Zelenszkij leváltotta az ukrán hadsereg egyik fontos parancsnokát

Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ér az Index orosz–ukrán háborúról szóló élő hírfolyama. A nap legfontosabb történései a következők voltak: 

• Dróntámadást kíséreltek meg Moszkva ellen, amiről videó is készült;
• Az eddigieknél is erősebb orosz csapásokra figyelmeztetett az ukrán elnök;
• Volodimir Zelenszkij utóbb azt is bejelentette, hogy leváltják a hadsereg egyik legfontosabb tisztviselőjét;
• Eltűntek az orosz hadihajók a Fekete- és az Azovi-tengerről az ukránok szerint;
• A Kreml szerint kudarcba fulladt a Nyugat terve;
• Karácsonyra még több támogatást adhat az Egyesült Államok Ukrajnának.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy megsemmisítettek egy üzemanyagraktárat Ukrajna Kirovohradi területén, Kanatovóban – írja a RIA Novosztyi az orosz védelmi minisztériumra hivatkozva.

Közlésük szerint a létesítményben az ukrán légierőnek szánt üzemanyagot tárolták. A beszámolóban azt is állították, hogy Kirovohradnál és a Kijevi területen lőszerraktárakat is megsemmisítettek.

A minisztérium azt is közölte, hogy az utóbbi 24 órában összesen 111 különböző helyszínen hajtottak végre légi- és tüzérségi csapásokat az ukránok ellen. 

Az ukrán hadsereg vezérkara vasárnap esti jelentésében azt írta, hogy a katonák továbbra is tartják a Dnyeper keleti partján kiépített hídfőállásokat, és állandóan harcolnak az ellenséggel. 

A közlemény szerint vasárnap 45 kisebb vagy nagyobb összecsapás volt a felek közt. Az ukránok szerint számos tüzérségi és légicsapás érte őket, és a front több szakaszán is orosz támadások indultak ellenük, de ezek nem hoztak sikereket. 

Ezzel párhuzamosan vasárnap az orosz fél ukrán rohamok visszaveréséről számolt be a saját összefoglalójában. 

Az Egyesült Államok kongresszusának vezető politikusai abban bíznak, hogy még karácsony előtt megszülethet a végleges döntés az Ukrajnának és Izraelnek szánt támogatások ügyében – írja az NBC News.

Korábban írtunk arról, hogy belpolitikai viták miatt kerültek veszélybe az Ukrajnának nyújtott források. A szenátus vezetői (republikánusok és demokraták egyaránt) úgy vélik, hogy a törvényhozás felsőházában lehet esély arra, hogy megállapodjanak a kérdésekben. 

Juraj Blanar szlovák külügyminiszter közölte: nem fogják támogatni az EU újabb, szám szerint 12. oroszellenes szankciós csomagját akkor, ha a pakett része lesz az orosz nukleáris üzemanyag importjának betiltása. 

A The Kyiv Independent szerint a külügyminiszter azt mondta, hogy ez azért egy vörös vonal a számukra, mert a szlovák erőműveket még nem alakították át annak érdekében, hogy megfelelően tudjanak működni másfajta üzemanyaggal. 

A csomagot november 15-én terjesztette be az Európai Bizottság. 

Olekszandr Pavljuk ukrán védelmiminiszter-helyettes közölte, hogy az utóbbi egy héten az ukrán erők 7029 orosz katonák öltek vagy sebesítettek meg, és megsemmisítettek 711 különféle harci felszerelést is. 

Utóbbiak közt volt 86 harckocsi, 94 páncélozott csapatszállító, 185 tüzérségi eszköz, 17 rakétarendszer, 8 légvédelmi rendszer, 170 egyéb jármű és 18 „különleges katonai eszköz”. Pavljuk szerint emellett 123 orosz drónt és egy orosz repülőgépet is lelőttek az ukrán erők.

Az ukránok által a másik félről közölt veszteségi adatokat (akárcsak az oroszok által közölt ukrán veszteségeket) független forrásból nem lehet megerősíteni, ellenőrizni.

