kijelentette, hogy Izraelnek egyik célja a gázai háborúval, hogy véget vessen Izrael felelősségének a palesztin tengerparti sávval kapcsolatban – közölte az MTI.

    Izrael az iszlamista Hamász 2007-es erőszakos hatalomátvétele után Egyiptommal közösen blokádot hozott létre az övezettel szemben, átfogó korlátozásokat vezetett be az exportra és az importra, valamint szigorúan korlátozta a személyforgalmat.

    Hagyományosan Izrael fedezte Gáza energiaszükségletének nagy részét, de október 7-e után elzárta a csapokat, és megtagadta, hogy vizet vagy gyógyszereket engedjen be a területre. Korábban felügyeletet gyakorolt az export felett, hogy ezzel megakadályozza katonai felszerelések eljutását a Hamászhoz.

  • Kovács Ferenc

    Miközben Izrael az elmúlt évtizedek legvéresebb háborúját vívja, sok izraeli egy váratlan háborús vezetőből merít vigaszt és erőt: Joe Biden amerikai elnökből.

    Biden népszerűsége az egekbe szökött Izraelben, és az elnököt széles körben elismerték azért, mert kitartóan támogatta az országnak a Hamász október 7-i támadására adott válaszlépéseit. Ez ellentétben áll a Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel szembeni keserű kritikával, amiért nem sikerült megakadályozni a támadást, és nem sikerült vigasztalást nyújtani a mészárlás által megrázott izraelieknek – írja a The Wall Street Journal.

    Az izraeli közösségi médiában található mémeken Biden Amerika kapitányként és „Izrael védelmezőjeként” szerepelt. Sok izraeli azt mondja, hogy a háború kezdete óta elmondott beszédei – amelyekben a Hamászt „gonosznak” minősítette, és Amerika segítségét ígérte az ország védelmében – meghatották és megvigasztalták őket, miközben a támadás okozta sokkal küzdöttek.

    A háború kitörése előtt az izraeliek komolyan aggódtak a Netanjahu által tervezett ellentmondásos igazságügyi átalakítás miatt. Most a felmérések szerint kritikájuk egyenesen a miniszterelnök és kormánya ellen irányul, akit a legtöbb izraeli az október 7-i támadásért hibáztat.

    Úgy érzem, hogy Biden jelenleg úgy működik, mint Izrael miniszterelnöke és elnöke. Nem érzem, hogy olyan vezetésünk van itt Izraelben, amelyben megbízhatnék

    – mondta Alon Nimrodi, akinek 19 éves fiát elrabolták, és Gázába vitték. 

  • Kovács Ferenc

    A részvények estek, a kincstárjegyek emelkedtek, az olaj pedig átlépte a 90 dolláros hordónkénti árfolyamot, mivel az Izrael és a Hamász közötti háború regionális konfliktussá szélesedhet. Az európai Stoxx 600 index 1százalékot esett, míg az S&P 500 határidős részvényei 0,2 százalékot estek. Az arany ára megközelítette a 2000 dollárt unciánként. Az izraeli sékel már tizedik napja gyengül – közölte a Bloomberg hírügynökség.

    A nyersolaj kockázati prémiuma ismét megugrott. Amíg az izraeli feszültségek magasan vannak, a nyersolaj továbbra is hajlamos lesz további kiugrásokra

    – mondta Vandana Hari, a Vanda Insights tanácsadó cég alapítója.  

  • Kovács Ferenc

    A Biden-kormányzat pénteken több mint 100 milliárd dollárt kért Ukrajna és Izrael biztonsági és humanitárius támogatására, valamint a gázai civileknek nyújtott segítségre, mondván, hogy az Egyesült Államoknak fenn kell tartania vezető szerepét a kettős konfliktusok kibontakozásakor, a Kínával szembeni úgynevezett lépéstartó fenyegetés közepette – írja a The Wall Street Journal. 

    A kérés mintegy 61 milliárd dollárt tartalmaz Ukrajnának és 14 milliárd dollárt Izraelnek biztonsági szükségletekre, valamint mintegy 9 milliárd dollárt humanitárius segítségnyújtásra mindkét konfliktushoz. Emellett mintegy 2 milliárd dollárt tartalmaz az indo-csendes-óceáni térségben nyújtott biztonsági támogatásra. Biden elnök kérelme most a kongresszus elé kerül, ahol azonban ennek elfogadását a jelenlegi politikai diszfunkció és a házelnök hiánya gátolhatja. 

