Ukrán gerillák akcióztak Melitopolban, több embert megöltek

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index szombati hírösszefoglalója

Index
2023.12.02. 21:45
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kedves olvasóink!

    Ezzel a poszttal véget ér az Index orosz–ukrán háborúról szóló élő hírfolyama. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

    Köszönjük egész napos kitartó figyelmüket, tartsanak velünk holnap is, addig is jó pihenést kívánunk!

  • Az orosz védelmi minisztérium szombat este arról számolt be, hogy lelőttek két ukrán rakétát az Azovi-tenger felett.

    A közlemény szerint két átalakított Sz–200-as rakétáról volt szó (ezek eredetileg légvédelmi célokat szolgálnak). Az orosz fél szerint az ukránok most szárazföldi célpontokat támadtak volna ezekkel, de a légvédelem még a levegőben elfogta a rakétákat.

    A minisztérium szerint Ukrajna november 26-án, valamint októberben is használt már ilyen rakétákat az Azovi-tenger, valamint a Krím félsziget térségében. 

  • Az ukrán fegyveres erők szakemberei az elmúlt héten több mint 431 hektárnyi területet és 71 utat tisztítottak meg 5321 robbanószerkezettől – közölte a fegyveres erők parancsnoksága december 2-án.

    A teljes körű invázió kezdete óta a szakemberek több mint 150 ezer robbanószerkezetet távolítottak el Ukrajna-szerte, beleértve az orosz megszállás alól felszabadított területeket is.

    Ukrajnában mintegy 6 millió embert fenyegetnek aknák, és Denisz Smihal miniszterelnök szerint ezrek halhatnak vagy sérülhetnek meg.

    Eddig mintegy 250 embert öltek meg taposóaknák Ukrajnában, és több mint 500-an megsebesültek vagy megcsonkultak a totális háború kezdete óta – mondta a miniszterelnök korábban.

    Ukrán tisztviselők szerint Ukrajna területének közel egyharmadát aknázták el a teljes körű invázió kezdete óta. Emellett a nyugati szövetségesek október 11-ig közel 500 millió eurót ígértek Kijevnek aknamentesítési támogatásra – írja a The Kyiv Independent.

  • Váratlan és sikeres támadást hajtottak végre 2023. december 1-jén délben az oroszok által megszállt Melitopol bejáratánál ukrán partizánok – írta meg az Ukrajinszka Pravda. 

    Az ellenálló erők több orosz megszállót megöltek, megrongáltak egy ellenséges üzemanyag-tartálykocsit, illetve haditechnikai eszközöket működésképtelenné tettek – jelentette a katonai hírszerzés (HUR). 

    Az ukrán hírszerzés szerint a melitopoli orosz megszálló adminisztráció a Kreml különleges szolgálataitól való félelmében igyekszik eltitkolni a támadás következményeit.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök véleménye az, hogy nem panaszkodhat a partnerektől kapott fegyverek hiányára, mivel nem bukhatja el azt a mennyiséget, amivel most rendelkezik – írta az Ukrajinszka Pravda.

    Az ukrán sajtóorgánum az Associated Pressben megjelent Zelenszkij-interjúra hivatkozva azt írja, az elnök úgy fogalmazott:

    Nem kaptunk meg minden fegyvert, amit szerettünk volna, nem lehetek elégedett, de nem is panaszkodhatok túlságosan, mert nincs jogunk elveszíteni a segítséget, amit kapunk.

  • Németország december 1-jén adta át az Ukrajnának szánt legutóbbi katonai segélyszállítmányt, amely többek között számos járművet, drónfelderítő rendszert és lőszert tartalmazott – írja a The Kyiv Independent.

    A csomag négy HX81-es vontatót és azok félpótkocsiját (amit harckocsik és más nehézgépjárművek szállítására használnak), nyolc Zetros terepjárót, négy más járművet, 15 HLR 338-as precíziós puskát és 60 000 lőszert, öt drónfelderítő rendszert, lézeres távolságmérő eszközöket és több mint 4000 darab 155 mm-es lövedéket tartalmazott.

