Izrael offenzívája a Gázai övezet ellen egyre fokozódik. Miután a Hamász palesztin terrorista csoport október 7-én brutális támadást intézett Izrael ellen a Gázai övezetből, az enklávé ostrom alatt áll. Izrael leállította az áram-, víz-, üzemanyag- és élelmiszer-szállítást. De mi jöhet a Hamász után?
Ebben a cikkünkben olvashat róla részletesebben.
Joáv Galant izraeli védelmi miniszter beszédet mondott, és a Gázai övezet elleni támadásra készítette fel lélekben az izraeli katonákat. A miniszter egy olyan elit alakulat előtt beszélt, amely az övezet határához közel készenlétben áll a tervezett támadásra. Galant felelősséget vállalt az összes akcióért, amelyet az izraeli hadsereg az elmúlt két hétben végrehajtott a Hamász palesztin iszlamista szervezet támadásának megtorlásául, és győzelemig tartó harcra buzdította a katonákat.
Izrael ebben a hadjáratban meg fogja semmisíteni a Hamászt, de ez nem lesz könnyű, nem egy-két napig fog tartani, hanem akár egy hónapig is. Ezt a háborút nem mi választottuk. Majdnem két héttel ezelőtt terroristák megtámadtak bennünket, és halomra gyilkoltak szülőket, gyerekeket, feleségeket és barátokat. Aki ártani akar Izraelnek, az megbánja ezt, mert olyan nagy árat fog fizetni érte. Arra kérlek benneteket, hogy öljetek meg minden terroristát. Ez a szabály. Bízunk bennetek, és számítunk rátok. Ma még csak messziről látjátok Gázát, de belülről is látni fogjátok
– mondta. Az izraeli hadsereg több mint száz célpontot támadott a Gázai övezetben: alagutak bejáratát, lőszerraktárakat és többtucatnyi parancsnoki vezetési pontot lőttek. Az egyik légicsapásban megöltek egy terroristát, aki részt vett az október 7-i izraeli tömeggyilkosságokban, és egy rakétaindításra készülő osztagot is likvidáltak.
Juliette Touma, az ENSZ palesztin menekülteket segítő ügynökségének, az UNRWA-nak a munkatársa szerint Gáza „pokollá vált” az elmúlt hetekben. A BBC Newsdaynek nyilatkozva a gázai ostrom feloldására szólított fel, mivel a civileknek azonnali humanitárius ellátásra van szükségük.
Fogytán az idő. Már majdnem két hét telt el. Két nagyon hosszú hete az UNRWA nem tudott semmilyen ellátmányt Gázába juttatni
– fogalmazott.
Touma hozzátette, hogy „ketyeg az óra”, és hogy nem tudni, mikor nyílik meg a rafahi határátkelő.
Arra a kérdésre, hogy mit tesznek annak érdekében, hogy a segélyek ne kerüljenek a Hamász kezébe, azt válaszolta, hogy az UNRWA „szigorú ellenőrzési és felügyeleti rendszerrel rendelkezik”, mivel a szervezet 13 000 alkalmazottja csak azoknak ad segélyt, akiknek szükségük van rá.
Tizenhárom ember, köztük öt gyermek halt meg az izraeli erőkkel való összecsapásokban a ciszjordániai Nur Sáms menekülttáborban – közölte a palesztin egészségügyi minisztérium. A Palesztin Vörös Félhold szintén 13 ember halálát jelentette.
A minisztérium szerint hat palesztin halt meg a tábor ellen csütörtökön végrehajtott izraeli légicsapásban. Az izraeli hadsereg közölte, hogy a csapásban fegyveresek haltak meg, és 10 izraeli tiszt megsebesült. A háború kezdete óta több mint 74 palesztint öltek meg Ciszjordániában – írja a The Guardian.
Izrael bejelentette, hogy evakuálja a Libanonnal határos, Izrael északi körzetében lévő Kirjat Smona városát – írja a Sky News.
A határhoz közeli város lakóit, amin keresztül izraeli csapatok és libanoni fegyveresek tűzharcot folytatnak, államilag támogatott vendégházakba költöztetik – közölte a minisztérium.
Kirjat Smonát több mint 20 ezren lakják, és körülbelül egy mérföldre van a határkerítéstől. A hét elején a határtól számított két kilométeres körzetben összesen 28 települést evakuált Izrael.
Az amerikai csapatokat az elmúlt napokban többször is megtámadták Irakban és Szíriában – közölték csütörtökön amerikai tisztviselők.
Washington fokozott készültségben van az Irán által támogatott csoportok tevékenysége miatt, miközben a regionális feszültségek az Izrael és a Hamász közötti háború miatt a magasba szöktek – írja a The Independent.
