A szállodai szobájából hurcoltak a hadseregbe egy buszsofőrt Kárpátalján

Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Lengyelország szerint „a Kreml urai” újabb támadást indíthatnak, ezért harckocsikat küldtek a határra;
• Oroszország szerint Lengyelország eszkalálja a konfliktust;
• Kijev bekeményített, életfogytiglani börtönt kapott egy ukrán áruló;
• A szállodai szobájából hurcoltak a hadseregbe egy buszsofőrt Kárpátalján;
• Kreml: az orosz elnök nyitott a párbeszédre.

Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!

Rustem Umerov ukrán védelmi miniszter beszámolt arról, hogy „eredményes telefonbeszélgetést” folytatott ausztrál kollégájával, Richard Marlesszel – írj a The Guardian.

Elmondta, hogy megvitatták Ukrajna téli szükségleteit, nevezetesen a légvédelmi rendszereket, a tüzérséget és több lőszert.

Hálás vagyok Ausztráliának a folyamatos politikai támogatásért, katonai segítségért és katonáink kiképzéséért

– írta Umerov az X-en.

Az oroszok az elmúlt két napban növelték a légicsapások számát Avgyijivkában – írja az Interfax.

Ami a szárazföldi támadásokat illeti, az ellenség továbbra is gyalogságot küldi előre. Tegnapelőtt azonban páncélozott járműveket próbáltak bevetni: két harckocsi és 14 másik páncélozott jármű leégett, és további tucatnyi ellenséges páncélozott járművet megrongáltak

– mondta Olekszandr Stupun katonai szóvivő.

Elmondása szerint vasárnap már ismét támadott az orosz gyalogság, de az elmúlt napon az ukrán védők nyolc előrenyomulási kísérletet vertek vissza. Az ukrán erők offenzív művelete folytatódik a Melitopol szektorban.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök köszönetet mondott az F–16-os pilótaképző központ megnyitásáért – írja az Interfax.

Zelenszkij a légügyi koalícióhoz való fontos gyakorlati hozzájárulásnak nevezte az F–16-os pilótaképző központ megnyitását Romániában.

Az F–16-os pilótaképző központ megnyitása Romániában, ahol pilótáinkat fogják kiképezni, fontos gyakorlati hozzájárulás a légügyi koalícióhoz. Klaus Johannis román elnökkel és Mark Rutte holland miniszterelnökkel kötött megállapodásaink végrehajtása folyamatban van

– írta az ukrán elnök az X-en.

Egy civil megsérült, mikor az orosz hadsereg Nyikopol körzetét lőtte – írja az Ukrinform.

Délután a megszállók lecsaptak a Nyikopoli járásra. Nyikopol és Pokrovszk faluközössége súlyos tüzérségi tűz alá került. A központot egy kamikazedrón is célba vette

– írta Szerhij Liszak, a területi katonai közigazgatás vezetője.

Elmondása szerint egy 42 éves férfi megsebesült, őt kórházba szállították. Megrongálódott egy közüzemi és egy infrastrukturális létesítmény, három magánház, ugyanennyi melléképület és két garázs, egy gázvezeték és egy távvezeték – tette hozzá.

Az orosz védelmi minisztérium hétfőn kiadott hadijelentése szerint az orosz erők az elmúlt napon négy ukrajnai frontszakaszon 11 rohamot vertek vissza, ennek során több mint hétszáz ukrán katona esett el vagy sebesült meg – adta hírül az MTI.

A tárca „provokációnak” nevezte, hogy hétfő reggel a minisztérium sajtóközpontja nevében az orosz erőknek a Dnyepertől keletre lévő területeken végrehajtott „átcsoportosításáról” értesítették a vezető orosz hírügynökségeket.

A hírt, amely szerint a műveletet annak érdekében rendelték el, hogy erőket szabadítsanak fel a más irányokba végrehajtandó támadásokhoz, a TASZSZ és a RIA Novosztyi negyed órával a kiadást követően visszavonta.

Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást. A donyecki térségben lévő Horlivkát kazettás lőszerrel támadták. A Kurszki területen, Popovo-Lezsacsi községnél egy civilt egy drónról ledobott robbanószerkezet megsebesített.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) donyecki parancsnoksága közölte, hogy elfogtak egy ukrán állampolgárt, aki arra készült, hogy a fűtési szezon kezdetén robbantásokat hajtson végre a régió létfontosságú létesítményeiben.