Korábban írtunk arról, hogy vasárnap hajnalban számos drónnal támadta Oroszország Ukrajnát. Szerhij Najev altábornagy, az ukrán egyesített erők parancsnoka ezzel kapcsolatban a Telegram-oldalán posztolt egy videót.

Az éjszakai felvételen az altábornagy szerint az ukrán légvédelem működése látható a kijevi régióban.

Vasárnap már sorozatban a második éjjel volt, amikor dróntámadás érte Ukrajnát. Az akció következtében egy kijevi negyedben károk keletkeztek egy infrastrukturális létesítményben, áldozatokról azonban nem érkezett jelentés.

Három frontszakaszon nyolc rohamot vert vissza az orosz hadsereg, a harcokban az elmúlt nap folyamán több mint hatszáz ukrán katona esett el vagy sebesült meg az érintkezési vonal mentén – közölte az MTI az orosz védelmi minisztérium vasárnapi hadijelentése alapján.

A tárca szerint a legtöbb támadást – hatot – a Donyeck környékén vívott harcokban hiúsították meg, ahol az ukrán emberveszteség meghaladta a 240 főt. Az összesítés szerint az orosz erők egy repülőgépüzemanyag- és két lőszerraktárt, egy harckocsit, négy páncélozott harcjárművet, két gyalogsági harcjárművet, egy lengyel Krab önjáró tarackot, két Vilha és HIMARS rakétát, valamint 31 drónt semmisítettek meg.

A HerszoNI területen az orosz haderő három partra szálló hajót semmisített meg a legénységével együtt, a RIA Novosztyi hírügynökség szerint kettőt a Bolsoj Potyomkin-sziget közelében, egyet pedig a Dnyeperen való átkelés közben. A Moszkvai területi Noginszk közelében vasárnapra virradó éjjel a légvédelem lelőtt egy, az orosz főváros felé tartó drónt.

Vlagyimir Putyin orosz elnök részt vesz egy mesterséges intelligenciáról szóló konferencián, valamint a BRICS-országok vezetőivel is telefonon fog tárgyalni a jövő héten – írja a RIA Novosztyi a Rosszija 1 állami tévé közlése alapján. 

Az orosz állami hírügynökség emlékeztetett arra is, hogy pénteken kiderült: az orosz elnök a következő napokban külföldre utazik. Ezenkívül Putyin külügyi napirendjén szerepel Tádzsikisztán elnökének, Emomali Rahmonnak a fogadása Moszkvában.

Az orosz elnök egyébként a Kreml korábbi közlése szerint még okostelefont sem használ, ezzel kapcsolatban pedig idén tavasszal Putyin egyik volt bizalmasa azt mondta, hogy az orosz elnök egyáltalán nem használ mobiltelefont, de még csak internetet sem.  Akárhogy is, a mesterséges intelligenciával kapcsolatban valószínűleg nem sok személyes tapasztalata van az orosz államfőnek. 

Oroszország fontolgatja a szovjet időkből származó M–55 MYSTIC B kémrepülőgép bevetését a háborúban. Erről a brit hírszerzés számolt be – írja a Strana.ua híroldal.

A beszámolók szerint az orosz katonák gyakran panaszkodnak a gyenge hírszerzésre és célfelderítésre. Az M–55-ös repülőgép részben segíthet megoldani ezt a problémát.

„Valószínű, hogy az M–55 visszatér a frontvonalra, hogy növelje Oroszország korlátozott felderítési képességeit Ukrajna felett” – jelezte a brit hírszerzés.

Korábban a harckocsik közül már előszedték az ennél is jóval régebbi darabokat a raktárból az oroszok, amelyeknek egy része még akár az ’56-os forradalmat is megjárhatta. 

Pavel Zarubin állami televíziós műsorvezető a Telegramon közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök részt vehet a héten a G20 virtuális csúcstalálkozóján – írja a The Guardian.

Ha ez megtörténik, akkor ez lenne hosszú idő óta az első olyan esemény, amelyen Putyin és a nyugati vezetők is részt vesznek.

A RIA Novosztyi hírügynökség szerint a csúcstalálkozóra szerdán kerül sor.