    Boris Pistorius német védelmi miniszter november 21-i kijevi látogatása során 1,4 milliárd dolláros védelmi segélycsomagot jelentett be Ukrajna számára.

    Ez az új csomag négy IRIS–T SLM légvédelmi rendszert, 20 000 darab 155 mm-es lövedéket és páncéltörő aknákat tartalmaz

    – mondta Pistorius. Az előző, november 22-én átadott csomag 20 Marder páncélozott járművet és egyéb felszerelést tartalmazott.

  • Volodimir Fitio, az ukrán hadsereg sajtószóvivője arról adott beszámolót egy televíziós műsorban, hogy a bahmuti szektorban a helyzet meglehetősen aktív, és az ukrán védők 21 ellenséges támadást vertek vissza. 

    „Láthatjuk, hogy az időjárás nem nagyon befolyásolja a tüzérségi ágyúzást. A rohamműveletek végrehajtása előtt az orosz megszállók aktívan lövik az ukrán állásokat” – szögezte le az ukrán vezető.

    Elmondása szerint a harcok Bahmut déli és északi részén zajlanak, a katonáik aktívan védekeznek. De ha adódik rá alkalom, akkor támadásba mennek át, hogy javítsák taktikai helyzetüket – írja az Ukrajinszka Pravda.

  • December 2-ára virradó éjjel orosz csapatok egy egészségügyi intézményt támadtak meg tüzérségi eszközökkel Herszon városában – írja az Ukrinform.

    Az épület második emeletét közvetlen találat érte. A mennyezet megsemmisült, az ablakok és az ajtók kirobbantak

    – áll a Herszoni Regionális Katonai Igazgatóság jelentésében.

    Az érintett helyiségeket korábban bezárták. A kórházban szolgálatot teljesítő őr sértetlen maradt.

    December 1-jén az orosz csapatok 28 alkalommal támadták (tüzérségi csapásokkal) Herszont.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kifejtette: az orosz–ukrán fogolycsere nem minden esetben sajtónyilvánosan zajlik. Helyileg, közvetlenül a harctéren is gyakran cserélnek foglyokat, és erről nem minden esetben számolnak be. 

    „Az elmúlt hat hónapban viszonylag kevés embert, nagyjából 100 embert hoztunk haza. A kezdetek óta összesen több ezer embert hoztunk haza. Minden egyes emberünkért harcolunk” – mondta az államfő az Ukrajinszka Pravda szerint. 

    „Hogy őszinte legyek, közvetlenül a csatatéren cseréljük ki őket. Amikor nálunk van 10 foglyuk, és náluk van néhány emberünk, kicseréljük őket” – húzta alá Zelenszkij.

  • Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter tévesen „aktív védelemként” jellemzi az ukrajnai orosz támadó műveleteket, hogy „mérsékelje a várakozásokat” a hadseregének a célok elérésére való képességével kapcsolatban – állítja az amerikai hadtudományi intézet (ISW) a legfrissebb jelentésében.

    A jelentés szerint mind Sojgu, mind Vlagyimir Putyin orosz elnök „aktív védelemnek” nevezte a Donyecki területen található Avgyijivka elfoglalására tett orosz kísérletet, miután 2023. október elején nem sikerült előrehaladniuk.

    A város elleni nyomulásra „aktív védelemként” hivatkozni szándékosan félrevezető –

    állítja az ISW, mivel a város 2014 óta „híresen statikus ukrán védelmi pozíció”. Az intézet szerint megpróbálják elfedni „azt, hogy Avgyijivka körül semmilyen jelentős orosz előrelépés nem történt, annak ellenére, hogy több mint két hónapja nagyszabású orosz támadások folynak ott”.

    Az orosz erők október elején fokozták a szárazföldi támadásokat Avgyijivka, a Donyecki terület és a környező települések ellen, hogy bekerítsék a várost. Az ukrán hadsereg szerint az orosz erők a város elleni offenzíva első hónapjában mintegy 10 ezer katonát, több mint 100 harckocsit, több mint 250 egyéb páncélozott járművet és hét Szu–25-ös repülőgépet vesztettek – számolt be a The Kyiv Independent.