Az amerikai erők elleni támadások száma megugrott azóta, hogy az izraeli–palesztin konfliktus kirobbant. Szerdán Szíriában egy drón csapódott be az amerikai erőkbe, ami kisebb sérüléseket okozott, míg egy másikat lelőttek.
Az iraki Al-Aszád légibázison egy téves riasztásban egy civil vállalkozó szívmegállásban meghalt – tették hozzá.
Csütörtökön drónok és rakéták vették célba az Ain al-Aszád légibázist, amely az amerikai és más nemzetközi erőknek ad otthont Nyugat-Irakban, és több robbanás is hallatszott a bázison belül.
Rakéták találtak el egy másik katonai támaszpontot is, amely amerikai erőknek ad otthont Bagdad nemzetközi repülőterének közelében – közölte az iraki rendőrség.
Légicsapás érte a világ egyik legrégibb görög ortodox templomát, a Gázai övezetben található Szent Porphyriost. A jelentések szerint az épületben legalább 500 kitelepített palesztin kapott menedéket.
A Sky News beszámolója szerint Mohammed Abu Selmia, a Sifa kórház főigazgatója elmondta, hogy többtucatnyian megsérültek a Szent Porphyrios templomban, de a halálos áldozatok pontos számát nem tudta megadni, mert sokan még mindig a romok alatt vannak.
A palesztin hatóságok Izraelt okolják a légicsapásért, az izraeli hadsereg viszont azt mondta, hogy egy közeli Hamász parancsnoki és irányítóközpontot vettek célba, ami kárt okozott a templom falában.
A csapást követően a jeruzsálemi görög ortodox pátriárka elítélte a támadást, és kijelentette, „nem mond le vallási és humanitárius kötelességéről”, vagyis a segítségnyújtásról.
Total Devastation: Images of survivors picking through the rubble of the Saint Porphyrius Church in Gaza, the world's 3rd oldest Christian building.
— Alan MacLeod (@AlanRMacLeod) October 19, 2023
Four Israeli missiles hit the building tonight.
Church authorities estimate there are already 150 dead. pic.twitter.com/bo42NmpJxA
Leminősítési felülvizsgálat alá vette Izrael államadós-kötelezettségeinek osztályzatait a Moody's Investors Service. A nemzetközi hitelminősítő elsősorban azzal a véleményével indokolta a lépést, hogy a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet Izrael elleni váratlan támadása nyomán megnövekedtek az eddig is magas geopolitikai kockázatok, amelyekkel Izrael kénytelen szembenézni.
A Moody's Londonban péntekre virradó éjjel bejelentett döntése a devizában és helyi valutában fennálló hosszú futamú szuverén izraeli adósságállomány „A1” besorolására vonatkozik.
A lépés ugyanakkor nem érinti azt az izraeli adóssághányadot, amelyre az Egyesült Államok visszavonhatatlan és szükség esetén bármikor igénybe vehető garanciát vállalt. Ezeket a kibocsátásokat a Moody's továbbra is a lehetséges legjobb „Aaa” minősítéssel tartja nyilván, az amerikai államadósság-kötelezettségekre érvényes, stabil kilátású „Aaa” besoroláshoz hasonlóan.
A leminősítési felülvizsgálatot a Moody's azzal indokolta, hogy a mostani fegyveres konfliktus súlyossága hosszabb ideig tartó érdemi hatást gyakorolhat az izraeli adóskondíciókra. A megfigyelés időtartama alatt elemezni fogja, hogy a konfliktus megszakítja-e vagy visszafordítja-e az izraeli adóspozíció mérőszámainak korábbi kedvező folyamatait – tették hozzá.
A Hamász támadása előtt a Moody's a GDP 2 százaléka körüli államháztartási hiányt várt Izraelben, de a cég pénteki helyzetértékelése szerint a magasabb védelmi kiadások növelhetik a deficitet.
A Moody's becslése szerint az izraeli gazdaság a múltbeli konfliktusokból viszonylag gyorsan kilábalt, és dinamizmusát alátámasztja a sokszínű magas technológiájú szektor, amely a növekedés fő hajtóereje. A jelenlegi konfliktus azonban súlyosabb, és emiatt megvan a kockázata az erőforrások átirányításának, a beruházások visszaesésének és a bizalom szertefoszlásának, e tényezők pedig gyengíthetik az izraeli gazdasági kilátásokat.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) az X-en közzétett egy frissítést, amelyben azt írják: „Az éjszaka a vadászgépek a Gázai övezetben lévő terrorszervezetek több mint száz operatív célpontját támadták, megsemmisítve alagútaknákat, lőszerraktárakat és több tucat operatív főhadiszállást.