  • Molnár Kamilla

    Izrael háborúja a Hamász palesztin militáns csoport ellen heves vitát váltott ki a szigorúan ellenőrzött kínai közösségi médiában, éket verve azok közé, akik támogatják Izrael megtorláshoz való jogát, és azok közé, akik különféle palesztinbarát hangot ütnek meg − beleértve az antiszemita nézetek megugrását is.

    Kínában sokan követik a közel-keleti fejleményeket, és online közzéteszik véleményüket azóta, hogy a Hamász október 7-én megtámadta Izraelt, több mint

    1400 embert megöltek, és mintegy 200 civil és katonai túszt ejtettek, akiket jelenleg feltételezhetően Gázában tartanak fogva.

    A konfliktus a népszerű Weibo platformon ugyanúgy megosztotta a véleményeket, mint ahogyan Kínán kívül is tette: az Izrael és a Hamász közötti háborúról szóló bejegyzések rendszeresen a top trending listák élén szerepelnek, és több száz milliós nézettséget produkálnak.

    Kína nem áll Izrael pártján

    Miközben azonban sok, Izraellel szimpatizáló posztot találunk, egyre több kritika éri Izrael palesztinokkal szembeni fellépését, és egyre több a szélsőségesebb, antiszemita nézet − amelyek elterjedését Kína erős online cenzorai lehetővé tették.

    Yuval Waks, Izrael pekingi nagykövetségének helyettes misszióvezetője szerint a kínai hangulat „nagyon Izrael-ellenes és sok esetben antiszemita”.

    Aggódunk, hogy ez mérgező légkört teremtene, és kritikus veszélybe sodorná a Kínában élő izraelieket és zsidókat

    – mondta Waks. 

    Galia Lavi, az izraeli Diane & Guilford Glazer Izrael–Kína Politikai Központ igazgatóhelyettese szerint az, hogy a hatóságok nem reagálnak az online antiszemita üzenetekre, „különösen, ha ilyen hatékony cenzúrarendszerrel rendelkeznek”, hallgatólagos jóváhagyásként hat arról, hogy

    Kína sem ítélte el a Hamászt

    − írja a CNN.

    Bár Kína az utóbbi években szoros gazdasági kapcsolatokat alakított ki Izraellel, Palesztina támogatása évtizedekre nyúlik vissza, egészen a Mao-korszakig. Peking volt az egyik első ország, amely elismerte a Palesztin Hatóságot, és többször támogatta a palesztinokat az ENSZ-ben tartott szavazásokon.

    „A Weibón (kínai közösségi oldal) megosztott nézetek egy része az uralkodó Amerika-ellenes érzelmeknek és Kína régóta tartó támogatásának tulajdonítható a palesztin ügy iránt” − fogalmazott Wendy Zhou, a Georgiai Állami Egyetem doktori kutatója, aki a kínai internetet tanulmányozza.

    Sok hozzászólás kiemeli Kína béketeremtő erőfeszítéseit is, és párhuzamot von a palesztin nép szenvedése és Kína saját történelmi tapasztalatai között a gyarmatosítással kapcsolatban

    – zárta mondandóját.

  • Kovács Ferenc

    Az élet sokszor utánozza a művészetet. Ennek legutóbbi példája, hogy a népszerű izraeli kémthrillersorozat, a Fauda több sztárja is önkéntesnek jelentkezik, és tartalékosnak hívják be őket a Hamász elleni konfliktusban.

    Elindultam délre, hogy csatlakozzam a több száz bátor önkénteshez, akik fáradhatatlanul dolgoznak, hogy segítsenek a lakosságnak Izrael déli részén

    – írta múlt héten Lior Raz főszereplő az X-en.

    A Netflixen elérhető Fauda egy izraeli fedett csapatról szól, amely a Ciszjordániában és a Gázai övezetben tevékenykedő palesztin terroristákra vadászik. A film megpróbálja árnyaltabbá és emberibbé tenni mindkét oldal szereplőit, és különösen népszerű volt az Egyesült Arab Emírségekben, Libanonban és Jordániában.