A „Donyecki Népköztársaság” legfelsőbb bírósága hétfőn 30 évi szabadságvesztésre ítélte Oleh Zavaleckijt, az ukrán tengerészgyalogság volt szakaszparancsnokát, amiért tavaly márciusban Mariupolban négy civilt saját kezűleg, további kettőt pedig a társaival közösen agyonlőtt.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az Ukrajnának nyújtott katonai segély növelését, az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdéséről szóló decemberi döntések meghozatalát, valamint az Oroszország elleni 12. szankciócsomaggal kapcsolatos munka felgyorsítását szorgalmazta – írja a The Guardian az ukrán külügyminisztérium közlése alapján.

Kuleba beszélt az ukrán gyalogságról, hétköznapi férfiakról és nőkről, akik többsége korábban soha nem szolgált a hadseregben, de az anyaország védelmét választotta.

Az ukrán külügyminiszter szerint két kulcsfontosságú összetevő biztosítaná az ukrán gyalogság sikerét: a küldetések végrehajtásához szükséges eszközök és a morál.

Kuleba köszönetet mondott az Európai Uniónak a fegyver- és lőszerellátásért, valamint az egész ukrán nép lelkiállapotát erősítő további lépésekért.

Az Oroszországgal szembeni tizenkettedik szankciós csomag helyett az Európai Uniónak előbb értékelnie kellene eddigi politikája kudarcát, és a büntetőintézkedések által okozott károkat – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-s külügyi tanács szünetében tartott sajtóértekezletén közölte, hogy ukrán kollégája is bejelentkezett az ülésen videokapcsolaton keresztül, hogy újabb támogatást kérjen a harchoz. 

Elmondása szerint az eddigi, több mint 80 milliárd eurós pénzügyi támogatással kapcsolatos célkitűzések nagyon kicsi hányada lett teljesítve.

A helyzet az, hogy a szankciókkal az európai gazdaság minimum lábon lövése történt. [...] Az is világossá vált, hogy ennek a háborúnak nincs megoldása a csatatéren, ott csak halottak vannak és pusztítás. És világos, hogy az ukrán ellenoffenzíva áttörő sikeréhez fűzött remények ma már az illúzió kategóriájába tartoznak

– vélekedett.

Szijjártó Péter arról is beszámolt, hogy az EU a héten előterjeszti a tizenkettedik szankciós csomagjáról szóló javaslatot is.

„Én azt gondolom, teljesen jogos az a kérdés, hogy hogyan folytathatunk érdemi vitát egy tizenkettedik szankciós csomagról úgy, hogy tulajdonképpen az első tizenegy szankciós csomag hatásairól semmiféle átfogó elemzés nem készült” – hangsúlyozta.

Hogy még a mai napig nem vagyunk készek, vagyis Brüsszelben és más európai uniós tagországokban nem készek arra, hogy szembenézzenek azzal, milyen károkat is okoztak a szankciók az európai gazdaságnak, és milyen mértékben vallottak kudarcot a célkitűzések

– tette hozzá.

A miniszter aláhúzta, hogy az orosz gazdaságot nem sikerült térdre kényszeríteni, illetve a békéhez sem sikerült közelebb kerülni egyetlen lépéssel sem, márpedig ezek voltak a fő célok.

„És ugyanígy nem látjuk lehetőségét érdemi vitának újabb tízmilliárd eurók Ukrajnába utalásáról akkor, amikor az eddigi 80 milliárd euró felhasználásáról semmifajta tájékoztatást, elszámolást az EU és annak tagországai nem kaptak” – mutatott rá.

A norvég kormány 84 millió eurót különített el Ukrajna humanitárius megsegítésére – írja az Ukrinform.

A segítséget azok kapják, akik elvesztették otthonukat, és akadályoztatva van az élelemhez, vízhez és normális életkörülményekhez való hozzáférésük. A forrásokat a kritikus területekre irányítják, beleértve az oktatást, az egészségügyi szolgáltatásokat és a polgári lakosság védelmét.

Szeptemberben Norvégia 92,5 millió dollárt különített el az ukránok létfontosságú segélyezésére.

Az Egyesült Királyság téli ruházattal és felszereléssel látta el az ukrán erőket. Az erre vonatkozó közleményt az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma tette közzé az X közösségi médiaplatformon – írja az Ukrinform.

Az ukrán fegyveres erők támogatására a téli hónapokban különböző alapvető ruházatot és felszerelést biztosítottunk

– áll a közleményben.

Az ukrán hadsereg több mint 82 ezer sisakot, 25 ezer készlet téli ruházatot, 10 ezer készlet testpáncélt és 70 ezer élelmiszercsomagot kapott.