  • Az előző hétvégén durva vihar tombolt a Krím félszigeten, emiatt 11 orosz katona meghalt, és hét eltűnt – derült ki ukrán sajtóértesülésekből.

    Az Unian szerint a hurrikán következtében többen a tengerbe estek, és megfulladtak. Úgy tudni, további hét katona is a tengerbe veszhetett, az ő halálukat azonban nem jelentették be hivatalosan.

  • A nyilvánvalóan nem demokratikus oroszországi választások eredményeként, amelyeket márciusban tartanak, Vlagyimir Putyin végleg elveszíti legitimitását mint legitim államfő. Ez fordulópont lehet a háborúban – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Associated Pressnek.

    Véleménye szerint a nyugati világnak Kijev emlékeztetői nélkül meg kellene értenie, hogy nem szükséges elismerni az orosz választásokat, mert azok nem demokratikusak.

    Nagyon szeretném, ha a nyugati világ ezt maga is megértené. Hogy ne kelljen telefonálgatnom, nyomást gyakorolnom. Nekem úgy tűnik, hogy a világ már megértette mindezt, mindazok után, amit Oroszország a világban és Ukrajnában okozott

    – mondta az elnök.

    Zelenszkij ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy Oroszországon belül ma nincs igazi politikai ellenzék Putyinnal szemben.

    „Látjuk ezeket az embereket. Olyan feltételes vagy mesterséges ellenzéket látunk, akik Putyinnal azonos nézeteket vallanak a háborúról, Oroszország világméretű elszigeteléséről, az atomfegyverek használatáról, a gazdaságról, Ukrajna megszállásáról. Ez nem ellenzék. Ez csak Putyin egy másik szatellitje, bár más arccal, más névvel és ugyanazzal az ördöggel a középpontban” – tette hozzá az ukrán elnök az Unian hírügynökség beszámolója szerint.

  • Az orosz védelmi minisztérium jelentése szerint az elmúlt egy hétben 315 ukrán katona esett el. Hozzátették, az orosz erők ezen túl 5 harckocsit, 7 páncélozott harcjárművet, 21 autót és 5 hadiágyút is is megsemmistítettek – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

    Az orosz védelmi minisztérium szerint az orosz erők 14 ukrán támadást vertek vissza a zaporizzsjai régióban található Rabotino és Verbovoje közelében.

  • Az Energoatom jelentése szerint december 1-jén éjjel szakadást észleltek a zaporizzsjai atomerőműt is ellátó egyik nagyfeszültségű távvezetéken egy orosz légitámadás miatt, ezért azonnali áramszünetet rendeltek el. Az atomerőmű ezt követően dízelgenerátorokra állt át – írja az Ukrajinszka Pravda.

    Az Energoatom hozzátette: az ukrán szakemberek erőfeszítéseinek köszönhetően december 2-án reggel 7 órakor helyreállt a kapcsolat az ukrán villamosenergia-rendszer és az atomerőmű között.

    Mint mondták, a támadás rendkívül veszélyes, ugyanis az erőmű hosszú távon nem működik megfelelően a generátorokkal, és meghibásodhat, az atomerőműben keletkezett károk pedig súlyos következményekkel járhatnak a környezetre nézve.

    Hangsúlyozták, hogy az orosz erők súlyos szabálysértést követtek el, amikor az erőműnél támadtak.

  • Lettország képviselője, Katrina Kaktina az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet észak-macedóniai konferenciáján az emberi jogok megsértésével és háborús bűncselekmények elkövetésével vádolta Oroszországot – írja a The Guardian.

    Kaktina pénteken az alábbiakat mondta:

    Oroszország az, amely provokálatlan és törvénytelen háborút folytat Ukrajna ellen, és Oroszország az, amely akadályozza az EBESZ napirendjét. Oroszország folytatja az emberi jogok megsértését: civilek, köztük gyermekek szándékos megölését, erőszakos deportálásokat, kínzási taktikákat és szexuális erőszakot. Ezek háborús bűncselekmények, amelyeket Oroszország követ el Ukrajnában.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök utasította az ország hadseregét, hogy közel 170 ezer fővel növelje a csapatok létszámát – írja a The Guardian.