    A Fauda további színészei közül Tzachi Halevi, Idan Amedi és Yaakov Zada Daniel is bevonult – írja a The Wall Street Journal. 

    Ez nem egy jelenet a Faudából. Ez a való élet

    – mondta Amedi az X-en közzétett videóban.

  • Kovács Ferenc

    Emmanuel Macron francia államfő pénteken megígérte a Hamász iszlamista palesztin szervezet által október 7-én Izraelben elrabolt és a Gázai övezetbe hurcolt francia túszok hozzátartozóinak, hogy Franciaország mindent megtesz „a Franciaországba való biztonságos visszatérésük érdekében” – közölte a francia elnöki hivatal.

    Itt most mindenkinek elmondom: Franciaország nem hagyja cserben a sajátjait. Mindent megteszünk, amit csak lehet, honfitársaink szabadon bocsátása és hazatérése érdekében. A nemzet mellettük áll

    – írta az államfő az X üzenőplatformon az érintett családokkal folytatott videókonferenciát követően. Az elnöki hivatal tájékoztatása szerint az elnök „biztosította őket a saját és az állam valamennyi szervének teljes elkötelezettségéről a kiszabadításuk érdekében”.     

    A videókonferencián Emmanuel Macron mellett jelen volt Catherine Colonna külügyminiszter, Alexis Kohler, az elnöki hivatal vezetője, valamint az államfő diplomáciai tanácsadója, Emmanuel Bonne – közölte az MTI.

    Catherine Colonna vasárnap Tel-Avivban személyesen találkozott a Hamász Izrael ellen október 7-én elkövetett terrortámadása francia áldozatainak családtagjaival. A merényletsorozatban 28 francia vesztette életét, hét ember eltűnt, egy részüket feltételezhetően a Gázai övezetbe hurcolták. 
       

  • Kovács Ferenc

    Oroszország kapcsolatban áll a Hamász palesztin mozgalom képviselőivel a fegyveresek által ejtett túszok megmentése ügyében. Ezt Anatolij Viktorov izraeli orosz nagykövet közölte az Izvesztyijának adott tájékoztatásában.

    Természetesen kapcsolatban állunk a Hamász képviselőivel, és erőfeszítéseink mindenekelőtt arra irányulnak, hogy kiszabadítsuk a túszokat, akiket a Hamász fegyveresei fogtak el a terrortámadás első napján

    – mondta.

    Az izraeli hadsereg megerősítette, hogy a Hamász által a Gázai övezetben fogva tartott túszok száma 203 fő.

    Pénteken az izraeli orosz nagykövetség arról tájékoztatta az orosz állami TASZSZ hírügynökséget, hogy a foglyok között legalább két orosz állampolgár van.

  • Balizs Benedek

    Izrael offenzívája a Gázai övezet ellen egyre fokozódik. Miután a Hamász palesztin terrorista csoport október 7-én brutális támadást intézett Izrael ellen a Gázai övezetből, az enklávé ostrom alatt áll. Izrael leállította az áram-, víz-, üzemanyag- és élelmiszer-szállítást. De mi jöhet a Hamász után?

    Ebben a cikkünkben olvashat róla részletesebben.

  • Kovács Ferenc

    Halálos erőszakhullám dúl az Izrael által megszállt Ciszjordániában, ahol csütörtökön 13 palesztin és egy izraeli tiszt halt meg összecsapásokban – közölték palesztin és izraeli tisztviselők.

    A legsúlyosabb összecsapások a Nur Shams menekülttáborban törtek ki, egy sűrűn lakott lakónegyedben, ahol az izraeli erők csütörtök reggel razziát tartottak. Az hatóságok

    körözött személyeket vettek őrizetbe, meghiúsították a terrorista infrastruktúra használatát és fegyvereket koboztak el

    – közölte az izraeli hadsereg. A táborban élő palesztinok azonban visszavágtak, izraeli katonákra lőttek és rögtönzött bombákat dobtak rájuk, megölve egy tisztet.

    A palesztin egészségügyi hatóságok szerint 13 palesztin, köztük öt gyermek halt meg a Nur Shams-i összecsapásokban. Az izraeli hadsereg arról számolt be, hogy egyik tisztje meghalt. Izrael egy ritka dróncsapást is végrehajtott a rajtaütés során, közölve, hogy „egy fegyveres terrorista osztagot támadott meg, amely veszélyeztette erőinket” – írta a The New York Times.