A támadásokban az IDF és a Sin Bet (Izraeli Biztonsági Ügynökség) likvidált egy terroristát, aki a Hamász terrorszervezet haditengerészeti erőinek tagja volt, a terrorista részt vett a Gázai övezetben végrehajtott gyilkos terrorakciókban.
Az IDF közölte, hogy „meghiúsítottak egy támadást, amelyben egy, a terrorszervezet légierőjével kapcsolatban álló osztag próbált meg rakétákat kilőni egy repülőgépre” – számolt be a The Guardian.
Izrael a következő napokban véres szárazföldi támadást indíthat a Gázai övezet ellen, mondta Ehud Barak volt izraeli miniszterelnök az NBC-nek adott interjújában.
Mint azt megírtuk, Joáv Gallant izraeli védelmi miniszter csütörtökön azt ígérte, hogy „hamarosan” kezdetét veszi Izrael szárazföldi offenzívája a Gázai övezetben.
Egyes jelentésekszerint Izrael eredetileg még az előző hétvégére tervezte a támadás megindítását, és emiatt rendelték el múlt hét pénteken a Gázai övezet északi részének kiürítését. Izraeli tisztviselők ugyan az időjárásra hivatkoztak akadályként, de elképzelhető, hogy végül azért döntöttek a késleltetés mellett, mert az akció nagyobb előkészítést igényelt, illetve ki akarják használni a meglepetés erejét.„Szíriából érkező esetleges rakéták elérhetik Izrael északi részét, valamint a Golán-fennsíkot, emiatt nem javasolt a libanoni határtól 10 km-es sávba, valamint a Golán-fennsíkra való beutazás. Kerülendő a szíriai határ mentén való közlekedés a 899-es úttól északra; a 999-es és a 98-as úton, továbbá a keletebbre fekvő másodlagos utakon. Felhívjuk a figyelmet, hogy a felsorolt területekre való beutazás mindenki saját felelőssége, a Konzuli Szolgálat csak nagyon korlátozott mértékben, vagy egyáltalán nem tud segítséget nyújtani” – közölte a Konzuli Szolgálat.
Az elkövetkezendő időszakban csak halaszthatatlan esetben tanácsoljuk Kelet-Jeruzsálem és környékének látogatását. Az óvárosban és Kelet-Jeruzsálem néhány negyedében (At-Tour, Rasa l-Amoud, Jabal al-Mukaber, Issawiya, Silwan) kiéleződhetnek a feszültségek, és emiatt lezárhatják az óvárost. Amennyiben utazása halaszthatatlan, úgy kerülje a tömeget és a demonstrációkat
– tették hozzá.
Izraeli razziák zajlanak a megszállt Ciszjordánia több területén, és jelentések szerint letartóztatások is történtek, írja az al-Dzsazíra.
A híroldal szerint legalább két palesztin újságírót, valamint a Hamászhoz feltételezhetően kötődő személyeket tartóztattak le.
Az izraeli erők több mint 850 letartóztatást hajtottak végre a palesztin területen a Hamász október 7-i támadása óta.
Az Egyesült Államok vízummentességi programot indított, amely lehetővé teszi, hogy a legfeljebb 90 napra az országba látogatni kívánó izraeliek vízum nélkül utazhassanak be az országba – írja a Sky News.
Az Egyesült Államok szeptember 27-én jelentette be, hogy felveszi Izraelt a vízummentességi programba, és ezzel az ország bekerült abba a 40, főként európai és ázsiai országból álló kiválasztott csoportba, amelynek állampolgárai három hónapra vízum nélkül utazhatnak az Egyesült Államokba.
Washington akkor azt mondta, hogy az izraeliek november 30-tól utazhatnak vízum nélkül Amerikába. A belbiztonsági minisztérium közleményében közölte, hogy a program október 19-étől már elindult.
Kína kész fenntartani a kommunikációt és a koordinációt Oroszországgal az izraeli–palesztin konfliktus enyhítése érdekében – közölte Zhai Jun Kína közel-keleti különmegbízottja, miután csütörtökön a katari Dohában találkozott Oroszország közel-keleti és afrikai országokért felelős különmegbízottjával.
Kína és Oroszország azonos álláspontot képvisel a palesztin kérdésben. A palesztin–izraeli konfliktus jelenlegi helyzetének alapvető oka, hogy a palesztin nép törvényes nemzeti jogait nem biztosították
– idézte a kínai állami média a különmegbízottat.