    Ezzel az orosz hadsereg teljes létszáma mintegy 2,2 millióra emelkedett. Ez a hadsereg második ilyen jellegű bővítése 2018 óta. Az előző, 137 ezer katonával történő növelés, amelyet Putyin 2022 augusztusában rendelt el, a hadsereg létszámát mintegy 2 millió főre emelte.

    Az orosz védelmi minisztérium szerint a parancs nem jelenti a sorkatonaság jelentős bővítését, és közleményben azt írták, hogy a növekedés fokozatosan, több önkéntes toborzásával fog történni. A minisztérium az emelés okaként az általa „különleges katonai műveletnek” nevezett ukrajnai hadműveletet és a NATO bővítését említette.

  • Az ukrán erők több orosz katonát semmisítettek meg, és megrongáltak egy orosz benzinkutat, ezáltal a katonai járműveik működésképtelenné váltak – írja az Ukrajinszka Pravda az ukrán Hírszerző Főigazgatóság jelentése alapján.

    Hozzátették, a Kreml egyelőre nem reagált a támadásra.

  • November 27-én orosz katonafeleségek egy csoportja kiáltványt tett közzé az interneten a „határozatlan idejű mozgósítás” ellen. Mint mondták, férjeik szolgálati ideje már lejárt, azonban még mindig nem térhettek haza.

    A brit hírszerzés szerint a Kreml most pénzzel próbálja elhallgattatni az érintett feleségeket – írja az Unian ukrán hírügynökség.

    „Az elmúlt hetekben a hatóságok felajánlhatták, hogy növelik a családok juttatásait, cserébe azért, hogy tartózkodjanak a tiltakozástól” – áll a jelentésben.

  • Ukrajna az elmúlt egy évben fokozatosan megerősödött, és hamarosan újra megnyithatja Kijev nemzetközi repülőterét – mondta pénteken Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője a The Guardian beszámolója szerint. 

    Most már képesek vagyunk arra, hogy biztonságot nyújtsunk a reptéren. Biztos vagyok benne, hogy a jelképes beszállókártyák, amelyeket ma, az érkezéskor kaptak, hamarosan valódiak lesznek

    – mondta Jermak diplomatáknak. 

    Jermak helyettese, Andrij Szibiga emlékeztetett, hogy a kijevi repülőtér volt az első nagyobb ukrajnai helyszín, amelyet a háború kezdete után bezártak.

  • A német hadsereg, a Bundeswehr már a második ukrán katonai egységet képezte ki a Patriot légvédelmi rendszer kezelésére – számolt be az MTI.

    Andreas Marlow, a multinacionális „Különleges Kiképzési Parancsnokság” parancsnoka a kiképzőhelyen, a német légierő egy biztonsági okokból meg nem nevezett bázisán tett látogatása alkalmából arról tájékoztatta a német dpa hírügynökséget, hogy a hathetes kiképzésen részt vevő, mintegy hetven katona közül sokan már rendelkeztek tapasztalatokkal légvédelmi rendszerek, például a szovjet időkben kifejlesztett S–300-as kezelésében.

    A képzésre az Európai Unió több mint egy éve indított ukrajnai kiképzési missziója (EUMAM) keretében került sor, melynek parancsnoksága a Berlin melletti Strausbergben működik. 

    A Bundeswehr és partnerei célja, hogy az év végéig mintegy 10 ezer ukrán katonát képezzenek ki különböző feladatokra.

    Olaf Scholz német kancellár októberben további fegyverszállításokat és pénzügyi támogatást ígért Ukrajnának. Az úgynevezett „téli csomag” mindent tartalmaz, ami a légvédelemhez szükséges. Németország újabb Patriot-rendszert is szállít Ukrajnának.

  • Svájc nagyjából 7,7 milliárd svájci frank (mintegy 3 ezer milliárd forint) orosz pénzeszközt fagyasztott be – közölte a svájci kormány pénteken. Ez az előzetes becslés valamivel magasabb, mint a kormány által tavaly becsült 7,5 milliárd frank.