  • Kovács Ferenc

    A német külügyminiszter pénteken Jeruzsálemben óva intette az Irán által támogatott csoportokat a gázai háborúba való belépéstől. Annalena Baerbock a Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-i támadása óta másodszor jár szolidaritási látogatáson Izraelben – jelentette a helyi sajtó.

    A Jediót Ahronót című újság hírportálja, a Ynet értesülése szerint Baerbock és izraeli hivatali kollégája, Eli Cohen ezúttal a Gázai övezetbe elhurcoltak kérdéséről és arról tárgyalt, hogy meg kell akadályozni egy második, északi – a libanoni határ menti – front megnyílását. Ennek kapcsán mondta Baerbock, hogy

    figyelmeztetem Iránt, a libanoni síita Hezbollahot, az iraki síita milíciákat, a jemeni húszikat, hogy ne fenekedjenek, ne csatlakozzanak a terrorhoz.

    A külügyminiszterek tárgyalásán részt vett Beni Ganz ellenzéki izraeli politikus is, aki tagja lett a háború kitörése után megalakult nemzeti vészhelyzeti egységkormánynak.     

    Baerbock azzal vádolta a Hezbollahot, hogy be akarja rántani Libanont a konfliktusba, amelyet a Gázai övezetet uraló Hamász váratlan terrortámadása indított el október 7-én, és amelyben több mint 1400 izraelit gyilkoltak meg iszlamista terroristák.     

    Baerbock bírálta az övezet izraeli blokádját is, azt, hogy a Gázai övezet nem kap áram-, víz-, élelmiszer- és üzemanyag-utánpótlást, miközben az izraeli hadsereg folyamatosan támadja a Hamász hadállásait, és ezek során már több ezer palesztin vesztette életét.
      

  • Kovács Ferenc

    Izraeli repülőgépek csapást mértek három Hezbollah-ügynökre a libanoni határ térségében – közölte az izraeli hadsereg.

    Emellett izraeli mesterlövészek tüzet nyitottak a határvidéken lévő fegyveresekre – írta meg a Bloomberg hírügynökség. 

  • Kovács Ferenc

    Hét gázai kórház és 21 alapellátási egészségügyi központ „nem üzemel”, és 64 egészségügyi dolgozó halt meg, mivel Izrael folytatja légicsapásait – közölte pénteken a palesztin egészségügyi minisztérium szóvivője a CNN tudósítása szerint.

    Az izraeli jogsértések miatt hét kórház és 21 egészségügyi alapellátó központ is üzemen kívül van. 64 egészségügyi dolgozót megöltek és 23 mentőautót megsemmisítettek

    – mondta az egészségügyi minisztérium szóvivője, Ashraf Al-Qidra.

    A csatorna az áldozatok számát nem tudta független forrásból ellenőrizni.

  • Kovács Ferenc

    Yoav Gallant izraeli védelmi miniszter egy háromfázisú háborús tervet vázolt fel, amely szárazföldi inváziót irányoz elő a Hamász uralmának megszüntetésére a Gázai övezetben, és egy esetleges izraeli lépést a nemzetközi jog szerinti felelősségének megszüntetésére az elszigetelt palesztin enklávéért – közölte a The Wall Street Journal. 

    Gallant elmondta, hogy a cél a Hamász infrastruktúrájának megsemmisítése a Gázai övezetben, amely a militáns csoport október 7-i, 1400 ember halálát okozó dél-izraeli támadásának kiindulópontja volt.

    Izrael az első fázisban van, amely több ezer légicsapást foglal magában a Gázai övezetben. Gallant elmondta, hogy a szárazföldi erők bevonulnak a Gázai övezetbe, hogy véget vessenek a Hamász uralmának, amit kisebb intenzitású erőfeszítések követnek majd az „ellenállási zónák” felszámolására.

    Izrael ezután lépne fel, hogy megszüntesse a nemzetközi jog szerinti felelősségét a Gázai övezet megszálló hatalmaként. Hogy ezt hogyan teheti meg, az továbbra is nyitott kérdés.