Elmondta, hogy Kínát elszomorítja a polgári áldozatok száma és a humanitárius válság, és kész „pozitív szerepet játszani a palesztin–izraeli béketárgyalások újraindításában”, valamint a kétállami megoldás „valódi megvalósításában”.
Zhai, aki múlt szombaton találkozott az Arab Liga képviselőivel, kedden pedig Izrael kínai nagykövetével, kijelentette, hogy Kínának nincsenek „önző” érdekei a palesztin kérdésben – írja a The Jerusalem Post.
A határozat 97–0 arányban, a jelen lévő szenátorok mindegyikének szavazatával elfogadásra került – írja az al-Dzsazíra.
Biden várhatóan a kongresszustól további 10 milliárd dollárnyi támogatás jóváhagyását kéri Izrael számára.
Rand Paul szenátor végül támogatta az állásfoglalást, miután kiegészítette azzal, hogy az nem jelent felhatalmazást az USA számára katonai erő alkalmazására sem a Gázai övezetben, sem Izraelben.
Egy amerikai hadihajó a Vörös-tengeren több rakétát és drónt lőtt le, amelyek talán Izraelben lévő célok felé tarthattak – közölte csütörtökön az amerikai védelmi minisztérium szóvivője.
Nem mondhatjuk meg biztosan, mi volt ezen rakéták és drónok célja, de Jemenből lőtték ki őket és északnak tartottak a Vörös-tenger mentén potenciálisan izraeli célok felé
– ismertette Pat Ryder sajtótájékoztatóján.
Nem sokkal korábban amerikai tisztségviselők arról számoltak be, hogy a Carney nevű amerikai romboló Jemen térségében elfogott több lövedéket, amelyek nem a hajót vették célba.
A térségbe vezényelt amerikai erők fokozott készültségben vannak az Irán támogatását élvező fegyveres csoportok tevékenysége miatt a Gázai övezetben elmérgesedett helyzet közepette.
Az Irán támogatását élvező jemeni húszi lázadók támogatásukról biztosították a palesztinokat és megfenyegették Izraelt. Az Egyesült Államok jelentős haditengerészeti erőket vezényelt a térségbe a múlt héten, ideértve két repülőgép-hordozót, valamint a kísérőhajókat és csaknem kétezer tengerészgyalogost – számolt be az MTI.
Az Egyesült Államok 32 állampolgára esett eddig az izraeli konfliktus halálos áldozatául és 11 amerikait eltűntként tartanak nyilván – közölte a külügyminisztérium csütörtökön.
Matthew Miller szóvivő sajtótájékoztatón számolt be a frissített adatokról. Azt nem részletezte, hogy az eltűntek közül hányan vannak a Hamász október 7-én elhurcolt túszai között – írja az MTI.
Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok változatlanul nem köti-e feltételekhez a fegyverszállításokat Izrael számára, a szóvivő azzal válaszolt, hogy Washington változatlanul elvárja a nemzetközi jog betartását, a civilek védelmét.
Kijelentette, hogy amerikai fegyver nem fordítható szándékoltan a civil lakosság ellen, ugyanakkor megjegyezte, hogy háborús helyzetnek mindig vannak civil áldozatai.
Antonio Gutterres ENSZ-főtitkár humanitárius tűzszünetre vonatkozó felhívását Matthew Miller azzal kommentálta, hogy az Egyesült Államok elvárja a civilek védelmét, viszont kitart álláspontja mellett, miszerint Izraelnek joga van megvédeni magát a Hamász támadásaival szemben.
Az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (OCHA) csütörtökön közölte, hogy a Gázai övezetben mintegy 1 millió lakóhelyét elhagyni kényszerült ember „egyre rosszabb körülmények között” él, miközben a létfontosságú erőforrások hiányoznak – írja a CNN.
Gázában már kilencedik napja teljes áramkimaradás van, az élelmiszer- és vízkészletek fogynak, a kórházak pedig az összeomlás szélén állnak – közölte a hivatal.
A városi felszín alatti vízforrásokból származó víztermelés a legutóbbi válság előtti szint kevesebb mint öt százalékát éri el. Az üzemanyaghiány, a bizonytalanság és az útkárok miatt a legtöbb területen leállt a vízszállító teherautók működése
– közölte az OCHA.
A korlátozott vízellátás közepette pedig romlik az egészséges táplálkozás állapota is, ami növeli a kiszáradás kockázatát, és ahhoz vezet, hogy az emberek ivásra alkalmatlan vizet fogyasztanak.
Köszöntjük olvasóinkat!
Kezdődik az Index pénteki élő hírfolyama az izraeli–Hamász háború eseményeiről. A csütörtöki percről percre közvetítésünk legfontosabb hírei a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!