Emilian Gebrev bolgár fegyvermágnás, aki túlélt két, oroszok által elkövetett merényletet, figyelmeztetett, hogy az oroszok szabotálhatják az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat – írja az Ukrajinszka Pravda.

Az orosz fenyegetések azt jelentik, hogy új intézkedéseket kell hozni nemzeti szinten, valamint a NATO szintjén is

– mondta Gebrev.

Egyetlen orosz ügynököt sem vettek őrizetbe vagy vontak felelősségre a mérgezésével és a cége létesítményeiben történt robbantásokkal kapcsolatban, ezért Moszkva befolyását okolta a bolgár kormányra.

A több mint egy tucat, orosz terrorcselekményekkel és a bulgáriai kémhálózattal kapcsolatos ügy közül egyikben sem született eredmény. Minden nyomozás vagy leállt, vagy holtpontra jutott, és egyetlen ügyet sem vittek bíróság elé

– tette hozzá.

A fegyvergyártó és más, az ország védelmi iparában dolgozó források azt állítják, hogy Bulgária továbbra is az orosz ügynökök egyik fő célpontja. Egy bolgár tisztviselő elmondta, hogy az oroszok nagyon érdeklődnek a létesítményeik és az azokat kiszolgáló emberek iránt.

Ugyanakkor a bolgár ügyészség szóvivője, Veszelin Ivanov azt mondta, hogy az orosz beszivárgásról szóló vádak nem igazak, és hogy a hivatal új vezetése elkötelezett a hivatal reformja mellett. Szerinte az ügyészség dokumentálta a GRU ügynökeinek bűncselekményeit, és bíróság elé állította őket, de mivel Oroszország nem adja ki állampolgárait, Szófiának nem volt módja arra, hogy bíróság elé állítsa őket.

Joe Biden amerikai elnök a The Washington Postban írt az európai és a közel-keleti háborúról. Többek között azt is mondta, hogy „a nagy tragédiákból és felfordulásokból óriási előrelépés születhet”.

Azt is megjegyezte, hogy minden lépés, amelyet a szebb jövő irányába tesznek meg, olyan mozzanat, „amely biztonságosabbá teszi a világot és az Amerikai Egyesült Államokat”.

Ez nem freudi elszólás, de még csak nem is kétértelmű zagyvaság egy idős embertől. Ez az amerikai biztonsági doktrína lényege, vagyis az, hogy a saját hadiiparba, más kontinenseken folyó háborúkba való »befektetés« biztonságosabbá teszi Amerikát

– így reagált Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, az orosz Biztonsági Tanács helyettes vezetője Biden kijelentéseire.

„Ezért az Ukrajna iránti elkötelezettségünk ma a saját biztonságunkba való befektetés. Pénz + vér = jó befektetés. Milyen nagyon amerikai. No comment” – tette hozzá az orosz politikus.

A Lancet drónok képesek megkerülni az ukrán berendezések védelmét azáltal, hogy bizonyos távolságban felrobbantanak egy lőszert, és egy lökéshullámot bocsátanak ki a célpontok felé – írja a TASZSZ.

Az új drónok a jelek szerint LiDAR-technológiával vannak felszerelve, többek között két optikai kamerából álló lézeres távolságmérővel. A földet éréskor történő detonáció hiánya miatt kisebb a veszélye annak, hogy a védművekben elakadnak, vagy további felszerelések védműveit találják el.

A Lancet drónok hatótávolságát és képességét folyamatosan fejlesztik.

A drón többféle irányítórendszerrel és egy kommunikációs csatornával van felszerelve, amely a célpont képét továbbítja a kezelőnek. A légvédelmi lövedék akár 40 kilométeres körzetben is képes célpontokat támadni, maximális felszállótömege 12 kilogramm.

Liz Grande, az Egyesült Államok Békeintézetének igazgatója egy megbeszélésen elmondta, hogy Oroszország a szerződésben vállalt kötelezettségeit elutasítva és a nukleáris eszkaláció stratégiájára támaszkodva nukleáris zsarolással folytat háborút Ukrajna ellen – írja a radiosvoboda.org.