    Az MTI beszámolója szerint a történelmileg semleges Svájc azután fagyasztotta be az orosz vagyonokat, hogy a többi nyugati országhoz igazodva szintén szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni agresszió miatt. A szankciókat felügyelő svájci gazdasági államtitkárság (SECO) szerint a 7,7 milliárd frank csak a legfrissebb becslés, és az összeg még változhat.

    A szankciókkal sújtott személyek listáján történő változások, valamint a további pénzeszközök befagyasztására vagy feloldására irányuló bírósági eljárások miatt nehéz pontos összeget megadni – közölte a SECO. Pontosabb adatok a befagyasztott vagyon összegéről 2024 második negyedévének végén várhatók, amikor a svájci bankok hivatalos jelentést tesznek majd a kormánynak.

  • Éjszakai videóbeszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy a katonai parancsnokság ülésén olyan forgatókönyveket vázoltak fel, amelyek háborús körülmények között „konkrét eredményeket” hoznak 2024-re – írja a The Guardian

    Ez különösen a mozgósítás kérdését érinti: Zelenszkij szerint ugyanis módosításokra van szükség az ország mozgósítási rendszerének javítása érdekében.

    Az elnök tisztázta, hogy ez nem csak a számokról vagy arról szól, hogy kiket lehet mozgósítani. Ez azt is magában foglalja, hogy minden egyes, jelenleg a hadseregben szolgáló személyre vonatkozóan figyelembe kell venni az ütemtervet, mind a leszerelés, mind a jövőben bevonulók esetében. Továbbá magában foglalja a szolgálati feltételeket is.

  • Az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint az ukrán–magyar határszakaszon 4817-en léptek be Magyarországra pénteken, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 6206-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek.

    A beléptetettek közül a rendőrség 63 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. 

  • Kulcsfontosságú kérdésekben tárgyalhat egymással Oroszország és Ukrajna a lassan két éve zajló háború rendezésével kapcsolatban. Legalábbis erről ír egy neves amerikai újságíró egy nemrég megjelent cikkében.

    Seymour Hersh Pulitzer-díjas amerikai oknyomozó újságíró több magas rangú személyre hivatkozik írásában. Kitér területi kérdésekre, Ukrajna NATO-csatlakozására, a háború további fenntartásának logikátlanságára, valamint az egyeztetésen részt vevők kilétére.

    Az állítólagos tárgyalás Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök, valamint Valerij Zaluzsnyij ukrán főparancsnok részvételével zajlik.

    A tárgyalásokkor a felek a Krím félsziget és négy másik volt ukrán régió Oroszországhoz való csatolásának biztosításáról is egyeztethetnek.

    A LEHETSÉGES MEGÁLLAPODÁSBAN AZ IS SZEREPEL, HOGY MOSZKVA BELEEGYEZIK AZ UKRÁN NATO-CSATLAKOZÁSBA.

    Hersh cikkében azt is állítja, hogy Oroszország és Ukrajna között egyetértés van abban, hogy a háború fenntartása „logikátlan”.

    Vlagyimir Putyin pedig egy olyan megállapodással lenne elégedett, amely a béketárgyalások befejezése után az állomásozó csapatok tartózkodásától függően rögzítené a határokat.

  • Egy ember meghalt és egy megsebesült pénteken Herszonban az oroszok ágyúzásának következtében – írja az Interfax orosz hírügynökség.

    Az oroszok ismét lőtték Herszon régiót, egy ember meghalt, egy másik pedig megsebesült

    – közölte szombaton Olekszandr Prokudin, a regionális katonai közigazgatás vezetője.

    Azt is leírta, hogy az oroszok az elmúlt 24 órában 82 támadást hajtottak végre, 338 lövedéket lőttek ki aknavetőkből, tüzérségi eszközökből, harckocsikból, repülőgépekből és drónokból.

    A területi közigazgatás szerint az orosz hadsereg a régió településeinek lakónegyedeit és egy oktatási intézményt talált el Herszonban.