Orosz csapatok tűz alá vettek egy civil autót Herszon külvárosában. A jelentések szerint egy ember meghalt és ketten megsebesültek, köztük egy két hónapos csecsemő is – írja az Ukrinform.

Délután Herszon külvárosában az oroszok tüzérségi csapásokat mértek egy autóra, amely egy [két hónapos] kislányt és rokonait szállította haza orvosi vizsgálat után

– írjta Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter a Telegramon.

Az orosz támadást követően az autó kigyulladt. A gyermek 36 éves édesanyját súlyos állapotban szállították kórházba.

A férfi, aki az autót vezette, meghalt. Feltehetően a gyermek 64 éves nagyapja volt. Személyazonosságát a vizsgálat során fogják megállapítani, mivel a teste szinte teljesen megégett

– tette hozzá Klimenko.

Az előzetes adatok szerint a kislánynál aknarobbanás okozta fejsérülést állapítottak meg. Állapotát közepesen súlyosnak ítélték. Az orvosok küzdenek az édesanyja életéért.

Hivatalosan is megnyílt Romániában a vadászpilóták számára szánt kiképzőközpont, így megkezdődhet az ukrán katonák F–16-os vadászgépekre történő kiképzése – jelentette be november 13-án Angel Tilvar román védelmi miniszter a The Kyiv Independent szerint.

A kiképzőközpont a Bukaresttől 130 kilométerre keletre fekvő Fetesti 86. légi bázison található. „A központ az F–16-os pilótaképzés nemzetközi központja lesz, és elősegíti a szövetségesek közötti fokozott interoperabilitást” – mondta Tilvar.

Az ünnepélyes megnyitón jelen volt Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter is. „Az európai országok közötti védelmi együttműködés fontos, mert egyetlen európai ország sem tudja egyedül biztosítani a saját biztonságát. Együtt kell működnünk” – mondta.

A The Economist amerikai tisztviselők adataira hivatkozva azt állítja, hogy mostanáig legalább 70 ezer ukrán katona halt meg Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója során.

A sebesült ukrán katonák számát 120 ezerre becsüli a kiadvány. Augusztusban ehhez hasonló adatokat közölt a The New York Times is.

A háború a munkaerőpiacra is hatással volt, mintegy 4,8 millió ember szinte egyik napról a másikra veszítette el a munkáját, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát. A munkanélküliségi ráta a becslések szerint idén októberben 18,4 százalékra csökkent a 2022 tavaszán mért több mint 30 százalékról, de még mindig jóval a háború előtti szint felett van.

Egy felmérés szerint az ukrán munkavállalók 17 százaléka váltott munkahelyet a háború kezdete óta. Közben pedig százezreket hívtak be katonai szolgálatra.

Az Egyesült Államok azon dolgozik, hogy ne Oroszország legyen a világ legnagyobb exportőre a cseppfolyósított földgáznak (LNG) – írja cikkében a Financial Times.

A lap szerint az amerikaiak néhány szankció útján is próbálják akadályozni az oroszok LNG-exportját, de arra is igyekeznek tekintettel lenni, hogy ez ne okozzon komolyabb zavarokat az európai és ázsiai országok gázellátásában.

Németország megduplázza az Ukrajnának a jövő évre szánt katonai segély eddig tervezett összegét, így a támogatás eléri majd a 8 milliárd eurót – idézte az MTI a német védelmi minisztert.

Boris Pistorius az ARD közszolgálati televíziónak nyilatkozva azt mondta: „ez egy erős jelzés Ukrajnának, hogy nem hagyjuk cserben”. Hozzátette, ez egy „fontos jelzés egy olyan pillanatban, amikor Ukrajnának folytatnia kell a harcot, miközben a nemzetközi figyelem egy része Izraelre és Gázára összpontosul”.

A német kormány eredetileg 4 milliárd eurós segélyt irányzott elő 2024-re, elsősorban katonai felszerelésekre. Olaf Scholz kancellár kormánykoalíciójának pártjai azonban most megállapodtak, hogy ezt az összeget megduplázzák. A döntés csütörtökön, a képviselőház bizottságának szavazása során válik hivatalossá.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője reagált arra a sajtóhírre, miszerint hamarosan telefonon beszélhet egymással Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök.

Azt mondta, hogy a török elnökkel folytatott megbeszélés egyelőre nem szerepel Putyin naptárában, de az ilyen eseményekről „órákon belül” meg tudnak egyezni a partnereikkel, így nincs kizárva, hogy sor kerül erre. Megjegyezte azt is, hogy a beszélgetésen számos problémakörre kitérhetnek.