  • Kovács Ferenc

    Izrael pénteken bejelentette egy, a libanoni határhoz közeli város kiürítését – írta meg a The Washington Post.

    A védelmi minisztérium és az Izraeli Védelmi Erők egy tweetben közölték, hogy a határtól alig több mint egy mérföldre fekvő Kiryat Shemona lakóit államilag támogatott vendégházakba költöztetik. A városban több mint 25 ezer ember él.

    Izrael és az Irán által támogatott libanoni Hezbollah militáns csoport fegyveresei többször is tüzet nyitottak egymásra a határon keresztül a Hamász október 7-i, Izraelen belüli támadásai óta. A hét elején az izraeli hadsereg bejelentette, hogy tervezi a civilek evakuálását 28 településről, amelyek a két ország között, az ENSZ által őrzött határ két kilométeres ütközőzónáján belül vannak.

  • Kovács Ferenc

    Több mint száz humanitárius segélyszállító teherautó rekedt a Gázai övezet határának egyiptomi oldalán – közölte az Egyiptomi Vörös Félhold, miután ideiglenes megállapodás született a segélyek bejuttatásáról az övezetbe.

    Joe Biden amerikai elnök biztosítékot kapott Izraeltől, hogy erői nem veszik célba az enklávéba tartó nemzetközi segélykonvojokat. Egyiptom még mindig siet a rafahi határátkelő közelében lévő út helyreállításával, miután az az izraeli légicsapásokban megsérült – közölte a The Wall Street Journal. 

  • Péter Alvarez

    A palesztin hatóságok szerint a Gázai övezetben az Izrael és Hamász terrorszervezet között zajló háborúban 4127-en vesztették életüket, közülük 1661 gyermek. 

    A sebesültek száma 13 162.

    Gázában a kórházak az összeomlás szélén állnak az energia, a gyógyszerek, a felszerelés és a személyzet hiánya miatt – figyelmeztetett az ENSZ 

  • Péter Alvarez

    A legfontosabb a biztonság, amelyet csak a békén keresztül lehet szavatolni, ezért Magyarország számára a legfontosabb a béke megteremtése – jelentette Tuzson Bence igazságügyi miniszter Luxembourgban.

    Tuzson az uniós tagországok igazságügyi minisztereinek tanácskozása szünetében magyar újságíróknak nyilatkozva közölte: Magyarország kiáll mindazok mellett, akiket a közelmúltban fellángolt terrorizmus érintett.

    Magyarország fontosnak tartja, hogy minden területen küzdjünk a terrorizmus ellen, ideértve az Európában fellángolt terrorizmust is

    – mondta a miniszter.

  • Péter Alvarez

    Yoav Gallant izraeli védelmi miniszter a Külügyi és Védelmi Bizottság ülésén kijelentette, hogy miután Izrael felszámolja a Hamászt, lemond a Gázai övezetért való felelősségről, és új biztonsági rendszert hoz létre.

    Október 7-e az a nap, amely elindította a Hamász megsemmisítésének folyamatát

    – mondta Gallant, hozzátéve, hogy a háború három szakaszra oszlik majd, amelyek közül az első egy csapásokkal, majd taktikai manőverekkel végrehajtott katonai hadjárat, amelynek célja az lesz, hogy meggyilkolják a terroristákat és megrongálják az infrastruktúrát a Hamász megsemmisítése érdekében.

    Ezt követően a harcok alacsonyabb intenzitással folytatódnak. A hadjárat végső szakasza „egy új biztonsági rendszer megteremtése lesz a Gázai övezetben, Izrael felelősségének megszüntetése az övezet életéért és egy új biztonsági valóság megteremtése Izrael polgárai számára” – mondta a védelmi miniszter.

  • Péter Alvarez

    Az ENSZ főtitkára, António Guterres pénteken az egyiptomi Sínai-félszigetre utazott, ahol azt szorgalmazta, hogy a nemzetközi humanitárius segítség minél előbb bejuthasson a Gázai övezetbe.

    Az Egyesült Államok közölte, hogy az egyiptomi Sínai-félsziget és a Gázai övezet közötti rafahi átkelőn keresztüli segélyküldésről szóló megállapodás részleteinek tisztázása még mindig folyik.