Doug Lamborn republikánus kongresszusi képviselő is nyilatkozott az eseményen.

A jelenlegi modernizációs programot nemcsak teljes mértékben finanszírozni és végrehajtani kell, hanem ki is kell terjeszteni, hogy egyszerre tudjuk elrettenteni és ellensúlyozni az orosz és a kínai fenyegetéseket

– mondta Lamborn.

Ez a nyilatkozat összhangban van a Bizottság által az Egyesült Államok stratégiai helyzetéről készített jelentés megállapításaival, amelyeket nemrégiben az amerikai képviselőház fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának meghallgatásán ismertettek.

Megállapították, hogy Oroszország, Kínához hasonlóan, rendkívül destabilizáló nukleáris képességeket fejleszt, amelyek célja az amerikai korai előrejelző rendszerek kijátszása, és ez így a meglepetésszerű nukleáris csapás veszélyét hordozza magában.

A jelentés ajánlásai között szerepelt több taktikai nukleáris fegyver ázsiai és európai telepítése, valamint az amerikai tartalék nukleáris robbanófejek egy részének vagy egészének telepítésére vonatkozó tervek kidolgozása.

Megnőtt a nukleáris fegyverek alkalmazásának kockázata, beleértve esetleg az Egyesült Államokban történő bevetést is

– zárult a jelentés.

Az orosz szakembereknek sikerült megakadályozniuk az orosz gazdaság összeomlását, amely a példátlan nyugati szankciók bevezetése után fenyegette az országot.

Ezt Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője jelentette ki a Moszkva. Kreml. Putyin című politikai műsorban, írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

„Nagy veszély fenyegetett minket, valóban minden erőforrást mozgósítanunk kellett, hogy megakadályozzuk a gazdasági összeomlást” – ismerte el Peszkov.

Szerinte ilyen kihívással még egyetlen nemzetnek sem kellett megküzdenie a történelemben. „Elméletileg egyetlen ország sem képes ilyen csapást elviselni” – jegyezte meg Peszkov. Emlékeztetett arra is, hogy a Covid után jöttek a szankciók, ami szintén nagy csapást mért az orosz gazdaságra.

„Az ország vezetésének köszönhetően stabilizálódott a helyzet, majd növekedési pályára álltunk” – zárta gondolatait a szóvivő.

Ruszlan Kravcsenko, a regionális katonai közigazgatás vezetője a Facebookon számolt be arról, hogy az Ukrajnát ért éjszakai orosz dróntámadás megrongált egy infrastrukturális létesítményt Kijev térségében – írja az Ukrinform.

Már a második egymást követő éjszaka orosz terroristák drónok segítségével támadják a kijevi régiót. A légiriadó közel öt órán át tartott. A légvédelem aktív volt a kijevi régióban

– írta.

Kravcsenko szerint a támadásban a régió egyik körzetében egy infrastrukturális létesítmény sérült meg. Az előzetes jelentések szerint nincsenek áldozatok. A csapás által okozott tüzet azonnal eloltották.

Kravcsenko elmondása szerint valamennyi katasztrófavédelmi szolgálat dolgozik a támadás utóhatásainak felszámolásán.

Orosz támadás érte Herszon városát vasárnap, a reggeli órákban. A helyi katonai közigazgatás vezetője, Roman Mrocsko közösségi oldalán számolt be a történtekről.

– derült ki a tájékoztatásból.

Ha Ukrajna lemond a Krímről a béke érdekében, nem biztos, hogy államként fennmarad. Ezt Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó mondta egy friss interjúban, írja a strana.ua.

„Van-e legalább esélyünk a túlélésre történelmi távlatban 10-15 év alatt?” – tette fel a kérdést Mihail Podoljak. Szerinte a siker három tényezőtől függ a fronton: az erőforrások egyensúlyától Oroszország és Ukrajna között, a fegyverek mennyiségétől és az időponttól, amikor ezeket a fegyvereket elkezdik használni a harctéren.