Korábban egy török forrás beszélt arról a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökségnek, hogy Erdogan a világ számos vezetőjével beszélni akar a Gázai övezetben zajló konfliktusról, köztük Putyinnal is.

Az orosz sajtótermékek – köztük az állami RIA Novosztyi és a TASZSZ hírügynökség is – azt közölte, hogy az orosz hadsereg átcsoportosítja egységeit a Dnyeper folyó mentén. Nem sokkal később az orosz védelmi minisztérium álhírnek nevezte ezt – írja az Ukrajinszka Pravda. 

Az eredeti közlésben (amelyben a védelmi minisztériumra hivatkoztak) az állt, hogy az orosz csapatokat „előnyösebb” pozíciókba helyezik át (ez általában a visszavonulásnak egy eufemisztikus megfogalmazását jelenti – a szerk.), és felszabadítják őket a célból, hogy segíthessék más térségekben az orosz támadásokat.

A védelmi minisztérium nem sokkal később cáfolta a hírt, és közölték, hogy egy „provokáció” részeként küldték ki a nevükben a tájékoztatást a csapatok áthelyezéséről. Az oldalakon azóta már csak a visszavont  vagy helyreigazított hír érhető el.

Az ukrán légierő szóvivője, Jurij Ihnat közölte, hogy hibrid Buk légvédelmi rendszerekkel erősítik a légvédelmet – írja az rbc.ua.

A portál szerint Ihnat egy interjúban azt mondta, hogy a hibrid légvédelmi rendszerek képesek lesznek az amerikai gyártmányú rakéták kilövésére. Az átalakított rendszereket az Egyesült Államokban tesztelték korábban, és megfelelően működtek.

A szóvivő emlékeztetett arra, hogy két légvédelmi rendszerük – a Buk és az Sz–300-as rendszer – számára is csak Oroszországban gyártanak ma rakétát, és ezért kényszerültek arra, hogy a szovjet korszakból származó technológiát az amerikaiakéval kombinálják. 

A washingtoni Institute for the Study of War (ISW) kutatóközpont közölte, hogy az utóbbi időben egyre intenzívebb ukrán támadások indultak az orosz hátország ellen – írja a Kyiv Independent.

Az ISW szerint ezt fémjelzi számos, a napokban végrehajtott akció, köztük például az is, hogy az oroszok által megszállt Melitopolban gárdistákat öltek meg a helyi partizánok, továbbá az ukrán katonai hírszerzés által a Krím félszigeten végrehajtott hétvégi művelet, illetve az egyik kelet-ukrajnai szakadár vezető pár napja történt meggyilkolása is. 

Olaf Scholz német kancellár vasárnap kijelentette, hogy szükség van a párbeszédre Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és ő folytatni fogja azt – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Ma, ebben a helyzetben újra és újra beszélni kell vele. Ezt tettem a múltban, és ezt fogom tenni a jövőben is

– mondta a Heilbronner Stimme című lapnak adott interjúban.

De az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalásokhoz egy határozott lépésre van szükség az orosz fél részéről – ez a csapatok kivonását jelenti. Erre ő [Vlagyimir Putyin] egyelőre nyilvánvalóan nem áll készen

– tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy kormányának van-e hosszú távú stratégiája Ukrajna támogatására, igennel válaszolt. Megígérte, hogy Németország nem fog lazítani az Ukrajna megsegítésére tett erőfeszítésein.

A NATO európai erőinek volt főparancsnoka, James Stavridis úgy véli, hogy Ukrajnának a „koreai forgatókönyvet” kellene követnie az Oroszországgal folytatott háború befejezésében, és tárgyalásokat kellene kezdenie egy „földet a békéért” szerződés megkötéséről – közölte az Unian ukrán hírügynökség. 

A háború utáni első évtized a stagnálás időszaka volt Korea számára, és csak a nyugati segélyek és reformok voltak képesek beindítani a gazdaságot.

Stavridis ezt nevezi a koreai háború első tanulságának Ukrajna számára: gyakoroljunk nyomást a Nyugatra, hogy komoly segítséget kapjunk az újjáépítésben. További pozitívum Ukrajna fellendülése szempontjából, hogy a nyugati szankciók alatt több százmilliárd dollárnyi orosz pénzeszköz potenciálisan jelen van.

Ebben az esetben ez a NATO-tagság. Ez hasonló ahhoz, ahogyan Dél-Korea 1953-ban teljes jogú amerikai szerződéses partneri státuszt kapott.

James Stavridis már tavaly nyáron is beszélt arról, hogy a koreai háborúhoz hasonlóan zárulhat a háború – de akkor még arra számított, hogy 4-6 hónap múlva véget érhet a konfliktus.