  • Megérkeztek az ukrán vezérkar legfrissebb adatai a frontról. Oroszország Ukrajna elleni háborújában az ukránok 2022. február 24-től 2023. december 2-ig megsemmisítettek összesen (zárójelben az elmúlt nap veszteségei):

    • 5571 (+7) harckocsit,
    • 10 385 (+13) páncélozott harcjárművet,
    • 7941 (+10) tüzérségi rendszert,
    • 913 (+1) rakétarendszert,
    • 602 légvédelmi rendszert,
    • 1568 (+1) cirkálórakétát,
    • 323 repülőgépet,
    • 324 helikoptert,
    • 10 410 (+11) gépjárművet és tartálykocsit,
    • 1138 (+1) különleges felszerelést,
    • 22 hajót és
    • 5994 (+18) drónt.

    A háború kitörése óta 331 110 orosz katona vesztette életét, csak az elmúlt napon 1070-en haltak meg.

  • Az oroszok taktikai repülési tevékenysége miatt az Azovi-tenger vizein egyes területeken légiriadót hirdettek – írja az Ukrajinszka Pravda.

    A légiriadót Mikolajiv, Herszon, Zaporizzsja és Dnyipro régiókban hirdették ki. Arra kérték az itt tartózkodókat, hogy vonuljanak fedezékbe.

    A régiókban 6 óra 12 perckor kezdték meg a riasztások megszüntetését.

  • „Az EBESZ-ben vita folyt Oroszország kizárásáról a szervezet alapelveinek megsértése miatt. Jogilag és politikailag is alátámasztható, hogy ez miért nem következhet be – fogalmazott a szervezet jelenlegi elnöke, Bujar Osmani észak-macedóniai külügyminiszter. 

    Osmani szerint az általános konszenzus elve nem működik Oroszország beleegyezése nélkül. Példaként említette az egy tag beleegyezése nélküli konszenzusra Jugoszlávia 1992-es kiutasítását, amit ma már szerinte nem lehetne megtenni Oroszországgal, mert már szervezeten belül is vannak nézeteltérések emiatt – idézte az elnököt a ria.ru.

    Néhány tag úgy véli, hogy az EBESZ-t a másként gondolkodó országok közötti párbeszéd kialakítására hozták létre. Az EBESZ célja az együttműködésen és befogadáson keresztül átfogó megközelítés, a béke és stabilitás elérése térségünkben. Ezért úgy gondolom, hogy ez a vita kimerítette önmagát, legalábbis egyelőre

    – tette hozzá a miniszter.

    Oroszországot a találkozón Szergej Lavrov külügyminiszter képviseli. Ez volt az első európai látogatása az ukrajnai háború kezdete óta. 

    Mint ismert, Ukrajna és a balti államok bojkottálták az EBESZ Szkopjéban rendezett november 30. és december 1. között tartott találkozóját. 

  • A Save Ukraine jótékonysági szervezet újabb két ukrán gyermek hazatérését segítette az ideiglenesen megszállt területekről – írja az Ukrinform.

    Az erről szóló nyilatkozatot a szervezet alapítója tette közzé a Facebookon.

    A Save Ukraine csapatunknak sikerült két kiskorú gyermeket szüleikkel együtt elhoznia az ideiglenesen megszállt ukrajnai területekről

    – írta.

    Szavai szerint az oroszok arra kényszerítették a szülőket, hogy gyermekeik ukrajnai születési anyakönyvi kivonatát orosz szabványúakra cseréljék. Emellett megpróbálták a gyerekek apját katonai szolgálatra beíratni.

    A Save Ukraine csapata már 213 ukrán gyermeknek segített hazatérni Oroszországból és az ideiglenesen megszállt területekről.

  • 2023. december 2-án éjjel az ukrán erők lelőttek egy orosz rakétát Dnyipro régió felett – írja az Ukrinform.

    Az erről szóló nyilatkozatot a Területi Katonai Adminisztráció vezetője, Szerhij Liszak tette közzé a Facebookon.

    A Keleti Légierő Parancsnokság védői lelőttek egy [ellenséges] rakétát a Dnyipro felett

    – írta Liszak.

    Péntek este az oroszok nehéztüzérséggel célba vették a régió egyik települését. Szerencsére áldozatokról nem érkezett jelentés.

    A régió többi járásában nem jegyeztek fel orosz ágyúzást.