„Biztosítanunk kell, hogy Oroszországnak jóval kevesebb erőforrás álljon a rendelkezésére a jövőben” – hangsúlyozta az ukrán tisztségviselő, aki felszólította az ukránokat, hogy „viseljék el” a háború viszontagságait.

Az ukrán–magyar határszakaszon 5225-en léptek be Magyarországra szombaton, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4599-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztat az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).

A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 55 embernek állított ki harminc napra érvényes, ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.

November 19-re virradó éjszaka Ukrajna légvédelme az Oroszország által indított 20 ellenséges drónból 15-öt megsemmisített – írja az Ukrinform az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának jelentése alapján.

November 19-én éjjel az ellenség ismét megtámadta országunkat Shahed–136/131 csapásmérő drónokkal. A 20 ellenséges drónból 15-öt megsemmisítettünk

– áll a közleményben.

Hozzáteszik, hogy szombaton az orosz megszállók légicsapást mértek Ukrajnára, szintén ilyen drónokat használva. A harci műveletek eredményeként a légvédelmi erők 38 támadó drónból 29-et megsemmisítettek.

Kigyulladt egy katonai kórház az oroszországi Valujki településen, amely a Belgorodi területhez tartozik.

Valuijki az ukrán határ közelében fekszik, nem túl messze az ukrajnai Kupjanszk városától.

A ukrán Telegraf korábban arról írt, hogy Belgorod régiót október 12-én éjjel drónok támadták meg. A csapásban három orosz meghalt.

Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy tiltsák be az olajszállító tartályhajók Oroszországnak történő értékesítését, hogy lassítsák az ország növekvő szénhidrogén-kivitelét, amely megkerüli a nyugati szankciókat – írja a Reuters.

A tartályhajók harmadik országnak történő eladása olyan záradékokat tartalmazna, amelyek megtiltanák a hajók későbbi továbbértékesítését Oroszországnak, illetve az orosz olajtermékek fuvarozását a nyugati árkorlátok – például a nyersolaj hordónkénti 60 dolláros ára – ellenére.    

Az árplafon-mechanizmus egy olyan igazolási eljárásra támaszkodik, amely lehetővé teszi a tengeri szállítású orosz olaj ellátási láncának szereplői számára, hogy bizonyítsák, hogy a tengeri szállítású orosz olajat az árplafonon vagy az alatt vásárolták

– jelentette a Reuters a dokumentumra hivatkozva.

Az ukrán hadsereg világbajnok a különböző fegyverek kombinálásában, és jobban alkalmazkodott a háborúhoz, mint az orosz hadsereg – jelentette ki Hanno Pevkur észt védelmi miniszter az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint.

Megjegyezte, hogy egy ilyen előny a háborúban a sikerhez vezető út, de fontos megérteni, hogy Ukrajnának soha nem lesz annyi katonája a harctéren, mint Oroszországnak.

Ez azt jelenti, hogy az ukrán hadseregnek jobban felszereltnek, jobban kiképzettnek és jobban motiváltnak kell lennie... Ez a győzelem három kulcstémája és talán a háború megnyerésének képlete. Őszintén hiszem, hogy nem arra kell összpontosítanunk, amit Oroszország remél

– hangsúlyozta az észt védelmi miniszter.

Véleménye szerint a kulcskérdés az, hogy a szövetségesek mennyi fegyvert tudnak biztosítani Ukrajnának, és Kijev mennyit tud elfogadni.

„Azt is mondtam, hogy az ukrán hadsereg világbajnok a különböző fegyverek kombinálásában – rengeteg haditechnikai eszközzel rendelkezik, és alkalmazkodnia kell ahhoz, hogy használni tudja” – mondta Pevkur.

Megjegyezte, hogy az ukrán hadsereg példát mutat az alkalmazkodásra és az új fegyverek használatának megtanulására.

„A háború alatt az ukrán hadsereg megmutatta, hogy képes alkalmazkodni... Ha összehasonlítunk egy nyugati országokban kiképzett ukrán katonát egy orosz fogollyal, akkor nyilvánvalóan jobb minőségű a kiképzés” – mondta az észt védelmi miniszter.