    A háború kitörése előtt naponta 450 teherautó érkezett a Gázai övezetbe. Az ENSZ szerint most vagy 200 teherautó áll készen, hogy a félszigetről az övezetbe jusson.

    A külföldi útlevéllel rendelkezők evakuálása és a segélyszállítmány átvizsgálásának metódusáról való egyetértés hiánya csak még bonyolultabbá tette a segélyek bejutását, valamint az utak is megrongálódtak az övezetben folyó harcok miatt. A rafahi átkelő az egyetlen belépési pont a területre, amelyet nem Izrael ellenőriz.

    Martin Griffiths, az ENSZ vészhelyzeti koordinátora szerint a segélyek leghamarabb szombaton juthatnak be az övezetbe. A világszervezet humanitárius ügyeket koordináló hivatala (OCHA) szóvivője Genfben azt mondta, hogy mélyreható és előrehaladott tárgyalások folynak a segélyekről.

  • Péter Alvarez

    Az izraeli biztonsági erők 60 palesztint tartóztattak le péntekre virradó éjszaka Ciszjordániában, akiket terrorista tevékenységben való részvétellel gyanúsítanak – közölte az izraeli hadsereg, hozzátéve, hogy 47-en közülük a Hamász emberei voltak.

    Az izraeli biztonsági erők közölték, hogy több mint 20 körözött személyt tartóztattak le, több mint 12 palesztint megöltek, és több robbanóanyag-gyártó telepet semmisítettek meg a Nur al-Shams menekülttáborban csütörtökön végrehajtott hadműveletben.

    A rajtaütésben meghalt egy határőr.

    Az izraeli hadsereg jelentette, hogy Ciszjordániában eddig 584 gyanúsítottat tartóztattak le, közülük több mint 375-en a Hamász szervezethez tartoznak.

  • Péter Alvarez

    Katasztrofális következménye lesz a Gázai övezeti lakosokra nézve, ha az izraeli hadsereg elindítja tervezett szárazföldi hadműveletét az övezet ellen – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Tokióban Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa.

    Állíthatom, hogy bármilyen további eszkaláció vagy csak az eddigi műveletek folytatása egyszerűen katasztrofális lesz a gázai lakosság számára

    – mondta, kiemelve, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) nincs hivatalos mandátuma a palesztin területeken vagy Izraelben. Hozzátette viszont, hogy osztja azokat a rendkívüli aggodalmakat, amelyet sok kollégája, köztük az ENSZ főtitkára hangoztat a konfliktus miatt. Azt is mondta, hogy amennyiben a konfliktus Libanonra és más országokra is átterjed, annak következményei beláthatatlanok lesznek.

  • Kuli Orsolya

    A gázai kormány hivatala szerint 18 keresztény palesztin halt meg a Gázai övezetben található Szent Porphyrus-templomot ért éjszakai légicsapásban – írja a The Guardian.

    A polgári védelem egyik munkatársa szerint a felsőbb emeleteken tartózkodó két ember túlélte a katasztrófát. Az alsóbb emeleteken lévők meghaltak, és még mindig a romok között vannak – tette hozzá.

    Gázai egészségügyi tisztviselők szerint legalább 500 muszlim és keresztény keresett menedéket a templomban az izraeli bombázások elől.

    A 2,3 millió lakosú Gázában becslések szerint 1000 keresztény él, akiknek többsége görög ortodox.

  • Péter Alvarez

    Daniel Hagari ellentengernagy, az IDF szóvivője szerint az izraeli hadsereg felkészült az Irán által támogatott hútik esetleges támadásainak kivédésére, miután az amerikai haditengerészet egyik hajója tegnap több, Jemenből indított rakétát és drónt fogott el, amelyek nyilvánvalóan Izrael felé irányultak.

    Ez mutatja az USA védelmi képességeit és azt, hogy képesek képet alkotni a régióról

    – fogalmazott Hagari, hozzátéve, hogy az IDF szoros kapcsolatot ápol az amerikai Központi Parancsnoksággal. „Izrael a világ legjobb légvédelmével rendelkezik, és fel van készülve az ilyen fenyegetésekre” – tette hozzá.

    A Gázai övezetben végrehajtott izraeli légicsapásokról Hagari azt mondta, hogy az izraeli légierő évtizedek óta nem látott ütemben tevékenykedik.